Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám, szombat

LATIN-AMERIKA MA ÉS HOLNAP Alig telik el hét, hogy a hírügynökségek ne reppentené- nek világgá aggasztó, máskor a nemzeti felszabadítási moz­galom szempontjából derűlátásra okot adó híreket a latin* amerikai szubkontinensről. VitatMüatlan, hogy a világnak ebben a részében — bár az utóbbi esztendők folyamán te­kintélyes ellenállási mozgalom bontakozott ki — az Egyesült Államok jelentős politikai és gazdasági pozíciókat tudhat ma­gáénak, a különböző színű, ám tulajdonképpen azonos alapál lású kormányzatok segédletével mindmáig megőrizte befolyá­sát. Tagadhatatlan azonban, hogy a Fehér Ház erőfeszítései, diplomáciai manőverei ellenére is egyre komolyabb gondot okoz a nixoni adminisztrációnak a függetlenségi mozgalom „féken tartása". 1972. III. 4. A példa ereje Dél-amerikai viszonylatban korszakváltó történelmi ténye­ző a szocialista Kukta léte, az ország szemmel látható prospe­ritása, függetlenségi harcának sikeres betetőzése. A kubai példa vonzerejével Washington­ban szintén számoltak annak­idején, nyilvánvaló volt, hogy Havanna hatása csak kevésbé semlegesíthető az amerikai propaganda-gépezet hagyomá­nyos módszereivel, a kirakat- politika körmönfont eszközei­vel. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államok nem csupán az egyes latin-amerikai országok szociális és politikai problémáit gyökeresen megol­dani akaró, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom szerves részét alkotó erőkkel találja magát szemben, hanem sok esetben a nemzeti érzelmű, nagyobb profitra törekvő dél- amerikai burzsoá körökkel és katonai kormányzatokkal is. A fejlődés mai szakaszában mind­inkább előtérbe lép a gazda­sági függőség felszámolásának igénye, lazulóban van tehát az a „biztos szál“, amely Wa­shington számára a múltban le­hetővé tette, hogy feltétlen en­gedelmességet követeljen meg az amerikai kontinens déli or­szágaitól. Köztudomású, hogy az ameri­kai tőke a kizsákmányolás leg­embertelenebb, ismérveiben fel­tétlenül gyarmati formáit al­kalmazza Latin-Amerikában, amelynek alapvető célkitűzése az olcsó nyersanyag megszer­zése, az adott országok ter­mészeti kincseinek felelőtlen, a rablógazdálkodás módszereit követő kiaknázása. Az a folya­mat tehát, amely a dél-ameri­kai országokban a bányák, a mammutvállalatok és bankok kisajátítását, illetve államosítá­sát tűzte zászlajára, az egyes országok legsajátabb érdeke, mondhatnék: a gazdasági ki­bontakozás szempontjából el­engedhetetlenül szükséges elő­feltétel. Ecuadori háttér Az utóbbi hetekben a latin­amerikai szubkontinensen Ecuador vonta magára a világ közvéleményének figyelmét. A vértelen katonai hatalomátvé­tel mögött a politikai megfi­gyelők jelentős része „bizo­nyos“ washingtoni körök ke­zét sejtette s nem is minden indok nélkül. A viszonylag gaz­dag nyersanyaglelőhelyekkel rendelkező, .