Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 88. szám, péntek
Költemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Biionsdgűnak üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) len jelentősége van az egész népgazdaság fejlesztésében. A jelentés megállapítja, hogy a fordulatot jelentő szociálisgazdasági változások lehetővé tették a termelőerők döntő fejlődését a mezőgazdaságban. Az elmúlt évtized alatt a mező- gazdaság termelési alapja 72 milliárd koronáról 118 milliárd koronára növekedett, s a traktorok száma több mint megkétszereződött. A takarmánykeverék ipari termelése több mint háromszorosára emelkedett, az ipari műtrágya egy hektárra eső alkalmazása szintén csaknem háromszorosára nőtt. Mindez megmutatkozott a mezőgazdasági termelés növekedésében, a mezőgazdasági termelés és a munkatermelékenység intenzitása gyorsabb növekedésében — különösen az elmúlt években. Az 1960-as eredményekkel összehasonlítva 1970-re 27,5 százalékkal növekedett az egy hektárra eső bruttó mezőgazdasági termelés; a piaci termelés növekedése pedig 56,1 százalékos volt. A mező- gazdasági termelésben azonban még mindig vannak kihasználatlan tartalékok. Ezt a tényt nemcsak a vállalatok, hanem a járások különböző eredményei is bizonyítják, jóllehet hasonló természeti feltételekkel rendelkeznek. E források kihasználása nemcsak a mezőgazdasági termelést növelné lényegesen, hanem lehetővé tenné a jövedelem gyorsabb emelkedését a mezőgazdaságban, valamint a nép életszínvonalának emelését is. Éppen ezért minden Járásban és kerületben érvényesíteni kellene azt az elvet: a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalatokat a legrövidebb időn belül az átlagos vállalatok színvonalára, az átlagos vállalatokat pedig az élenjáró vállalatok színvonalára kell emelni. Strougal elvtárs hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági eredményeink még kifejezőbbek lehettek volna, ha a revizionista és az ellenforradalmi erők tevékenysége nem terjedt volna ki 1968-ban és 1969-ben erre a területre is. A jobboldali és az ellenforradalmi erők arra irányozták taktikájukat, hogy gyengítsék és fokozatosan felszámolják a párt befolyását a falura és a mezőgazdaság szocialista átépítését. Megkísérelték a dolgozó nép 1948 februári győzelme alapján a falvakon elért forradalmi változások felforgatását. A párt Központi Bizottságának céltudatos mező- gazdasági politikájával a CSKP KB 1969 áprilisi ülése után azonban aránylag rövid idő alatt sikerült felszámolni a jobboldali és a szocialistaellenes erők tevékenységével okozott gazdasági károkat és deformációkat. Az eddigi fejlődés eredményeiből és főként az 1969. évi áprilisi ülést követő politikai és gazdasági konszolidáció során elért eredményekből indult ki pártunk XIV. kongresszusa, amikor meghatározta a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének alapvető irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy a párt mezőgazdasági politikájának célja a szocialista termelési viszonyok elmélyítése és kihasználása a termelőerők olyan fejlesztéséhez, hogy a mezőgazda- sági termelés képes legyen fedezni a lakosság egyre növekvő szükségleteit. Megszabta, hogy a párt politikájának a mező- gazdaságban továbbra is a termelés belterjessé tételére, a termelés és a munka szervezésében az ipari módszerek bevezetésére, a tudományos-műszaki haladás ismereteinek fel- használására kell irányulnia. Ezeket a feladatokat a mezőgazdaság természetesen nem biztosíthatja egyedül, döntő mértékben hozzá kell járulnia az iparnak, főként a vegyi-, a gép- és az építőiparnak, a szolgáltatásoknak, valamint a tudományos-kutatásnak. Nem a