Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám, szerda
Az efsz-ek járási konferenciáia halattoh... Az efsz ek Rimavská Sobola-i (Rimaszombat) járási konferenciáján elhangzott beszámolóban Vitárius Lajos, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója a jelenlegi és a távlati feladatokat ismertette. A tutaánv segítségével menni fog A Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban a mezőgazdasági termelésnek mélyreható társadalmi jelentősége van. Az ipar csak most kezdi bontogatni a szárnyait, ezért a mezőgazdasági termelés a járás lakosságának döntő kereseti forrása. A mezőgazdasági termelés helyzetét is megnehezíti, hogy Itt még a vasúti szállítást is nélkülözni kell. Hogy mennyi gonddal-bajjal jár a mezőgazdasági termelés ebben a járásban, azt csak a helybeliek tudják igazán elmondani. Jozef Nosko mérnöknek, a járási termelési igazgatóság vezetőjének beszámolója és a jói átgondolt vitaíelszolalások azonban nemcsak a gondokat és a nehézségeket tükrözték, hanem azt is, hogy ebben a járásban nagyszerű összhang alakult ki a társadalmi eszközök felhasználása, a helyi természeti viszonyok és erőforrások kihasználása, valamint a termelés szakosítása között. Ez nemcsak a helyi, a járási, a kerületi és a központi szervek dolgozóinak jól átgondolt szervező munkáját dicséri, hanem kézzelfoghatóan dokumentálja azokat a lehetőségeket is, amelyeket csak a szocialista társadalmi rendszer nyújt. A termelés szakosításával, koncentrálásával, az új technikai berendezések alkalmazásával, s a korszerű technológiai folyamatok bevezetésével a munka termelékenysége oly hatalmas méretekben növekedhet, hogy a dolgozók többsége úgyszólván feleslegessé válik. Egy iparral nem rendelkező járásban az ilyen fejlődés komoly társadalmi problémákhoz vezetne. A Veľký Krtíš-i járásban azonban ez nem okozhat gondot, mert a munkatermelékenység növekedése mellett a termelés intenzitása is növekszik, ami egyre újabb és újabb munkál ehetőségeket biztosít. Ilyen irányban fejlődik például az intenzív szőlő- és gyümölcstermesztés, és egyre intenzívebb termelés folytatható az Ipoly szabályozása által felszabaduló árterületeken is. A mezőgazdasági termelés észszerű fejlesztése által a Veľký Krtíš-i járás mezőgazdasági üzemei egyre nagyobb mérték- ban kapcsolódnak be hazánk gazdasági vérkeringésébe, gyarapítva ezáltal a nemzeti vagyont, a járás szövetkezeteinek gazdasági alapjait, és emelve a szövetkezeti dolgozók életszínvonalát. Ám lássuk, mit mond minderről a járási konferencián elhangzott beszámoló: Négy évvel ezelőtt vált önállóvá a Veľký1 Krtíš-i járás. Az eltelt négy év alatt nagyon sok minden történt a járás mező- gazdaságában. A vegyszerek alkalmazása például 61%-kal növekedett. 1968-ban 122 kg műtrágyát használtak fel hektáronként tiszta tápanyagban, 1971-ben ez a mennyiség 191,6 kilogrammra emelkedett. A gabonafélék hektárhozama ennek megfelelően 21,8 mázsáról 32,6 mázsára növekedett. 1968-ban a járás területén 373 hektáron termesztettek szőlőt és gyümölcsféléket, 1971- ben már 757 hektár volt az intenzív ültetvények területe. Az évi növekedés 100—150 hektár volt és a tervek szerint a jövőben is ilyen ütemű lesz. Négy év alatt a szarvasmarha-állomány 2667 darabbal, ebben a tehenek száma 512-vel gyarapodott. Ezáltal a szarvasmarha-állomány sűrűsége 100 hektár mezőgazdasági földre számítva 38,6-ről 45,6-ra növekedett, a teheneké pedig 15,7- ről 17,1-re. A tehenek fejési átlaga 1971- ben 2756 liter volt, 1968-tól 849 literrel növekedett. A legmagasabb növekedést a járás 1971-ben érte el, amikor egy év alatt 246,4 literrel növekedett a tejhozam, és ez Szlovákiában járási átlagban a legjobb eredménynek számít. Még kifejezőbb a fejlődés, ha az előállított tej mennyiségét vesszük alapul. 1968-ban a járás szövetkezetei 11 millió 802 ezer liter, 1971-ben pedig 18 millió 253 ezer liter tejet állítottak elő. Az élenjáró üzemek közé tartozik Strháre 3318 literes. Vieska 3154 literes, Nenince (Nyénye) 3132 literes és Záhorce 3205 literes fejési átlaggal. A járás egyébként az 1971-es húseladási és a tejeladási tervet egyaránt 102,5%-ra, a tojáseladási tervet pedig 116,4 százalékra teljesítette. A takarmányozás területén némi gondot okozott, hogy a szemesek termelése négy év alatt „csak“ 31,2%-kal az ab- raktakarmány-szükséglet azonban gyorsabban, 35,6%-os arányban növekedett. A megoldást a takarmánykeverékek fokozatosabb felhasználása jelentette. A szövetkezetek 1971-ben 50,9%-kai több takarmánykeveréket vásároltak, mint négy évvel korábban, s így jelentős mértékben javult a takarmányok hasznosulása is. Az abrakszükséglet keverékek alkalmazásával 1 kg sertéshús előállításához 5,56 kg-ról 3,9 kg-ra, 1 kg baromfihús előállításához 3,5 kg-ról 2,7 kg-ra csökkent. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke négy év alatt 38 %-kal, az 1971-es évben pedig 18,7 %-kal növekedett. Sajnos, az anyagi költségek növekedése még gyorsabb, 45,6 %-os volt, aminek ugyan közismert gazdaságpolitikai okai is vannak, de a szövetkezetek is többet tehetnének a termelési költségek csökkentése érdekében. „A nagy teljesítményű gépek kihasználásához igényesebb szervezési munkára van szűkA teljes kibontakozás küszöbén ség — mondotta Nosko Jozef igazgató a beszámolóban. — Gyakran tapasztaljuk, hogy egy ZT—300-as, vagy egy Kryštál 8011-es traktor egyetlen ve- tógéppel szaladgál a mezőn, esetleg egyetlen mütrágaszórót vagy a teherszállításoknál két és fél tonnás könnyű pótkocsit vontat“. A beszámolóban elhangzott adatok közül figyelemreméltók még az Ipoly szabályozásával kapcsolatos eredmények. Az elmúlt négy év alatt a járás területén 38,5 millió korona költséggel 17 km hosszúságban sikerült a folyó medrét szabályozni, s ami a legfontosabb, az ötödik ötéves terv folyamán a járás egész területén megvalósul a lakosok régi vágya, az Ipoly medrének teljes szabályozása. Ezzel az intézkedéssel 3125 hektár mezőgazdasági terület válik intenzíven művelhe- tővé. A járásban az ötödik ötéves tervben 3363 hektár le- csapolását is tervezik és 5455 hektáron vezetik be az öntözéses gazdálkodást. Túlzás nélkül állíthatjuk — s ezt a felsorolt adatok is igazolják — hogy a járás mezőgazdasága jelenleg a teljes kibontakozás küszöbén áll. (makrai) A járásban az 1970—71-es években az efsz-ek egyesülésével a szövetkezetek száma 114- ről 41-re csökkent, átlagos földterületük pedig 611 hektárról 1705 hektárra növekedett. A beszámoló bőven foglalkozott a belső üzemszervezés sürgető problémáival, kiemelve elsősorban a technikusok személyes felelősségét. Az agronó- musoknak és a gépesítőknek az egész szövetkezetei egységesen, komplex módon kell irányítaniuk, mellőzve az egyének és az egyes gazlasági részlegek szűkén értelmezett helyi érdekeit. Olyan irányítási rendszert kell kialakítani, amely elsősorban a gépek maximális kihasználását, a termelés minél magasabb fokú hatékonyságát tartja szein előtt, és elhatárolja magát a helyi érdekek egyoldalú érvényesítésétől. Igényes feladat ez, bár a vezetőségek tagjai régi és jól bevált funkcionáriusok. Ezek a vezetők azonban általában az egyesített szövetkezetek valamelyikéből származnak, ennek viszonyait jobban ismerik és ezért néha elsősorban erre az üzemegységre irányítják figyelmüket. Emellett számolni kell az egyes üzemegységek eltérő termelési és gazdasági színvonalával, a termelési költségek indokolatlan növekedésével, a termőtalaj elégtelen kihasználásával és számos olyan további negatív jelenséggel, arai a termelés gazdaságosságát károsan befolyásolhatja. E jelenségek felsorolása azonban nem a vészharangok kongatását jelenti. Ezek feltételezhetők voltak és a járásAz ipar nem lehet vetélytárs Vajon hogyan jellemezhetnénk az efsz-ek nitrai (Nyitra) járási konferenciáját? Talán mint az iparosítással járó fejlődés figyelmes és szakavatott elemzését, melynek a középpontjában az egyre igényesebb feladatok előtt álló ember áll. Tíz évvel ezelőtt a nitrai járást ipari-mezőgazdasági járásként emlegették. 1970-ben a járás dolgozóinak már csak 18,1 %-a tevékenykedett a mezőgazdaságban! A nyilvántartások szerint az efsz-ekben a dolgozó nők aránya 45 %-ra csökkent. Ez elsősorban a képzel végzett munkát helyettesítő gépsorok bevezetésének következménye, s a jövőben a mezei munkákban még tovább csökken a kézi munkák, és ezzel a női munkaerő aránya. 1960-ban egy állandó mező- gazdasági dolgozóra 4,5 ha mezőgazdasági földterület jutott, 1970-ben már 5,5 hektár. Ez még mindig kevés, bár a járásban kiszámították, hogy egy mezőgazdasági dolgozó 1970- ben már 10,8 ember élelmiszerszükségletét tudta biztosítani. A fejlődés azonban itt sem megy zökkenők nélkül. Viszonylag lassú ütemű az élő munka gépekkel és új technológiával való helyettesítése, a szövetkezeti dolgozók átlagos életkora is magas, a járás 45 éves állaga két évvél magasabb a kerületi átlagnál és a 19 évnél fiatalabb korosztály aránya csupán 4 %-os. A szakosított termelés azonban olyan technológiai eljárások bevezetését teszi lehetővé, amelyekben a gépesítésnek jut a döntő szerep. Az új technológiai berendezések kezeléséhez szakosított, elméletileg is jól felkészült dolgozókra lesz szükség, ezért ez a fejlesztési program elsősorban a fiataloknak kedvez. (ds) Célszerű munkával a világszínvonal is elérheti) A/, alábbi sorokat Pölhös Károly mérnöknek, a Šuricei (Sóreg) Efsz elnökének a lu Éeneci (Losonc) járási konferencián elhangzott vitafelszólalásából idézzUk: — Egyesült szövetkezetünknek rövid múltja van. Két szövetkezetből három intenzíven gazdálkodó termelési központot alakítottunk. Felépítettünk két hatlakásos lakótömböt, főleg azzal a céllal, hogy becsületes, jó dolgozókat, traktorosokat és állattenyésztőket szerezzünk a szövetkezet számára. Az eddigi jó tapasztalatok alapján szövetkezetünk tovább akar haladni ezen a megkezdett úton, ezért további 12 lakás építését tervezzük. Ezt másoknak is ajánlhatom, nagyon megériI Egyébként mi is úgy tapasztaltuk, hogy a szakosítás sok mindent megold. Mi például a kevésbé termékeny szántókon és