Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

Környezetvédelem Olaszországban Olaszországban a legtöbb törvény már több mint 50 éves. Ezért nem csoda, hogy korunk sorscsapása, a környezet szennyeződése elleni harcnak egyáltalán nincs törvényes alapja. Ugyanakkor a hivata­los statisztikák szerint csupán 1970-ben 700 milliárd Ura kár keletkezett a víz és a levegő fokozott szennyeződése követ­keztében. A környezet szennyeződésé­nek következményei a legna­gyobb mértékben a nagy észak­olaszországi ipari központo­kat, Milánót, Torinót, Genu- át sújtják. Különösen ott, ahol a vegyipar összpontosul. A kéndioxid tartalom mérései Mi­lanóban kimutatták, hogy a város különböző részeiben e szennyeződés óriási mérete­ket öltött. A statisztikai ada­tok megerősítik azt is, hogy Milánóban az átlagos életkor nem éri el az olaszországi át­lagot. Az országos átlagnál 30 százalékkal több a tüdőbaj és a légzészervi megbetegedések, az orr, szem- és szembajok, valamint a vérkeringési zava­rok száma. A milánói smo- got igen szemléltetően mutat­ja a következő sajátosság: a századforduló idején egy év­ben mintegy 100 napon át sza­bad szemmel látható volt a 40 kilométer távolságban hú­zódó Alpesek, jelenleg azon­ban mintegy 10 napon át lát­ható. A levegő szennyeződé­se megseinmisítően hat Olasz­ország pótolhatatlan műkin­cseire is. E tekintetben leg­rosszabbak a viszonyok Velen­cében. A Porto Marghera-i Montedison konszern olajfino­mítójának szennygázai szaka­datlan hatást gyakorolnak a lagunaváros évszázados építé­szeti műalkotásaira. A szakér­tők ezért felvetik a kérdést, vajon Velence pusztulását a lagunaváros állandó süllyedé­se, vagy pedig a mérgező gá­zok bomlasztó hatása okoz­za-e? Veszélyben forognak a vi­lághírű felső olaszországi ta­vak és folyók is. Egyes vizek­ből, így a Orta-tó és a Vare- sei-tó vizében már teljesen ki­pusztult az állat- és a növény­világ. Míg északon a folyók szennyeződését elsősorban az ipari szennyvizek okozzák, a Tiberiust a tisztítóberendezé­sek hiánya valóságos kloáká- vá változtatta. Rómában, a fővárosban egyetlen egy szennyvíztisztító berendezés sincs. Még a tőkésország kö­rülményei közepette is csak­nem elképzelhetetlen arányo­kat öltött a tengerpart és a tengervíz szennyeződése. Olasz­ország 8600 kilométer hosz- szú tengerpartjának 1970-ben csak a 13,5 százaléka volt még szennyeződéstől mentes. A vi­lághírű római tengeri fürdő, Ostia homokpartját rendsze­rint olajfoltok szennyezik be. A Riviera Genua közelében úgy fest, mint egy hatalmas szemétdomb, a velencei lagú­nák pedig pöcegödörhöz ha­sonlóak. A Ligur tenger nagy területein be kellett szüntet­ni a halászatot. Ennek oka az, hogy évente kerek 250 ezer tonna használatlanná vált ola­jat bocsátanak a tengerbe. Jelenleg nincs reális lehe­tőség arra, hogy erélyesen fellépjenek a szennyeződés fő okozói, a nagy ipari konszer­nek ellen. A profitéhség gátolja azonban a törvényes rendszabá­lyok kidolgozását. (NBI) A f er r arai katedrálist díszítő szobrok egyike tegnap és ma: ami évszázadokon át fennmaradt, néhány rövid év alatt tönkremegy. A két nyelv titka A Szovjetunióban megje­lent „A két nyelv“ című mo­nográfia, melynek szerzője A. P. Dulzon professzor alapvető művet alkotott. A ketek a Jenyiszej alsó folyásánál élnek. Mindösz- sze 1200-an vannak. Szibéria egyik legősibb népe. Őseik már az újabb kőkorszakban, a neolit korszakban itt él­tek. Az egykori nomádok, kiváló vadászok, halászok és szarvastenyésztők a szovjet- hatalom éveiben áttértek a telepes életmódra, s most komfortosan berendezett te­lepüléseken laknak, ahol is­koláik, klubjaik, orvosi ren­delőintézeteik, bölcsődéik stb. vannak. A nyelvészek és néprajz- kutatók már több mint száz éve igyekeznek megfejteni a két nyelv eredetének és belső felépítése alapelveinok számos rejtelmét. Egyedül­álló nyelv ez: nagyon eltér a szibériai szomszédok nyel­vétől, bizonyos hasonlósá­got mutat a Föld legtávolibb sarkain élő nemzetiségek nyelvével. Bizonyos tekin­tetben megegyezik például a spanyolországi baszkok nyel­vével, az amerikai