mezőgazdaság egyoldalú támogatásáról, hanem az objektíve szükséges társadalmi munka- megosztásról van szó. A mező- gazdaságnak persze teljes egészében és hatékonyan ki kell használnia ezeket az eszközöket. Mezőgazdaságunk a fejlődés új korszakába lép, amelyet a termelőerők minőségileg új fejlődése jellemez. Ez a fejlődés megköveteli a szervezés magasabb fokú formáját, a növénytermesztés és az állattenyésztés magas fokú összpontosítását és szakosítását. A párt mezőgazdasági politikájának távlati koncepcióját tükrözik az ötödik ötéves terv feladatai is. Ezért az erőket az ez évi terv és az ötödik ötéves terv további feladatainak teljesítésére kell összpontosítani. Az elnökség jelentése értékeli azt a tényt, hogy az efsz- ek VIII. kongresszusa előtt megtartott vita megmutatta a földművesek aktív hozzáállását a XIV. kongresszus határozatainak teljesítéséhez. A jelentés további része a mezőgazdaságban meglévő tartalékok kihasználásával foglalkozik. Ez mindenekelőtt a talajjal való intenzív gazdálkodás alapelveinek szigorú betartását, az öntözés, a gépi technika, a műtrágyák és a vegyszerek kihasználását, a vetőmagok és ültetőanyag helyes felhasználását, a növények és az állatok biológiai képességének kihasználását, a termelési fogyasztás csökkentését, az ésszerű takarmányozást, a kártevők elleni harcot, az állatállomány egészségének védelmét stb. jelenti. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kulcskérdése: a gabona és a szarvasmarha-állomány. Ezen jelentős feladatok teljesítése érdekében az irányító szerveknek és a mezőgazda- sági vállalatoknak komplex módon kell eljárniuk. A jelentés nagy terjedelemben foglalkozott a termelés koncentrációjának kérdéseivel és a szakosítás elmélyítésével. Ez a folyamat nem mehet végbe spontán módon — tervszerűen kell irányítani. A szakosítás és az összpontosítás alapvető irányai, amelyeket tavaly márciusban hagyott jóvá az elnökség, a mezőgazdasági vállalatokat az együttműködés különféle módozataira késztetik — a termelőeszközök közös kihasználásától kezdve a közösen tervezett és megvalósított mezőgazdasági termelésen keresztül a közös vállalatok létesítéséig. Ez lehetővé teszi a munkamegosztás elmélyítését, a tulajdon különböző formái és a termelés eltérő színvonala, valamint az egyes mezőgazda- sági vállalatok különböző felszerelése és gazdálkodása feltételei között is. A jelentés hangsúlyozza, hogy a koncentráció és a szakosítás csupán eszköz, — jóllehet a döntő eszközök egyike — a végcél — egyre többet, jobbat és olcsóbban termelni a mezőgazdaságban — szempontjából. Nem engedhető meg tehát a dolog káros leegyszerűsítése. Az igényes céloknak kell, hogy megfelelő legyen az anyagi-műszaki alap fejlesztése is. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a szállító ágazatok maradék nélkül úgy teljesítsék feladataikat, ahogy az ötödik ötéves terv előírja. Az ötéves terv megszabja, hogy 50 milliárd koronát fektessenek be a mező- gazdasági termelésbe. Ebből az összegből 20 milliárd korona jut a gépekre és a berendezésekre. A jelentés kiemeli a tudomány jelentőségét a mező- gazdaság továbbfejlesztése szempontjából. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a mezőgazdasági tudomány és kutatás a legnagyobb mértékben támogassa a termelés intenzitásának növelését, a gabonaprobléma, a szarvasmarha-állomány tenyésztésének fejlesztése, valamint a koncentráció és a szakosítás újonnan felmerülő kérdéseinek komplex megoldásával. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai minden szinten fokozzák az irányítómunka színvonalával szemben támasztott követelményeket. A Központi Bizottság Elnöksége a kerületek és a járások irányító szervei eddigi munkájának értékeléséből kiindulva s figyelembe véve a távlati fejlesztés igényes feladatait, javasolja, hogy 1972 július elsejétől a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok legyenek a mezőgazdaság állami irányító szervei a kerületekben és a járásokban. Ezek helyettesítenék az eddigi mezőgazdasági társulásokat, és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumok osztályait. Ezt a változást főként az a törekvés indokolja, hogy megszilárduljon az állam, a terv és a költség- vetés befolyása, hogy létrejöjjön az irányítás egységes rendszere, amely járási szinten mentes lesz az önálló vállalkozói tevékenységétől, és következetesen biztosítsuk a társadalmi érdekeket az adott termelési feltételekkel összhangban. Tevékenységükben támaszkodni kell azokra a pozitív ismeretekre, amelyek a mezőgazdasági társulásoknál beváltak. Ezért a mezőgazdasági vállalatok képviselői továbbra is részt vesznek az alapvető problémák megoldásában. A kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok mellett tanácsadó szerveket — kerületi és járási mező- gazdasági tanácsokat, — létesítenek, amelyeknek tagjai az efsz-ek és az állami gazdaságok képviselői, a tudományoskutató berendezések, az iskolák és a többi mezőgazdasági intézmény szakemberei lesznek. Érvényben marad a járási és a kerületi nemzeti bizottságok eddigi befolyása a mezőgazdaságra, amint azt a nemzeti bizottságokról szóló törvény és a többi törvényes intézkedés megszabja. A jelentés foglalkozott a mezőgazdasági vállalatok melléktermelésének kérdéseivel is. ,,Nem ellenezzük a célszerűen megszervezett és gazdaságilag megalapozott mellék termelést, amely abból ered, hogy a mezőgazdasági munka idénymunka, főként a hegyvidéken, és a célja, hogy teljesen kihasználhassák a munkaerőket, a termelőeszközöket és a helyi nyersanyagforrásokat, amelyek segítik az efsz-ek megszilárdulását és a mezőgazdasági termelés fokozását. Nem engedhető meg azonban a spekulatív vállalkozás, amelynek közvetítésével azok az egyének gazdagodnak meg, akik ezt a tevékenységet általában az efsz cégére alatt folytatják, gyakran járásuk keretein kívül. Ilyen esetekben a mezőgazdasági termelés fejlesztését érthetően elhanyagolják. Ez tulajdonképpen munkaerő-árusítás, aminek semmi köze az indokolt mellékter- meléshez“ — mondotta Strougal elvtárs. A CSKP KB Elnökségének jelentése hangsúlyozza, hogy a párt mindig a mezőgazdasági politika fontos részének tekintette a földművesek szociálisgazdasági kérdéseinek megoldását és az életszínvonaluk emeléséről való gondoskodást. Az elmúlt 10 év alatt az egy szö- vetkezti tagra eső jövedelem megkétszereződött, az állami gazdaságok dolgozóinak bére pedig 70 százalékkal növekedett. Jelentős mértékben megjavult a munkakörnyezet, a lakások színvonala és a falu kulturális élete. A szocialista társadalom hatalmas vívmánya a földművesek szociális és nyugdíjbiztosítása. A falusi és a városi életfeltételek közötti különbség kiegyenlítése bonyolult és hosszú folyamat. A szociálisgazdasági problémák megoldása a mezőgazdaságban mindenekelőtt a termelés hatékonyságának és produktivitásának fokozásától, a technikai felszereléstől, az új technológiai eljárásoktól és az új ipari munkamódszerek helyes alkalmazásától függ. Zárórészében a jelentés hangsúlyozza, hogy munkánk súlypontja legyen a párt vezető szerepének alkotó, kezdeményező és következetes érvényesítése. A mezőgazdaságban folyó pártmunka fő tartalma a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói és a műszaki értelmiség céltudatos megnyerése az 1972. évi és az ötödik ötéves tervben megszabott feladatok teljesítésére