Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-17 / 90. szám, hétfő
Július Hanus elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) fejlődésének valamennyi problémáját a marxista—leninista nemzetiségi politika szellemében oldják meg. Pártszerveink 1969 áprilisában az akkori fejlődés alapos elemzése alapján — társadalmunk konszolidálása, a CSKP vezető szerepének megszilárdítása és a szocialista állam egységes kulturális politikájának érvényesítése érdekében — minőségileg politikai fordulatot indítottak el a pártban és az egész társadalomban levő helyzet fejlődése terén. Fokozatosan kialakultak az alapvető feltételek ahhoz, hogy a politikai és az ideológiai gyakorlatban következetesen megszűnjön a nem marxista, revizionista és szovjetellenes irányzatok, valamint a nacionalista nézetek terjesztése, és létrejöttek a feltételek a szocialista kulturálisnépnevelői tevékenység felújításához és kibontakoztatásához is. A pártszervek konszolidációs intézkedéseinek érvényesítése eredményeként alapvető változások következtek be az egész társadalom fejlődésében, valamint az egész kulturális élet eszmei területén és struktúrájában is. A CSKP konszolidációs határozataival összhangban a művészeti és kulturális szövetségek, közöttük a CSEMADOK Is az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának hatáskörébe, és annak közvetlen irányítása alá kerültek, hogy következetesen biztosítva legyenek és érvényesüljenek az egységes marxista—leninista kulturális politika és hazánk kulturális élete egységes Irányításának elvei. Ezen elvek következetes érvényesítése, a pártszervek intézkedései eredményeként az Önök szövetségének egész kulturális nevelő tevékenysége a szocialista népnevelés elválaszthatatlan alkotórészévé, a magyar nemzetiségű dolgozókról való állami kulturális gondoskodás szilárd láncszemévé válik. Ez az új helyzet biztosítja, hogy a CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek egész tevékenysége mindig összhangban lesz a párt és a szocialista állam kulturális politikájával. Annak érdekében, hogy szövetségük munkájának hatékonysága szüntelenül növekedjék, a kulturális nevelőmunka eszmeipolitikai alapelvei kell, hogy a marxizmus—leninizmus elveiből, szocialista életünk valamennyi problémájának osztály- és pártszempontból való megközelítéséből induljon ki, és összhangban legyen a CSKP nemzetiségi politikájával. S ami a legfontosabb, a kulturális szövetség szerveinek és szervezeteinek egész tevékenységében fel kell újítani, és következetesen érvényesíteni kell a párt vezető szerepét, és a csehszlovák szocialista állam szerveinek irányító funkcióját. Tisztelt Elvtársak! A párt vezető szerepének és az állami szervek irányító funkciójának érvényesítésével, valamint a párt- és az állami szervek egyes intézkedéseivel ösz- szefüggésben is, például azzal, hogy a CSEMADOK és a többi szervezet a Nemzeti Front hatásköréből az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának hatáskörébe került, még mindig helytelen nézetek merülnek fel, amelyek társadalmunk deformált fejlődési időszakában gyökereznek. Habár hivatalosan mindenki elismeri a párt vezető szerepét, mégis hallani olyan kérdéseket is, miért kell érvényesíteni a párt vezető szerepét a kultúrában, a művészetben, vagy pedig a kulturális intézmények és a kulturális szövetségek munkájában. Ugyanígy az állam, és az állami szervek irányító funkciójával ösz- szefüggésben is előfordulnak helytelen, nem marxista nézetek. Mindenekelőtt világosan és egyértelműen meg keli mondanunk: a párt egész társadalmunk vezető ereje, és amikor társadalmunk vezető erejének feladatairól beszélünk, nem kerülhetjük