Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-17 / 90. szám, hétfő

Helikopterrel az autóversenyzők biztonságáért

A

z egyes sportágakról készült statisztikai adatok világosan megmutatják, melyik sport milyen és mennyi veszélyt rejteget a versenyzőkre nézve. Az elmúlt évben is több végzetes, halálos kimenetelű balesetről kaptunk jelentést a világ minden tájáról. Természetesen előfordulhatnak súlyos sérülések akkor is, ha a versenyeket a legkörültekintőbb biztonsági intézkedések előzték meg. Meg- bökkenünk például, ha arról értesülünk, hogy egy vivóverse- nyen vagy edzésen az egyik versenyző fegyverének hegye letörött, és ellenfelét keresztülszúrta, aki aztán sérüléseibe belehalt. Kevésbé lepődünk meg, ha a lovas leesik lováról és súlyos sérülést szenved. Vagy ha síverseny közben valaki lábát töri, és így tovább. Sót, az utóbbi években valahogy már megszoktuk, hogy a profi ökölvívás, a motorkerékpár- és autóverseny gyakran követel halálos áldozatokat.

Különösen az utóbbi sportágban fordult elő az elmúlt évek során több végzetes baleset. A szakemberek ezekkel részletesen foglalkoznak, s annak ellenére, hogy egy-egy autóversenyen mindenki saját felelősségére vesz részt, és jól tudjuk, nem „babra megy a játék", mégis szeretnék elejét venni, vagy esetleg kellő beavatkozással megakadályozni a szerencsétlenséget. Mind gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy kát vagy több autó összeütközését a versenyzők kisebb-nagyobb sérüléssel „meg úszhatná k“, ha

idejében ki tudnák őket kocsijukból szabadítani. Mivel azonban nemegyszer előfordul, hogy az üzemanyagtartály felrobbant és az autó lángba borul, a mentőszolgálat tagjai nem tudják a versenyzőt a lángok közül kimenteni.

Nemrég az Österreichring G. m. b. H. — mely tudvalevőleg világbajnoki autóversenyeket rendez — kezdeményezésére Olaszországban amerikai katonai helikopter közreműködésével sikeres kísérletet tettek a lángbaborult autó okozta tűz megfékezésére. Érdekes, hogy a tűzoltást nem a helikopter személyzete végezte, hanem csupán az égő benzin lángját igyekezett a rotorszél segítségével elterelni. Így az égő autó egy irányból megközelíthetővé vált, ami által a tűzoltó- és mentő- szolgálat munkája könnyebb, egyszerűbb és főleg eredményesebb volt.

A hadsereg szakemberei biztosították a próbaakció szervezőit, hogy bármely helikopter mindezt tökéletesen elvégezheti, és a manőverezés technikáját a pilóta könnyen elsajátíthatja. Horst May, osztrák menedzser kiszámította: egy helikopter bevetése — mely 105

percen át keringene az osztrák nagydíj körpályája felett — körülbelül 25 ezer schilling költséggel járna. Kérdés, elegendő-e egy helikopter az esetleges tűz leküzdésére —, mert a Nürnbergringen például feltétlenül több helikopterre volna szükség. A legégetőbb és legaktuálisabb probléma, ki fedezi a biztonsági akció költségeit? Lehet, hogy a Grand Prix-kór- házhoz hasonlóan, ezt is nem zetközi hozzájárulással valósít ják meg?

Bárhogy is alakul az autóversenyek során gyakran képződő tűz leküzdésének módszere, egy biztos: e sportág hívei örömmel értesültek a kezdeményezésről és a „főpróba“ sikeres lefolyásáról, hiszen ezzel a jövőben valószínűleg elérhető lesz, hogy néhány autóversenyzőt meg mentsenek a biztos tűzhaláltól.

Az említett biztonsági intézkedés problémája természetesen még megoldásra vár, hiszen az erre hivatottak most csak az első lépéseket tették meg. Reméljük, rövidesen találnak „mecénást" a biztonsági intézkedés finanszírozására, s így az idei világbajnoki és egyéb nagyszabású autóversenyeken a pálya fölött keringő helikopterek nem jelentenek majd szokatlan látványt. Lehet, és bízunk ben ne, hogy a jövőben kevesebb autóversenyző halálos kimenetelű balesetéről kell majd hírt közölnünk. /k/

HŰSÉGESEN EGV ELEIEN ÁT

Én mintaishola nprarije

Pavlis, ukrajnai város iskolájának napirendje hajnalban kezdődik. Ez minden tanuló számára szabály. Egyébként ami a napirendet illeti, Szu- homlinszkijnek ez a véleménye: — Nem nagy baj, ha né hányszor előfordul, hogy a gyermekek tanulás helyen futballoznak. Fiatul korban minden pótolható, a korlátoltság kivételével.

