Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 89. szám, szombat

VÁLLALATAINK TÁMASZA A CSEHS2 LOUAK -SZOVJET KERESKEDELMI KAMUM A kapitalista vállalkozók már az első köztár­saság idején a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolataik megteremtésén fáradoztak. Tisztá­ban voltak együttműködésük előnyeivel, melyek hez hasonlókban más ország aligha részesíthet­te volna őket. Törekvésüket a harmincas évek­ben végre siker koronázta. Prágai székhellyel megalapították a Csehszlovák—Szovjet Kereske delmi Kamarát, mely azonban csak a világhá­ború kitöréséig folytathatta tevékenységét. A Ka­mara felújítását csupán a felszabadításunk utáni évek gazdasági viszonyai tették lehetővé. Ám az államosítás folytán bekövetkezett új helyzet — gazdasági kapcsolataink jellegének megválto­zása — feleslegessé tette ezt az intézményt. A Szovjetunió mindent megtett tönkrement nép­gazdaságunk gyors talpraállítása, kereskedelmi életünk fellendítése érdekében. Ezért nem volt szükség a Csehszlovák—Szovjet Kereskedelmi Kamarára mindaddig, míg nem merült fel a szocialista integráció, a magasabb szintű, igé­nyesebb gazdasági együttműködés gondolata, melynek elvei a kereskedelemben is megkíván­ják a lehetőségek kihasználását feltételező, meg felelő légkör megteremtését. Ezért újítottuk fel két évvel ezelőtt a Kama­rát — tájékoztat Josef Ilorn elvtárs, a Kamara elnöke, majd így folytatja: — Legfőbb felada­tunk országaink, sőt a többi szocialista ország gal fenntartott gazdasági, tudományos-műszaki és kereskedelmi kapcsolataink elmélyítése. Etiél- kűl ugyanis elképzelhetetlen volna a szocialis­ta országok gazdasági integrációja és annak sikeres továbbfejlesztése. • Hány tagja van a Kamarának? Előrebocsátom, hogy nem annyira a mennyiséget, mint in­kább a minőséget tartjuk dön­tőnek. Míg megalakulásakor mindkét fél részéről alig 30 tagja volt a Kamarának, ma mintegy 33 szovjet és 100 ha­zai külkereskedelmi vállalatot, illetve gazdasági egységet tar­tunk nyilván. A tagság önkén­tes, a feltétel csupán az, hogy a vállalatok egy elértsenek az alapszabályokkal és aktívan támogassák intézményünk kül­detését. Mondanom sem kell, hogy a behozatallal és a kivitellel, vagy a tudományos-műszaki te­vékenységgel foglalkozó válla­lataink és szervezeteink — me­lyek közé a legnagyobbak tar­toznak, mint pl. a ČKD, a Ško- da-Művek, a Chepos, a Strojim- port, a Strojexport, továbbá a textilipar, sőt a közszükségleti ipar vállalatai — a Csehszlo­vák-Szovjet Kereskedelmi Ka­marában megfelelő támaszra találnak. Megkeressük és meg­találjuk a Szovjetunióval való gazdasági és kereskedelmi együttműködésünk elmélyítésé­nek útját, rámutatunk a lehe­tőségekre. Ezen a téren máris jó eredményeket értünk el. Mindenekelőtt a saját és a szovjet szakemberek és techni­kusok közötti kapcsolatok ki­építésére, a felek megbízható tájékoztatására törekszünk. Ezért előadásokat, értekezlete­ket, műszaki napokat rende­zünk részükre, hogy kölcsönö­sen szélesebb látókörre tegye­nek szert. Emellett különösen az orszá­gaink között létrejött kereske­delmi és gazdasági szerződések következetes betartására ügye­lünk, mert megszegésük hátrál­tatná magasabb színvonalon történő együttműködésünket, veszélyeztetné az integrációt. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak, hiszen köztudomá­sú, hogy a Szovjetunió nélkül gazdaságilag is lehetetlenné válnánk. Erre egyébként Gott- wald elvtárs is nemegyszer fi­gyelmeztetett. Már ő is létkér­désnek tartotta, hogy kereske­delmi kapcsolatainkat legalább 70 százalékban a szocialista or­szágokkal bonyolítsuk le. Csak ily módon kerülhetjük el — mondotta — a Nyugaton gya­kori válságok káros hatását. • Konkréten milyen természe­tűek a Kamara rendezvé­nyei? Az áruújdonságok, a korszerű műszaki berendezések és gé­pek állandó keresése megkí­vánja a gyakori tapasztalatcse­rét. Ennek az elvnek a tudatá­ban számos akciót rendeztünk, melyeknek egyike pl. a Cseh Szlovákia 70 címen Moszkvában megnyílt jubiláris kiállítás ke­retében lezajlott „A tudomány és a technika csehszlovákiai napjai“ voltak. E napok színvo­nalát szakembereink előadásai emelték. A Moszkvában meg­rendezett „Vegyipar 1970“ cí­mű nemzetközi kiállításon meg­tartott értekezlet vegyiparunk problémáival foglalkozott. A szovjet tudósok és szakembe­rek viszonzásul nálunk rendez­tek értekezletet a gépipar prob­lémáiról. Ez év februárjában az orvosi technikáról tartottunk érdekes értekezletet. Kórhá­zainkban ez alkalomból a szov­jet sebészek és más specialis­ták osztották meg ismeretei­ket a mieinkkel, sőt legújabb készülékeiket, gépeiket is be­mutatták. Ezenkívül szakosított kiállítá­sok és előadások megszervezé­séhez is segítő kezünket nyújt­juk. Nemrégen pl. kölcsönös kereskedelmi kapcsolataink problémáinak megoldására irá-‘ nyúló — mindkét fél részére hasznos — vitának voltunk ta­núi. Panyin elvtárssal pedig, a Szovjetunió prágai nagykövet­ségének gazdasági tanácsosával a prágai metró építkezési mun­káihoz nyújtott szovjet segítség­ről tanácskoztunk. A szakelő­adásokat filmek vetítésével tesszük érthetőbbekké és ér­dekesebbekké. Tavalyi, kölcsönösen megren­dezett, irodalmi termékeinket propagáló kiállításunkat köve­tően, jelenleg meglehetősen igényes akcióra készülünk. A Szovjetunió megmunkáló-gépei­nek vándorkiállítását a lakos­ság Prágán kívül Gottwaldov- ban, Sezimovo Ostíban, Tren- čínben és Košicén is megte­kintheti. • E kölcsönös akciók eredmé­nyeként népeink még köze­lebbről megismerik egy­mást, még jobban megbe­U 1972. IV. 15. Bratislavában a jelszabadulás után számos új lakónegyed épült. Felvételünk a Ružová dolina-i lakótelepen készült. (Szabó Júlia felv.) c sülik egymás munkáját, kultúráját. Milyen mérték­ben nyilvánul ez meg áru csere forgalmunkban? Gazdasági és kereskedelmi szerződéseink értelmében 1975 végéig árucsere-forgalmunk 43 százalékos emelkedése várható. Tapasztalataink szerint köte­lezettségeinket eleinte mindig pontosan teljesítjük. A nehéz­ségekkel csak később kell megküzdenünk, ám a végén mégis minden jóra fordul: fel adatainkat többnyire sikerül túlteljesítenünk. Feltételezhető tehát, hogy az ötéves terv vé­gén sem vallunk szégyent. Te­kintettel kell lennünk a minő­ségi mutatók betartására is. • Kifogásolják talán a szovjet elvtársuk áruink minőségét? Őszintén szólva a múltban nem ment ritkaságszámba bí­rálatuk, az utóbbi években azonban a szovjet szakembe­rek segítségével, akik ponto­san közük igényeiket és ellen­őrzik feltételeik betartását, ezt a problémát is megoldottuk. Tavaly pl. a cipőiparban ke riilt sor tapasztalatcserére, melynek során kölcsönösen tisztáztuk elképzeléseinket és megbeszéltük a teendőket. Erre azért is szükség volt, mert évente mintegy 30 millió pár cipőt szállítunk a Szovjetunió­nak, tehát olyan mennyiséget, amely megérdemli, hogy a leg nagyobb figyelemmel legyünk egymás igényeivel és feltéte­leivel szemben. A Szovjetunió azonban igényeit nemcsak a cipők minősége tekintetében fokozza. A vegyipari gépberen­dezések szállításával kapcso­latban kapacitásuk növelésén kívül nagyobb megbízhatósá­gukra is súlyt helyez. • A már említett értekezlete­ken, kiállításokon és egyéb rendezvényeken kívül még milyen módon teljesíti kül detését a Kamara? Említettem már, hogy legfőbb feladatunk a tájékoztatás és az újabb kapcsolatok megteremté­sének elősegítése, vagyis a köz­vetítés. Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy természetesen nem várjuk be, míg egyik vagy má­sik fél segítségért fordul hoz­zánk, hanem kezdeményezően mi magunk ajánljuk fel segít­ségünket, hogy megkönnyítsük az üzletkötést. Legújabb vívmányunk A Cseh­szlovák-Szovjet Kereskedelmi Kamara Tudósítója címen 1972 januárja óta havonta megjele­nő folyóiratunk, mellyel a kül­kereskedelmi és a termelővál­lalatoknak a munkáját igyek­szünk megkönnyíteni. A lap tartalmának tehát az ő igé­nyeikhez kell alkalmazkodnia. Ezenkívül, egészen más célki­tűzéssel, A CSSZSZK és a Szov­jetunió kereskedelme címen mutatós — eredeti írásokat tar­talmazó — folyóiratot adunk ki. A cseh nyelvű folyóirat anyagát a szovjet szervezetek biztosítják, az orosz nyelven megjelenő anyagok pedig a mi szervezeteink eredményeit és problémáit ismertetik meg a szovjet szakemberekkel. Az el­ső szám a ČKD-t népszerűsíti, megalapításának századik év­fordulója alkalmából. A máso­dik szám textiliparunkat propa­gálja. De ez csak a kezdet. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy-két éven belül nemcsak a szakembereknek, hanem a ke­reskedelmi élet iránt érdeklődő hazai és szovjet lakosságnak is kedvelt olvasmánya lesz mind­két folyóirat. Kívánjuk, hogy fáradozásukat minden téren mielőbb siker ko­ronázza. KARDOS MÁRTA Évente 14 millió tonne erő Negyedszázados o csehszlovák—szovjet barátság egyik jelképe Tanácskozik a három állomásfőnök (balról j: Peter Sz. Kozák, /Csop), Bodor Imre /Čierna nad Tisou j és Békés Gyula /Záhony A csehszlovák—szovjet—ma­gyar hármas határ mentén fek­vő Čierna nad Tisou (Tisza- csernyő) hazánk legnagyobb átrakóállomása már egy ne­gyedszázada igen jelentős fel­adatot teljesít népgazdaságunk életében, s a nemzetközi gaz­dasági együttműködés szaka­szán is. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt az átrakóállomás mellett több ezer lakosú városka lé­tesült, melynek lakosai — amint emlegetik — hazánkban elsőként köszöntik a felkelő napot. Nemcsak azért, mert az ország legkeletibb csücskében, a csehszlovák—szovjet határ mentén terül el, hanem azért is, mert az átrakóállomás dol­gozói koránkelő, szorgalmas emberek. * Egy ilyen hatalmas állomá­son, amely — népgazdaságunk vérkeringésének fontos ütőere —, munka bőven akad. Napon­ta százával érkeznek a. külön­féle áruval megrakott vasúti kocsik s tartalmukat gyorsan továbbítani kell az ország bel­sejébe. A Szovjetunióból napon­ta átlagosan közel harmincezer tonna áru érkezik. Szénnel, koksszal, fával, deszkával, trak­torokkal, személygépkocsikkal, gépekkel, vasérccel, termény­nyel, hússal, vajjal, gyapottal, cementtel és egyéb fontos nyersanyaggal megrakott vago­nok sorakoznak a sínpárokon. Nem véletlenül létesült itt ez az állomás, ennek ellenére so­kan képtelenek felmérni jelen­tőségét. Ezek címére, az állo­más küldetését röviden kifejez­ve annyit mondhatunk: ez a lé­tesítmény a Szovjetunió és ha­zánk gazdasági együttműködé­sének gyakorlati megvalósítá­sát szolgálja, öregbíti és erősí­ti a csehszlovák és a szovjet népnek a közös ellenség ellen vívott harcában vérrel megpe­csételt őszinte barátságát. Az átrakóállomás jelentősé­gét aláhúzza az a tény is, hogy az átrakó munkálatok 97,5 szá­zaléka a Szovjetunióból érke­ző áruval kapcsolatos. Ha fi­gyelembe vesszük a Dunán és a közutakon lebonyolított nem­zetközi áruforgalmat, ebben az esetben is Čierna nad Tisout illeti az elsőség. Ugyanis a Du­nán évente hétszázezer, a köz­utakon háromszázezer tonna, és hazánk legnagyobb, „szárazföl­di kikötőjén“ keresztül tizen- négymillió tonna árut hozunk