Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 91. szám, kedd
0 1 FILMEK TIZENKÉT SZÉK (szovjet) Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov világhírű regénye örökzöld téma: a regény sikere már több alkotót csábított színpadi feldolgozásra, több ízben film is készült belőle. A szatirikus regény 1928-ban indult el hódító útjára, de még ma is hiteles dokumentuma a fiatal szovjet állam átmeneti időszakának. A sikerregényt először Csehszlovákiában filmesítették meg. A cseh—lengyel koprodukcióban készült filmben a népszerű Vlasta Bur ián és a lengyel Adolf Dymsza játszotta a főszerepet. A téma alapján Kubákét szék, helyesebben a briliánsok utáni hajsza — szinte korlátlan lehetőséget nyújtanak a helyzetkomikum, a karikatúra és a szatíra elemeinek a kibontakoztatására. Méltó partnere a kissé ostoba, deklasszált Vo- robjanyikov, az egyetlen férfi, akinek nénje a halálos ágyán árulta el a nagy titkot. A kél kedvelt figurát ötletességével és ravaszságával jól kiegészíti a legendás Fjodor atya, aki ugyancsak kincs kereső hajszát indít. A regény feldolgozása — terjedelmessége ellenére — jó Arzsil Gomiasvili (Osztap Bender szerepében I és Ny. Vorobjeva {Ellocska) a „Tizenkét szék“ egyik jelenetében. ban és Olaszországban is forgattak filmet, sőt osztrák verzió is készült belőle. Ilf és Petrov regénye most kétrészes szovjet filmen elevenedik meg — Leonyid Gajdaj rendező jóvoltából. A „Tizenkét szék“ szovjet változatának alkotói nehéz feladattal birkóztak meg: megpróbálták a film nyelvére fordítani Ilf és Petrov remekművét. A történetet a szatíra irányából közelítették meg, a bur- leszk felé hajlítva, ám megőrizve a mese szerteágazó szövevényét. A regény és a film hőse, Osztap Bender immár klasszikussá vélt figura: agyafúrt szélhámos, gátlástalan pénzhaj- hász, aki negatív tulajdonságai ellenére is rokonszenves az olvasók, illetve a nézők számára. Kalandjai — az öröklött tizen GÖDÖR ÉS INGA tempójú, szellemes vígjáték, mely a kedvelt nevettetők egész sorát felvonultatva kellemes szórakozást nyújt. Gajdaj legnagyobb érdeme a kitűnő színészválasztás és vezetés: Arzsil Gomiasvili kedvesen arcátlan Osztap Bendere, Szergej Filippov Vorobjanyikovja és Mihail Pugovkin Fjodor atyája emlékezetes alakítás. A film ötletes képsorral végződik: a mai Moszkvában hatalmas plakát hirdeti a „Tizenkét szék“ előadását. A film iránt nagy az érdeklődés, a Rosszija mozi pénztára előtt hatalmas sor kígyózik; többen szabad jegyet hajszolnak, köztük Osztap Bender, Kisa Vorobjanyikov, Fjodor atya, Ellocska, Liza és a többiek. A kisstílű ügyeskedők tehát az elmúlt évtizedek alatt sem haltak ki, csak az öltözetük változott meg ... (angol) Edgar Allan Poe regénye alapján — Roger Corman rendezésében — készült ez a horror. „Csak erős idegzetűeknek“ hirdeti a filmplakát, s ez a tömör megfogalmazás találóan kifejezi a film légkörét. A történet a 16. században egy spanyolországi kastélyban, Illetve ennek kriptájában és kínzóhelyén játszódik, ahol félelmetes és rettenetes dolgok történnek... A feldolgozás és a rendezés nem érdemel különösebb figyelFILMSV30ZAIK □ Április 20 27 között — a plzeňi Moszkva filmszínházban — már ötödször rendezik meg a cseh és a szlovák filmek fesztiválját. A seregszemle során 6 cseh és 2 szlovák filmalkotást és néhány rövidfilmet mutatnak be. A közönség versenyen kívül megtekintheti Jaro- mil Jireš legújabb alkotását „... és üdvözlőm a fecskéket“ címmel. A versenyfilmeket több nyugat-csehországi városban is bemutatják. A fesztivál keretében gyermek- és ifjúsági filmvetítéseket is tartanak. Egy hét leforgása alatt 6 új játékfilm kerül a legfiatalabb nézők elé. □ Valentyin Kremnvev szovjet rendező új sportfilmjének főszerepét a magasugró Valerij Brumel játssza, és a film meséje egy magasugró életútját viszi a nézők elé. met, bár kétségtelen, hogy a film iigyeskezű rendezőre vall, aki híven ragaszkodott E. A. Poe regényéhez, s a horrorok jól bevált sablonjához. A rendező a történetet semmivel sem toldotta meg, nem is vett el belőle semmit, csak híven követte a regény hátborzongató és rejtélyes meseszövését. A főbb szerepeket Vincenc Price, John Kerr és Barbara Steele alakítja. —ym — □ Karlovy Varyban július 20. és augusztus 1. napjaiban ren- | dezik meg a hagyományos nemzetközi filmfesztivált. „A népek közti nemes kapcsolatokért, a nemzetek tartós barátságáért“ jelszó jegyében sorra kerülő szemle idején több rendezvényt is tartanak: bemutatják a fejlődő országok filmgyártásainak termékét és versenyen kívül több jelentős alkotást tekinthetnek meg a nézők. A versenybe benevezett filmekről külön bíráló bizottság dönt. A nemzetközi zsűri a szemle befejeztével odaítéli a Kristályglóbusz fődíjat. Díjjal jutalmazhatja a színészi alakításokat is, s kiadhat egyéb különdíjat és érmét. □ Inhn Frankenheimer filmre viszi Joseph Kessel Lovasok című, Afganisztán hegyeiben játszódó elbeszélését. A „Lovasok“ élén Omar Sharif és Jack Palance jár majd a filmben. A SZOVJET ÓCEÁNKUTATÓ FLOTTA A szovjet óceánkutatás alapjait 1921. március 10-én rakta le az a határozat, amely tengerkutató intézet létesítéséről és megfelelő járművek felszereléséről rendelkezett, és Lenin aláírása után lépett érvénybe. Az elmúlt £1 esztendő folyamán a szovjet óceánkutatás világviszonylatban az első helyre küzdötte fel magát. A szovjet óceánkutatás jelenleg kereken 30 nagy és 70 közepes hajóval rendelkezik. Ebben a számban nincsen benne az a kisméretű több száz vízijármű, amely elsősorban a tengerparti részeken végzi munkáját. Az Óceán kutató Intézet a Szovjet Tudományos Akadémia közvetlen irányítása alatt áll. Az intézménynek három szekciója van, hatókörzetei a Földközi- és Fekete-tengerre, az Atlanti-óceánra és a Čsendes-éceánra terjednek ki. Az intézet szolgálatában áll az 5700 tonnás „Vityaz“ amelynek fedélzetén 65 tengerész szolgál, laboratóriumaiban pedig 70 tudományos munkatárs dolgozik. Az elmúlt években a „Vityaz“ elsősorban az Indiai- és Csendes-óceánon cirkált, ahol a szovjet óceánkutatók jelentő« eredményeket értek el. Az intézet a ,,Vityaz“-on kívül öt kisebb hajóval is rendelkezik. Á 400 tonnás „Vavilov“ osztály hajóit halászhajókból alakították át. Ezek az egységek korlátozottabb program megvalósítására alkalmasak, 20—20 tengerész szolgálja ki őket, és fedélzeti laboratóriumaikban 6—6 tudományos munkatárs végzi méréseit. A szevasztopoli Hidrofizikai Intézet fő erőssége a „Lomonoszov“. A 6000 tonnás hajón 65 tengerész és tiszt szolgál. Tizenhat szaklaboratóriumában mintegy 70 kutató végzi munkáját. A „Lomonoszov“ egyike a legjobban felszerelt ilyen jellegű vízi járműveknek. A hajó fedélzetén a különféle vízmélységekből való mintavételeket 8 csörlőberendezés teszi lehetővé. A hajó munkatársai nemrégiben az Atlanti-óceán trópusi vizein folytattak a nemzetközi szaksajtóban is nagy elismerést keltett méréseket. A szovjet Halászati Kutató Intézetnek összesen 2000 munkatársa van, közülük 500 magasabb tudományos fokozatot elért biológus. Az igen korszerűen felszerelt, és a modern technika követelményeit teljes mértékben kielégítő intézethez 20 nagy és 40 közepes hajóból álló flotta tartozik. A 2800 tonnás „Szevasztopol“ egyike a legnagyobb egységeknek; 66 tengerész és 26 tudományos kutató dolgozik rajta, akik az utóbbi években az Atlanti-óceán északi vizein hajtottak végre értékes kutató programot. A közepes kategóriára általában 400—500 tonna a jellemző. A vlagyivosztoki Halászati Kutató Intézet számára dolgozik a 440 tonnás „Pervenyec“, melyen 23 tengerész szolgál, és 