Ha valamilyen versenyről, vagy mérkőzésről van szó, nyugodtan elengedi növendékeit, s nem fél attól, hogy azok elmaradnak a tanulásban. Ezen kívül a növendékek számára kötelező a mindennapi tornagyakorlat a friss levegőn, bár milyen időben, szigorúan meghatározott és a testnevelési órákon feladott gyakorlatok elvégzésével. A következő test- nevelési órán ellenőrzik, hogy elvégzik e a növendékek a rá jak bízott feladatokat. Szuhom- linszkij ezeket u reggeli tornagyakorlatokat az önnevelés kitűnő eszközének tekinti, amely megmutatja, van e elég ereje az illető növendéknek ahhoz, hogy legyőzze álmosságát és lustaságát, valamint a gyakorlat elvégzésével kapcsolatos esetleges nehézségeket. A reggeli tornagyakorlatokon kívül van még valami, arríi kötelező minden egyes tunuló számára: a kiadós icalóriadús reggeli, feltétlenül melegen.

A szervezet edzése tehát a reggeli tornagyakorlatokkal kezdődik és az iskolai foglalkozásokkal folytatódik. „Zöld osztályok“ — így hívják azokat a lugasokat, ahol ősszel és tavasszal az alsóbb osztályosok óráit tartjak. A gyermekek korú tavasztól kezdve mezítláb szaladgálnak. Valamennyi szünetet a szabad levegőn töltik el, a lugast körülvevő kertben vagy játéktereken. És micsoda szünetek ezek! Gondoljunk csak a moszkvai iskolák szünetek alatt bezárt ajtuira. Hányféle okol hullhat az ember a fővárosban: Az egészségügyi normák megszegése a gyakori ki- és bejárással, tűzrendészen előírások betartása stb. Ezek az érvek teljesen ellentmondásosak ugyan, de mégis nagyon tartják magukat. Hiszen nemcsak a moszkvai, hanem más nagyvárosok gyermekei is többnyire nélkülözik azt a lehetőséget, hogy friss levegőn tanuU hassanak, vagy ami még fon-, tosabb, friss levegőn tölthessék a szünetet.

De van még egy „t aláírná-- nya“ Suhomlinszkijnek: Az erdőben szervezett tanítás. Ez a módszer erősen emlékeztet Rousseau tanaira. így például hétfőn kora reggel az 5—6 km re fekvő erdőbe mennek ki az első osztályosok, kedden a második osztályosok és így tovább. Sétálnak, futkosnak, ugrálnak, figyelik a természetet, számolják a fákon levő madár- fészkeket, beszélgetnek, csodálkoznak.

Milyen nagyszerű tartalommal telnek meg a gyermekek ilyen nupjai. Ez a módszer az egészséget is rendkívüli mértékben szolgálja, hiszen ezekben az esetekben a naponként megtett kilométerek száma eb éri a húszat. A régi Oroszom szágban voltak már ilyen sza:• bad levegőn megszervezett elő- adások, amelyeket nagyon pontosan és lényegbevágóan egészség napoknak neveztek. Sajnos megszüntették ezt a nagyon egészséges kezdeményezést. A köztársasági művelődésügyi minisztériumokban ugyanis ész- szerűtlennek minősítették az oktatási időnek ezt a pazarlását.

Szuhomlinszkij azonban meg van győződve arról, hogy az ilyen és ehhez hasonló eltérés az oktatási tervtől, százszorosán kifizetődik. Egészségesebbek lesznek a gyermekek, lényegesen jobb lesz érzelmi hangulatuk. Igaz, hogy a régi egészségnapok valamiben lényegesen különböztek a pavlisl erdőben rendezett óráktól. Régen ugyanis teljesen a testnevelésnek szentelték az egészség napot. Szuhomlinszkij viszont — hűen a párhuzamosság elvéhez, amelyet még Makarenko fogalmazott meg — azt tartja, hogy semmit sem lehet elérni erőszakkal. Éppen ezért ezek az erdei napok sem kizárólag az erő és az egészség egyszerű fejlesztését szolgálják, hanem összehangolják azokat a gyermekek beszéd- készségének és általános tudásának a fejlesztésével, a természet megismerésével, végső soron pedig fokozzák a gyermekeknek a tanítás, a tudomány iránti érdeklődését.

A ITT RIGA fölénye a BEK-ben

NEMCSAK SZEMJONOVA ...