ám iparilag és gazdaságilag elmaradott, fejlet­len agrárország méltán izgatja az amerikai monopóliumok fan­táziáját. Annál is inkább, mert a széles körű geológiai kutatá­sok hatalmas olajkincsről árul­kodnak, olyan lelőhelyekről, amelyek az Egyesült Államok­ban valóban a keze ügyében fekszenek. Az előző kormány­zat tett ugyan néhány bátor­talan lépést az ország gazda­sági fellendítése, ökonómiai függőségének gyengítése érde­kében, bár igaz, hogy több kér­désben nem mert ujjat húzni Washingtonnal. A katonai junta valódi orientációja a mai na­pig sem hámozható ki teljes bizonyossággal gyakorta kusza, tán szándékosan homályos meg­nyilatkozásaiból. Ám nyilvánva­lóan szembe kell néznie a ter­mészeti kincsek racionálisabb népgazdasági kihasználásának problémakörével, a felségvizek Kiterjesztése következtében elő­állt helyzettel. Ezek a kérdé­sek, függetlenül a kormányzat politikai vonalvezetésétől, meg­határozó jellegűek az ország szociális, de általában gazda­sági és politikai nehézségeinek felszámolásában. Annyi bizo­nyos, hogy sem Ecuadorban, sem más, hasonló dél-amerikai országban már nem lehet szo­rosabbra húzni a nadrágszíjat, adópolitikai manőverezéssel, az életnívó további csökkentésével lehetetlen Washington kedvé­ben járni, sőt éppen ellenke­zőleg: a „.családi béke“ fenn­tartása érdekében a Fehér Háznak kell szerényebb igé­nyeket támasztania. Az Andok vidékén A latin-amerikai társadalmi­politikai folyamatok további két útjelzője kétségkívül Chile és Peru. Mechanikusan aligha hasonlíthatjuk össze a két or­szágot, hiszen adottságaikban, tradícióikban lényeges különb­ségek fedezhetők fel. Viszont kétségtelen, hogy az Andok lejtői felől friss szelek fúj­nak, s hatásuk a Fehér Ház környékén is jól nyomon kö­vethető. A chilei események kapcsán az Egyesült Államok még bí­zott abban, hogy az országot sikerül elszigeteltségben tarta­nia. Nos, ennek éppen az ellen­kezője történt, sőt, éppen Chile révén hiúsultak meg a Kuba elszigetelésére irányuló utolsó törekvések. Tény, hogy a szóban forgó két ország esetében nem be­szélhetünk ugrásszerű fejlődés­ről, azonban a progresszió nyo­mai egyre markánsabban dom­borodnak ki. Tudni kell vi­szont, hogy valóban elmara­dott, évszázadokon keresztül kegyetlenül kizsákmányolt or­szágokról van szó, a feltornyo­suló problémákat tehát koránt­sem lehetséges egy új kor­mányzati rendszer megteremté­sével kiküszöbölni. Lényeges kérdés az agrárpolitika, a ha­talmas latifundiumok felosztá­sa. Allende elnök, valamint a baloldali egységfront köré tö­mörülő pártok a gazdasági és szociális reformokkal egyide­jűleg nehéz harcot vívnak el­lenzékükkel, olyan politikai csoportosulásokkal, amelyek számára a külföldi tőke min­den támogatást megad. Kérdé­ses persze, vajon meddig?... Ugyanis amint nyilvánvalóvá válik, hogy szilárd és megbont­hatatlan az ország belpolitikai egyensúlya, el-el maradoznak a háttérben meghúzódó „kebel­barátok“. A fejlődés perui és chilei útján kívül azonban Latin-Ame- rika földjén a különböző moz­galmak egész sorával találkoz­hatunk. Vitathatatlan, hogy e mozgalmak közül a leghaladób­bak rokonszenveznek a kommu­nista párttal, esetleg mint az előbbi példa- is tanúsítja, kö­réje tömörülnek. A helyes tak­tika megválasztása viszont megköveteli a helyzet alapos és tudományos felmérését. Két­ségkívül fontos, hogy a nem­zeti felszabadítási mozgalom a legszélesebb néprétegekre tá­maszkodva, az összes progresz- szív erőt egységfrontba tömö­rítve vegye fel a harcot a ki­zsákmányoló országok ellen. Tanúi lehetünk annak is, hogy bizonyos megmozdulások többet ártanak semmint hasz­nálnak az ügynek. Az erősza­kos akciók, a merényletek nem vezethetnek végső győzelemre, ám ütőkártyát adnak a jobb­oldali erők kezébe, támadási alapul szolgálhatnak a valóban haladó mozgalmak ellen. Erre vonatkozóan több példát is fel­sorolhatnánk, ám előfordult az is, hogy jobboldali erők voltak a provokációk értelmi szerzői, sőt végrehajtói. Latin-Amerika ma forrongó földrész, a pozitív előjelű for­radalmak, s a kétes értékű puccsok földje. A jövő, a hol­nap azonban visszatarthatatla- nul a társadalmi és gazdasági felemelkedést ígéri. BALOGH P. IMRE PATTANÁSIG FESZÜLT A HELYZET CIPRUSON At/ién-Nicosia — Ismét kiéle­ződött a helyzet Cipruson. At­héni hírügynökségi jelentéi ste­rilít Makariosz ciprusi érsek hí­vei csütörtökön délután meg­szállták a hyreniai püspöksé­get és egy ideig fogságukban tartották Kyprianosz püspököt, aki a ciprusi ortodox egyház úgynevezett szent zsinatának aznapi ülésén Makariosz érsek ellen foglalt állást. Csütörtökön este Ciprus több helységéből — köztük Nicosiá­ból — tüntetéseket jelentettek Makariosz mellett. Makariosz a tüntetőkhöz intézett beszédében egyebek között kijelentette, hogy lemond abban az esetben, ha a ciprusi ortodox egyház szent zsinata nem változtatja meg magatartását vele szemben és ha a görög kormány nem biz­tosítja teljes támogatásáról. Csütörtökön Makariosz érsek sürgősen összehívta a ciprusi minisztertanácsot. A későbbi órákban véget ért ülésről nem adtak ki közleményt, hivatalos körök azonban közölték, hogy az érsek kormánya tagjainak is megismételte, amit a tüntetők­nek mondott. A tájékoztatás szerint Makariosz elmondotta azt is, hogy napokon belül vá­laszol a vele szemben támasz­tott követelésekre. Torkig vonnak a juntával Párizs — A görög junta pro­pagandagépezete által terjesz­tett híresztelés az országokban végbemenő úgynevezett „libera- lizálódási folyamatról“ nem egyéb, mint a diktatúra ellen fellépő hazafiakkal szemben alkalmazott megtorlások álcá­zása Ezt a következtetést von­ták le látogatásukból azok az értelmiségiek, akik a francia, a brit és a norvég közvélemény képviselőiként tájékozódó kör­utat tettek Görögországban. A delegáció tagjai Párizsban újságíróknak elmondották: út­juk során meggyőződhettek ar­ról, hogy az ország közvéle­ménye és politikai körei „a bal. oldali pártoktól a szélsőjobbol­dali pártokig határozottan el­lenzik a junta uralmát és a gö­rög nép megőrizte a demokrá­cia iránti vágyakozását. Tegnapra virradó éjjel bom­ba robbant az Amerikai Tájé­koztatási Szolgálat egyik athé­ni tisztviselőjének autójában. Az athéni junta ellenfelei so­rozatos merényletekkel tilta­koznak a görög katonai rend­szernek nyújtott amerikai se­gítség ellen. A Luna diadala Moszkva — A moszkvai Prav­da pénteki száma „Dicsőséges győzelem a kozmoszban“ cím­mel vezércikkben méltatja a Luna—20 automatikus űrállo­más teljesítményét. Mint isme­retes, a Luna—20 a világon el­sőként szállt le a Hold felüle­tének hegyekkel borított részé­re, talajpróbát vett és az anya­got sikeresen visszahozta a Földre. Ezzel újabb ragyogó ol­dal került az űrkutatás törté­nelemkönyvébe, bővült az au­tomatikus készülékekkel végzett űrkutatások skálája — írja a Pravda. A teljesítményben ékes­szólóan megnyilvánult, mire képes a szovjet tudomány és a szocialista szovjet ipar. A sikerek példát mutatnak arra, hogyan kell összekapcsol­ni a tudományos-műszaki hala­dás vívmányait a gyakorlattal, a merész alkotószellemet a kor­szerű tudományos irányítási módszerekkel. A világűr Föld-körüli öveze­tei, a Hold, a Vénusz és a Mars — ilyen távolra ér már a szovjet emberek „kozmikus keze“ azoknak az új ismeretek­nek a felkutatásában, amelyek közelebb visznek a természet törvényeinek megértéséhez. Ez az SZKP, a szovjet kormány és az egész szovjet nép részéről a békés célú űrkutatás iránti tanúsított állandó figyelem ré­vén vált lehetővé — írja a Pravda. Fellőtték a Pioneer—10-et Kennedy-fok — Közép-euró­pai idő szerint pénteken haj­nalban útnak indították a Jupi­ter felé a Pioneer—10 ameri­kai űrszondát. A Pioneer fellö­vése, amelyet háromszor ha­lasztottak el, sikerült és az űr­hajó az előírt pályán halad az óriásbolygó felé. Az űrszonda útja 639 napig tart. Ekkor ér a Jupiter körze­tébe, ahonnan a tervek szerint fényképeket küld vissza a Föld­re és — több mint százezer ki­lométeres távolságból — meg­próbálja „feltérképezni“ a boly­gó felszínét, mielőtt kirepülne naprendszerünkből. Az ameri­kai tudósok azt remélik, hogy a Jupiterhez vezető kétéves úton kívül még öt évig tudják tartani a kapcsolatot a Pioneer —10-el, amely ily módon ada­tokat szolgáltathat a naprend­szerünkön túli világegyetem­ről. Az űrhajó útjának legveszé­lyesebb szakasza az áthaladás az aszteroid-övezeten, de a tu­dósok remélik, hogy sikerül át­jutnia a meteorok között. Az űrkísérlet 67,5 millió dol­lárba kerül. A Pioneer—10 túl­jutva naprendszerünk határán, elméletileg akár többmillió éven át is száguldhat a térben és a tudósok azt remélik, hogy egy távoli világ értelmes élő­lényei rátalálhatnak. Ezért az űrhajó fedélzetén egy, a vi­szontagságoknak ellenálló, arannyal bevont plakettet he­lyeztek el. Ez többek között egy meztelen férfit és nőt áb­rázol, valamint tudományos vázlatrajzokat, amelyek meg­mutatják a Föld helyét, és mi­vel az üzenet a naprendszeren kívüli lényeknek szól, naprend­szerünket is. Az ábrán feltün­tetett pulzárcsillagok jeléből az esetleges „megtalálók“ nem­csak bolygónk helyét állapít­hatják meg, hanem még azt is, mikor lőtték fel az űrhajót. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos választmányi ülése Budapest — Csütörtökön a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában megtartotta ezévi or­szágos választmányi ülését a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége. Az ülésen megállapították, hogy a művelődésügyi minisz­térium intézkedései jelentősen javították az anyanyelvi okta­tás feltételeit. Ľzek eredménye­ként nőtt az érdeklődés a szlo­vák nyelv tanulása iránt, emel­kedett a tanulók száma. Az elmúlt évben a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetsége hat kultúrkörutat szervezett Pest, Nógrád, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megye 31 községében. A szövetség 1972-es tevékeny­ségét elősorban az 1973-ban megrendezendő ötödik kong­resszus ideológiai-politikai, szervezési előkészületei hatá­rozzák meg. Ismét megrende­zik a nyári nemzetiségi napo­kat, a kulturális és barátsági találkozókat elsősorban Békés, Komárom, Pest és Nógrád me­gyékben. Április 4-e tiszteletére a több nemzetiségi szövetséggel kö­zösen megrendezik a nemzeti­ségi kulturális szemlék díjnyer­teseinek gálaestjét. Csehszlová­kiából egy színjátszó csoport és két tánccsoport vendégsze­repei e szövetség meghívására Magyarországon, ugyanakkor két magyarországi szlovák mű­vészeti csopoit utazik a szom­szédos baráti országba. A nép­rajzkutatás problémáinak meg­vitatására a szlovák nemzeti­ség körében néprajzi konferen­ciát rendeznek. Eliíuiiyt flgyincov marsall Moszkva — A Krasznaja Zvezda pénteki száma gyászje* lentést közöl a súlyos beteg­ség után március 1-én elhunyt Georgij Ogyincov tüzérségi marsallról. Személyében a szov­jet fegyveres erők ki\róló kato­nai vezetőt veszítettek el. Georgij Ogyincov 1900-ban született Voronyezsben, mun-< kás fia volt. 1920-ban lépett a Vörös Hadsereg soraiba és több mint 50 évig szolgált. Tevé­kenyen részt vett a polgárhá­borúban és a Nagy Honvédő Há­borúban, a kommunista párt hűséges tagja volt. ­Életének utolsó éveiben a szovjet honvédelmi minisztéri­um katonai felügyelője volt. A gyászjelentést Grecsko marsall, honvédelmi miniszter és más szovjet katonai vezető le írták alá. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadta Abdusszalam Dzsalludot, a Lí­biai Forradalmi Tanács tagját, aki kormánydelegáció élén a Szovjetunióban tartózkodik. Dr. JAN ZELENKA, a Cseh* szlovák Televízió központi igaz­gatója és Szergej Lapin, a' Szovjetunió Minisztertanácsa melletti állami rádió és tv-bi- zottság elnöke tegnap megálla­podást írt alá a két televízió 1972. és 1973. évi együttműkö­déséről és jegyzőkönyvet a programcseréről. VLAGYIMIR KIRILINNEK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével tegnap szovjet kormányküldött­ség érkezett Varsóba, hogy részt vegyen a szovjet—lengynl tudományos műszaki együttmű­ködés 25. évfordulójának ün­nepségein. VESZNA VULOVICS jugoszláv légikisasszony Prágából továb- hi gyógykezelésre Belgrádba ér­kezve mély háláját fejezte ki azért a gondoskodásért, amely­ben 35 napon át volt részé csehszlovák orvosok és kórházi személyzet részéről. VERNON S. WALTERS, az amerikai hírszerzés veterán Msztje lesz Nixon jelöltje a CIA megüresedett igazgatóhoz lyettesi posztjára. Az 55 eszten­dős vezérőrnagy, aki nyolc nyelven beszél, gyakran volt Nixon elnök tolmácsa. A SZOVJET Vöröskereszt és Vörös Félhold térítésmentes segélyt nyújt a Chile északi ré­szén pusztító áradások káro­sultjainak. A santiagói szovjet nagykövetség hamarosan száz­ezer escudóra szóló csekket továbbít a Chilei Vöröskereszt­nek. FRANTIŠEK PENC varsói csehszlovák nagykövet csütör­tökön fogadást adott a cseh­szlovák-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meg­kötésének 5. évfordulója alkal­mából. NIXON elnök úgy döntött, hogy felújítják az amerikai ka­tonai segélynyújtást Görögor­szágnak. Döntését azzal indo­kolta, hogy „szavatolni kell az Egyesült Államok nemzetbiz­tonságát“. A görög juntának nyújtandó katonai segítség az idén 72 millió dollárt tesz ki. VENCEREMOS (győzünk) címmel új napilap indult a ku­bai Oriente tartományban. REGGIO DI CALABRIA olasz tartományban a fasiszták lövöl­dözéssel kezdték meg a válasz­tási kampányt. Támadásuk cél­pontja az Olasz Kommunista Párt választási gyűlése volt. A merénylet csak véletlenül nem került emberéletbe. A gyűlés két részvevője a lábán sérült meg. A fasiszta merénylők au­tón elmenekültek. KURT WALDHEIM, az ENS25 főtitkára tegnap Becsben meg­beszéléseket kezdett az osztrák kormánnyal. Hétvégi hírmagyarázatunk

Next

/
Thumbnails
Contents