13 kutató dolgozik a fedélzeti laboratóriumokban. Egy új „nehéz“ halászati kutatóflotta felállítása jelenleg folyik, első két egységét, a „Kle- povics akadémikus“ és a „Konsztantyin Vegyu- gin“ 4000 tonnás testvérhajókat az elmúlt években bocsátották vízre s már próbaútjaikat is sikeresen befejezték. A két nagy egységen 70—70 tengerész teljesít szolgálatot, 40—40 kutató pedig a fedélzeti laboratóriumokban végzi munkáját. Az Oceánográfiai Intézetnek két 3600 tonnás kutatóhatója van, a „Vojekov“ és a „Szokal- szkij“, ezenkívül mintegy 20 közepes, kb. 500 tonnás halászhajóból átalakított hajója, valamint mintegy 100 kisebb vízi járműje, amelyeken a partmenti vizeken tevékenykednek a kutatók. Az intézet munkája rendkívül sokoldalú, óceánofizikai, kémiai és geológiai problémákra is kiterjed, de a halászat számára is dolgoznak. Az intézet egyik szekciója part- és kikötővédelmi kérdésekkel foglalkozik. Az Északi- és Déli Sarki Kutató Intézet két igen hatásos vízijárműve: az „Ob“ és a „Léna“ szintén testvérhajók. Egyenként 12 600 tonnásak, és mint jégtörők is igen jól megállják helyüket. A kutató munkán kívül az elmúlt években azzal tették a legnagyobb szolgálatot a szovjet tudománynak, hogy megkönnyítették az ösz- szeköttetés fenntartását az Északi- és Déli-sarkon dolgozó szovjet állomásokkal. A szovjet óceánkutatás két legújabb egysége a „Kurcsatov akadémikus“ és a „Jurij Gagarin“ nevű hajó. Az első közülük 1966 december végén indult el első kísérleti útjára. A legnagyobb — 20 000 tengeri mérföld —, hatósugarú ilyen vízi- jármű, úgyhogy képes végig hajózni az egyenlítő mentén a Föld körül anélkül, hogy egyetlen kikötőt is érintenie kelljen utánpótlás céljából. A hajónak 26 kutató laboratóriuma van. ÚJJÁSZÜLETIK A LÉGHAJÓ ZÁS? Az 1920-as éveljen megindult léghajózás rövid idő alatt nagy- fejlődésen ment ál, és a két világháború között például Németországban 119 zeppelint építettek. Az angol Scott R. 34 jelű léghajó 103 óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt, de a leghíresebb esemény a 127. számú zeppelin teljesí n.énye volt, amely 1927-ben föld körüli utat tett meg. 1937. május 6-a gyásznap volt a léghajózás történetében: az LZ 129 jelű Hindenburg léghajó 37 utassal és 61 főnyi legénységgel a fedélzetén, kiváló kapitányok vezetésével átkelt az Atlanti-óceánon, és amikor elérte a New York-i kikötőt, közvetlenül a leszállás előtt 50 méter magasságban felrobbant és elpusztult. A második világháború és a repülőgépgyártás minden képzeletet felülmúló fejlődése háttérbe szorította a léghajót. Sok szakértő szerint azonban a legújabb műszaki-tudományos fejlődés a léghajózás előtt új távlatokat nyitott. Ugyanis a léghajó kiválóan egyesíti a repülőgép, a helikopter és a tengeri hajó sajátosságait. Viszonylag kevés üzemanyagot fogyaszt, mert a felhajtóteljesítmény 88 százalékát a gáz szolgáltatja; 80— 100 tonna terhet is szállíthat; éjjel és nappal, gyakorlatilag bármilyen időjárásban alkalmas a repülésre; hatósugara nagy, repülési biztonsága jó, és nincs szüksége repülőterekre, kifutópályára és bonyolult földi berendezésekre. Különleges előnye, hogy leállított motrokkal is képes a levegőben maradni, karbantartása, sőt javítása a levegőben is lehetséges. Szakértők szerint a szállítás költségei léghajóval a repülőgéppel való szállítás egyharmadát teszik ki. Jövője van a léghajónak az utasforgalomban is, mert 300 embert is könnyűszerrel szállíthat. Mind a repülőgéppel, mind a hajóval szemben valószínűleg sok utas előnyben részesítené a nyugodtan szálló léghajót, amely a luxus hotel minden kényelmét biztosíthatja, és közvetlenül a városok közelében le tud szállni. Erich Feresch osztrák mérnök az Osztrák Közlekedéstudományi Egyesületben néhány évvel ezelőtt bemutatta