és túlszárnyalására — főként a tartalékok kihasználásával —, a termelőerők további fejlesztésére, valamint a szocialista termelési viszonyok elmélyítésére. Ez egyaránt érvényes az alapszervezetekre, valamint a járási és a kerületi pártbizottságokra. A sikeres pártmunka előfeltételeinek egyike a falvakon dolgozó és lakó kommunisták erőinek egyesítése. Meg kell erősíteni az ipari és a mező- gazdasági vállalatok alapszervezetei közötti kapcsolatokat. Erre a célra fel kell használnunk csaknem 120 000 regisztrált párttagot, hogy rendszeres és aktív politikai munka folyjon a falvakban is. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez — főként az állami gazdaságokban — nagymértékben hozzájárulnak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és szervezetei. A kommunisták feladata az, hogy a VIII. szakszervezeti kongresszus előkészületeit és a mai tanácskozás határozatait arra használják fel, hogy a szakszervezetek kezdeményezőbben támogassák a termelés növelését és gazdaságosabbá tételét és hozzájáruljanak az ötödik ötéves terv és az 1972. évi terv teljesítését szolgáló szocialista verseny fejlesztéséhez. Az efsz-ek esetében ez a feladat a parasztszövetségre hárul. E szövetség küldetése a párt vezetésével hozzájárulni a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához és a szövetkezeti parasztok szocialista öntudatának elmélyítéséhez. A jelentés értékeli a földművesek és az állami gazdaságok dolgozóinak pozitív hozzáállását a szocializmushoz és hazánk jövőjéhez. Ezt a hozzáállást kifejezően igazolták 1971 novemberében a képviseleti szervekbe lefolyt választásokon. A munkásosztállyal és hazánk dolgozó népével együtt kifejezésre juttatták, hogy támogatják Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját, a szocialista társadalom további felvirágoztatására, a biztonságra és a világbékére, a nemzetek közötti barátságra, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetségre törekedve. A jelentés zárórészében azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a mezőgazdaság továbbfejlesztése programjának teljesítése, amelyet a CSKP KB áprilisi ülése tárgyal meg, jelentős lépés lesz a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Az Elnökség beszámolóját vita követte. Elsőként Rudolf Jindrák elvtárs szólalt fel, aki hangsúlyozta a mezőgazdasági talajvédelemről való gondoskodás fokozásának szükségességét. Eugen Turzo elvtárs a falusi pártmunkáról beszélt. A déli szünet után /osef Koreák elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja vezette a tanácskozást. A délutáni vitát Vladimír Krupauer elvtárs nyitotta meg, aki felszólalásában a mezőgazdasági kutatással foglalkozott. Jan Simek elvlárs a nyugat-csehországi kerület mezőgazdasági dolgozói kezdeményezésének fejlesztését ismertette. Václav Svoboda elvtárs, a CSKP KB titkára vitafelszólalásában a mezőgazdaságban rejlő tartalékok kihasználásáról szólt a termelés koncentrálása és a technika kihasználása révén. Molnár Imre elvtárs megemlítette, hogy az elmúlt időszakban a közép-szlovákiai kerületben nagy gondot fordítottak a talaj termékennyé tételére, ami által lényegesen emelkedik a termelés intenzitása. A talajjavító beavatkozásokkal a jövőben is számolnak, főleg a déli járásokban A vita keretében felszólalt Bohuslav Večera elvtárs, mező- gazdasági- és élelmezésügyi szövetségi miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák mezőgazdaság eredményei meggyőzően igazolják a párt mezőgazdasági politikájának helyes irányvételét. Részletesen szólt néhány időszerű problémáról, főleg a mezőgazdaság szakosítási és koncentrálási folyamatáról. Cenek Líbal elvtárs felhívta a figyelmet a legelők és a rétek jobb kihasználásának szükségességére, Michal Špak elvtárs pedig értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek politikai- és munkaaktivitását, amelyet az efsz-ek VIII. kongresszusa előtt fejlettek ki. Josef Krepelka elvtárs arról szólt, hogy az észak-morvaországi kerület mezőgazdasági dolgozói milyen állást foglaltak a kongresszusi feladat biztosításához — saját termelésből fedezni az alapvető élelmiszerek fogyasztásának emelkedését. A vitában felszólalt még František Novák, Karel Neubert, Josef Nágr, Rudolf Peška és Josef Havlát elvtárs. A plénum jóváhagyta a CSKP KB határozatát a csehszlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséről a CSKP XIV. kongresszusa után. A munkabeosztás változásaival kapcsolatban felmentette tisztségéből Jan Havelka elvtársat, a CSKP KB mezőgazda- sági- és élelmezési bizottságának tagját és luraj Sedlák elvtársat, a CSKP KB tudományosműszaki fejlesztési bizottságának tagját. A központi bizottság továbbá jóváhagyta Vasil Bejda és Miroslav Müller elvtársat az ideológiai bizottság tagjának tisztségében, továbbá Josef Nágr elvtársat, a CSKP KB mezőgazdasági- és élelmezési bizottsága tagjának tisztségében és Jaromír Obzina elvtársat, a CSKP KB tudományos- műszaki fejlesztési bizottsága tagjának tisztségében. A CSKP KB ülésének zárszavát Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondotta. A CSKP KB ülése az Interna- cionáléval ért véget. Megnyitották a Bratislava 72 virágkiállítást A szlovák fővárosban megnyitotta kapuit a harmadik virág-, dísznövény- és kertészeti gépkiállítás. E jelentős rendezvény szervezői nevében Ladislav Martinák, Bratislava főpolgármestere üdvözölte az SZNT képviselőit, az SZSZK kormányának tagjait, a Nemzeti Front képviselőit, a nyugat-szlovákiai kerület és a főváros további vezető politikai és gazdasági személyiségeit. Az ünnepélyes megnyitáson részt vettek a bratislavai konzuláris képviseletek tagjai is. A rendezők és az első látogatók véleménye szerint a kiállítás, amelyen 16 ország 29 kertészete és szám szerint 25 hazai kertészeti vállalat mutatja be — tíz napig — termesz-, tési sikereinek legjavát, minden tekintetben magasabb színvonalú, mint az eddigi hasonló rendezvények voltak. A kertészeti gépek seregszemléjén tíz külföldi és három hazai üzem vonultatta fel legjobb gyártmányait. A külföldi kiállítók közül a holland és a magyar kertészek százezer tulipános virágágyai foglalják el a legnagyobb teret. A Téli Stadionban a gyönyörű vörös, fehér, sárga és lila szegfű, rózsa, dália és begónia mellett a látogatók megtekinthetik a kiállítás legérdekesebb virágát, az afrikai Pro- teát is. A kiállítás egzotikus részében kaktuszokban, 150 éves koniferákban, japáni sza- kurákban és különböző színű orchideákban is gyönyörködhetnek az érdeklődők. —ly — Jóváhagyták a Csemadok új alapszabályzatát (ČSTK) — Az SZSZK Belügyminisztériuma jóváhagyta — a Racionális Élelmezés Szlovákiai Társasága — bratislavai székhellyel — és — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, rövidítve CSEMADOK — bratislavai székhellyel, önkéntes társadalmi szervezetek új alapszabályait. A Racionális Élelmezés Szlovákiai Társaságának alapszabályait dr. Ján Fílko, az SZSZK belügyminiszterének helyettese 1972. április 12-én nyújtotta át a társaság küldöttségének, amelyet dr. Martin Rázus, a társaság elnöke vezetett. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének alapszabályait 1972. április 13- án nyújtotta át ugyancsak dr. Ján Fílko, az SZSZK Belügyminiszterének helyettese a szövetség küldöttségének, amelyet Fábry István, a szövetség elnöke vezetett. 1972 IV. 14.
