Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
Ha hívják Tóth István bácsit „vízügyben“ sokan felkeresik még ma is falujában, Opa- tová Nová Ves (Apátújfalu) községben, hisz ő a kútásás mestere. Az első kutat 24 éves korában ásta. Azóta évente átlag 20 kutat kiásott, s kissé meg is öregedett, hisz 59. életévét tapossa. 1963-ban majdnem életével fizetett a vízért. Tizenöt méter mélységben dolgozott, amikor beomlott a kút laza talaja, rászakadt a föld. A kútásást mégsem hagyta abba, pedig felesége azóta nehezen engedi útra. Említem neki a fűzfavesszőelméletet, mely szerint könnyen meg lehet találni, hogy hol rejtőzik a víz. Ezen mosolyog. Nem hisz benne. Válasza csak ennyi: „Száraz kutat még senkinek sem ástam.“ És ha kutat ásni hívják, szívesen megy. Még ma is vállalja a veszélyt. Böjtös János Váci Mihály költő szavaival vallják Hrubý Šúr (Hegy- súr) községben Kiss Szidónia (jobbról), a CSEMADOK helyi szervezetének elnöknője, és Lovas Márta i'rol), a SZISZ helyi szervezetének elnöknője: „Nem «.cg ióra vágyni; a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!“ Ezt persze nemcsak a gyűlésen mondták el, hanem a két szervezet tagságával összefogva igyekeztek valóban tenni is. Alig félévi munkásságuk alatt közvéleménykutatást rendeztek a községben, sikeres kirándulást szerveztek. A nagysikerű „batyubál“ megrendezése mellett nem feledkeztek meg a könyvterjesztési akcióról sem. Majd író-olvasó találkozót szerveztek. És már készítik a nyári kirándulás terveit. Vezetésükkel a tagság 650 órás munkát vállalt az új iskola építésénél. Ugyanakkor folynak a bemutatandó színdarab próbál, úgy tervezik, hogy tábortűz mellett fogják a község régi, népi hagyományait feleleveníteni. Hamerlik Irén „de tenni, tenni kell!" Nemrég rendezték meg Šahyn (Ipolyság), a magyar gimnáziumban a szavalóversenyt. Nyustyin Éva került az első helyre. Éva szerény, csendes lány, a III. A. osztály tanulója. Három éve tagja a József Attila Irodalmi Színpadnak. Már az alapiskolában sokat szavalt. Részt vett különböző rendezvényeken, versenyeken. Többször a szavalok járási versenyére is eljutott, de helyezést csupán tavaly ért el, amikor a harmadik helyet neki ítélte a zsűri. Igazában azonban sohasem a győzelmet tartotta fontosnak, hanem magát a szavalást. A versenyeken pedig gazdag tapasztalatot szerzett ezen a téren. Vass Ottó tanár elvtársat, az irodalmi színpad vezetőjét nagyra becsüli, mert nemcsak hangsúlyozásra, hanem elsősorban a szép magyar beszédre tanítja. Éva legkedvesebb költői Radnóti Miklós, Tóth Árpád, Váci Mihály. Az ő verseiket szavalja a legszívesebben. A mai költők közül csak azoknak a versét, akiket a közönség és ő maga is könnyen megért. Az érettségi után egyetemen szeretné folytatni tanulmányait. Szeretne beiratkozni a magyar-történelem szakra. Természetesen ez nemcsak vágy és óhaj, hanem cél, melyért küzd. Vagyis: a tanulásban jól megállja a helyét. Ugyancsak természetes részéről az is, hogy folytatni fogja a szavalást, mert ő igazán szívesen szaval. Deák Teréz Szigorú büntetések Majdnem 100 évvel ezelőtt, 1874-ben alakult meg Kostolná pri Dunaji (Egyházfa) községben a helybeli önkéntes tűzoltótestület. Jelenleg 63 az önkéntes tűzoltók száma, közülük 15 nő. Parancsnokuk, Szabó Julianna örömmel újságolta, hogy csapatuk létszáma az idén is növekedett. Négy új tagja van a női csapatnak. Nincs párjuk a járásban, hisz a felvételen látható női csapat tavaly a férfiakkal mérte össze erejét, ügyességét a járási versenyen. Mózes Imre Szívesen szaval Hincs párjuk Négy millió A trebišovi (Tőketere- bes) járásban az utak karbantartása egy év alatt 4 millió koronába kerül. Túlterheltek az utak, megnövekedett a forgalom, ugyanakkor a Járási Útkarbantartó Vállalat gépi felszerelése elég hiányos. Ezt a vállalat egyik gyűlésén állapították meg, amikor a pártvezetőség, a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetők a járási nemzeti bizottság küldöttjei jelenlétében tüzetes elemzés alapján foglalkoztak a vállalat problémáival. Megállapítást nyert az Is, hogy a legutóbbi tervteljesítés 115 százalékos volt, tehát a vállalat dolgozói minden mutatkozó probléma ellenére jól helytálltak a munkában. Probléma viszont volt és maradt bőven. Ezek közül néhány: szükséges a géppark korszerűsítése, a vállalat fejlesztése, hisz azért került négymillió koronába az utak karbantartása, mert Idegen üzemek gépei végezték el a munka zömét. Dőry Zoltán Nagy Lajos magyar király szabadalomlevele alapján 1347-től volt szabad királyi város Kassa. Első tisztviselője a választott bíró (iudex) vqlt, ki tizenkét tanácstaggal (con- sules) tanácskozott és ítélkezett a város ügyeiben. A tanács tagjai hetenként többször is összeültek. Szombatonként kizárólag a közigazgatási ügyeket tárgyalták, a többi napokon hoztak ítéletet a bűnösök felett. Büntetéseik szigorúak voltak. Lófarokra kötve hurcolták végig a városon a rablógyilkost, majd kerékbetörték. A gyermek- gyilkos anyát tövisekkel kirakott gödörbe fektették, s elevenen temették el, izzó vasat verve át szívén. A házasságtörő asszonyoknak maguknak kellett megvarrniuk a zsákot, amelyben a Hernád vizébe fojtották őket. Rágalmazásért a vétkes nyelvét vágták ki, a becsületsértőt pedig bebörtönözték és pénzbírságra ítélték. Ezek a törvénykezési eljárások Mária Terézia uralkodásáig mit sem változtak. Ő enyhítette a büntetéseket és a kínvallatást is eltörölte. Barabás József Képünkön Hoefnagel György 1595-ben készített metszete látható. Felső része északfelőli, alsó része pedig nyugatfelőli nézetben mutatja be az akkori Komárom várost és a várat. Érdekes, hogy a várfalakban nincsenek lőrések, tehát akkor még a régebbi szokás szerint a várfalak tetejéről védték a várat. Az 1663—1673-as években az övárhoz új várat építettek, de a nagy földrengés 1763-ban hasznavehetetlenné tette. Később, a napóleoni háborúk idején alakították ki az új várrendszert, melyet utoljára az 1848—49-es szabadságharc idején használtak. Tok Béla A felvételt Bíró Béla készítette. , Az idén is Kodály Zoltán 1905-ben Galántáról indult az első népdalgyűjtő kőrútjára, melynek során 150 népdalt gyűjtött össze. Ezeket a Bicinia Hungarica című munkájában adta közre. Tehát nem véletlen, hogy éppen Galantán (GalántaJ rendezték meg 1969. június 21—22-én hazánkban az első országos Kodály-napokat. A szlovákiai magyar énekkaroknak ezen a találkozóján, fesztiválján a legjobb énekkarok vettek részt. Az ünnepségen megjelent a nagy zenepedagógus özvegye is, aki felvételünkön lálható. Kodály Zoltán tisztelői gyakran kértek tőle autogrammot. Az idén ismét megrendezik a városban a Kodály-napokat és a népművészet rajongóival együtt az autogrammgyűjtők is várják Kodály Zoltán özvegyének ismételt látogatását. Puskás Lajos Díszfák Veiké Ulany (Nagyfödé- mes) községben a helyi nemzeti bizottság Kerdo Pavol elvtárs vezetésével sokat törődik a falu szépítésével. A hnb 1700 díszfacsemetét vásárolt a falu utcáinak szépítésére. Ezeket a község lakossága az efsz, az állami gazdaság vezetőségének támogatásával és a Gyümölcs- és Zöldségtermesztők Szövetsége helyi szervezetének közreműködésével társadalmi munkában ülteti el. Remélhető, hogy a lakosok úgy gondozzák majd ezeket a csemetéket, hogy azok fákká nőnek. Kolozsi Ernő Két tanítónő Maié Trakany (Kistár- kány) községben a CSEMADOK helyi szervezete hímző tanfolyamot rendezett Két tanítónő, Sárodiné és Bálintné vállalták a tanfolyam vezetését. A futóhímzést és a párnahímzést már megtanították a résztvevőkkel, most a subakészítés munkáját, fogásait ismertetik az asszonyokkal és lányokkal. A tanfolyam résztvevői úgy tervezik, hogy a tanfolyam befejezésekor kiállítást rendeznek majd. A két tanítónő lelkesen biztatja őket. Valószínű, hogy nem hiába. Bodnár Józsefnél Régi, de érdekes