meg a kultúra, az iskolaügy, az irodalom, a művészet, a tudomány, a zeneművészet szakaszát, vagy pedig a társadalmi tevékenység egyéb szakaszait. Az új világ, a^ új társadalom felépítésének, a szocializmus és a kommunizmus felépítésének kérdéseit és problémáit ugyanis nemcsak az anyagi alap szempontjából vizsgáljuk és elemezzük, hanem a társadalmi élet felépítménye és egyes szférái különféle szakaszainak széles körű összefüggéseiben is. Ebből következik, hogy a párt erejét mindenütt éreznünk kell, és a párt vezető szerepét érvényesíteni kell a társadalmi élet valamennyi szakaszán, tehát a kultúrában és a tömegszervezetek munkájában is. Mivel pedig a szocialista állam szervei biztosítják a kultúra területén az egységes kulturális politikát, az ő feladatuk valamennyi ilyen tevékenységgel foglalkozó szövetség kulturális népnevelő munkája fejlődésének az iráriyítása is. Ez közvetlenül érinti a szocialista állam és szerveinek a feladatát. Itt világosan és egyértelműen meg kell mondani: a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség államának nemcsak joga, hanem kötelessége is az egész szocialista társadalom érdekében felelősséget viselni a kulturális élet egész területéért: az irodalomért, a művészetért, a zeneművészetért és a különböző szervezetek és intézmények tevékenységéért. És ezért nemcsak arra van joga, hogy véleményt nyilvánítson e problémákról, hanem arra is. hogy közvetlenül irányítsa és szabályozza a kultúra egyes területeinek fejlődését, szocialista hazánk szükségleteinek szempontjából. Szükséges elidőzni ezeknél a kérdéseknél, mert egyes szervezetekben, szervekben és intézményekben a jobboldali opportunista erők ártalmas tevékenysége következtében még mindig fennmaradtak olyan helytelen nézetek, mintha a kulturális szervezetek és intézmények a választott szervek vagy egyes vezetők valamilyen felsőbbrendű szféráját alkotnák. amelybe nincs joga beavatkozni sem a pártnak, sem az államnak. Világosan és egyértelműen meg kell mondanunk: egyetlen szervezet, intézmény sem lehet csupán a választott szervek, sem pedig egyes vezető képviselők felségbirodaíma, mert mindenütt érezni kell a társadalom vezető erejét, a párt- és a szocialista állam vezető szerepét. Mindenkit, akit a párt és a szocialista állam valamelyik szervezet, intézmény bizonyos szerveibe küld dolgozni, azért küldi oda, hogy ott biztosítsa a marxista—leninista politika megvalósítását. Mindenkit, akit megválasztanak a szervekbe, a párt egyetértésével választják meg, s ha nem állja meg a helyét, ha nem teljesíti következetesen küldetését, akkor a helyére olyan elvtársakat kell küldeni, vagy megválasztani, akik fenntartás nélkül, becsületesen és megalkuvás nélkül, magas színvonalon teljesítik küldetésüket, azokat a feladatokat, amelyekkel a párt bízta meg őket. Tisztelt Elvtársak! A CSEMADOK szervei és szervezetei kulturális-nevelési tevékenységének eszmei-politikai elvei egyértelműen és nyíltan a proletár internacionalizmus, a szocialista hazafiság, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egységének megszilárdítása, valamint a szocialista tábor, főleg a Szovjetunió nemzetei iránti szeretet elveire épülnek. Mi nagyon jól tudjuk, mit jelentett és mit jelent ma az uralkodó osztályok nacionalizmusa, sovinizmusa, és nemzetiségi uszításuk politikája. Tudjuk, e burzsoá ideológia fő és végső célja az volt, hogy lehetővé tegye a cseh, a szlovák és a magyar nemzetiségű kizsákmányoló kapitalisták számára a különböző nemzetiségű dolgozó nép még nagyobb mértékű elnyomatását és kizsákmányolását. E politika feltételei, a nacionalizmus és a sovinizmus éltető talaja örökre eltűnt életünkből, szocialista