Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ELSŐ SZAKÍTÁS — Csalódtam benned, Pis taI Rosszul csináltad meg a házi feladatomatI... ÍJnlázs — Piri Balázs rajza] TAVASZ /Sajdik László karikatúrája) VERSENYEN Kiss és Nagy maratoni jutó­versenyt szemlélnek. Egy idő múlva Nagy megszólal: — Szerintem az a piros nyak- kendös nyert a versenyt. Nagy legyint: — Az nem nyakkendő, ha­nem a versenyző nyelve ... MAI TORT Ľ NET Kudlacsek elmegy Cicvare- kékhoz, megkéri Erzsiké kezét. — Hát kérem — mondja Er­zsiké édesapja — az én lá­nyom nagyszerűen teniszezik, autót vezet, szívesen jár társa­ságba, azonkívül elsőrangúan vív. Mondja, és mit tud maga? Kudlacsek széttárja a karját: — Kérem, én tudok főzni, va­salni, és a nagymosástól sem Ijedek meg ... TELEFON A neves amerikai színésznő felhívja barátnőjét: — Hello, Betty, csak azt aka­rom közölni veled, hogy két hónapra elhalasztottam az es­küvőmet Freddyvel. — Öh, szívem, és miért? — Azért, mert ma megyek feleségül Johnyhoz! PÁRBESZÉD — Tudod, Béla, én sohasem veszekszem a feleségemmel... — Miért, Jenő, ti nem éltek együtt? JEAN — Jean, hova tette a kutyá­mat? — A hűtőbe, uram. — De, Jean, hiszen ott a sze­gény kutya fázni fogl — Nem, mert rácsuktam az ajtót! TUDJA — Hát ez már mégis sok, Vilma! Pistike már megint pénzt vett ki a tárcámból! — Ne dühöng, János, lehet, hogy én vettem ki. — Az ki van zárva, mert a tárcában még maradt pénz! RELATÍV Kropacsek mondja a felesé­gének: — Ne elégedetlenkedj, szi­vecském! Van két új cipőd, és ezekhez egy teljesen új kosz­tümöd. Mire Kropacsekné: — Tévedsz, kérlek. Van két cipőm, s ehhez csak mindösz- sze egy kosztümöm! SZEGÉNY — Szervusz, Karcsikám! Hogy vannak a lányaid? — Hagyd el, kész pokol a mi otthonunk. Az egyik lányom azért str, mert nem tud férjhez menni, a másik pedig állandó­an amiatt jajveszékel, hogy miért lelt asszony... ESTI IDILL /A. Born rajza-. FÉRJEK Kiitták a bort, fizettek. Azt mondja az egyik férfi: — Nehogy megmondd az asszonyomnak, hogy kölcsön­kértem tőled egy százast! — Nem, de neked se járjon el a szád az én feleségem előtt, hogy volt nálam egy szá­zas! Nöl DOLOG — Tegnap este a férjemmel az operában voltunk. — Igen? Es mit láttatok? — Azt nem tudom, mert a férjem vette a jegyeket... MEGSZOKÁS Meghal egy öreg pincér, öz­vegye elhatározza, hogy meg­idézi szellemét, ezért spiritiszta szeánszot rendez. De a asztal sehogysem akar mozgásba jön­ni. — Jenő — mondja szomorúan az özvegy, — miért nem jössz? — Nem az én asztalom — hallatszik a sötétben egy síri hang. MEGOLDJA — Mondd, Sárika, te mit adsz a férjednek, ha nem ízlik ne­ki az ebéd? — A kalapját és a kabát­ját... Fantasztikus, hogy mire képes az emberi elme — csottintettem elismerően a minap, amikor ismét elol- i-istam egy ún. fantasztikus regényt. Kérem tisztelettel, a regény szerzője már ma — 1972 téli időszakának vé­gén — pontosan tudja, hogy milyen lesz kései utódaink élete 3265 májusában. Pél­dául, ha az utód tejszínha­bos süteményt akar enni, megnyom egy gombot, és csőpostán repül otthonába a megkívánt csemege. Vagy, ha valaki ostobaságot csinál a munkahelyén, akkor a fő­— Papa, végre sikerült felhajtanom egy tévészerelőt! (Sztrsel — Szófia) PANASZ Rrahovácz odahívja a ven­déglő vezetőjét, és így szól hozzá: — Ez nem járja, kérem, én vizes tányért kaptam. Mire a főnök: — Az kérem nem víz, hanem a leves ... PARKBAN Az egyik park idős tölgyfá­ján a következő felirat olvas­ható: „1967. április nyolcadi- kán itt voltam a feleségemmel. Szép volt. Tavaly egyedül ül­tem itt. Még szebb volt! VENDÉGLŐBEN — Megengedi, tisztelt asz- szunyom, hogy hozzak magá­nak még egy pohár sört? — De kérem, hiszen még ezt sem ittam ki! — Maga nem, de a férje már igen ... KIKÖTŐBEN Az egyik kikötőben horgo­nyoz egy tengerjáró hajó. Este minden tengerész bemegy a városba, csupán az egyik mat­róz marad otthon. Megkérdi tő­le a szolgálatos tiszt: — Maga mién nem ment a városba? Magának nincs itt nőismerőse? — Ellenkezőleg. En vagyok az egyetlen, akinek itt lakik a felesége... PANASZ — Szörnyű ez így, barátom. Nem ihatok, nem dohányozha­tok, nőkre sem nézhetek ... — Miért, megtiltotta az or­vos? — Dehogy. Megnősültem ... ŰRÜL Brahovácz mondja a felesé­gének: — Drágám, most tudtam meg, hogy kéthetes szolgálati útra megyek Párizsba. Mit hozzak neked, minek fogsz örUlni a legjobban? Az asszony legyint: — Nem kell semmi, fiam. Én akkor is nagyon boldog leszek, ha elmész hazulról... nők nem hivatja be a saját szobájába, hanem megnyom egy gombot, és a kiberneti­kus letoló-gép pontosan és gyorsan elvégzi a szemre­hányást. Emellett a megdor­gált dolgozó még csak azért sem kesereghet, hogy „az Öreg pikkel rám", hiszen a gép olyan tárgyilagos, mint egy mélyhűtött borot­va. Bolygónkon — 3265 máju­sában — mindent a progra­mozó gépek irányítanak. Reggel kidobják a dolgozót az ágyból, bedobják a fürdő- kri 'a, csecsésre mosdatják, felöltöztetik, szájába töltik a papit, kihajítják a lakás­ból, egyenesen a mozgó jár­dára, ami könnyen és gyor­san elszállítja a munkahe­lyére. Ott két órán át nyomo­gatja a gombokat, és azzal: f ájront. Űrhajó szállítja a hegyekbe, ahol teli tüdővel szívhatja azt a finom, üde levegőt, de persze nem mu­száj neki utazgatni, ha ép­pen nem akar, murt ha ott­hon a spájzban megnyom egy gombot, akkor az a fi­nom, üde levegő egyenesen a lakásába árad, miközben a dolgozó sakkozhat a ki­bernetikus sakkpartnerével, vagy veszekedhet a hagyo­mányos szerkezetű feleségé­vel. Persze, minden teketória nélkül juthat el az utód a Holdra, a Marsra, vagy a Vénuszra, csak rizst vagy datolyát nem vihet magával, mert azt tiltják a vámszabá­lyok. Ugyebár nem csodálható, hogy majdnem hanyatt es­tem, hiszen nem mindennapi képesség kell ahhoz, hogy a fantasztikus regény szerzője már 1972-ben ilyen ponto­san tudja, milyen lesz ez a mi kedves bolygónk 3265 májusában. Ez kérem tisz­telettel prognocztikai zsenia­litás, született tehetség, ez vagy van, vagy nincs, mert ezt tanulni nem lehet. Es csupán az én — ronda prakttcizmustól átitatott — egyéniségem hibáztatható azért, hogy engem nem az érdekel, mi lesz 3265 májusá­ban, hanem az, hogy mikor készülnek el a befejezetlen beruházások, mikor változ­nak a hiánycikkek korlát­lan mennyiségben kapható közsziikségi cikkekké, mi­kor lesz ) -itosabb a „mi" mint az „én"? Sajnos, ezekre a kérdések re még a fantasztikus re­gények szerzőitől sem kap­tam kielégítő választ! PÉTERFI GYULA Szöveg nélkül • MiJrzica Bukarest),/ GO NDOLATOK ■ -• • 'Af A rossz író kimegy az életbe, félreismerni vitt*' emberekét, t • * * * . A legveszélyesebb ka­landot is könnyebb di­elni, mint megírni. V'?V> • • L*v;* ľ.?: időálló, mert nincs ben­ne elavulni való. ■ , « .: ,-w ■. . 4 . X nem az a művész, aki adni akar az embe­risének — ö kapni akar. ti *, * * 'é írók és szónokok fi­gyelmébe: a szóvirág ha­mar elhervad.

Next

/
Thumbnails
Contents