Lettország fővárosában ligában kétségtelenül a kosárlabda a legnépszerűbb sportág. Mit sem változtat a tényen, hogy a város férfícsapata nem játszik vezető szerepet a szovjet bajnokságban. A nők viszont Európában is fölényesen uralják a mezőnyt.

Már jó néhány esztendeje, hogy a Daugava klub, melyét a városi közlekedési vállalat |TTT) patronál, sportiskolát alapított. Itt nőtt fel a 12-sze- res BEK-győztes minden tagja, élükön a legkiválóbbal, a felejthetetlen Szmildzina-Budov- szkával. A hatvanas évek elején Altbergs edző átadta a váltóbotot Karnitis szakvezetőnek. A csapat — generációs problémák ellenére is — megtartotta elsőségét hazai és nemzetközi viszonylatban.

Sokan azt mondják manapság, hogy könnyű a TTT Riga együttesének, hiszen színeiben szerepel a 210 centiméter magas Szemjonova, akit szinte lehetetlen tartani a kosár alatt. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az együttes minden egyes tagja hallatlan erőnléttel rendelkezik, szinte egyforma erős iramban képesek végigjátszani a találkozót. S a rigai lányok dobó-biztonsága is csodálatos. (Láthattuk ezt a prágai visszavágón is.) A TTT Daugava Riga jelen pillanatban Európa és a világ legjobb női klubcsapata, s nem tűnik túlzásnak a szakemberek azon megállapítása, miszerint sok nemzeti válogatott sem boldogulna a rigai lányokkal.

A nemrégi BEK-ellenfele, a Sparta Praha az egyetlen külföldi csapat, amely Európa Kupa-mérkőzésen győzni tudott Rigában, mégpedig 1964-ben, amikor 43:39 arányban bizonyult jobbnak a csehszlovák bajnokcsapat. Az első mérkőzésen azonban ötpontos vereséget szenvedett, így a „fehér Rigában“ maradt a kupa.

Az elmúlt napokban isméi a két említett csapat találkozott a BEK-döntőben. Mindkét mérkőzést fölényesen nyerték a lett kosárlabdázónők, de az első összecsapás megmutatta, hogy az agresszív, sokmozgásos játék nem nagyon ízlik Szemjo- nováéknak. Rigában az ilyen felfogásban kosarazó Sparta vezetett is a félidőben, de később nem volt képes ellenállni a nagyszerű fizikai állóképességgel rendelkező hazaiaknak. Prágában egy percig sem volt vitás a találkozó kimenetele.

Érdekes a rigaiak szereplése a BEK-ben: 12-szer voltak a

döntőben és minden alkalommal elnyerték a kupát, s mindössze háromszor szenvedtek vereséget az oda-vissza alapon lejátszott döntőben. Hazai pályán azonban mindig olyan arányban győztek, hogy övék lett az elsőség.

A 14 alkalommal kiírt női kosárlabda BEK-döntő tabellája (az első oszlopban levő számok a döntőben való részvételt jelenti, a másodikban a mérkőzések száma, a harmadikban a győzelem, a negyedikben vereségek, az ötödikben a gólarány, a hatodikban a pontszám van feltüntetve):

1. TTT Riga 12 24 21 3 1430:1100 45

2. Slávia Szófia 4 8 3 5 431:488 11

3. Sparta 4 8 1 7 286:346 8

4. SÍ. Orbis 3 6 2 4 315:395 8

5. D. Moszkva 1 2 1 1 84:97 3

6. US Clermont 1 2 0 2 115:134 2

7. SZKA Leningrad 1 2 0 2 81:103 2

8. Krakkó 1 2 0 2 87:120 2

9. Halle 1 2 0 2 102:114 2

(Ipolyság) lejátszott mérkőzés^ hez kellemetlen emlék fűzi: az egyik összecsapásnál eltörött a lába. Nemcsak játékosa, hanem szervezője, vezetője is volt a csapatnak. Volt probléma bőven, ezt kollektíván igyekeztek megoldani. Lovaskocsin, keréké páron jártak a mérkőzésekre, nagyrészt saját felszerelésben játszottak, de a mezük már egységes volt.

1938-ban Modrý Kameňba (Kékkő) került, ott is bekap^ csolódott a sportéletbe. A fel- szabadulás után nyomban meg^ indították a sportot. 1948-ban a Modrý Kameň-i járási sportba zottság elnökévé választották, s ebben a minőségben tevékeny-* kedett egészen addig, míg a járás be nem olvadt a lučeneci (Losonc) járásba. A járási sportbizottságnak, valamint a játékvezetői testületnek ott is tagja lett. A kerületi sportba zottságnak 12 évig volt a tag-> ja.

1948 óta tevékenykedett mint játékvezető. Három ízben kerü-. leti szinten is bíráskodott, s partjelzőként divíziós mérkőzéseken is szerepelt.

Életében a vasárnap sportnap volt. Amíg játszott — aktívan nyolc évig — a mérkőzések kötötték a pályához, később a já-- tékvezetői síp. Hétköznap sok-, sok éven át az íróasztal méh lett fáradozott azon, hogy a testnevelés minél magasabb színvonalra jusson, minél többen sportoljanak. Lelkiismere-- tes munkájáért eddig 5 díszok-- levelet, 3 kitüntetést és most; aranyérmet kapott.

Annak ellenére, hogy mái' nyugdíjas, még mindig dolgo-. zik, és a sporttól sem búcsú*, zott el. Társadalmi munkával, jótanáccsal, lelkesítéssel most is segít. Példát mutat a kitartásra, lelkesedésre, s arra: ho^ gyan kell szeretni a sportot egy életen át! B. J,

mények elérésére is kéjjesek, csak problémájuk, gondjuk is akad bőven. A legnagyobb problémák közé az edzések tartoznak, mert a játékosok zöme a falun kívül dolgozik, így nagyon kevés idő jut az edzésre. A legnagyobb gondjuk az anyagi támogatás. Ezen a téren azonban némi javulás mutatkozott az utóbbi időben, mert a hnb és az efsz hathatós támogatást nyújtott. Szólni kell még a sportegyesület vezetőségének kiváló munkájáról, Molnár Ferenc elnökről, Molnár Lajos titkárról és Erdősi Károly edzőről. Az ő fáradhatatlan és gyümölcsöző munkájuk nagyban elősegítette a sportélet fellendítését a faluban. Jó szervező- és irányító munkájukkal bebizonyították, hogy kicsi faluban is lehet sportélet.

Ebben az ötéves tervidőszakban a sportegyesület nagyon szép tervet tűzött maga elé. Ugyanis egy nagy lelátó építését tűzte ki célul, öltözőkkel, hideg-meleg vízzel és fedett lelátóval. Mi is kívánjuk, hogy terveik mielőbb valóra váljanak, és a sportban további nagyon jó eredményeket érjenek el. Sz. B.

A csehszlovák labdarúgás 70. évfordulója alkalmából Ján Siniek sok évtizedes, sportvona- lon végzett aktív munkájáért arany emlékérmet kapott. Ez a mondat önmagában nem sokat árul el, nézzük, ml is történt egy életen keresztül, hiszen Simek bácsi már nem fiatal, csak a szíve dobog még ma is úgy a sportért, mint 40— 50 évvel ezelőtt. Olyan lelkesedéssel eleveníti fel az emlékeJán Síinek átveszi az aranyérmei

két, szinie kételkedem abban, hogy már 66 éves.

Tatabányán született 1906 ban, ott végezte el a középiskolát, ott ismerkedett meg a labdarúgással. Tizennyolc éves korában Csehszlovákiába jött, Prágában elvégezte a felsőipari iskolát, majd Lučenecre (Losonc) került, ahol a Slávia „B“ csapatában játszott. Ezután Vinicán (Ipolynyék) tevékenykedett nyolc évig, mint útmes- ter. Ebben a községben akkor már tíz éve játszottak futballt, így ismét nyílott alkalom sportolásra. A labdarúgó-csapatban majd minden mérkőzésen szerepelt mint játékos. Egy Sahyval

Dicséretet érdemeinek

Nálunk is kétségtelenül a legnépszerűbb sportágak egyike a labdarúgás. így van ez Vozokany (Vezekény) faluban is. Kicsi falu, mindössze 1380 lakosával a Fekete Víz partján terül el. Ebben a kicsi faluban is igaz hívei vannak a labdarúgásnak. Jelenleg a TJ Družstevník Vozokany sportegyesületnek 130 aktív tagja van. És dicséretükre váljék, hogy ebben az évben már összesen 1500 órát dolgoztak le társadalmi munkában a labdarúgó-pálya rend- behozásánál. És ismerve a lelkes fiatalok futball iránti sze- retetét, remélhető, hogy még szebbé varázsolják majd a pályát.

De szólni kell az elért eredményekről is. Tavaly a járási verseny III. osztályában az előkelő 3. helyen végeztek. A sportszerűségi versenyben szintén a harmadikok lettek. Úgy hisszük, hogy ezek a fiatal sportolók még nagyobb ered-