Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám, szombat
LATIN-AMERIKA MA ÉS HOLNAP Alig telik el hét, hogy a hírügynökségek ne reppentené- nek világgá aggasztó, máskor a nemzeti felszabadítási mozgalom szempontjából derűlátásra okot adó híreket a latin* amerikai szubkontinensről. VitatMüatlan, hogy a világnak ebben a részében — bár az utóbbi esztendők folyamán tekintélyes ellenállási mozgalom bontakozott ki — az Egyesült Államok jelentős politikai és gazdasági pozíciókat tudhat magáénak, a különböző színű, ám tulajdonképpen azonos alapál lású kormányzatok segédletével mindmáig megőrizte befolyását. Tagadhatatlan azonban, hogy a Fehér Ház erőfeszítései, diplomáciai manőverei ellenére is egyre komolyabb gondot okoz a nixoni adminisztrációnak a függetlenségi mozgalom „féken tartása". 1972. III. 4. A példa ereje Dél-amerikai viszonylatban korszakváltó történelmi tényező a szocialista Kukta léte, az ország szemmel látható prosperitása, függetlenségi harcának sikeres betetőzése. A kubai példa vonzerejével Washingtonban szintén számoltak annakidején, nyilvánvaló volt, hogy Havanna hatása csak kevésbé semlegesíthető az amerikai propaganda-gépezet hagyományos módszereivel, a kirakat- politika körmönfont eszközeivel. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államok nem csupán az egyes latin-amerikai országok szociális és politikai problémáit gyökeresen megoldani akaró, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom szerves részét alkotó erőkkel találja magát szemben, hanem sok esetben a nemzeti érzelmű, nagyobb profitra törekvő dél- amerikai burzsoá körökkel és katonai kormányzatokkal is. A fejlődés mai szakaszában mindinkább előtérbe lép a gazdasági függőség felszámolásának igénye, lazulóban van tehát az a „biztos szál“, amely Washington számára a múltban lehetővé tette, hogy feltétlen engedelmességet követeljen meg az amerikai kontinens déli országaitól. Köztudomású, hogy az amerikai tőke a kizsákmányolás legembertelenebb, ismérveiben feltétlenül gyarmati formáit alkalmazza Latin-Amerikában, amelynek alapvető célkitűzése az olcsó nyersanyag megszerzése, az adott országok természeti kincseinek felelőtlen, a rablógazdálkodás módszereit követő kiaknázása. Az a folyamat tehát, amely a dél-amerikai országokban a bányák, a mammutvállalatok és bankok kisajátítását, illetve államosítását tűzte zászlajára, az egyes országok legsajátabb érdeke, mondhatnék: a gazdasági kibontakozás szempontjából elengedhetetlenül szükséges előfeltétel. Ecuadori háttér Az utóbbi hetekben a latinamerikai szubkontinensen Ecuador vonta magára a világ közvéleményének figyelmét. A vértelen katonai hatalomátvétel mögött a politikai megfigyelők jelentős része „bizonyos“ washingtoni körök kezét sejtette s nem is minden indok nélkül. A viszonylag gazdag nyersanyaglelőhelyekkel rendelkező, .ám iparilag és gazdaságilag elmaradott, fejletlen agrárország méltán izgatja az amerikai monopóliumok fantáziáját. Annál is inkább, mert a széles körű geológiai kutatások hatalmas olajkincsről árulkodnak, olyan lelőhelyekről, amelyek az Egyesült Államokban valóban a keze ügyében fekszenek. Az előző kormányzat tett ugyan néhány bátortalan lépést az ország gazdasági fellendítése, ökonómiai függőségének gyengítése érdekében, bár igaz, hogy több kérdésben nem mert ujjat húzni Washingtonnal. A katonai junta valódi orientációja a mai napig sem hámozható ki teljes bizonyossággal gyakorta kusza, tán szándékosan homályos megnyilatkozásaiból. Ám nyilvánvalóan szembe kell néznie a természeti kincsek racionálisabb népgazdasági kihasználásának problémakörével, a felségvizek Kiterjesztése következtében előállt helyzettel. Ezek a kérdések, függetlenül a kormányzat politikai vonalvezetésétől, meghatározó jellegűek az ország szociális, de általában gazdasági és politikai nehézségeinek felszámolásában. Annyi bizonyos, hogy sem Ecuadorban, sem más, hasonló dél-amerikai országban már nem lehet szorosabbra húzni a nadrágszíjat, adópolitikai manőverezéssel, az életnívó további csökkentésével lehetetlen Washington kedvében járni, sőt éppen ellenkezőleg: a „.családi béke“ fenntartása érdekében a Fehér Háznak kell szerényebb igényeket támasztania. Az Andok vidékén A latin-amerikai társadalmipolitikai folyamatok további két útjelzője kétségkívül Chile és Peru. Mechanikusan aligha hasonlíthatjuk össze a két országot, hiszen adottságaikban, tradícióikban lényeges különbségek fedezhetők fel. Viszont kétségtelen, hogy az Andok lejtői felől friss szelek fújnak, s hatásuk a Fehér Ház környékén is jól nyomon követhető. A chilei események kapcsán az Egyesült Államok még bízott abban, hogy az országot sikerül elszigeteltségben tartania. Nos, ennek éppen az ellenkezője történt, sőt, éppen Chile révén hiúsultak meg a Kuba elszigetelésére irányuló utolsó törekvések. Tény, hogy a szóban forgó két ország esetében nem beszélhetünk ugrásszerű fejlődésről, azonban a progresszió nyomai egyre markánsabban domborodnak ki. Tudni kell viszont, hogy valóban elmaradott, évszázadokon keresztül kegyetlenül kizsákmányolt országokról van szó, a feltornyosuló problémákat tehát korántsem lehetséges egy új kormányzati rendszer megteremtésével kiküszöbölni. Lényeges kérdés az agrárpolitika, a hatalmas latifundiumok felosztása. Allende elnök, valamint a baloldali egységfront köré tömörülő pártok a gazdasági és szociális reformokkal egyidejűleg nehéz harcot vívnak ellenzékükkel, olyan politikai csoportosulásokkal, amelyek számára a külföldi tőke minden támogatást megad. Kérdéses persze, vajon meddig?... Ugyanis amint nyilvánvalóvá válik, hogy szilárd és megbonthatatlan az ország belpolitikai egyensúlya, el-el maradoznak a háttérben meghúzódó „kebelbarátok“. A fejlődés perui és chilei útján kívül azonban Latin-Ame- rika földjén a különböző mozgalmak egész sorával találkozhatunk. Vitathatatlan, hogy e mozgalmak közül a leghaladóbbak rokonszenveznek a kommunista párttal, esetleg mint az előbbi példa- is tanúsítja, köréje tömörülnek. A helyes taktika megválasztása viszont megköveteli a helyzet alapos és tudományos felmérését. Kétségkívül fontos, hogy a nemzeti felszabadítási mozgalom a legszélesebb néprétegekre támaszkodva, az összes progresz- szív erőt egységfrontba tömörítve vegye fel a harcot a kizsákmányoló országok ellen. Tanúi lehetünk annak is, hogy bizonyos megmozdulások többet ártanak semmint használnak az ügynek. Az erőszakos akciók, a merényletek nem vezethetnek végső győzelemre, ám ütőkártyát adnak a jobboldali erők kezébe, támadási alapul szolgálhatnak a valóban haladó mozgalmak ellen. Erre vonatkozóan több példát is felsorolhatnánk, ám előfordult az is, hogy jobboldali erők voltak a provokációk értelmi szerzői, sőt végrehajtói. Latin-Amerika ma forrongó földrész, a pozitív előjelű forradalmak, s a kétes értékű puccsok földje. A jövő, a holnap azonban visszatarthatatla- nul a társadalmi és gazdasági felemelkedést ígéri. BALOGH P. IMRE PATTANÁSIG FESZÜLT A HELYZET CIPRUSON At/ién-Nicosia — Ismét kiéleződött a helyzet Cipruson. Athéni hírügynökségi jelentéi sterilít Makariosz ciprusi érsek hívei csütörtökön délután megszállták a hyreniai püspökséget és egy ideig fogságukban tartották Kyprianosz püspököt, aki a ciprusi ortodox egyház úgynevezett szent zsinatának aznapi ülésén Makariosz érsek ellen foglalt állást. Csütörtökön este Ciprus több helységéből — köztük Nicosiából — tüntetéseket jelentettek Makariosz mellett. Makariosz a tüntetőkhöz intézett beszédében egyebek között kijelentette, hogy lemond abban az esetben, ha a ciprusi ortodox egyház szent zsinata nem változtatja meg magatartását vele szemben és ha a görög kormány nem biztosítja teljes támogatásáról. Csütörtökön Makariosz érsek sürgősen összehívta a ciprusi minisztertanácsot. A későbbi órákban véget ért ülésről nem adtak ki közleményt, hivatalos körök azonban közölték, hogy az érsek kormánya tagjainak is megismételte, amit a tüntetőknek mondott. A tájékoztatás szerint Makariosz elmondotta azt is, hogy napokon belül válaszol a vele szemben támasztott követelésekre. Torkig vonnak a juntával Párizs — A görög junta propagandagépezete által terjesztett híresztelés az országokban végbemenő úgynevezett „libera- lizálódási folyamatról“ nem egyéb, mint a diktatúra ellen fellépő hazafiakkal szemben alkalmazott megtorlások álcázása Ezt a következtetést vonták le látogatásukból azok az értelmiségiek, akik a francia, a brit és a norvég közvélemény képviselőiként tájékozódó körutat tettek Görögországban. A delegáció tagjai Párizsban újságíróknak elmondották: útjuk során meggyőződhettek arról, hogy az ország közvéleménye és politikai körei „a bal. oldali pártoktól a szélsőjobboldali pártokig határozottan ellenzik a junta uralmát és a görög nép megőrizte a demokrácia iránti vágyakozását. Tegnapra virradó éjjel bomba robbant az Amerikai Tájékoztatási Szolgálat egyik athéni tisztviselőjének autójában. Az athéni junta ellenfelei sorozatos merényletekkel tiltakoznak a görög katonai rendszernek nyújtott amerikai segítség ellen. A Luna diadala Moszkva — A moszkvai Pravda pénteki száma „Dicsőséges győzelem a kozmoszban“ címmel vezércikkben méltatja a Luna—20 automatikus űrállomás teljesítményét. Mint ismeretes, a Luna—20 a világon elsőként szállt le a Hold felületének hegyekkel borított részére, talajpróbát vett és az anyagot sikeresen visszahozta a Földre. Ezzel újabb ragyogó oldal került az űrkutatás történelemkönyvébe, bővült az automatikus készülékekkel végzett űrkutatások skálája — írja a Pravda. A teljesítményben ékesszólóan megnyilvánult, mire képes a szovjet tudomány és a szocialista szovjet ipar. A sikerek példát mutatnak arra, hogyan kell összekapcsolni a tudományos-műszaki haladás vívmányait a gyakorlattal, a merész alkotószellemet a korszerű tudományos irányítási módszerekkel. A világűr Föld-körüli övezetei, a Hold, a Vénusz és a Mars — ilyen távolra ér már a szovjet emberek „kozmikus keze“ azoknak az új ismereteknek a felkutatásában, amelyek közelebb visznek a természet törvényeinek megértéséhez. Ez az SZKP, a szovjet kormány és az egész szovjet nép részéről a békés célú űrkutatás iránti tanúsított állandó figyelem révén vált lehetővé — írja a Pravda. Fellőtték a Pioneer—10-et Kennedy-fok — Közép-európai idő szerint pénteken hajnalban útnak indították a Jupiter felé a Pioneer—10 amerikai űrszondát. A Pioneer fellövése, amelyet háromszor halasztottak el, sikerült és az űrhajó az előírt pályán halad az óriásbolygó felé. Az űrszonda útja 639 napig tart. Ekkor ér a Jupiter körzetébe, ahonnan a tervek szerint fényképeket küld vissza a Földre és — több mint százezer kilométeres távolságból — megpróbálja „feltérképezni“ a bolygó felszínét, mielőtt kirepülne naprendszerünkből. Az amerikai tudósok azt remélik, hogy a Jupiterhez vezető kétéves úton kívül még öt évig tudják tartani a kapcsolatot a Pioneer —10-el, amely ily módon adatokat szolgáltathat a naprendszerünkön túli világegyetemről. Az űrhajó útjának legveszélyesebb szakasza az áthaladás az aszteroid-övezeten, de a tudósok remélik, hogy sikerül átjutnia a meteorok között. Az űrkísérlet 67,5 millió dollárba kerül. A Pioneer—10 túljutva naprendszerünk határán, elméletileg akár többmillió éven át is száguldhat a térben és a tudósok azt remélik, hogy egy távoli világ értelmes élőlényei rátalálhatnak. Ezért az űrhajó fedélzetén egy, a viszontagságoknak ellenálló, arannyal bevont plakettet helyeztek el. Ez többek között egy meztelen férfit és nőt ábrázol, valamint tudományos vázlatrajzokat, amelyek megmutatják a Föld helyét, és mivel az üzenet a naprendszeren kívüli lényeknek szól, naprendszerünket is. Az ábrán feltüntetett pulzárcsillagok jeléből az esetleges „megtalálók“ nemcsak bolygónk helyét állapíthatják meg, hanem még azt is, mikor lőtték fel az űrhajót. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos választmányi ülése Budapest — Csütörtökön a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában megtartotta ezévi országos választmányi ülését a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. Az ülésen megállapították, hogy a művelődésügyi minisztérium intézkedései jelentősen javították az anyanyelvi oktatás feltételeit. Ľzek eredményeként nőtt az érdeklődés a szlovák nyelv tanulása iránt, emelkedett a tanulók száma. Az elmúlt évben a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége hat kultúrkörutat szervezett Pest, Nógrád, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megye 31 községében. A szövetség 1972-es tevékenységét elősorban az 1973-ban megrendezendő ötödik kongresszus ideológiai-politikai, szervezési előkészületei határozzák meg. Ismét megrendezik a nyári nemzetiségi napokat, a kulturális és barátsági találkozókat elsősorban Békés, Komárom, Pest és Nógrád megyékben. Április 4-e tiszteletére a több nemzetiségi szövetséggel közösen megrendezik a nemzetiségi kulturális szemlék díjnyerteseinek gálaestjét. Csehszlovákiából egy színjátszó csoport és két tánccsoport vendégszerepei e szövetség meghívására Magyarországon, ugyanakkor két magyarországi szlovák művészeti csopoit utazik a szomszédos baráti országba. A néprajzkutatás problémáinak megvitatására a szlovák nemzetiség körében néprajzi konferenciát rendeznek. Eliíuiiyt flgyincov marsall Moszkva — A Krasznaja Zvezda pénteki száma gyászje* lentést közöl a súlyos betegség után március 1-én elhunyt Georgij Ogyincov tüzérségi marsallról. Személyében a szovjet fegyveres erők ki\róló katonai vezetőt veszítettek el. Georgij Ogyincov 1900-ban született Voronyezsben, mun-< kás fia volt. 1920-ban lépett a Vörös Hadsereg soraiba és több mint 50 évig szolgált. Tevékenyen részt vett a polgárháborúban és a Nagy Honvédő Háborúban, a kommunista párt hűséges tagja volt. Életének utolsó éveiben a szovjet honvédelmi minisztérium katonai felügyelője volt. A gyászjelentést Grecsko marsall, honvédelmi miniszter és más szovjet katonai vezető le írták alá. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadta Abdusszalam Dzsalludot, a Líbiai Forradalmi Tanács tagját, aki kormánydelegáció élén a Szovjetunióban tartózkodik. Dr. JAN ZELENKA, a Cseh* szlovák Televízió központi igazgatója és Szergej Lapin, a' Szovjetunió Minisztertanácsa melletti állami rádió és tv-bi- zottság elnöke tegnap megállapodást írt alá a két televízió 1972. és 1973. évi együttműködéséről és jegyzőkönyvet a programcseréről. VLAGYIMIR KIRILINNEK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével tegnap szovjet kormányküldöttség érkezett Varsóba, hogy részt vegyen a szovjet—lengynl tudományos műszaki együttműködés 25. évfordulójának ünnepségein. VESZNA VULOVICS jugoszláv légikisasszony Prágából továb- hi gyógykezelésre Belgrádba érkezve mély háláját fejezte ki azért a gondoskodásért, amelyben 35 napon át volt részé csehszlovák orvosok és kórházi személyzet részéről. VERNON S. WALTERS, az amerikai hírszerzés veterán Msztje lesz Nixon jelöltje a CIA megüresedett igazgatóhoz lyettesi posztjára. Az 55 esztendős vezérőrnagy, aki nyolc nyelven beszél, gyakran volt Nixon elnök tolmácsa. A SZOVJET Vöröskereszt és Vörös Félhold térítésmentes segélyt nyújt a Chile északi részén pusztító áradások károsultjainak. A santiagói szovjet nagykövetség hamarosan százezer escudóra szóló csekket továbbít a Chilei Vöröskeresztnek. FRANTIŠEK PENC varsói csehszlovák nagykövet csütörtökön fogadást adott a csehszlovák-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 5. évfordulója alkalmából. NIXON elnök úgy döntött, hogy felújítják az amerikai katonai segélynyújtást Görögországnak. Döntését azzal indokolta, hogy „szavatolni kell az Egyesült Államok nemzetbiztonságát“. A görög juntának nyújtandó katonai segítség az idén 72 millió dollárt tesz ki. VENCEREMOS (győzünk) címmel új napilap indult a kubai Oriente tartományban. REGGIO DI CALABRIA olasz tartományban a fasiszták lövöldözéssel kezdték meg a választási kampányt. Támadásuk célpontja az Olasz Kommunista Párt választási gyűlése volt. A merénylet csak véletlenül nem került emberéletbe. A gyűlés két részvevője a lábán sérült meg. A fasiszta merénylők autón elmenekültek. KURT WALDHEIM, az ENS25 főtitkára tegnap Becsben megbeszéléseket kezdett az osztrák kormánnyal. Hétvégi hírmagyarázatunk
