Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 94. szám, péntek

1 FOGYASZTOK IS II KERESKEDELEM A minőségi tényezők jelentősége £ Az árucsereforgalom új formája £ A vásárló egyben ellenőr is £ A további fejlődés tényezői A szocialista társadalomban a kereskedelem a gazdasági egyensúly fenntartásának, a gazdaság fejlesztésének, a gaz­daságirányítás rendszerének és a gazdaságpolitikai célkitűzé­sek megvalósításának «gY'k igen fontos eszköze és az élet- színvonal emelkedésének jelen­tős tényezője. A fejlődés többet követel A kereskedelem legfőbb — sőt, szinte egyetlen feladata — a fogyasztói igények — a keres­let — maradéktalan kielégítése. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ezen a területen is egyre na­gyobb hangsúlyt kap a m i n ő - s é g kérdése. Az ágazat dolgo­zóinak tapasztalata ugyanis azt bizonyítja, hogy a lakosság dön­tő többsége szívesebben vá­sárol aránylag drágább, de jobb minőségű árucikkeket. Természetesen az egyre nö­vekvő igényeket csak a bazai ipar nem elégítheti ki, ezért kell egyre fokozottabb mérték­ben bővíteni az árucsere-forgal­mat a testvéri szocialista or­szágokkal. Az árucsere-forgalmi kapcsolatok egyik biztató új­donsága az ún. közvetlen vál­lalati árucsere-forgalom, ami a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy pld. egy bratislavai áru­ház közvetlen árucsere forgal- mat bonyolítson le egy moszk­vai, vagy egy budapesti áruház­zal. Jelenleg a vállalati áru­csere-forgalom a szovjet partne­rekkel 18, a magyar partnerek­kel pedig 12 millió rubel érté­ket képvisel. Dezider G o g a, az SZSZK ke­reskedelemügyi minisztere, a közelmúltban ezeket a kapcso­latokat igen elismerően érté­kelte és külön kiemelte a mar- gyarországi partnerek előzé­kenységét ós rugalmasságát. A közeljövőben az eddiginél sokkal szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat létesítünk Indiá­val és Egyiptommal és ez nyil­ván a textilipari gyártmányok választékát gazdagítja. A textil­ipar jelentős újításai közé tar­tozik, hogy a szerződéseket nem évnegyedekre kötik, ha­nem az úgynevezett idényszer­ződésekkel igyekeznek megfe­lelni a fejlődés és a változó di­vat igényeinek, de emellett ki­emelést érdemel az az újítás is, hogy a szerződéskötéshez meg­hívják a divatkérdésekben leg­illetékesebbek, a jövendő vásár­lók — a nők képviselőit is. Július 1-től kezdődően beve­zetik az ún. statisztikai átvételt, ami azt jelenti, hogy a keres­kedelem minőségi ellenőrei da­rabonként veszik át az ipartól a megrendelt gyártmányokat és ami nem felel meg a minőségi követelményeknek, azt nem fo­gadják el. Objektív és szubjektív nehézségek Az eddigiekből látható, hogy a kereskedelem sokoldalúan és rugalmasan biztosítja a keres­let kielégítését. Bizonyos, hogy a kereskedelmi dolgozók telje­sítik a CSKP XIV. kongresszusá­nak azt a célkitűzését, hogy 1975-ig a lakosság személyi szükségleteinek terjedelmét 16,2 milliárd korona értékű gyártmánnyal és termékkel kell növelni. De a tartalmi-terjedelmi mu­tatók teljesítése még nem azt jelenti, hogy felszámoltuk a nehézségeket, a hiányosságoKai. Közismert tény, hogy például Bratislavában 25 000 négyzetmé­ternyi kereskedelmi haszonte­rület hiányzik, hogy Szlovákiá­ban 54 lakótelepen egyáltalán nincs kereskedelmi hálózat! A nemzeti bizottságok képviselői most a kereskedelemügyi mi­nisztertől kérnek segítséget, pe­dig ha az építkezési tervek el­készítése során éltek volna el­lenőrző jogukkal, akkor most nem kellene a tárca vezetőjé­hez szinte naponta küldöttséget meneszteni! A csomagolás-technika ala­csony színvonala, a kereskedel­mi és áru-esztétikai szempon­tok mellőzése ugyancsak gyak­ran kifogásolt jelenség és Goga miniszter saját szavai szerint: „a csomagolás-technikánkért szégyenkeznünk kell!