Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám, péntek
Az elért eredmény kötelez A Duna menti rónaságon. alig 4 km-re Komárnótól szerényen húzódik meg egy kis község, Hadovce (Gadóc). A lakosság nagyobbik része a helybeli egységes földművesszövetkezetben dolgozik. Nemrégiben a szövetkezet irodájában felkerestük Varga Kálmán elnököt, Halmo Antal közgazdászt, hogy elbeszélgessünk velük az elmúlt év gazdasági eredményeiről és terveikről. — Az elmúlt évben is 580 hektár földterületen gazdálkodtunk — kezdte az eredmények VARGA KÁLMÁN, a földművesszövetkezel elnöke ismertetését a szövetkezet elnöke. — Az utóbbi két év alatt a megerőltető, nehéz fizikai munkát mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben sikerült gépesíteni. Tavaly rosszabbul teleltek az őszi vetések, nyáron viszont kedvező volt az időjárás, így az elért hektárhozamokkal elégedettek lehetünk. Gabonafélékből 47,7 mázsa, cukorrépából 568 mázsa, heremagból 270 kilogramm, hereszénából 89 mázsa, csöves kukoricából 51,5 mázsa, hagymából 315 mázsa, cirokból 17,5 mázsa és napraforgóból 315 mázsa termett átlagosan hektáronként. A kertészetben adódtak problémáink. Nem sikerült elegendő jó minőségű palántát nevelnünk, ami hatással volt a kiültetésre és természetesen a hektárhozamokra is. Jól bevált a répa és a petrezselyem új módszer szerinti vetése. A kelés után gépi gyomlálást alkalmaztunk. A répa betakarítását is sikerült részben gépesíteni. Szövetkezetünk ebből a termelési ágazatból az idén 1 200 000 korona bevételre számít. Ennek érdekében nagyobb gondot kell majd fordítani az osztályozásra, mert előfordult már, hogy a felületes osztályozás miatt a zöldség minősége nem felelt meg az előírt követelményeknek, és így a kész termékeket nem tudtuk megfelelő módon értékesíteni. — A növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkoznak. Ezen a téren milyen a helyzet? — Az állattenyésztésből származó jövedelmet tekintve tavaly az első félévben a leggyengébb szövetkezetek közé tartoztunk, a második félévben viszont ezt a lemaradást sikerült annyira behozni, hogy még túl is teljesítettük a jövedelmi tervet. Tehát ezen a téren is jó munkát végeztünk. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam 3014 liter volt, a hízómarha napi súlygyarapodása 71 dekagramm, az egy kocától elválasztott malacok száma 1M, a hízósertések napi súly- gyarapodása 53,9 dkg volt. Az efsz pénzügyi gazdálkodásáról, a tervek teljesítéséről az üzemgazdász tájékoztatott. — Az állattenyésztésben az évi termelést 111 százalékra, a bevételi tervfeladatokat 113 százalékra teljesítettük. Tejtermelésünk tervfeladatait 111,5 százalékra, szerződéses tejbeadásukat pedig 115 százalékra teljesítettük. — Eddigi gazdálkodásunk során egy hektár mezőgazdasági területről tavaly értük el a legnagyobb tiszta jövedelmet. Szövetkezetünkben a kedvező feltételek mellett 1971-ben 1 500 000 korona terven felüli nyereséget könyvelhettünk el. A továbbiakban megtudtuk, hogy a szövetkezet dolgozói komolyan foglalkoztak a szövetkezeti kongresszus vitaanyagával és a törvényjavaslattal is. A meglevő tartalékok feltárásával és kihasználásával tovább javítják az eredményeket. A Hadovcei Efsz dolgozói a szövetkezetek VIII. országos kongresszusának tiszteletére 300 000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek, ami azt jelenti, hogy gabonafélékből 1200 mázsával, tejből 36 000 literrel adnak el többet, mint 1971-ben. SZASZÁK GYÖRGY HALMO ANTAL üzemgazdász (Tóthpál Gyula felvételei) BELPOLITIKAI KOMMENTÁR IGÉNYESEBB ÜGYINTÉZÉST Van egy vicc, lehet, hogy ismerik: két polgár megáll az egyik hivatal hatalmas épülete előtt. Az egyik megkérdezi: „Vajon hány ember dolgozik itt?“ — „Körülbelül a fele“ — hangzik a lakonikus válasz. A vicc mindig tartalmaz bizonyos túlzást, de ha jó, akkor bizonyos ésszerű elemet is. Ez a vicc például minden bizonnyal reális eredőkből született. A hivatalokban és az intézményekben valóban jelentősen javítani kell a félfogadással és a felek ügyeinek intézésével kapcsolatos munka szervezését, de különösen nagy javulásnak kell bekövetkeznie a munkaidő kihasználásában. Ezt a problémát több összefüggésben érintette a CSKP KB februári plenáris ülése is, ahol Husák elvtárs fogalmazta meg azt a követelményt, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások, a nemzeti bizottságok és az egyéb szervezetek úgy módosítsák tevékenységüket, hogy az emberek szabad idejükben intézhessék el ügyeiket. Erről a problémáról már többször szó esett. Több ízben módosították a félfogadási napokat és órákat, azonban mindez keveset ért, ha nem tartották be következetesen, ha az állampolgár nem lehetett biztos abban, hogy — mondjuk — azon a bizonyos hétfői, vagy szerdai napon biztosan megtalálja az ügyében illetékes dolgozót a járási központban. Elég gyakran nem találta meg. Ezzel kapcsolatban magam is csináltam egy kisebb felmérést a Bra- tislava-vidék Járási Nemzeti Bizottságon, az egész járásból érkezett ügyfelektől „ostromolt“ építkezési ügyosztályon, a Nitrai Városi Nemzeti Bizottságon és más nemzeti bizottságokon is. Sokszor csodálkoztam, milyen leleményesen indokolják, hogyan lehet az, hogy egy dolgozó a meghatározott félfogadási napon nincs jelen. Mintha a félfogadásból eredő kötelességet egyeseknek nem kellene teljesíteniük. Az ilyen magatartás súlyos következménye az, hogy meginog az állampolgárok bizalma egyes szervek iránt. Ugyanis az állampolgár felháborodása nem csupán arra a konkrét dolgozóra összpontosul, aki nincs jelen, hanem általánosít, és úgy fogalmazza meg véleményét, hogy „szép kis rend van nálunk“. A félfogadás időpontjával, a felek ügyeinek intézésével kapcsolatban sok megjegyzés hangzott el a választásokat megelőző gyűléseken is. Az tapasztalható, hogy a nemzeti bizottságok és egyéb intézmények felelős funkcionáriusai nem elég következetesen ragaszkodnak az elhangzott igények teljesítéséhez, és a hiányzó dolgozót inkább mentegetni akarják, semmint felelősségre vonni. Ezt a helyzetet gyakran igen jelentős mértékben komplikálják a felettes szervek is, amelyek félfogadási napokon rendeznek tanácskozásokat, értekezleteket, vagy hivatnak magukhoz olyan dolgozót, akinek azon a napon éppen a saját munkahelyén kellene fogadnia az ügyfeleket. Valóban szükség van arra, hogy ezen a téren olyan módosításokat hajtsanak végre, amelyek teljes mértékben megfelelnének a CSKP KB februári ülésén elfogadott határozatoknak. Természetesen távolról sem elegendő, ha a dolgozó csak fizikailag van jelen a hivatalban. Az utóbbi időben egyre jobban terjed az a szokás, hogy munkaidőben rendeznek különféle ünnepségeket, ösz- szejöveteleket, születésnapot, névnapot, évfordulót. Ez egyszerűen tarthatatlan. Az így elvesztegetett idő nagyon hiányzik és megmutatkozik a végzett munka minőségében is. A gyakran ünneplő és ünnepelt dolgozók türelmetlenek, sőt nemegyszer gorombák az ügyfelekhez, nincs idejük áttanulmányozni az ügyeket és megtalálni a helyes döntést. A múlt évi gyakorlat alapján igen sok ilyen példát sorolhatnánk fel. Például a Bra- tislava-vidék járásban 1970- hez viszonyítva egy harmadával emelkedett a panaszok száma, amelyekben a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és dolgozóinak a magatartását kifogásolták, és a panaszoknak közel a fele jogos volt. A Fifakovói (Fülek) Vnb több esetben is utalt ki állami lakást olyanoknak, akik még kérvényt sem adtak be, a Ladcei Hnb törvénysértő módon adott el állami lakásokat. Az a funkcionárius, akinek határoznia kell, köteles mindenekelőtt alaposan megismerni a határozathozatalt szabályozó előírásokat, és ehhez időre van szüksége. A közigazgatási törvény ugyanis a következőket írja elő: „A közigazgatási szervek kötelesek tevékenységük során szorosan együttműködni az állampolgárokkal és a szervezetekkel, lehetőséget adni arra, hogy ezek hatékonyan védhessék munkájukat és érdeküket, s különösen arra, hogy hozzászólhassanak a döntés elvi alapjához és érvényesíthessék igényeiket. A közigazgatási szervek kötelesek az állampolgároknak és a szervezeteknek segítséget és magyarázatot nyújtani, nehogy a jogszabályok nem ismerése következtében az eljárás során károsodást szenvedjenek.“ Kielégítő módon érvényesül-e ez a törvény gyakorlatunkban? Sok esetben távolról sem. Ezért arra van szükség, hogy a szervek felelős funkcionáriusai sokkal több gondot fordítsanak ezekre a kérdésekre. A javulás közös nevezője pedig a munkaidő jobb kihasználása, minden negatív tényező kiiktatása. JAROSLAV MEŠKO A mezőgazdaság szakosítása a komáméi járásban A SZOCIALISTA mezőgazda- sági termelés koncentrálása és szakosítása jelentős eredményeket hozott az utóbbi öt év gazdasági mutatóiban. Az árvíz- katasztrófa (1965) utáni újjáépítés éveiben a komárnói járás efsz-ei és állami gazdaságai bruttó mezőgazdasági termelése 26,8 százalékkal, piaci termelése 19,9 százalékkal, össztermelése 29,8 százalékkal, az anyagi és egyéb termelési költségek 28,3 százalékkal, a jutalmazási alap 22,6 százalékkal, az alapeszközök értéke pedig 30 százalékkal növekedett. Jelenleg a mi feltételeink között a koncentráció és a szakosítás főleg a szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztésben járt eredménnyel. Járásunk szőlő- és gyümölcstermesztése 17 üzemben összpontosul és 34 üzemben foglalkozunk zöldség- termesztéssel. A szőlő területe 1067 hektár, a gyümölcsösöké 1303 hektár, zöldséget pedig 1802 hektár területen termesztünk. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésből származó bevételek a növénytermesztésből származó bevételek 32,4 százalékát képezik. A koncentráció és a szakosítás kedvező hatása az utóbbi években az állattenyésztésben is megmutatkozik. Habár az árvízkatasztrófa legsúlyosabban az állatállományt érintette, ennek dacára az utóbbi ötéves időszakban a tehénállomány az efsz-ekben és állami gazdaságokban 564, a sertésállomány 15 291, a tyúkállomány 34114 darabbal gyarapodott. A tehenek átlagos tejhozama 2603 literről 3038 literre emelkedett, növekedett a hízósertések napi súlygyarapodása is, és az átlagos tojáshozam 188 darabról 199 darabra nőtt. A szemesek felvásárlási feladata 476 vagonnal, a húsé 183 vagonnal, a tejé 8 251000 literrel, a tojásé pedig 4 milliárd 778 millió darabbal emelkedett. Az állattenyésztésben jelenleg 10 efsz szarvasmarha-hizlalásra, 26 intenzív tejtermelésre, 9 efsz és állami gazdaság baromfihizlalásra és 4 efsz tojástermelésre szakosított. A NAGYÜZEMI mezőgazdasági termelés további fejlődésének alapvető irányait járásunkban a CSKP XIV. kongresszusának irányvonala, és a járási pártkonferencia határozata szabja meg. A kooperáció és a szakosítás további céltudatos érvényesítése reális feltételeket teremt az intenzitás és a hatékonyság további növeléséhez. Az ötödik ötéves tervben az efsz-ek és az állami gazdaságok bruttó mezőgazdasági termelését 22,5 százalékkal, piaci termelését 22,4 százalékkal, a munkatermelékenységet 32 százalékkal, az átlagjövedelmet pedig 12 százalékkal tervezzük emelni. A növénytermesztés hatékonyságának és intenzitásának növelését főleg az öntöző berendezések kiépítésével és tökéletesebb kihasználásával akarjuk elérni. Az öntözőberendezések kiépítése a komárnói járásban hosszú évek óta megoldatlan probléma. Járásunk leggazdagabb vízforrásokban, mégis hazánk legszárazabb területe. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériuma, valamint az Állami Talajjavítási Központi Igazgatóság az utóbbi években foglalkoztak e kérdéssel és ígéretet tettek, hogy az ötéves terv keretén belül 13 225 hektár területen eleget tesznek a járás követeléseinek az öntözőrendszerek kiépítésében. A növénytermesztés összetételében a legfontosabb növények a gabonafélék, a takarmánynövények, valamint az egyes technikai és speciális növények. A hektárhozamok, a minőség és a termelés hatékonyságának növelésére megtettük a szükséges agrotechnikai intézkedéseket. Ezek főleg a tápanyagellátásra, a növényvédelemre, a komplex gépsorok kialakítására és általában a technikai fejlesztésre irányulnak. A felsorolt intézkedéseket komplex módon akarjuk érvényesíteni főleg az agrokémiai központ kiépítésével, mely járásunkban már megalakult és már ebben az évben hozzálátunk az egyes objektumok építéséhez. Az agrokémiai laboratórium már az idén elkészül és megkezdi működését. A mikrorajonok keretén belül főleg a növénytermesztésben és a növénytermesztés gépesítésében számítunk szoros együttműködésre. Az egyes termények komplex gépesítése érdekében az igényesebb és a drágább gépek közös vásárlását és kihasználását szervezzük. A zöldségtermesztés területén is szoros együttműködést tervezünk, és még az ötödik ötéves tervben négyhektáros közös palántanevelő kiépítésével számolunk Marcelován (Marcelháza). Ha ez a megoldás beválik, a következő ötéves tervben a zöldségtermesztéssel foglalkozó mikrorajonok- ban tovább fejlesztjük az együttműködésnek ezt a módját. A gyümölcstermesztés szakaszán a kameniénái (Keszegfal- va) és a búči (BúcsJ klimati- zációs gyümölcs- és zöldségraktárak kihasználása jön számításba. A minőségi takarmánytermeié« növelése, valamint a szarvasmarha, elsősorban a fejőstehenek etetési technológiájának tökéletesítése érdekében még az ötéves terv idején további 9 univerzális szárító felépítését tervezzük. így a már meglevő hét szárítóval együtt 16 szárítónk lesz a járásban, tehát minden mlkrorajonnak (az állami gazdaságokat is beleszámítva) külön szárító áll majd rendelkezésére. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS terén nagyon igényes távlati elgondolásaink vannak. Az egyes akciók a mikrorajonok keretét is túlnövik. A legigényesebb szakaszokon, a fejőstehenek tartásában tervbe vettük az istállóépületek korszerűsítését mintegy 3300 fejőstehén számára, és minden mikrorajonban felépítünk legalább egy 500 férőhelyes istállót, hogy a korszerűsített istállókkal együtt 800 tehenet tartó központok alakulhassanak ki. így az 1975- ös év végéig a szocialista szektorok tehénállományának 26 százaléka modern, megfelelő kapacitású, magas munkatermelékenységit helyiségekben lesz elhelyezve, s a tejtermelés is kifizetődővé válik. Az 1980-as év végéig a meglevő kapacitások további korszerűsítésével és további új farmok építésével számolunk, hogy a fejőstehenek összállományából 7400 állat korszerűsített farmokon, 1800 pedig új istállóépületekben kapjon elhelyezést, ami az állomány 56,6 százalékát képezi. Az 1976-os év végéig egy közös szarvasmarha nagyhizlalda építését tervezzük, egy másik felépítésével pedig 1980 végére számítunk. így 1980-ban a járás hízómarha-állományának 67,3 százaléka e két farmon összpontosulna. A sertéstenyésztés szakaszán már megkezdődött a modern sertéshizlaldák építése. A harmadik számú agrocentrum keretén belül a Bajéi Állami Gazdaságban és a Zlatná na Ost- rove-i (Csallóközaranyos) Efsz- ben további hizlaldák építését tervezzük, amivel elérjük, hogy a sertésállomány 42 százaléka 1975-ig új, korszerű hizlaldákba kerüljön. 1975 után ezt a tervet még bővíteni fogjuk és így a sertésállomány 49 százalékát modern, társult farmokon helyezzük el. A TERMELÉS KONCENTRÁCIÓJÁT a tyúktenyésztésben is folytatjuk, egyrészt a meglevő tojócsarnokok korszerűsítésével, másrészt új építkezésekkel. 1975-ig a tyúkállomány 72,3 százalékát modern nagyüzemi farmokon helyezzük el, s a tojástermelést a járásban két helyre összpontosítjuk. SOBOTA JOZEF, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója A WARNSDORFI ELITE vállalat az idén 3 millió harisnyanadrággal gyárt tübbet, mint az elmúlt esztendőben. 19 300 női fehérneműt készít a legnagyobb méretekben is, mivei eddig a hazai piac nem volt kellőképpen ellátva nagyméretű női fehérneműkkel. Az Elite készítményeinek 30 százalékát a Szovjetunióba, Lengyelországba, Jugoszláviába és a Német Szövetségi Köztársaságba szállítja.