be. Az elmúlt tizenkét esztendő alatt 80 millió tonna vasérc, 2,5 millió tonna hengerelt áru, 2 millió tonna öntvény, 285 000 tonna réz, 200 000 tonna alu­mínium, 700 000 tonna gyapot, 17 millió tonna gabonanemű stb. érkezett Čierna nad Tisoun keresztül hazánkba. Az 1970-es évhez viszonyítva 1990-ig a Szovjetunióból szállított áru mennyisége 90 százalékkal nö­vekszik. Tehát ennek az állo­másnak a jelentősége tovább nő. Negyed évszázaddal ezelőtt ezen a helyen, ahol ma moz­galmas élet, szorgos munka fo­lyik, zöld rét és legelő volt. Az egyes sínpár mellett egysze­rű őrház állt. Semmi más ... 1947-ben hazánk területén ka­tasztrofális aszály uralkodott. Alig termett valami. Az itt élő lakosság is jól emlékszik még arra a villámgyorsan egybehí­vott csehszlovák—szovjet kor­mányközi tanácskozásra, mely­nek eredményeként gyakorlat*, tá vált a régi közmondás: „Baj­ban ismered meg igaz baráto­dat!“ A Szovjetunió, őszinte bará­tunk, abban az időben is úgy viselkedett velünk szemben, mint senki más. Négyszázezer tonna kenyérgabonát, kétszáz­ezer tonna szemes takarmányt kínált fel részünkre. 1946 őszén a zöld rét köze­pén megjelentek Ivan Tyimofe- jics Nyesztyerov mérnök veze­tésével a szakemberek, meg­kezdődött a jubiláló, 25 esz-, tendős állomás építése. Már. 1947. november 28-án befutott a számunkra annyira fontos, létkérdést jelentő, búzával meg­rakott szovjet szerelvény. Min-, denki tudja, mit jelentett szá­munkra ez a segítség. Azt már. talán kevesebben tudnák hir­telen kiszámítani, hány tagú lenne az a számadat, amely, tonnában kifejezné az elmúlt 25 év alatt az állomáson ke­resztül érkező áru mennyisé­gét. Egy bizonyos, jó szomszé­dunk, hűséges barátunk, a Szovjetunió az utolsó betűig teljesíti a csehszlovák—szovjet barátsági és kölcsönös segít-? ségnyújtási szerződésben vál­lalt kötelezettségét. Ezt bizo^ nyitják a Szovjetunióból az át-? rakóállomásra érkező szállítmá-? nyok. Lassan hazánk száraz-? földi kikötője képtelen les* megbirkózni az áruk továbbjutó tatásával kapcsolatos feladat tokkal. Hogy ez eddig is sikerült, ebben nagy szerepe van a jö munkaszervezésnek, az itt dől-? gozók kezdeményezésének, $ nem kevésbé a csopi—záhonyi —Čierna nad Tisou-i állomás vezetői közti szoros, baráti egy iittm űködésnek. Rendszere­sen találkozik a három állomás főnöke: Peter Sz. Kozák, Békési Gyula és Bodor Imre elvtárs együtt értékeli közös munkájuk eredményét, megbeszéli a ten­nivalókat. Tekintettel az átrakóállomás- ra háruló, egyre növekvő fel* adatokra, jelentős beruházások­ra kerül sor ezen a területen. Az elmúlt évben közel 35 mil­lió koronát fordítottak, az idén csaknem ennek a kétszeresét, s 1975-ig megközelítőleg 500 millió koronát használnak fel Kelet-Szlovákia átrakókapacitá­sának bővítésére, korszerűsíté­sére. Kétségtelen, erre nagy szük­ség van, mert a Szovjetunióval folytatott, kölcsönösen előnyös, sokrétű együttműködésünk le­hetőségei korlátlanok. KULIK GELLfiRT Konferenciára készülnek Dr. RUDOLF BLAHO elvtárs el­nökletével ülésezett a CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottsá­gának plénuma. Megtárgyalta éa jóváhagyta a CSSZBSZ április 22- én Košicén megtartandó kerületi konferenciájának beszámolóját, valamint az ezzel kapcsolatos szervezési intézkedéseket. Viktor Bodnár elvtárs, a CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára tájé­koztatójában rámutatott, hogy a kerületben jelenleg 2046 alapszer­vezet működik közel 115 000 tag­gal. A CSSZBSZ közelgő VII. orszá­gos kongresszusának tiszteletére eddig több mint 400 millió korona értékű felajánlást tettek. (ik|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents