Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

Ha hívják Tóth István bácsit „víz­ügyben“ sokan felkeresik még ma is falujában, Opa- tová Nová Ves (Apátújfa­lu) községben, hisz ő a kútásás mestere. Az első kutat 24 éves korában ás­ta. Azóta évente átlag 20 kutat kiásott, s kissé meg is öregedett, hisz 59. élet­évét tapossa. 1963-ban majdnem életével fizetett a vízért. Tizenöt méter mélységben dolgozott, ami­kor beomlott a kút laza talaja, rászakadt a föld. A kútásást mégsem hagyta abba, pedig felesége azóta nehezen engedi útra. Em­lítem neki a fűzfavessző­elméletet, mely szerint könnyen meg lehet talál­ni, hogy hol rejtőzik a víz. Ezen mosolyog. Nem hisz benne. Válasza csak ennyi: „Száraz kutat még senki­nek sem ástam.“ És ha ku­tat ásni hívják, szívesen megy. Még ma is vállalja a veszélyt. Böjtös János Váci Mihály költő szavaival vallják Hrubý Šúr (Hegy- súr) községben Kiss Szidónia (jobbról), a CSEMADOK helyi szervezetének elnöknője, és Lovas Márta i'rol), a SZISZ helyi szervezetének elnöknője: „Nem «.cg ióra vágyni; a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!“ Ezt persze nemcsak a gyűlésen mondták el, hanem a két szervezet tagságával összefogva igyekeztek valóban tenni is. Alig félévi munkásságuk alatt közvéle­ménykutatást rendeztek a községben, sikeres kirándulást szerveztek. A nagysikerű „batyubál“ megrendezése mel­lett nem feledkeztek meg a könyvterjesztési akcióról sem. Majd író-olvasó találkozót szerveztek. És már készítik a nyári kirándulás terveit. Vezetésükkel a tagság 650 órás munkát vállalt az új iskola építésénél. Ugyanakkor folynak a bemutatandó színdarab próbál, úgy tervezik, hogy tábortűz mellett fogják a község régi, népi hagyo­mányait feleleveníteni. Hamerlik Irén „de tenni, tenni kell!" Nemrég rendezték meg Šahyn (Ipolyság), a ma­gyar gimnáziumban a sza­valóversenyt. Nyustyin Éva került az első helyre. Éva szerény, csendes lány, a III. A. osztály tanulója. Három éve tagja a József Attila Irodalmi Színpadnak. Már az alapiskolában so­kat szavalt. Részt vett kü­lönböző rendezvényeken, versenyeken. Többször a szavalok járási versenyére is eljutott, de helyezést csupán tavaly ért el, ami­kor a harmadik helyet ne­ki ítélte a zsűri. Igazában azonban sohasem a győ­zelmet tartotta fontosnak, hanem magát a szavalást. A versenyeken pedig gaz­dag tapasztalatot szerzett ezen a téren. Vass Ottó tanár elvtársat, az irodal­mi színpad vezetőjét nagy­ra becsüli, mert nemcsak hangsúlyozásra, hanem el­sősorban a szép magyar beszédre tanítja. Éva legkedvesebb költői Radnóti Miklós, Tóth Ár­pád, Váci Mihály. Az ő ver­seiket szavalja a legszíve­sebben. A mai költők kö­zül csak azoknak a ver­sét, akiket a közönség és ő maga is könnyen meg­ért. Az érettségi után egye­temen szeretné folytatni tanulmányait. Szeretne be­iratkozni a magyar-törté­nelem szakra. Természete­sen ez nemcsak vágy és óhaj, hanem cél, melyért küzd. Vagyis: a tanulásban jól megállja a helyét. Ugyancsak természetes ré­széről az is, hogy folytat­ni fogja a szavalást, mert ő igazán szívesen szaval. Deák Teréz Szigorú büntetések Majdnem 100 évvel ezelőtt, 1874-ben alakult meg Kos­tolná pri Dunaji (Egyházfa) községben a helybeli ön­kéntes tűzoltótestület. Jelenleg 63 az önkéntes tűzoltók száma, közülük 15 nő. Parancsnokuk, Szabó Julianna örömmel újságolta, hogy csapatuk létszáma az idén is növekedett. Négy új tagja van a női csapatnak. Nincs párjuk a járásban, hisz a felvételen látható női csapat tavaly a férfiakkal mérte össze erejét, ügyességét a já­rási versenyen. Mózes Imre Szívesen szaval Hincs párjuk Négy millió A trebišovi (Tőketere- bes) járásban az utak kar­bantartása egy év alatt 4 millió koronába kerül. Túl­terheltek az utak, megnö­vekedett a forgalom, ugyanakkor a Járási Út­karbantartó Vállalat gépi felszerelése elég hiányos. Ezt a vállalat egyik gyűlé­sén állapították meg, ami­kor a pártvezetőség, a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetők a já­rási nemzeti bizottság kül­döttjei jelenlétében tüze­tes elemzés alapján fog­lalkoztak a vállalat prob­lémáival. Megállapítást nyert az Is, hogy a leg­utóbbi tervteljesítés 115 százalékos volt, tehát a vállalat dolgozói minden mutatkozó probléma elle­nére jól helytálltak a mun­kában. Probléma viszont volt és maradt bőven. Ezek közül néhány: szükséges a géppark korszerűsítése, a vállalat fejlesztése, hisz azért került négymillió koronába az utak karban­tartása, mert Idegen üze­mek gépei végezték el a munka zömét. Dőry Zoltán Nagy Lajos magyar ki­rály szabadalomlevele alapján 1347-től volt sza­bad királyi város Kassa. Első tisztviselője a válasz­tott bíró (iudex) vqlt, ki tizenkét tanácstaggal (con- sules) tanácskozott és ítél­kezett a város ügyeiben. A tanács tagjai hetenként többször is összeültek. Szombatonként kizárólag a közigazgatási ügyeket tár­gyalták, a többi napokon hoztak ítéletet a bűnösök felett. Büntetéseik szigorúak voltak. Lófarokra kötve hurcolták végig a városon a rablógyilkost, majd ke­rékbetörték. A gyermek- gyilkos anyát tövisekkel kirakott gödörbe fektették, s elevenen temették el, iz­zó vasat verve át szívén. A házasságtörő asszonyok­nak maguknak kellett meg­varrniuk a zsákot, amely­ben a Hernád vizébe foj­tották őket. Rágalmazásért a vétkes nyelvét vágták ki, a becsületsértőt pedig bebörtönözték és pénzbír­ságra ítélték. Ezek a tör­vénykezési eljárások Má­ria Terézia uralkodásáig mit sem változtak. Ő eny­hítette a büntetéseket és a kínvallatást is eltörölte. Barabás József Képünkön Hoefnagel György 1595-ben készített met­szete látható. Felső része északfelőli, alsó része pedig nyugatfelőli nézetben mutatja be az akkori Komárom várost és a várat. Érdekes, hogy a várfalakban nincse­nek lőrések, tehát akkor még a régebbi szokás szerint a várfalak tetejéről védték a várat. Az 1663—1673-as években az övárhoz új várat építettek, de a nagy föld­rengés 1763-ban hasznavehetetlenné tette. Később, a na­póleoni háborúk idején alakították ki az új várrendszert, melyet utoljára az 1848—49-es szabadságharc idején használtak. Tok Béla A felvételt Bíró Béla készítette. , Az idén is Kodály Zoltán 1905-ben Galántáról indult az első nép­dalgyűjtő kőrútjára, melynek során 150 népdalt gyűjtött össze. Ezeket a Bicinia Hungarica című munkájában ad­ta közre. Tehát nem véletlen, hogy éppen Galantán (GalántaJ rendezték meg 1969. június 21—22-én hazánk­ban az első országos Kodály-napokat. A szlovákiai ma­gyar énekkaroknak ezen a találkozóján, fesztiválján a legjobb énekkarok vettek részt. Az ünnepségen megje­lent a nagy zenepedagógus özvegye is, aki felvételün­kön lálható. Kodály Zoltán tisztelői gyakran kértek tőle autogrammot. Az idén ismét megrendezik a városban a Kodály-napokat és a népművészet rajongóival együtt az autogrammgyűjtők is várják Kodály Zoltán özvegyé­nek ismételt látogatását. Puskás Lajos Díszfák Veiké Ulany (Nagyfödé- mes) községben a helyi nemzeti bizottság Kerdo Pavol elvtárs vezetésével sokat törődik a falu szépí­tésével. A hnb 1700 dísz­facsemetét vásárolt a falu utcáinak szépítésére. Eze­ket a község lakossága az efsz, az állami gazdaság vezetőségének támogatásá­val és a Gyümölcs- és Zöld­ségtermesztők Szövetsége helyi szervezetének közre­működésével társadalmi munkában ülteti el. Re­mélhető, hogy a lakosok úgy gondozzák majd eze­ket a csemetéket, hogy azok fákká nőnek. Kolozsi Ernő Két tanítónő Maié Trakany (Kistár- kány) községben a CSEMA­DOK helyi szervezete hím­ző tanfolyamot rendezett Két tanítónő, Sárodiné és Bálintné vállalták a tanfo­lyam vezetését. A futóhím­zést és a párnahímzést már megtanították a résztve­vőkkel, most a subakészí­tés munkáját, fogásait is­mertetik az asszonyokkal és lányokkal. A tanfolyam résztvevői úgy tervezik, hogy a tanfolyam befeje­zésekor kiállítást rendez­nek majd. A két tanítónő lelkesen biztatja őket. Va­lószínű, hogy nem hiába. Bodnár Józsefnél Régi, de érdekes

Next

/
Thumbnails
Contents