indiánok számos nyelvével és főként az észak-kaukázusi népek nyelvével. Dulzon professzor könyve teljes képet ad a két nyelv hang- és alaktanáról és kü­lönlegesen gazdagítja a nyelvtudományt. A tudóst a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki a monográfiá­ért. (SZPUTNYIK) Aki háromszor született Az idiai-óceánban Burmá­tól délre fekvő Mergut-sziget- csoport lakói évről évre fia­talabbak. Ennek titka egysze­rű. Az újszülött mindjárt hat­vanéves. Minden következő születésnapon egy évet leszá­mítanak korából. Két-három- éves korában aztán már húsz­évesek az unokái. A 0 évesek nagyon megbe­csült tagjai a szigetvilág tár­sadalmának. Ha tovább él az öreg, tíz évet számítanak ne­ki. Eszerint nevezik a tisztes­séges aggastyánt úgy, hogy „akt kétszer, vagy háromszor született“. ZNANYIJE—SZILA A kis ember csődje az NSZK-ban Az év végén, amikor mindenki megvonja az elmúlt esztendő mérlegét, Valentin Strum- berger müncheni szakmunkás feleségével Christinevel és két fiával, a 10 éves Dieterrel és a 8 éves Paullal ugyancsak számvetést csi­nált. Ez nem volt örvendetes: a Strumberger- családnak ebben az évben még szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. A múlt évi áremelkedések a négy személy­ből álló átlagcsaládot a csőd szélére sodorták. 1971. szilveszterén Valentin Strumberger és családja 1627,74 márkával volt szegényebb, mint egy évvel azelőtt. A Német Szövetségi Köztársaságban a munkáscsaládok millióinak helyzete Strumbergerékéhez hasonló. Valentin Strumberger, mint a müncheni Mo­tor- és Turbina Unió szakmunkása havonta brutto 1480 márkát keres és 1209 márkát visz haza feleségének, aki nincs állásban. Struinbergerné a Szövetségi Statisztikai Hiva­tal megbízásából háztartási könyvelést vezet, s pontosan feljegyzi a család bevételeit és kiadásait. Christine Strumberger, a „jó háziasszony“ a legelőnyösebb bevásárlási lehetőségeket ki­használva a nagypiacon vásárol és szigorúan takarékoskodik. De ez sem segít. Az árak re­ménytelenül emelkednek. Elmondja: 1970-ben 4075 márkát adott ki élelmiszerre és 1971-ben 203,75 márkával többet. Ez 5 százalékos ár­emelkedést jelent. A cipő még ennél is job­ban megdrágult: 10,7 százalékkal. A textiliák ára 5,6 százalékkal emelkedett, és így sorol­hatnánk tovább. A háztartási gépek és a cipő javítása, a vegytisztítás és mosoda a múlt év­ben 7,6 százalékkal drágult. A fodrász ugyan­csak 7,6 százalékkal emelte az árakat. A család költségvetésén azonban a legna­gyobb rést a háztulajdonos ütötte: a havi lak­bért 160 márkáról 230 márkára, azaz 43 szá­zalékkal emelte. „Nem tudom már, hogy min takarékoskodjam — panaszkodik Strumber- gerné. — Éppen azok a cikkek lettek a leg­drágábbak, amelyeket nem nélkülözhetünk“. A két fiú, Dieter és Paul is megérzi az ál­landó pénzszűkét. Hiába kívánnak már évek óta egy játék-autóversenypályát. „Körülbelül 100 márkába kerül — mondja a 8 éves Paul —, de apánk azt mondja, hogy erre nincs pénzünk“. A játékszer helyett Dieter fogszabályozó ké­szüléket kapott 2130 márkáért, mivel a fog­orvos szükségesnek tartotta. A betegsegélyző a költségeknek csak egyharmadát fedezi, a többit Strumbergerék 200 márkás negyedévi részletekben törlesztik. „Az ilyen előre nem látott kiadások min­den tervünket felborítják“ — panaszkodik Valentin Strumberger. „Csak akkor könnyít- hetnénk gondjainkon, ha a feleségem is mun­kát vállalna. Akkor ugyan több pénzünk len­ne, de csak a gyerekok rovására. Nem volna, aki gondoskodjék róluk.“ így azután Christine Strumberger ezen a télen is lemondott a már régen esedékessé vált új kabátról. „Három évvel ezelőtt — em­lékezik vissza, egy jó kabát kb. 250 márkába került. És az idén? Szerencséjének kell len­nie az embernek, ha 400 márkán alul egy rendes darabhoz jut. Strumbergeréknek minden okuk meg van arra, hogy ne tekintsenek bizakodóan a jö­vőbe. Nem vigasz számukra az sem, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a munkás­családok millióinak nincs jobb soruk, mint nekik. Csak egy a kívánságuk: végre meg­állapodjanak az árak, ne emelkedjenek tovább. Mert ha ez nem következik be, akkor való­ban kifogy a lélegzetük. (QUICK) MINDENRŐL MEZEI ZSURLÓ (EQUISETUM ARVENSE L., PRASLIČKA ROĽNÁ) Némely vidéken bábagu- zsaj, békaláb, cindrót, cing- rát, csicsófark, sikár, zson- ga, vagy macskafark néven ismerik ezt a kissé nyirkos, nedves réteken, árokparto­kon, vasúti töltéseken gyak­ran előforduló évelő nö­mmm HAZAI ROZSDAFARKÚ A Gömörben nincs olyan település, ahol ne ismernék ezt az énekesmadarak rend­jébe, a rigófélék családjába tartozó kis madarat. Test­hossza 14—15 centiméter, szárnyszélessége 8—9 centi­méter. Az öreg hím felül ha­muszürke, a homlok, a fej­oldal, a torok és a mell fe­kete színű. Az öreg tojó a hastájék kivételével — amely fehéres — barnásszürke szí. HALÁSZAT A KESZEGFÉLÉK HORGÁSZÁSA A mérsékelt égöv vala­mennyi vizében honosak a keszegfélék. Hazánk összes vizében élnek. Közülük leg­ismertebb a dévérkeszeg, a vörös szárnyú keszeg és a bodorka. Ezek inkább az ál­lóvizeket, tavakat és a holt­ágakat kedvelik, míg a jász- keszeg, valamint a páduc- keszeg a folyóvizek lakója. A keszegfélék fogásának legcélravezetőbb módszere az ún. úszós horgászat. Dé- vérre és karikakeszegre a feltolós szerszám-összeállí­tás, a többi fajtára viszont az osztott súlyú készség vált Vényt. A zsurlófélék {Equi- setaceae) családjába tarto­zik. Koratavasszal legtöbb­ször még a hó alatt fejlesz­ti ki barnás színű ágatlan termőszárát, amely a spórák elhullajtása után elhervad. Helyette a nyári zöld szí­nű, fenyőfácskához hasonló szára gyűjtendő. A gyógy­szeripar számára a növény nyári meddőhajtásai értéke, sek. A megszárított mezei zsurló gyengén sós ízű, aránylag magas kovasav tar­talma folytán rágás közben recseg a fogak között. Drog­ja továbbá saponin hatású equisetonínt, flavonos gly- kozidákat, nikotin alkaloidá­kat, organikus savakat, zsírt, magnéziumot, valamint más organikus anyagokat is tar­talmaz. A mezei zsurló drog­jának vizelethajtó, érelme­szesedés elleni, szívnyug­tató és vesekőoldó hatása van. Továbbá rosszul hegedő sebek, daganatok gyógyítá­sára is használatos. Nálunk ez idő tájt fontos alkotó eleme az ALVISAN teakeveréknek, amelyet vér­nyomáscsökkentő és érel­meszesedést gátló szerként alkalmaznak a gyógyászat­ban. Eredményesen használ­ják azonban a tuberkolózis kezelésénél is. Dr. NAGY GÉZA nű. A fiatal madarak szí­nezete a tojóéhoz hasonló, alsótestük tollai azonban rozsdássárga árnyalatú és az egész testük sűrűn pety- tyezett. Az első vedlés után a fiatal hímek nem kapják meg az öreg madarakra jel­lemző színeket, hanem még a tojóhoz hasonlítanak. Költöző madár. A Földkö­zi-tenger mellékén tölti a telet. Hozzánk március má­sodik felében érkezik és ok­tóberig marad nálunk. Fész­két sziklarepedésekbe, bar­langokba, elhagyott bányák­ba, régi padlászugokba szá­raz mohából, fűből és gyö­kerekből építi. Belsejét tol­lal, puha növényi anyagok­kal béleli. Aránylag korán, már áprilisban 4—6 fehér tojást rak, amelyek mére­tei 19,4 X 14,4 mm. Kétszer költ. Áprilisban és június­ban. A kotlás ideje 13 nap. A fiókák két hét elteltével megerősödnek és kirepül­nek a fészekből. Kedves, eleven madár. Bár az ember közelében él, mégis bizalmatlan hozzá. Ki­zárólag rovarokkal táplál­kozik. Gyorsröptű, táplálékát repülés közben szerzi meg. Gazdaságilag hasznos ma­dár, ezért állandó védelmet élvez. R- T. be a legjobban. Keszegezés- hez általában igen finom szerszámot kell használni. Könnyű, hajlékony 2,4—4 méteres botot, 15—20-as mű­anyag zsineget, 10—16-os számú horgot. Ennél erősebb zsineg (damil) és nagyobb horog csak olyan vízben ajánlatos, ahol keszegezés közben ponty is akad a ho­rogra. Csaléteknek legjob­ban megfelel a földigiliszta, a lisztkukac és a csontku­kac. Viszont a jászkeszeg és a páduc kivételével me­legebb nyári hónapokban né­mely tésztafélék (pl. papri­kás tészta), a máié, vala­mint a főtt tarhonya is ki­váló csalinak számít. A ke­szeg egész éven át halász­ható. A horgászás fiatalok­nak és idősebbeknek egy­aránt sok örömet és mara­dandó élményeket nyújt. B. L. MINDENKINEK

Next

/
Thumbnails
Contents