hazánkban már nincs helye a nacionalista uszítás politikájának. Aki megkísérelné feleleveníteni a nemzetiségi uszítás nem kívánatos hagyományait, aki megkísérli hazánk nemzetei és nemzetiségei jogainak megcsorbítását, legyen az cseh, szlovák, magyar, lengyel, ukrán vagy német, — a párt ellen, társadalmunk ellen, a szocializmus és a kommunizmus ellen vét, és ezért e társadalom és vezető ereje, a CSKP érdekei veszedelmes ellenségének kell tartani. Életünk minden szakaszán határozottan fel kell vennünk a küzdelmet az ilyen káros irányzatokkal szemben. Váljunk határozott ellenségeivé a nemzetiségi uszítás, a nacionalista és soviniszta propaganda valamennyi formájának. Szívósan, becsületesen és következetesen nemzeteink és nemzetiségeink fejlesztéséért dolgozunk: nagyra becsüljük és biztosítjuk a nemzetiségeknek minden irányú fejlődésükre való jogát. A nemzetek és nemzetiségek kéz a kézben közösen akarják építeni csehszlovák hazánkat, közösen haladni a kommunizmushoz. Ezért nem engedhetjük meg szocialista hazánkban a soviniszta és nacionalista uszítás semmilyen formájának felújítását. Az ilyen nagyon veszélyes burzsoá ideológia mindennemű megnyilvánulását a szocializmus és a kommunizmus elleni ellenséges tevékenységnek tartjuk. Tisztelt Elvtársak! A CSEMADOK szervei és szervezetei csak ilyen elvek alapján dolgozhatnak sikeresen. Szövetségük csakis a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek következetes érvényesítése alapján, a CSKP vezetésével teljesítheti küldetését, biztosíthatja a CSEMADOK szervei és szervezetei előtt álló feladatokat. Szövetségük feladatai nem csekélyek. Szerveik és szervezeteik a kulturális népnevelő munka valamennyi formájával segíteni hivatott a párt- és az állami szerveket, és a többi szervezettel, főleg a Szocialista Akadémiával, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Matica slovenskával, a SZISZ- szel, a Szlovákiai Nőszövetséggel szoros együttműködésben megvalósítani hivatott a párt és az állam kulturális politikáját a magyar nemzetiségű polgárok körében. E feladatok biztosításánál külön figyelmet kell szentelni a magyar dolgozók állampolgári nevelésének, a felnőttek és az ifjúság iskolán kívüli művelődési rendszerének, a művészeti érdektevékenység fejlesztésének, és a saját nemzetiségi kultúra fejlesztésének. A CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek egész kulturális nevelő tevékenységében természetesen ki kell emelkednie a CSKP politikája támogatásának és népszerűsítésének, a gazdasági propagandának. és a magyar nemzetiségű dolgozók mozgósításának a népgazdaság fejlesztése tervfeladatainak teljesítésére. A CSEMADOK szervei és szervezetei több mint 20 éves tapasztalata azt bizonyítja, hogy szövetségük a párt- és az állami szervek irányításával, és a többi szervezetekkel együttműködve teljesíteni képes ezeket az igényes feladatokat. Kulturális nevelő munkájuk pozitív eredményei egyben meggyőző bizonyítékot adnak arról, hogy szocialista államunkban megvannak a kedvező feltételek ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű polgárok a szocialista hazafiság és a csehszlovák államiság mélyreható érzelmei alapján saját szülőföldjükön, szocialista hazánkban otthon érezzék magukat, a CSSZSZK teljes jogú polgáraiként, hogy számukra kialakuljanak az önrealizálás legjobb feltételei, szocialista hazánkban való teljes mérvű érvényesülésének feltételei. Jelenünk a tudományos-műszaki forradalom következményeiben rohamosan átalakítja kulturális életünk anyagi alapját, sokoldalú, modern kulturális életet követel. A modern termelés, az urbanizáció, a jobb lakásfeltételek, az egyre több szabad