Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám, kedd

Belpolitikai kom me n t á r

EGYMILLIÓ EMBER KONGRESSZUSÁRA KÉSZÜL

A Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek közt — aktivitásukat és tagjaik számát tekintve — kétségkívül a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség foglalja el az első helyet. A szövetség egymillió tagjával és több mint 1,7 ezer iizemi és helyi szervezetével rendkívül fontos politikai, nevelő- és szervező munkát fejt ki. Eredményei meggyőznek mindenkit arról, hogy népünk tisztában van a Szovjetunióval való barátságunk, egyiittmüködésünk és szövetségünk jelentőségével és tudatosítja, hogy ez a barátság szocialista társadalmunk fejlődésének, köztársaságunk függetlenségének legfőbb biztosítéka.

A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség jó munkáját azért is nyugtázzuk ürömmel és megelégedéssel, mert még élénk emlékezetünkben él az üzemi szervezeteknek a hatvanas években történt megszüntetése, és a meggondolatlan intézkedés következményei. A szövetség tagjainak száma és aktivitásuk is lényegesen csökkent.

Minek is tagadnánk, a nehézségek leküzdése, illetve a szövetség újjászületése a legnagyobb igyekezetei és erőfeszítést igényelte. Csak ily módon sikerült visszaszereznie régi tagjainak túlnyomó részét, akik az üzemi és a helyi szervezetekben a múlt év második felében már több mint 30 00(1 akciót rendeztek az egész ország területén.

A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség ma nemzeti és országos kongresszusaira készül. Az előkészületek és a szervezetekben folyó értékelések során a szövetség kimagasló eredményei mellett bizonyos zavarólag ható fogyatékosságokra is rámutatnak. Így pl. káros hatással van a szövetség munkájára — hasonló hibával egyébként más területen is találkozhatunk —, hogy az üzemi és a helyi szervezetek nem mindenütt dolgoznak rendszeresen. Ez főleg a politikai-nevelő munkájukban észlelhető fogyaté- tékosságokban mutatkozik meg. Másutt viszont nem eléggé konkrét az alapszervezetek tevékenysége, ami azt jelenti, hogy általános politikai munkát fejtenek ki, nem szentelnek figyelmet az időszerű politikai és gazdasági feladatoknak. Azzal, hogy az üzemekben felújították a szövetség szervezeteit, a CSSZBSZ- nek lehetősége nyílik, hogy hatékonyabban hozzájáruljon a párt gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához.

Az utóbbi időben egyre több ipari és mezőgazdasági üzem szocialista munkabrigádja és kollektívája veszi fel ismét a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség nevet, olyan kollektívák, amelyek jó munkájukkal népgazdaságunk támaszainak tekinthetők.

A szövetség szerveinek és szervezeteinek legfőbb célja a CSKP KB februári plénuma határozatai valóra váltásának a támogatása. Ezért arra ösztönzik a szervezet tagjait, hogy minél többen részt vegyenek a szocialista munkaversenyekben, aktívan hozzájáruljanak a termelés hatékonyságának fokozásához, a munkaerő megtakarításához, a termelési költségek, illetve a nyersanyagfogyasztás csökkentéséhez.

A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség kongresszusai jó alkalmat jelentenek a szövetség munkájának értékelésére. Az elért sikerek — amelyekre méltán büszkék lehetnek — erőt adnak további eredményes tevékenységükhöz.

KARDOS MÁRTA

1972.

III. 21.

2. A politikai tömegmunka területén

a pártszervek és szervezetek a gazdasági vezetőséggel, a szakszervezetekkel és más intézményekkel együttműködve a politikai tömegmunka minden formáját és lehetőségét használják ki. A határozat pontosan megszabja a nyilvános gyűlések, a műszaki gazdasági konferenciák, az agitációs központok konkrét feladatait. E kollektívák tagjai számára biztosítani kell, hogy széles körű tájékoztatást kapjanak nemcsak az ország, hanem az egyes konkrét üzemek és munkahelyek problémáiról is. Az üzemi folyóiratok, az üzemi rádióadások tartalmának bírálónak kell lennie. Nagy figyelmet kell szentelniük a haladó munka- módszerek népszerűsítésének, az újítók és kiváló dolgozók tapasztalatai ismertetésének, a szocialista munkabrigádoknak. Ugyanez a feladatuk a faliújságoknak.

3. A tömegtájékoztatási eszközök

A gazdasági propaganda és agitáció fejlesztésében nagyon fontos feladatuk van a tömegtájékoztatási eszközöknek. Figyelmüket a népgazdaság fejlődésének és irányításának kulcs- fontosságú problémáira kell fordítaniuk, érdekesen, vonzóan kell írniuk a gazdasági kérdésekről. Az olvasók, nézők és hallgatók jobb tájékoztatását elősegíti, ha a szerkesztőségek rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az irányító szervek és üzemek dolgozóival.

4. Állami és gazdasági szervek

A gazdasági dolgozók tevékenységének elválaszthatatlan része részvételük a gazdasági propaganda és agitáció irányításában és megvalósításában.

A közvélemény gazdasági ismereteinek fejlesztését, feladataink és problémáink megértését elősegíti ha az újságírókat és propagandistákat rendszeresebben tájékoztatjuk a tervek teljesítéséről, a gazdasági kérdések megoldására hozott intézkedésekről. Ezzel összhangban arra kell törekednünk, hogy a közvéleményt rendszeresen tájékoztassuk hazánk gazdasági helyzetéről, a gazdasági fejlődés feladatairól, a tervteljesítésről. E tájékoztatás biztosítása a párt, állami és gazdasági szervek egyik fontos feladata. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk, hogy a miniszterek és a központi szervek vezetői rendszeresen szerepeljenek a tömegtájékoztatási eszközökben.

5. Társadalmi szervezetek

A gazdasági propaganda és agitáció szakaszán jelentős feladat vár a társadalmi szervezetekre, elsősorban az FSZM-re, a SZISZ-re és a tudományosműszaki társaságokra.

A szakszervezetek egyik legfontosabb feladata a dolgozók ideológiai nevelése. E nevelés magvát a gazdasági propaganda és agitáció képezi. A szak- szervezeteknek is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a dolgozók jól ismerjék üzemük, munkahelyük feladatait, megértsék az alapvető gazdasági kérdéseket és konkrétan részt vegyenek munkahelyük feladatainak megoldásában. A szakszervezeteknek úgy kell nevelniük a dolgozókat, hogy fokozatosan elsajátítsák a párt gazdasági politikájának alapkérdéseit. A SZISZ is nagy figyelmet szenteljen a gazdasági politika kérdéseinek.

A gazdasági propaganda és agitáció jelentőségét növeli az a tény is, hogy a közeljövőben a CSKP Központi Bizottsága titkárának vezetésével külön munkacsoportot neveznek ki a gazdasági propaganda és agitáció irányítására és egybehangolására. E csoport feladata lesz többek között, hogy meghatározza a propaganda fő feladatait és ezzel összhangban koordinálja az ideológiai hatás valamennyi eszközét.

A vasárnap délelőttből kö- vetkeztetve az országút mellett álldogáló férficsoportról nyilván mindenki úgy vélekedett volna, hogy beszélgetéssel ütik agyon az időt, mialatt az asszonyok az ünnepi ebédet készítik. Ezúttal azonban nem csupán beszélgetésre jött össze a gömöri szövetkezet gazdasági udvaránál az efsz néhány dolgozója, hanem komoly hivatali kötelezettség végzésére. Az eddigi kettő mellett a harmadik lakóház helyét nézték ki, melynek építését hamarosan megkezdik. Készen kell lennie, mire nyáron a mezőgazdasági főiskolán megkapja diplomáját az a három fiatal mérnök, akiknek tanulmányi ösztöndíjat fizet a szövetkezet. Kényelmes, komfortos, három és fél szobás lakás várja őket, amikor ide érkeznek, hogy megerősítsék az efsz szakembereinek gárdáját.

Orbán Ferenc elvtárs, az egységes földművesszövetkezet elnöke mindjárt bevezetőben arról tájékoztat, hogy habár a szakembereket és általában a munkaerő-ellátást illetően szövetkezetük helyzete jó, azonban a fejlődés további, nagy szaktudású dolgozókat igényel. Hiszen az egykori Gömöri Efsz ma már lényegében csak a magját jelenti annak a nagy mezőgazdasági üzemnek, amely öt falu szövetkezetéből jött létre.

Az egyesülés folyamatának kezdete jó néhány esztendőre nyúlik vissza. A Slizskéi Efsz (Szilistye) még 1968 elején beleolvadt a gömöri szövetkezetbe. Akkoriban sokan tamáskod- tak benne, hogy az egymástól negyven kilométernyire fekvő gazdaságok sikeresen együtt dolgozhatnak. Az egyesülésre tulajdonképpen egy félig tréfásnak, félig komolynak indult megjegyzés kapcsán került sor. Orbán Ferenc elnök akkoriban valamilyen ügyben Szilistyén járt. Beszélgetés közben az ottaniak közül valaki felvetette, hogy ők odalent jól gazdálkodnak, itt náluk viszont egyre szaporodnak a problémák, a tagság kiöregedett, a gömöriek tehát átvehetnék az ő szövetkezetüket. A két különböző természeti adottságú gazdaság egyesülésében az elnök meglátta a szakosítás lehetőségét. A kísérlet bevált. Megváltoztatták a szilistyei gazdaság termelésének struktúráját, gazdasági épületeket emeltek. Oda összpontosították a hízó marhákat és a szakosításnak megfelelően módosították a növénytermesztés összetételét is. Kezdetben nagy segítségre volt szüksége a csatlakozott gazdaságnak. 1970-ben azonban az eredmények már kezdtek megmutatkozni, fokozatosan megtanultak gazdálkodni az új rendszer szerint. A jó tapasztalat arra vezetett, hogy 1970 márciusában az előbbinél öt ki- liméterrel még távolabb eső li- poveci szövetkezet is csatlakozott a gömöriekhez.

Kezdetben sok problémát kellett megoldani, az egyesülést követő időben az elnök használatára bocsátott személykocsi naponta néha kétszer is megtette a lipóci utat. Aztán az ottaniak is megtanultak gazdálkodni.

A z egyesülés eddigi folya- mata a múlt év februárjában csúcsosodott ki, amikor is a szomszédos beretkei és gömörpanyiti szövetkezet csatlakozott a Gemeri Efsz-hez. A termelési alapok értéke ma már meghaladja a harminc milliót, a megművelt földterület közel háromezer hektár, az állandó dolgozók száma pedig csaknem három és fél száz.

Nem csoda, hogy az idei évzáró közgyűlésen az elnöki beszámoló azzal kezdődött, hogy egy ifjú mezőgazdasági üzem és annak vezetősége ad képet évi gazdálkodásáról, az elért eredményekről és az előforduló fogyatékosságokról. „Azért mondom, hogy ifjú üzem — emelte ki Orbán Ferenc —, mert 1971 februárjában a régi három, illetve öt mezőgazda- sági üzemből egy új, új formákra épített, nagy kiterjedésű mezőgazdasági üzemet hoztunk létre, amelyet a kezdeti nehézségek dacára sikerült a kitűzött iránvban fejlesztenünk és azt mondhatjuk, hogy eredményes esztendő áll mögöttünk.“

E szavak hallatán a vadonat új, még friss mészszagot árasztó. úgynevezett szociális épület nagytermében összegyűlt

öt falu szövetkezeti dolgozói, főleg az idősebbek közül bizonyára soknak a gondolata visz- szaszállt a múltba, az indulás hőskorára, a gyermekcipőben járó szövetkezetek gazdálkodásának viszontagságos időszakára, a rengeteg, akkoriban szinte megoldhatatlannak tűnő nehézségre és problémára, amelyeket mégis leküzdött a szívós emberi akaraterő, a kitartás, s a lenini szövetkezeti gondolat általános győzedelmeskedéséből kialakult az egységes földművesszövetkezetek mostani élete, a mezőgazdasági nagyüzemek fejlett, magas fokúan gépesített termelése, és

Rend a lelke mindennek

a szövetkezeti dolgozók ezzel együttjáró magas életszínvonala, a jómódú, kulturált falu.

Azon a verőfényes, kora tavaszi vasárnap dél- előttön erről is beszélgettünk Orbán Ferenc elvtárssal, miközben a — túlzás nélkül alkalmazni lehet ezt a jelzőt — hatalmas gazdasági udvart ke- resztül-kasul bejártuk. Szemlénket a már említett szociális épületnél kezdtük. Az egyemeletes, tágas épület építését az évzáró közgyűlésre fejezte be a szövetkezet építkezési csoportja. Kétmillió kétszázhuszonötezer koronát fordítottak rá. A tanácstermeken kívül az elnök megmutogatta, hol lesz az üzemi étterem, az irodák, a laboratórium, a kávéház, a férfi és női mosdók és öltözők. A létesítmény becsületére válna bármely korszerű ipari nagyüzemünknek is. A gazdasági udvar más helyén folyamatban van már az új, háromszázhúsz-fé- rőhelyes tehénistálló építése is.

— Valamit minden évben építeni, fejleszteni, újítani kell, ha azt akarjuk, hogy elég dolgozónk legyen, s továbbra is megtartsuk és ide vonzzuk a fiatalokat. Mindig keresnünk kell annak lehetőségét, hogy valamivel fokozzuk a termelést — ismerteti a szemle közben fejlődésük egyik alapelvét az elnök.

Sok más egyéb mellett ennek köszönheti létét a tizenkét hektárnyi szőlő is, melyet saját erőforrásaikból telepítettek, hogy kihasználják az addig terméketlen, köves területet. Orbán elvtárs sokéves szövetkezeti elnökösködése egyik lényeges tapasztalatát szűrte le a következő szavakkal:

— Mindenkor szem előtt tartottam, hogy a dolgozók élet- színvonalának megtartása és fejlesztése mellett szüntelenül gyarapodjon a gazdaság vagyona, termelési alapja. Könnyen el lehetne osztani az egész jövedelmet, ez azonban azzal a következménnyel járna, hogy megállnánk az előrehaladásban, sőt visszaesés következne be. Ezért nemcsak az alapokat töltjük fel rendszeresen, hanem a bővített újratermelésre is törekszünk.

A gömöri szövetkezeti ta- gok saját tapasztalataiból ismerték meg ennek szükségességét. Az országban az elsők között, még 1949-ben megalakult a község első típusú szövetkezete, egy év múlva már összközségi szövetkezet működött. A kezdettel járó nehézségek leküzdése után a közös gazdaság hamarosan virágzásnak indult, az 1955 —1957-es években a járás legjobb szövetkezetei közé számítottak, a tagság teli volt munkakedvvel. Aztán „kikezdték“ a vezetőséget, 1958-ban Orbán Ferencet is leváltották tisztségéből, mert „diktátoroskodott“. Pedig csak a rendet, a közös vagyon vé delmét követelte meg. A következő időszakot a pangás jellemezte, néhány év alatt a tönk szélére jutott a közös gazdálkodás. A szövetkezeti tagok hamarosan tapasztalhatták, hogy a „jó emberek“, akik sok mindent elnéztek, felemelték a munkaegységek számát, miközben általánosan hanyatlott a termelés — helytelen irányban vezetik a közösséget. A régebbi tizennyolc koronáról tíz koronára esett vissza a munkaegység értéke, de annak kifizetésére is kölcsönt kellett felvenni. Az 1961-es évet egymillió-kétszázezer korona veszteséggel zárták. Akkor új vezetőséget választottak, Orbán elvtársat visszahívták az elnöki tisztségbe. Azóta áll a szövetkezet élén. Kemény, kitartó munkát követelt meg, amíg a szétzilált gazdaságot újra egyenesbe hozták. Elhanyagolt volt az állatállomány, nem volt takarmány. A helyzet jellemzésére elég megemlíteni, hogy száz tehenet egyetlen ember gondozott, akinek fejni is kellett az állatokat.

A z elmúlt években végzett célszerű gazdaságfejlesztés eredményeképpen erős, szilárd gazdaságot alakítottak ki, amelyben az ipari üzemekhez hasonló a munka, a szervezési rendszer, az ellenőrzés, a rend és a fegyelem. Ezt tapasztaljuk a gazdasági udvarban, minden istállóban, ólban és más munkahelyen. A vasárnap délelőttön kihaltnak tűnik a gazdasági udvar, de amint valamelyik épületbe beléptünk, a békésen kérődző, szuszogó, példásan tisztán tartott állatok között rögtön feltűnt a gondozó, aki felügyel rájuk, törődik vele, hogy minden rendben legyen. Mert a jó munkát jó! megfizetik, de semmiféle rendellenességet nem néznek el, nem hagyják például szó nélkül, ha mondjuk a sok koca közül akárcsak egynek a ketrecéből is hiányzik a friss alom. Ott-jártunkkor láttuk, amint egy fiatal traktoros, akinek teendői közé a takarmányszállítás tartozik, erős vízsugárral mosta a traktort. Megtudtuk, hogy a gépeket minden hét elején rendszeresen ellenőrzik, és a munkabér vonatkozó részét akkor kaphatja meg a dolgozó, ha gépét tisztának és kifogástalan műszaki állapotban levőnek találják.

A rend és a fegyelem megtartása a szervezettség, a jó gazdálkodás múlhatatlanul szükséges feltétele. A jó vezető nemcsak szereti a rendet, hanem azzal a képességgel rendelkezik, hogy a gondjaira bízott munkaszakaszon is biztosítani tudja ennek megtartását. Bízik az emberekben, de törődik a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzésével.

A gazdaságban tett rövid látogatásom alkalmával szerzett tapasztalatok arra engedtek következtetni, hogy a gömöri szövetkezet elnökének és vezetősége többi tagjának munkájában kifejezően megnyilvánulnak a jó vezető említett tulajdonságai. Ezt juttatta kifejezésre az évzáró közgyűlésen elhangzott beszámoló is, amikor az elért eredmények és a további feladatok részletezése mellett a legfontosabb követelményként emelte ki: „Rend a lelke mindennek!“ Ezt a követelményt egyre nagyobb igényességgel akarják a továbbiakban is érvényesíteni minden egyes munkaszakaszon. Erre irányul a szövetkezet házirendje, vagyis az a kiegészítés, amit a járási mezőgazdasági társulás által kidolgozott alapszabályokhoz javasoltak saját feltételeiknek megfelelően. A házirend pontosan megszabja a szövetkezeti dolgozók kötelességeit és jogait, és nagyban megnyilvánul benne az emberekről, köztük a nyugdíjas tagokról való gondoskodás is.

példamutató működéséért 1969-ben Munkaérdemrenddel tüntették ki a gömöri szövetkezet tagjait. Tavaly, a „Mindenki szocialista módon" néven kibontakozott munkaversenyben a járásban a második helyezést érték el Célkitűzésük, hogy a CSKP XIV kongresszusán a lakosság élelmiszerellátásával kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítéséhez ez idei tervük maradéktalan megvalósításával is hozzájárulnak. Ehhez minden szükséges feltétellel, kötelességtudó, munkaszerető dolgozókkal, jól képzett szakemberekkel, megfelelő állatállománnyal és gépesítéssel rendelkeznek.

GÄL LASZLŰ