“ Némi javulás várható a pa­pi rcsomagolás területén, mert a papíripar új gépi berendezé­sei lehetővé teszik az esztétikai szempontok érvényesítését is, azonban a fém és a műanyag csomagoló anyagok ízlésbeli változása a Kelet-szlovákiai Vasmű, illetőleg a vegyipar dol­gozóitól függ. Viszont — mint fogyasztó — említem meg, hogy a Zelenina nemzeti vállalat, a fennálló ob­jektív nehézségek ellenére is, egyre ötletesebben és ízléseseb­ben oldja meg az ezzel kap­csolatos problémákat! Ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban láthatók bizonyos lokális eltérések is! Konkrét* példa: Ko­šicén becsomagolják a kenye­ret, Bratislavában nem! Itt már nyilván szubjektív tényezők hatnak. A szubjektív tényezők között kell megemlíteni a fogyasztók magatartását is. Nem állhat minden üzletben egy állami el­lenőr, hogy megakadályozza a súlycsonkítást, vagy a vevő más formában történő megkáro­sítását. Viszont, aki vásárol annak joga van arra, hogy ellenőrizze az árucikk árát és súlyát is. Tudjuk, hogy néha ez is nehézségekbe ütközik, mert éppen a vevők kifogásolják, ha valaki nem hajlandó eltűrni, hogy egy-egy lelkiismeretlen kereskedelmi dolgozó néhány korona erejéig megkárosítsa. Kutatás és beruházás A szlovákiai kereskedelem fejlődését erősen fékezi, hogy hiányoznak az ágazati kutató­bázisok, holott egyre gyakrab­ban hangsúlyozzák, hogy a tu- dományos-müszaki forradalom megköveteli a társadalmi élet minden területén az intenzív és tudományos színvonalú kutató­munkát. Az SZSZK-ban a kereskedelmi hálózat fejlesztésére ebben az évben 845 millió koronát For­dítanak. A legfontosabb felada­tok közé tartozik az új szállo­dák, új áruházak építése, a be­fejezetlen akciók átadása és a korszerű tárolásra alkalmas raktárak építése. De a feladatok realizálása nem a kereskedelemtől ftigg. Az építőipar az elmúlt évben 66 millió korona értékű munkával maradt adós a tárcának és van egy — a maga nemében példa nélkül álló eset —, amivel kap­csolatban szeretnénk megismer­ni az építőipar véleményét is: — hogyan lehetséges az, hogy Priekopyn 10 (tíz) év óta építenek egy kereskedelmi áru­raktárt és még mindig nem fe­jezték be az építkezési mun­kát? A kereskedelemben csakúgy mint a társadalmi élet minden területén nagy és szép eredmé­nyeket értünk el. Becsületes ke­resetünkért több és jobb árut vásárolhatunk. De nem eléged­hetünk meg az elért eredmé­nyekkel, hanem arra kell töre­kedni, hogy maradéktalanul megvalósítsuk a CSKP XIV. kongresszusának határozatát: szüntelenül növeljük a dolgo­zók életszínvonalát, az ország lakóinak jólétét! PÉTERFI GYULA Egy falusi énekkar sikere A csehszlovákiai magyar ének­kari mozgalom az utóbbi években nagyot fejlődött. Már nem csak városokban működnek nagy tra­dícióval rendelkező énekkarok, hanem falvakon is egymás után alakulnak. Ezek közé tartozik a žiranyi (Zsére, nitrai járás) is. Tavaly januárban alakult, tehát alig múlt egy éves. A 45-tagú énekkar ve­zetője Simek Viktor tanító; az énekkar tagjai zömében mun­kások (a helyi mészgyár al­kalmazottai), fiatalok és idősek egyaránt. Az énekkar a CSEMA­DOK helyi szervezete mellett mű­ködik. Megalakulása óta már több föl­lépése volt a községben, de ellá­togatott a környező falvakba is. Műsorukban népdalfeldolgozások, önálló magyar és szlovák kórus- művek szerepelnek. Az egyéves énekkar a nyitrai Járási Népmű­velési Otthon rendezte énekkari versenyen a második helyen vég­zett. A megosztott második díjat a nyitrai járás másik magyar énekkarával a brancival (Berencs) kapták. K0VACS A Veľký Krtíš-i í Nagykürtös) Pieta üzem pártszervezete nagy Ügyeimet szentel az uj pártta­gok felvételének, főleg a fia­tal dolgozók soraiból. Az el­múlt év novemberében jelent­kezett a pártba Júlia Gumbiro- vá, a 20 éves varrónő, aki az üzem legjobb dolgozói közé tartozik. Felvételünkön Júlia Gumbírová (balrólJ, Valéria Ge- r egy óvá mester társaságában. (ČSTK — /. Dubovský felv.) a második acélmű A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei értelmében az ötéves tervidőszakban 14 millió tonnára kell fokozni az acéltermelést ha­zánkban. Ennek a feladatnak je­lentős részét a Kelet-szlovákiai Vasműben kell elvégezni. Az öt­éves tervre vonatkozó központi irányelvek kimondják azt is, hogy a Vasmű teljes kiépítése után ha­zánk acéltermeléséből az eddigi 18 helyett 27 százalék hárul a Kelet-szlovákiai Vasműre. Itt ma a második acélmű építé­sére irányul a fő figyelem. Ugyanis ennek üzemeltetése út­ján biztosítható az acéltermelés növelése. Ezért ez az építkezés országos jelentőségű, s felépítésé­nek határidejét a szövetségi kor­mány 1973. júliusában határozta meg. Ennek a második acélműnek üzemeltetése után 4,2 millió ton­nával növekszik az acéltermelés. Ezen a 859 millió korona ráfor­dítást igénylő építkezésen igen sok vallalat dolgozik. Ezeknek képviselői a közeli napokban meg­rendezett aktíván, közös vállalás­ban juttatták kifejezésre elhatá­rozásukat, hogy a kormány által megszabott határidőt feltétlenül betartják és 1973. júliusában a második acélműben megindulhat a próbaüzemeltetés. (ik) Tovább az eredményes úton Szerdán a komárnói (Komá­rom) Szakszervezetek Házában egész napos aktívaértekezletet tartottak az SZLKP járási alap­szervezeteinek képviselői. A szép számban egybegyűlt kom­munisták előtt Július Varga elv- társ, a járási pártbizottság ve­zető titkára többek között az egységes földművesszövetkeze­tek meg az állami gazdaságok múlt évben elért gazdasági eredményeit is értékelte. Rész­letes beszámolójában hangsú­lyozta, hogy az ötéves tervidő­szak első esztendejében arány­lag szép sikerekkel büszkélked­hetnek a járás szinte mind­egyik mezőgazdasági üzemé­ben. A termelési és az eladási tervfeladatokat kevés kivétel­től eltekintve az összes alap­vető fontosságú mutatóban tel­jesítették. A járási mezőgazda- sági társulás hatáskörébe tar­tozó földművelő gazdaságok a tavalyelőtt elért eredmények­hez képest gabonaeladásukat 4500 vagonnal, tejeladásukat két millió 268 ezer literrel, fe­jőstehén állományukat pedig több mint négyszáz darabbal növelték. Ugyanakkor 267 va­gon marhahússal és 147 ezer tojással adtak többet a közellá­tásnak. A tavalyi évre meghatározott tervfeladatok ilyen teljesítésé­vel a földművesszövetkezetek- ben — ugyancsak az előző év­hez viszonyítva — összesen 60 millió 624 ezer koronával