idő szinte kényszerít bennünket arra, hogy elgondolkozzunk munkánk néhány formájáról, a kulturális szervezetek kulturális, népnevelési tevékenységéről, hogy munkánk tartalmát, módszereit és formáit a lehető leggyorsabban módosítjuk jelenünk szükségleteihez és követelményeihez. Ellenkező esetben lemaradunk társadalmunk anyagi alapjának fejlődése mögött, a kulturális népnevelőmunkában a fejlett szocialista társadalom építésének „uszályhordozói“ leszünk. Sajnos, az ilyen fejlődés jelei már mutatkoznak. Például még mindig nem tudunk kiutat találni az elvarázsolt körből, miszerint néhány szervezet és kulturális intézmény, tehát a CSEMADOK tevékenységében is túlsúlyban vannak a szórakoztató jellegű akciók, rendezvények, amelyek nélkülözik a nevelési és a művelődési irányzatokat. Nem mindig használják ki célszerűen azokat az eszközöket, amelyeket államunk és dolgozóink a kultúra fejlesztésére fordítanak. Népünknek és dolgozóinknak a becsületesen elvégzett munka után természetesen joguk van a szórakozásra, szükségük van a kikapcsolódásra, a táncra és a szórakoztató rendezvényekre egyaránt: ezeket az akciókat azonban nein tarthatjuk megfelelő kulturális nevelő tevékenységnek: főleg akkor nem, ha a szervezők megfeledkeznek a kulturális-nevelési küldetésről, nem törődnek a színvonallal és nem veszik figyelembe a dolgozók növekvő szükségleteit. Végül is a szórakozás a nevelés egyik formája, ha azt célszerűen, megfontoltan és hasznosan teszik. , Hasonló a helyzet néhány községünkben az előadási tevékenység terén. Eddigi munkánkat ezen a téren is meg kell változtatni, magasabb színvonalra helyezni. Mert nincs nagy hatása az olyan politikai, gazdasági, műszaki és egyéb előadásnak, amely egyenlő hangon, egyenlő színvonalon szól az orvosokhoz, a munkásokhoz, a technikusokhoz, az ifjúsághoz, a gyermekekhez. Az ilyen hamis demokratizmusnak az a következménye, hogy az előadásból senkinek semmi haszna sincs, mert ami az egyik számára magas, az másiknak alacsony színvonalat jelent, unalmas. Vegyük például a könyvbarátok megbeszéléseit, az irodalmi rendezvényeket, az írókkal, a költőkkel tartott beszélgetéseket. Ilyen esetben sem az a legfontosabb, hogy a polgárok egy élő írót, költőt lássanak, mivel még életükben nem voltak tanúi egy ilyen „rendkívül örömteljes eseménynek“, hanem az, hogy az író, vagy a költő mit mond, amikor élményeiről beszél, hogy az érthető és nevelő hatású legyen: hogy mozgósítson, tevékeny munkára serkentsen és jellemző eszközeivel, saját művészetének formájával segítsen az ember önrealizálásában, hogy az ilyen találkozó részvevőinek tudatában megerősítse a jelenben vetett biztonság és a jövőbe vetett hit érzését. A könyvvel való munka szakaszán igen fontos a fenti elvek érvényesítése. A könyv a szellemi értékek szférájába tartozik, amelyek bizonyos mértékben eleve megszabják egy nemzet, vagy nemzetiség kultúrájának nagyságát. Emellett természetesen ne feledkezzünk meg arról, hogy a nemzetek és a nemzetiségek kultúráját nem csupán az anyagi értékek mennyiségével mérjük, hanem főleg a kulturált és művelt emberek szerint. Ezért nemcsak az fontos és irányadó, hogy az egyik vagy másik államban hány könyvet adnak ki, hanem főleg az, hogy a kiadott könyveket hány ember olvassa rendszeresen. A könyv nélkül az emberek százezrei a kultúra legalacsonyabb fokán maradnak, és róluk sohasem tudjuk meg, mit rejtettek magukban, milyen tehetséggel, képességekkel rendelkeztek. A könyv a kultúrszomj kielégítésének legfontosabb és legértékesebb eszköze, bővíti a tudás és felismerés látókörét. És megnyitja előttünk az emberi ész, a szellem óriási térségét. Ezen a téren is sok a tennivaló, a behoznivaló,. A kulturális népnevelő tévé; kenység további szakaszainak jelentése is egyértelműen meggyőz bennünket arról, hogy ma már nem dolgozhatunk a régi formákkal, módszerekkel. Ezért szövetségük tevékenységében is fordulat következzék be az elvégzett munka jobb, elkötelezettebb és magasabb színvonala felé. Nem lehet közömbös, hogy nemzedékünk a tudás, a kultúra és az etikai normák milyen összességét hagyja majd a magyar dolgozók elkövetkező nemzedékére, amelynek már magas színvonalon és öntudatosan kell dolgoznia fejlett szocialista tár* sadalmunk építési problémáinak megoldásán. Nem mindegy, hogy népünk, amely évezreden át a szlovák néppel együtt élt, küzdött, harcolt és dolgozott, vele együtt vérrel áztatta ezt a földet, mit kap szülőföldjétől a szenvedéséért, az ezeréves közös harcokért, a tevékeny munkáért —, hogy szerveik és szervezeteik a magyar dolgozók számára milyen kultúrát biztosítanak. Szövetségüknek ezért meg kell tennie mindent a kul* turális népnevelő tevékenység növelése érdekében, amely majd egyre nagyobb hatást gyakorol az új ember nevelésére, amely a munkára, a művelődésre én a tudományra épül. Tisztelt Elvtársak! Az állami szervek részéről ml lehetőségeinkhez mérten min. dent megteszünk a CSEMADOK kulturális népnevelő tevékeny* sége fejlesztése legjobb feltéte* lei biztosításának érdekében, és a nemzetiségi kultúra minden irányú fejlesztéséért. Ku- tatni fogjuk a magyar dolgozók kulturális életének egyes szféráit, a hivatásos csoportok, a rádió és a televízió tevékenységét, a magyar nemzetiségű polgárok között kifejtett kulturális népnevelő munka egész rendszerét, a többi kulturális intézményekben való részvételt a magyar nemzetiség kultúrájának fejlesztésénél, és megteszünk minden intézkedést annak érdekében, hogy a magyar dolgozók kulturális fejlődése nagyobb ütemben haladjon előre. Ugyanakkor elvárjuk Önöktől, a szövetség szerveinek és szervezeteinek tagjaitól, hogy a jövőben a párt- és az állami szervek határozatainak szellemében még következetesebben, racionálisabban és tervszerűbben fognak dolgozni saját nemzetiségi kultúrájuk fejlesztéséért, nemzeteink és nemzetisége, ink testvéri és erkölcsi-politikai egysége megszilárdításáért és elmélyítéséért. Remélem, hogy hozzájárulásukkal a CSEMADOK kulturális nevelő tevékenysége a szocialista állami népnevelés egyre szilárdabb láncszemét képezi majd, és a magyar dolgozók kulturális élete határozottabban közeledik majd nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájához, mert csakis a kulturális értékek kölcsönös cseréje biztosíthatja majd a kultúrák egyetemes mozgását és fejlődését, a nemzetek és a nemzetiségek jobb megértését, egymáshoz való közeledését. Hiszem, hogy hozzájárulásukkal a CSSZSZK magyar dolgozói egyre szívósabban, elkötelezettebben, nagyobb igyekezettel és önfeláldozással vesznek majd részt az egész állam forradalmi átváltozására irányuló munkában, hazánk gazdasági erejének és védelmi képességének megszilárdításában, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egységének megerősítésében: mert csak a hazafias-Internacionális egység lehet szocialista hazánk további felvirágoztatásának a biztosítéka. Közös felelősséggel tartozunk szocialista társadalmunk jövőjéért, közös hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek jövőjéért. Ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a CSKP vezetésével egyre határozottabban közeledjünk a nemzetközi proletariátus legjobb fiai nagy eszméinek, a marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocializmus és a kommunizmus végső győzelmének megvalósításához az egész világon. 1972. IV. 17.