legelőkön szőlészetet és intenzív gyümölcsészetet létesítettünk 190 hektár területen. Kétéves eredményeink azt igazolják, hogy jó volt ez az irányvétel, hiszen a korábban alig kihasznált területeken fejlett belterjes gazdálkodást folytathatunk. Erről a területről a jövőben oly nagy termésre számítunk, hogy még a közvetlenül nem értékesíthető, alacsonyabb minőségű gyümölcs mennyisége is jelentős lesz, ezért célszerű lenne lehetővé tenni egy szeszfőzde, vagy más feldolgozó üzem létesítését. így meg lehetne előzni és el lehetne kerülni az értékesítés terén felmerülő nehézségeket, ami népgazdasági szempontból is célszerűnek mutatkozik. A szomszédos Rimavská Sobo- ta-i járás szövetkezetei szintén jelentős mértékben fejlesztik az intenzív gyümölcstermesztést. Ügy gondolom, náluk szintén hasonló problémák várnak megoldásra. A gyümölcstermesztés és a szőlészet egyébként nem egyedüli szakosítása szövetkezetünknek. A camovcei (Csorna) udvaron például 1000 férőhelyes szarvasmarha-hizlaldát tervezünk, ahol minden feltételünk megvan a monodiétás takarmányozáshoz. Kiszámítottuk, hogy 450 hektár területen siló- és szemes kukorica alapján a jelenlegi 14 vagon hús helyett évente 35 vagon húst is tudnánk termelni. Ezzel kapcsolatban azt is elmondhatom, hogy a mezőgazdaságban olyan minőségi mutatókkal rendelkező építkezések előtt állunk, melyek mezőgazdasági termelésünket világszínvonalon is a legelőkelőbb helyre emelik, ezért célszerű lenne minden akadályt elhárítani az ilyen korszerű építkezések útjából.“ (mm) A Bratislava vidéki járási konferencia is megerősítette a járás mezőgazdasági dolgozóinak elhatározását, akik az idén a tervfeladatok túlteljesítése, valamint a munka és az életkörülmények megjavítása érdekében 20,2 millió korona értékű munka elvégzését vállalták. A kezdet ígéretes, hiszen jelenleg a húsfelvásárlás tervét 110% ra, a tejfelvásárlás tervét 111 %-ra, a tojásét pedig 172 %-ra teljesítik. Foto: Noga ban számoltak is velük. Vajon milyen irányban nyilvánult meg ez az előrelátás, a bajok megelőzése és orvoslása? Több irányban, elsősorban a kádernevelésben. A járásban már most is 95 főiskolát és 560 középiskolát végzett szakember dolgozik. Az idén további 124 főiskolással és 270 középiskolással számolnak. A magasabb évfolyamokba járó diákoknak üzemi ösztöndíjat biztosítanak, így nyerik meg őket már előre a járásnak. A termelésben dolgozó szakemberek szakmai továbbképzését sem hanyagolják el. Már az elmúlt évben megindítottak egy ötéves politikai-szakvezetési tanfolyamot. Az első előadáson kát ezen a tanfolyamon novemberben és decemberben tartották. A Safárikovói (Tornaija) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán szintén megkezdődött egy kétéves érettségi utáni tanfolyam a növénytermesztés ke- mizálásáról, gépesítéséről és ésszerűsítéséről. Ezt a tanfolyamot az egységes földművesszö- vetkezetekből 23 válogatott szakember látogatja. Az idén a főiskolai utánképző tanfolyam- ra 11, a középiskolai utánképző tanfolyamra pedig 39 további dolgozót küldenek. A koncentráció és a szakosítás sikeres folyamata — mint ahogy ezt a Rimavská So- bota-i járás tapasztalatai is iga. zolják — csak a tudomány egyre nagyobb mértékű felhasználásával, az elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült szakemberek aklív hozzájárulásával valósítható meg. B. Du.
