Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

Járőrök Bála bácsi Malý Kiar (Kiskér) köz­ségben a fiatalok csak, így, ilyen közvetlenséggel em­legetik Polcsák Béla elvtársat, a CSEMADOK helyi szervezetének kultúr- felelősét. Amikor 1970-ben megalakult a SZISZ helyi szervezete, felvetődött a kérdés: Ki fogja irányíta­ni, segíteni a fiatalokat? Jó, hogy feltették ezt a kérdést, mert az ifjúság lelkesedése kevés a siker eléréséhez. De még jobb, hogy a fiatalok és Béla bácsi egymásra találtak, mert azóta számos közös sikerrel dicsekedhetnek. Legutóbb Szigligeti Ede „Cigány" című színdarabját mutatták be a fiatalok. Előadták Sikenica (Nagy- peszek] községben is, majd számos meghívást kaptak a környező falvak­ból. Gyuris Gabriella ízletesen Tavaly decemberbor kezdtek, és nemrégiben fe jezték be azt a főzőtanfo­lyamot, melyet a JEDNO­TA fogyasztási szövetkezet tomášovi (Fél) szervezeté­nek ellenőrző bizottsága és a népművelési otthon közösen rendezett. Tekinté' lyes szakember. Sánka Ágoston, a Kondorost Csárda főszakácsa vezette a tanfolyamot. Céljuk az volt, mint mondotta, hogy a dolgozó asszonyok meg­ismerjék a legújabb recep­teket és tanuljanak meg gyorsan, gazdaságosan íz­letes és vitamindús étele­ket készíteni. Ezért igye­keztek föl kihasználni a rendelkezésükre álló időt. Egy-egy előadás alkalmá­val olykor hét-nyolcféle ételt is készítettek. Mind a 25 résztvevő ízletesen főz ma már. Mózes Imre Dalolj szívem — Zengjen a szó! Ez alatt a jelszó alatt rendezte meg hagyomá­nyos népdalestjét a CSE­MADOK siádkoviíSovói (Dió­szeg] helyi szervezete. Az est jubileumi jellegű volt. Megemlékeztek az iskolai énekkar megalakításának 15. évfordulójáról és a VOX HUMANA énekkar kétéves működéséről. A közönség Kenyeres Dóra tanítónő beszámolója alapján meg­ismerhette mindkét ének­kar eddigi munkáját, elért eredményeit. A szervezet tánccsoport­ja új tagokkal felfrissülve mutatta be műsorát, melyet a közönség most is nagy lelkesedéssel fogadott. A menyecskekórus szintén nagy sikert aratott, de eh­hez hozzájárult a maguk varrta pöttyös ruhák vi­dám színe is. Az est fény­pontját azonban a VOX HUMANA énekkar fellépése jelentette. Tagjai szorgal­masan készülnek a galan- tai (Galánta) Kodály-na- pokra. Reméljük, ott is ugyanúgy helytállnak majd, mint ahogy ezt az eddigi versenyeken tették. Zobor Rozália Furcsa szó? Lehet. Pe­dig egyszerűen csak arról van szó, hogy a Galantal (Galánta) Járási Ipari Vál­lalat (OPP) lakatos műhe­lyének dolgozói, mint szo­cialista munkabrigád, a termelőeszközöket szocia­lista gondozásba vették. Ennek egyenes következmé­nye, hogy munkabiztonsá­gi járőröket szerveznek. A lakatos műhely már 1969-ben megkapta a Szo­cialista műhely címet. Most, az üzemi pártszerve­zet évzáró taggyűlésén fontos vállalásokat jelen­tettek be. Többek között ezt is. Ladányi Anna Első díjat nyert Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából repülő- és hajómodell kiállítást rendezett Zlatná na Ostrove (Csallő- közaranyos) községben a HESZ (Zväzarm) helyi szer­vezete. A kiállításon a helyi KAI technikai köre, a HESZ helyi szervezetének modellező szakköre, valamint a ko- márnói (Komárom) határőrség modellezői vettek részt. A látogatók szavazatai alapján állapították meg, hogy a kiállított 46 modell közül melyik kerüljön az első helyre, így a legszebb modell készítése Siffel Béla, a HESZ modellezője nevéhez fűződik, aki négy évig dolgozott a felvételen látható, első helyezést elért hajómodelljén. tff. Vasi János A várost teréről... Néhány évszázaddal ezelőtt komoly építészeti tanács volt: „Ha a pergamenon várost tervezünk, mindig a kö­zepén, a piactérrel kezdjük. Az ezt szegélyező házak legyenek a legcsinosabbjából. A tér elég nagy legyen, akkora, hogy legalább a város lakossága elférjen rajta.“ Ez a tanítás, úgy látszik, hogy eljutott ahhoz a szak­mabelihez is, aki Levice (Léva) főterét tervezte. Ugyanis akkora teret méretezett, hogy elfért volna rajta még egy kisebb falucska is. Azután jött egy másik építész, aki az akkori piactér egyik felébe parancsolta a jelen­legi városi nemzeti bizottság épületét. Azután napjaink­ban egészen újat, modernet találtak ki: a márványból készült hősök emlékműve mögötti, düledező, földszintes épületeket lebontották, ezzel eltüntették az emlékmű dísz­telen hátterét, s oda egy impozáns kultúrpalotát építet­tek. Az úgynevezett „utolsó simításoknál“ tartanak, s a város főtere tetszetősebbé vált. Kniitn r íhnr Szép tervek A komárnói (Komárom) volt Erzsébet-sziget, a mai Vörös Flotta szigete a vá­rosi nemzeti bizottság ter­vei szerint a jövőben tel­jes egészében a lakosság üdülését, szórakozását szolgálja majd. Ogy ter­vezik, hogy az évek során mintegy 14 hektáros terü­letű „Kultúra és Pihenés Parkja“ épül ki fokozato­san a szigeten. Az első sza­kaszban sportlétesítmé­nyeket építenek majd. Az úszómedencékkel is ellá­tott gazdag sportkomple­xum irányítását a Járási Pionírház venné át. Az északi parton arra készítik a terepet, hogy ott rendez­hessék majd az országos, esetleg európai szintű mo­torcsónakversenyeket. A sziget délkeleti ré­szében az üdülőtelepeket és a szórakoztató létesít­ményeket helyezik majd el. Ezen a részen szükség lenne egy sportszálló fel­építésére is. A szép tervek megvalósí­tására valószínűleg még várni kell néhány évig. Lényeges azonban, hogy a városi nemzeti bizottság kidolgozta a terveket, és ha minden segítséget meg­kap a fölöttes szervektől, s a lakosságtól, akkor a tervek valóra válnak. Bende István A siker lehetősége Kerek tíz évvel ezelőtt még a Járás bajnoki címéért küzdöttek Pohranice (Pográny) község futballistái. Mnst Uetlik Milán, a UruZslevníK ťoňranice elnöke olyan csa­patot vett át, mely kiesett a III. osztályból. A régi játé­kosok fájó szívvel nézik utódaik vergődését a pályán. Ideje lenne tenni valamit. Talán a legfiatalabbakkal kel­lene kezdeni. Ezen a téren a siker lehetősége íme, adott: Az iskola sportéletét a lányok körében Szombath Márta tanítónő, a fiúk körében Buday Imre tanító szervezi, irányítja. A fiúk 1969-ben Járási piónírbajnokságot nyer­tek. 1970-ben a futballcsapat az elődöntőig jutott, az atléták elsők lettek. Tavaly a futballisták nem vettek részt a bajnokságért folyó küzdelmekben, de az atléták megvédték az előző évben szerzett első helyüket. 1970 óta a lányok is felzárkóztak sportsikereikkel a fiúk mel­lé. Járási elsőséget nyertek a női futballban, és atlétiká­ban is méltó ellenfelei voltak a járás többi iskoláiban sportoló lányoknak. Brath Lídia, Brath Erzsi és Lauró Mária második, illetve harmadik helye értékes pontokat hozott a tavalyi győzelemhez. A fiúk közül Gyepes Zoltán, Kondé Imre és Molnár György szereztek érmeket. Felvé­telünkön az iskola legsikeresebb atlétája, Gyepes Zoltán látható a dobogó tetején, miközben átveszi tanítójától az „aranyérmet“. A járás magyar iskoláinak vetélkedőjén 60 m-es síkfutásban első, 500 méteren és súlydobásban második helyezést ért el. És még egy jelenség, maiy biztosítja a siker lehető­ségét: a választási program megvalósítása során sport­telepet létesítenek majd. Szükség is lesz rá, mert a fia­talok, akik megszokták a sportolást az Iskolában, ezt fel­tétlenül igénylik. Debrődi D. Géza Elégedettek Több mint 2000 hektá­ron gazdálkodik a Lehni- cei (Nagylég) Efsz. A föld­terület felét öntözik. Így nagyobb terméshozamokat érnek el, mint régebben. Búzából 40,2 q, árpából 42,1 q, cukorrépából 310 q termett hektáronként. Jó eredményeket értek el az állattenyésztésben Is. A szarvasmarhák napi súly- gyarapodása 0,99 kg, a ser­téseké 0,6 kg. A fejési át­lag tehenenként 3400 li­ter tej volt. Karácsony István elnök és Dudin Já­nos közgazdász, elégedet­tek, mert jó esztendőt zár­tak az évzáró taggyűlésen. De elégedett a 300 főnyi tagság is, hisz a múlt gaz­dasági évben a dolgozók havi átlagkeresete 1800 ko­rona volt. Az elért sikerek fokozá­sa érdekében ebben az év­ben nagyarányú beruházá­sokat valósít meg a szövet­kezet. Több esztendőre szóló munkába kezdenek: új és korszerű tehénistál­lót, majd sertéshizlaldát építenek. A gépállományt is bővíteni fogják. A tag­ság átlagos életkora 42 év, tehát viszonylag fiatal a tagság. A kitűzött terve­ket fiatalos lendülettel va­lóra is váltja majd. Ebben sokat segít a vezetőség­nek a SZISZ helyi szer­vezete, melynek tagsága mintegy 90 százalékos arányban a szövetkezetben dolgozik. Csóka Zoltán Aranyéi» Ármay Ferenc, a Šamo- ríni (Somorja) Efsz fiatal gépjavítója tavaly nyáron E-512-es kombájnjával 157 hektárról takarította be a gabonát. Amikor végzett munkájával, Csehországba ment, hogy ott is segítsen. Aranyérmét tehát nem sportteljesítményért kapta, hanem munkájáért. A szö­vetkezet műhelyében ta­nulta szakmáját. Itt tanul­ta meg a munka szerete- tét is. Ma már úgy emle­getik a szövetkezet műhe­lyében, hogy ő az „egyik kulcsember“. Ez azt jelen­ti, hogy ha valamilyen probléma adódik, akkor egészen biztosra vehető: Ármay Ferenc megoldja azt a problémát. A mező- gazdaságot és a gépeket egyformán szereti. Nem sajnálja a vasárnapok el­vesztését sem, ha komoly munkáról van szó. Szor­galmát, a munka iránti odaadásait jól ismerik a szövetkezet tagjai, ű ma­ga szerény, de a szövet­kezet tagjai legalább any- nyira büszkék Ármay Fe­renc aranyérmére, mintha azt valamilyen kiváló sportteljesítményért kapta volna. úváry Péter

Next

/
Thumbnails
Contents