nö­vekedett a mezőgazdasági brut­tótermelés, ami a tervhez ké­pest kilenc százalékos, illetve 17 millió 188 ezer koronás túl­teljesítést jelent. Az állami gazdaságokban 14,1 százalékos volt a tavalyi nyerstermelés­növekedés. Emellett az efsz- ekben 12 százalékkal, az állami gazdaságokban pedig 14,9 szá­zalékkal emelkedett a piaci árutermelés értéke. A CSKP XIV. kongresszusának határo­zata értelmében a mezőgazda- sági üzemek vezetői járásszer- te nagy gondot fordítanak a tejtermelés növelésére. A te­hénállomány felújítása mellett elsősorban az állatok hasznos­ságát, termelőképességét kell jelentősen fokozni. Az egy te­hénre elért tavalyi 3084 literes fejési átlag a legújabb tenyész­tési módszerek széles körű al­A TETTEKEN A SOR A rožíiavai (Rozsnyó) járás­ban az ember hatalmas fejlő­désnek lehet szemtanúja. A fel- szabadulás óta az üzemek egész sora épült fel, ezek közé tar­tozik például a revúcai Lyko- tex és a téglagyár, a lubeníky és a jelsavai (Jolsva) magnezit- tizem stb. A járás több mint 60 községe kapott művelődési otthont. Az utak nagy részét portalanították, és számos be­kötőutat építettek. A múlt választások alkalmá­ból készített akcióterv arról tanúskodik, hogy a járás to­vábbi lépést tesz a fejlődés út­ján. A Galántai Jnb és a Trna* vai Vnb felhívására adott vála szűk is ezt igazolja. A jnb irá nyitotta üzemekben, falvakban és városokban 13 523 egyéni é? 526 kollektív kötelezettségvál­lalás született, amely 40 359 959 korona értéket képvisel. A járás lakosai csupán a fa- luszépítési akció keretében 874 932 órai brigádmunka le­dolgozására tettek ígéretet. A mezőgazdasági üzemek vállalá­sának értéke több mint 5 millió korona. Hogy mit is építenek, mivel is gyarapodik az idén a rozs- nyói járás? „Z“ akció kereté­ben vízvezetékhálózatot kap Hrušov (Körtvélyes), Silická Jablonica (Jablonca), pataksza­bályozásra kerül sor Sirken, Nižná Slanán, Kobeliarovón, művelődési otthont kap Chyž­ná és Slavošovce, ifjúsági klub létesül Krásnohorské Podhra- dien (Krasznahorkaváralja), fürdőmedence készül Vlaeho- vón stb. Az idén további akciók megkezdésére kerül sor. Ifjúsá­gi házat és tornatermet kap Rozsnyó. Több községbe egész­séges ivóvizet vezetnek be, mű­velődési otthon alapját rakják le Pačán, Kocelovcén, Markuš- kán és Bohuüovón (Lekenye). A járás területén levő köz­pontilag irányított 29 üzem kö­telezettségvállalásának értéke 24 428 972 korona. Különösen értékes a revúcai Lykotex, a jolsvai és a lubeníkyi magne­zitüzemek, a rozsnyói és az al* sósajói vasércbányák, valamint a plešiveci (Pelsőc) fűtőház dolgozóinak szocialista kötele­zettségvállalása. Nem érdekte­len megemlíteni, hogy az üze­mekben az egyes csoportok és műhelyek versenyeznek a szo­cialista munkabrigád megtiszte­lő címért, amelyet eddig 230 kollektíva kapott meg. A jnb szervezési osztályán elmondották, a május 1-i ün­nepségeket több község lakosai és tizein dolgozói vállalásuk tel­jesítésével köszöntik. Nem tit­kolják azt a reményüket sem, hogy egyszer majd ők nyerik meg a nemzeti bizottságok kö­zötti versenyt. Egyébként a járási köte- lezettségválallások értéke 68 514 931 korona. —nj— kalmazásával ugyanis még nagy mértékben emelhető. Ennek ér­dekében az elmúlt évben már több hatékony intézkedést fo­ganatosítottak a mezőgazdasági szakemberek. Ilyen rövid idő múltán kiválónak ugyan még nem mondhatók, de