atomhajtású léghajójának tervét. A tervezett léghajó 300 méter hosszú, három fedélzettel, 30 méter széles sétahellyel, garázzsal egy 18 személyes repülőgép számára, és szórakozóhelyekkel az utasok részére. Az Atlanti-óceán feletti átkelést 35—40 órára becsülik. A léghajót 340 ezer köbméter héliummal kell feltölteni, és teherbírása ugyanannyi lesz, mint a mostanában tervezett óriásrepülőgépeké. Amíg azonban a repülőgép hatósugara maximum 8000 km, az atomhajtású óriásléghajó 7 évig tartózkodhatna a levegőben anélkül, hogy új üzemanyagot igényelne. A tervezők szerint egy ilyen léghajó építési költsége 12—13 millió dollár lenne, ami viszonylag rövid idő alatt megtérülne. Ha már benne vannak a tervezésben, nem is állnak meg ennél a 300 méteres hajótestnél, hanem előkészületben van egy további 500 méter hosszú, 850 utasra és 130 tonna terhelésre méretezett újabb óriásléghajó. Egyik terv sem olyan, hogy műszaki akadálya lenne megvalósításának. Nem lehetetlen, hogy ezeknek az elképzeléseknek a valőraváltása újra meg fogja nyitni az utat a léghajók térhódítása előtt. VILÁGÍTÖ BAKTÉRIUMOKKAL A LEVEGŐ TISZTASÁGÁÉRT A füstköd elleni küzdelem egyik lényeges része a szennyezettség fokának megállapítása. A mintavétel azért nehéz, mert a levegő összetétele úgyszólván percről percre változik. Elég egy kis szél ahhoz, hogy elfújja a sűrű füstöt, míg a következő pillanatban elhaladó autó újból beszennyezi a levegői. A kaliforniai North American Aviation repülő- gépgyárban folytatott kísérletek során megkö- zeiiiotiék a probléma megoldását. Az, hogy egy repülőgépgyár szakemberei közt biológusok is tevékenykednek, az űrhajózás kapcsán felvetődő különleges feladatoknak köszönhető. Annak megállapítására, hogy például a Hold felszínén létezik-e szerves anyag, bizonyos enzimeket kívánnak felhasználni, amelyek szerves anyag jelenlétében fényt bocsátanak ki, s ez sokszorosan felerősítve hírt ad az életnek ezekről a nyomairól. Ugyanezek az anyagok alkalmasak a kipufogó gázok elemzésére is. Az elképzelés a következő: számos élőlény sugároz ki vegyi úton önmagából ún. hideg fényt — ez a jelenség a ke- molumineszcencia. A fény azáltal jön létre, hogy a sejtek világító anyagot, luciferint termelnek. Mellette az ún. luciferáz tölti be a tűzgyújtó szerepét, mely lényegében katalizátorként hat. A luciferáz aktiválásához foszforvegyületek, továbbá oxigén vagy magnézium szükséges. A luciferáz hatásosságát nagymértékben befolyásolja a levegő összetétele. Attól függően, hogy több vagy kevesebb-e az oxigén tartalom, gyengül vagy erősödik a luciferáz által kiváltott fény. \ fény erősségéből tehát következtetni lehet a levegő oxigén mennyiségére. A megfelelő világítóélőlény keresése során a kutatók választása a halakban található élősködő, világító baktériumokra esett. Ezeket a laboratóriumban táptalajba telepítik, és ott tenyésztik. Bizonyos fajtájuk az oxigéntartalom, egy másikuk a kénhidrogén, egy harmadik pedig a szénhidrogén vegyületek jelenlétére érzékeny. Ezek a vegyületek a kipufogó gázok fő alkotórészei. A baktériumok kimutatják ugyan az általuk kibocsátott fény változásával a levegőben levő szennyezéseket, de még 500 millió baktérium együttes fényváltozása sem látható szabad szemmel. A fényjeleket fotoelektromos cellákkal áramimpulzusokká alakítják át, amelyek felerősítve mutatják a levegő alkotórészeiben végbemenő változásokat. A kutatók most dolgoznak egy kis, fényjelző baktériumokkal működő tranzisztoros szmogmé- rö műszer előállításán. A készüléket a levegő összetételének folyamatos vizsgálatára kívánják felhasználni pl. kórházak műtőiben, rakéták üzemanyagtartályának környezetében, mérgezésgyanús helyeken, és természetesen a kipufogó gázok okozta városi levegő vizsgálatára. (dj) 1972. IV. 18.
