Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

A Garam Kalná nad Hronom (Kálnaj mellett most is úgy folyik medrében, mint közel három ‘ évtizeddel ezelőtt, amikor a levicei (Léva) úton az első szovjet tankok megjelentek. Csak a falu változott meg azóta, méghozzá gyökere­sen. És persze: vele együtt az emberek is. Szorgos kezük ú] életkörnyezetet, gondolkodásmódjuk új kultúrát terem­tett. De hadd beszéljenek a tények. — Elég az előző választási időszak lé­tesítményeit, építkezéseit megemlítenem, hogy illusztráljam a falu fejlődését — mondja Lipták Stefan elvtárs, a hnb el­nöke. — Harminchat saját és tizenkét szövetkezeti lakás épült ez alatt az idő alatt, de egyet a Nyugat-szlovákiai Elektromos Művek és négyet az egységes földmüvesszövetkezet is épített az alkal­mazottjai részére. 1831 lelket számláló községünkén mintegy 1 millió 200 ezer korona költséggel felépült egy 450 férő­helyes új kultúrház, valamint közel 8 millió korona költséggel egy új iskola tornateremmel és négy tanítói lakással. lA régi magyar iskolában az óvoda, a szlovákban pedig a tanulók politechni­kai nevelését szolgáló műhelyfelszerelés kapott helyet. Az emberek környezeté­nek kulturáltabbá tételét nagyban előse­gíti az, hogy az utcákat, egy kivételével, portalanítottuk, és azok mentén 104 hi­ganygőzlámpát helyeztünk el. Még eb­ben az évben befejezzük a tüzoltószertár építését, mely fölé két klubhelyiséget is építünk, és ugyancsak ebben az évben szándékozunk rendbe tenni a már emlí­tett portalanított utcát is, melynek rend­behozását tavaly a kanalizációs munká­latok miatt hagytuk ki. Folyamatban van egy új postaépület, élelmiszerüzlet és cipőüzlet építése Is. Az iskola mellett sportpályát létesítünk, és megjavítjuk a temetőhöz vezető utat is. Ezekhez a munkálatokhoz községünk lakói 8251 brigádóra ledolgozását vállalták. A vá­lasztási programból ránk háruló további nagyobb feladatok, mint például néhány portalanított utca aszfaltszőnyeggel va­ló bevonása, járdák építése a Vörös Had­sereg utca mentén, öltöző építése a sport­val lépték túl, a dohánycsoport pedig mintegy 60 000 korona jövedelmet hozott be egy hektárról. A búza hektárhozama 47 mázsa volt, a sertéshizlalásnál pedig az etetők a napi 50 dkg súlygyarapodást is elérték. — Kultúr- és szociális alapunk 206 ezer korona volt az elmúlt évben — tá­jékoztat Matuska János elvtárs, a szö­vetkezet ökonómusa. — Ebből a pénzből az iskolák pionírszervezetei 4000 koro­na támogatásban részesültek. A tagok életbiztosításáért mintegy 40 000 koro­nát fizettünk ki. Szövetkezeti dolgozó­ink közül többen voltak fürdőben. Ez is sok pénzbe került, és persze: a tagok­nak járó újságokat is a szövetkezet fi­zeti. Ezenkívül több mint 100 szövetke­zeti tagnak fedeztük az egyhetes ma­gyarországi üdülésre fordított kiadásait, és a kulturális rendezvények lebonyolí­pályán, új óvoda, 52 új lakás, vízvezeték és kanalizáció építése, milliós beruhá­zásokat igényelnek, s ezek teljesítése a dotációtól függ. Lakosainknak különböző szolgáltatá­sok — borbély- és fodrászüzem, női sza­bóság, terménydaráló és teherszállító üzem — állnak rendelkezésükre. — A falu lakóinak életszínvonala ro­hamosan növekszik — folytatja kis idő múlva az elnök. — Azt, hogy mennyi rá­dió, televízió, háztartási gép és autó van a faluban, sajnos, nem tudom pontosan megmondani. Számuk ugyanis állandóan emelkedik, s mire megszámolnánk, kezd­hetnénk elölről. A lakosság kereseti lehetősége nagyon jó. A munkások a közeli Levicén (Léva) levő üzemekben, a faluban betonlapokat, betoncsöveket és kerítésoszlopokat gyár­tó üzemben, az ugyancsak helyben levő hydromeliorációs üzemben és az egysé­ges földművesszövetkezetben dolgozhat­nak. — Üzemünknek 356 alkalmazottja van, s ezek közül 50 a kálnai — mondja Flek Jozef mérnök, a hydromeliorációs üzem igazgatója. Minden családi házat építő alkalmazottunknak segítséget nyújtunk, főleg kedvezményes áron való teher­szállítással és kisebb gépek kölcsönzé­sével. Ezzel hozzájárulunk életszínvona­luk emeléséhez. Üzemünknek saját kul- túrhelyisége van, melyben 907 kötetes könyvtár, televízió, gramofon, rádió és társasjálékok állnak a magyar és szlo­vák ajkú dolgozók rendelkezésére, akik megértik és megbecsülik egymást. Jól működik a falu 180 állandó dolgo­zóval rendelkező egységes földműves- szövetkezete Is. Jövedelme az elmúlt év­ben 7 millió 47 ezer korona volt. A va­gyoni érték évente 800—900 ezer koro­nával emelkedik. A szarvasmarhahús ter­melési tervét a tagok tavaly 172 mázsá­tására pénzbeli segítséget nyújtottunk az egyes szervezeteknek is. — Pártszervezetünknek egyébként 8 olyan tagja van, akik a szocializmusért vívott harcban és a szocialista építésben szerzett érdemeikért a CSKP megalaku­lásának 50. évfordulója alkalmából ki­tüntetésben részesültek. Vezetőségünk velük együtt mindent megtett annak ér­dekében, hogy összefogja, irányítsa, a szocializmus és a proletár internaciona­lizmus szellemében nevelje az egyes szervezeteket. — A szervezetek közül főleg a CSEMADOK és a SZISZ helyi alapszerve­zete fejtett ki az elmúlt évben jelentő­sebb kulturális tevékenységet. A Tomáš Rajtman vezette ifjúság akciói közül em­lítésre méltó a májusi rendezvény, a CSEMADOK helyi alapszervezetének ren­dezvényei közül pedig „Az új szakács­nő“ című színdarab előadása. — Említésre méltó még a párt meg- alakulásáhak 50. évfordulója alkalmából rendezett nótaest is — mondja Turay László elnök, majd hozzáfűzi: — Szer­vezetünk 1949-ben alakult, s jelenleg 308 tagja van. A tagsági díj fizetésében első helyen állunk a járásban. A párt segéd­csapatának tekintjük magunkat, politi­káját magunkévá tesszük, és végrehajt­juk. A falu kulturális életében nagy szere­pe van a kultúrháznak. Itt kapott he­lyet a helyi könyvtár két könyvtárszobá­val egy olvasóteremmel. Televízió, lemezjátszó, rádió és modern vonalú könyvespolcok képezik a berendezést. — A polcokon 4019 könyv van — tá­jékoztat Gálfiová Monika könyvtárveze­tő, aki egyben kultúrfelelős is. — Ennek az egyik fele magyar, a másik fele szlo­vák könyv. Az olvasók száma az elmúlt évben 302 volt, és megközelítőleg 7000- szer kölcsönöztek ki könyvet a könyv­tárból. Ez meghaladja az országos átlagot, ál­lapítja meg, majd az elmúlt év kulturá­lis rendezvényei felől érdeklődöm. A na­gyobbakat sorolja. — Kultúrműsorral kötöttük egybe a je­lentősebb évfordulók megünneplését, s ezek közül említésre méltók a Februári Győzelem, a nőnap, a CSKP megalapítá­sának 50. évfordulója és az NOSZF 54. évfordulója alkalmából előadott kultúr­műsorok. Mint minden évben, tavaly is itt került megrendezésre a színjátszók járási fesztiválja, a levicei járás fiatal táncdalénekesetnek versenye, és meghí­vásunkra meglátogattak bennünket ma­gyarországi énekesek is. A faluban három Iskola van: egy-egy szlovák és magyar alapiskola és egy ke­reskedelmi tanonciskola. Az alapiskolák igazgatói elmondják, hogy a két Iskola minden jelentősebb évforduló megünnep­lésekor közös műsorral lépett fel a kul- túrházban. Műsorszámaik színvonalasak és újszerűek voltak. Horňák Jozef, volt iskolaigazgató — jelenleg a jnb művelő­dési osztályának vezetője — érdeme pél­dául az, hogy az ünnepségeken az élő hangot vetített képek tették színes­sé. A kereskedelmi tanonciskola is kivet­te részét a műsoros fellépésekből. — Főleg olyan műsorszámok előadá­sára törekedtünk — mondja Berkeš An­ton, az iskola Igazgatója —, melyek erő­sen nevelő hatásúak voltak. Kalnáról egyébként három, a járásból pedig 50 tanoncunk van. A tanoncok között sok a magyar nemzetiségű, akikről elmond­hatom, hogy nem okoz nekik nehézséget a szlovák nyelv. A második osztályt pél­dául Cséváry Katalin kitüntetéssel fe­jezte be, s ezért az iskola dicsérő okle­velet küldött az üzembe, ahová a kislány praxisra jár. Kalnán nemcsak új kultúrház és új iskola van, új a karcsú tujafákkal körül­vett egészségügyi központ Is. Fogorvos, nőgyógyász és körorvos fogadja itt a betegeket. — Naponta 80—100 beteg jön hozzám Kalnáról és a környékbeli falvakból — mondja Hevesi Sándor körorvos. — Bár ezek közül sokan csak injekcióra jön­nek, kivizsgálásra szorulók is akadnak bőven. Az emberek egészségének védel­me érdekében szoros kapcsolatot tartok fenn a hnb-vel, az üzemek vezetőségé­vel és a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetével, hogy egészségügyi szem­pontból megfelelő környezet kialakítá­sával elejét vegyük a betegségeknek. Mint a Vöröskereszt járási elnöke, előadáso­kat tartok, itt helyben és a járás más falvaiban Is, melyek nagy része az emlí­tett megelőzéssel és a helyes életmód­dal kapcsolatos. Meg kell még említe­nem, hogy a rendelőben nálunk gyógy­szerkiadó van, ahol a betegek a recep­tek 95 százalékára megkapják a gyógy­szert, és szólnom kell arról is, hogy az utóbbi tíz évben mintegy 500 ingyenes véradást jegyeztem fel. Az emberség, a segítőkészség hatja át az embereket ebben a faluban — állapí­tom meg, miközben távozom. A Garam itt most is úgy folyik med­rében, mint közel három évtizeddel ez­előtt, amikor Kálnán az első szoviet tan­kok megjelentek. Csak a falu változott meg azóta, és vele együtt az emberek. Azok a hősök, akik a község felszabadí­tásáért annak Idején elestek, s ha ma élnének, talán rá sem Ismernének. TŰZSÉR LAJOS Lengyel főiskolai oktatás Lengyelországban hosszú évek óta élénk vita folyik az egyetemi felvételi rend­szerről, amit időről-időre módosítanak, de mindmáig nem mondható tökéletesnek. A főiskolák befogadóképes­sége korlátozott, s a felvé­teli vizsgákra mindig jóval többen jelentkeznek annál, mint amennyit fel lehet ven­ni. Egy-egy helyre átlagban 3—5 jelentkező jut. Végül is azok kerülnek az egye­temre, akik a felvételi vizs­gán a legtöbb pontot szer­zik meg. Sok azonban az olyan fiú és leány, aki ered­ményesen leteszi a felvételi vizsgát és mégsem veszik fel, mert az adott karon nincs hely. így aztán minden év­ben több ezer fiatal nem jut be az egyetemre, bár ered­ményesen felvételizett. A LEMP VI. kongresszu­sa előtt erről a témáról szé­les körű vita bontakozott kt a varsói pártértekezleten. Ott elhangzott egy olyan ja­vaslat, hogy a varsói egye­temekre mindazokat a je­lentkezőket fel kellene ven­ni, akik sikeres felvételt vizsgát tesznek. Ez a javas­lat fővárosszerte széles körű visszhangra talált. A varsát egyetemek és főiskolák szinte kivétel nélkül pozití­van nyilatkoztak róla. Egy ilyen felvételi rendszer mel­lett egész sor társadalmi szempont szól — hangoztat­ták az egyetemi rektorok. Ezen az úton felszínre le­hetne hozni minden igazi te­hetséget, s lehetőséget kap­nának az olyan fiúk és lá­nyok is, akik pszichikai vagy hangulati okok miatt gyengébben szerepeltek a felvételi vizsgán+ A fenti javaslat megvaló­sítása útján azonban több akadály áll. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy nincs elég előadó-, fog­lalkozás- és szemináriumi terem, hiány van előadó-ká­derekben. Ha a varsói párt­értekezleten elhangzott ja­vaslat az illetékes párt- és kormányszervek döntésévé válik, úgy minden erőt a helyiség- és káderhiány okozta nehézségek leküzdé­sére kell összpontosítani. (Interpress, Varsó) tfi Az Of utca

Next

/
Thumbnails
Contents