mindeneset­re már biztatóak az intézkedé­sek eddigi eredményei, hiszen tavaly a járásban 45 literrel emelkedett a tehenek tejterme­lése. A legtöbb helyen kiörege­dett fejősállomány miatt azon­ban ennek ellenére is csak a tervek módosítása után sikerült teljesíteni az ágazat múlt évre kitűzött feladatait. Örvendete- sebb, hogy az idei célok eléré­sére már lényegesen jobb fel­tételek vannak kialakulóban. Sajnos ismét kevésbé kedvező tény az, hogy a hetvenegyes gazdálkodás szép eredménymu­tatói mellett nagy mértékben megnövekedtek a mezőgazda sági üzemek készletei is. A ter­melés fokozásánál rövid időn belül szinte sémiképpen sem hasznosítható készletek értéke a szövetkezetekben csaknem két millió korona, az állami gazdaságokban pedig négy és fél millió korona. Varga elvtárs a múlt évi gazdasági eredmények értéke­lését követően ismertette a me­zőgazdasági üzemek soron kö­vetkező legfontosabb feladatait is. Elmondta, hogy a termelés nagy mérvű fokozására már jó feltételek vannak a járásban. Külön kiemelte, hogy a mező­gazdasági termelés fejlesztését minden párttagnak, kommunis­tának segítenie kell. A terjedelmes beszámolót kör vető vitában elsőként Jozef So­bota elvtárs, a járási mezőgaz­dasági társulás igazgatója szó­lalt fel, aki részletesen felso­rolta a mezőgazdaság — főleg az állattenyésztés — 1975 tg megvalósításra váró feladatait. Ezt követően elmondta, hogy pártunk központi bizottságának februári plénuma óta a járás mezőgazdasági termelését ille­tően már több kulcsfontosságú probléma megoldásához fogtak hozzá a szakemberek. Felszó­lalt Michalka elvtárs, az AGRO STROJ járási vállalatának igaz­gatója is, aki ismertette, hogy dolgozóik miként teljesítik a pártkongresszus munkájukra vonatkozó határozatát. Bizony­ságképpen megjegyezte, hogy u tavalyi év első negyedében a termelésben alkalmazott újítá­sokkal mindössze tízezer koro nét sikerült megtakarítani az említett időszakra tervezett munkaköltségekből. A dolgo­zók minden üzemrészlegen komolyan vették a pártkong­resszus határozatát, aminek lépten-nyomon megmutatkozik már az eredménye. Ugyanis az idei év eddig eltelt három hó­napjában az újítások bevezeté­sével 46 ezer korona költséget sikerüli megtakarítani. Késő délutánig egymást kö­vették a résztvevők értékes vi­tafelszólalásai, amelyek egyút­tal azt is kellően bizonyították, hogy a járás küldöttei jól fel­készülve, teli tarsollyal indul­nak az efsz-ek néhány nap múlva kezdődő VIII. országost kongresszusára is. LALCI KÁROLY A bratislavai Elekfrovod nemzeti vállalat, Bratislava, Marek čulen utca 5. sz. azonnali belépéssel felvesz: kotrógépvezető-gépészt D-030-as és D-032-es típusú autó- baggerhez — 3. oszt. vezetői jogosítvánnyal, traktorosokat Z-35-ös és Z-4011-es típusú traktorokhoz — traktorvezetői jogosítvánnyal, gépészeket a HON-050-es és az E-153-as típusú rakodó­gépekhez — traktorvezetői jogosítvánnyal, gépészeket a DT-54-es és az S-100-as típusú lánctalpas traktorokhoz — traktorvezetői jogosítvánnyal, teherautó-vezetőket 3. oszt. vezetői jogosítvánnyal, darukezelőket a HSC-5-ös típusú autódarukhoz — 3. oszt. vezetői jogosítvánnyal. Bővebbb felvilágosítást az Elektrovod - Čulen u. 5. — személyzeti osztálya nyújt. Bratislava, Marek ELEKTROVOD národný podnik odbor kádrovo-personálny ÜF-62 1972. IV. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents