Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

Dolgozni csők pontoson szépen... A Galantai Járási Mezőgazdasági Társulás termelési igazgatóhelyettese, Varga Alexander, aki egyúttal a járási kongresszusi bizottság titkári funkcióját is betölti, ezekben a napokban nagyon elfoglalt ember. A járási konferencia előkészítésével kapcsolatban így nyilatkozott: „Járásunkban 11000 szövetkezeti tag 216 küldöttet választott a március 24-én sorra kerülő járási konferenciára, melyre 42 vendéget is várunk. Egyébként járásunkat 20 küldött és 4 vendég képvi­seli az efsz-ek VIII. kongresszusán.“ Takács Vilmosnak, a járási mezőgazdasági társulás előadójának szintén nagyon sok most a dolga. Nem is csoda, hiszen ő intézi a szocialista kötelezettség­vállalások nyilvántartását. Mint mondja, az eddig elfogadott idei kötelezettségvállalások együttes érté­ke már több millió koronára rúg és feltételezhető, hogy eléri a tavalyi szintet, amikor a CSKP megala­pításának 50. évfordulója tiszteletére a járás mező- gazdasága 26 millió korona értékben vállalt kötele­zettségeket és ezt 16 millió koronával még túl is szárnyalták. A Matúškovói Efsz (Taksony) tagjai például 1067 ha területen gazdálkodnak, és terven felül vállalt termelésük értéke 799191 korona, a tervezett piaci termelést pedig 307140 koronás értékben akarják túllépni. A Matúškovói Efsz elnökét, Mézes Istvánt a kerté­szetben találtuk, ahol a kertészeti csoport dolgozói­val a termelési tervről tárgyaltak. „Idei egyéni és kollektív kötelezettségvállalásaink konkrét formát kaptak, mihelyt kiértékeltük az elmúlt év eredmé­nyeit és megismerkedtünk az idei termelési felada­tokkal“ — válaszolt az elnök a feltett kérdésünkre. A szocialista munkaversenynek mély gyökerei van­nak Matúškovón. Nem kis mértékben ennek köszön­hetők a tavalyi termelési és gazdasági sikerek. A ter­vezett bruttó mezőgazdasági termelést 107 %-ra, a tervezett piaci termelést pedig 106 %-ra teljesítették, emellett az 1971-ben elért termelési érték 11,6 °/o-al volt magasabb az előző évinél! Azt, hogy a matúskovóiak jó úton haladnak, töb­bek között idei termelési tervük is igazolja. A bruttó mezőgazdasági termelés értékét a tavalyihoz viszo­nyítva 3,5 %-al növelik, a piaci termelés értékét pedig 700 000 koronával. Az elfogadott kötelezettségválla­lások jelentős mértékben hozzájárulnak a terv telje­sítéséhez és túlteljesítéséhez. A termelési feladatok­ban és a vállalásokban az egész tagság osztozkodik. A gépjavítók, a traktorosok és a sofőrök a hajtó­anyagokon és a pótalkatrészeken akarják megtakarí­tani a tervezett költségek 1 °/o-át, és a szállítási tel­jesítményt 50 000 koronával szeretnék növelni. A fe­jőgulyások 16 tagú munkakollektívája 16 000 liter tej­jel akarja túllépni a tervezett eladási tervet. A sertés- hizlalda dolgozói a termelési feladatokat 73 950 ko­rona értékben kívánják túlteljesíteni, az anyaserté­sek gondozói pedig 30 800 koronával. Franková Mária például a tervezett 16,5 darabos malacozási átlagot 17,5-re szeretné emelni. Franková Mária négy gyermek édesanyja. 1959-ig a növénytermesztésben dolgozott, azóta az állatte­nyésztésben végez felelősségteljes munkát. Eleinte a baromfifarmon tevékenykedett, a kocáknál 1969 óta dolgozik. Jelenleg 26 kocáról és 40 emséről gondos­kodik. Tavaly egy anyától átlagban 18,5 malacot vá­lasztott el. Kérdésünkre, hogy miként érte el ezt az eredményt, így válaszolt: „Munkámat lelkiismeretesen végzem, mert szeretem. A kötelezettségvállalásomat is teljesítem, lehet, hogy sikerül túlteljesíteni. A ko­canevelést és szaporítás gondos munkát igényel, és az elsődleges nyilvántartást is pontosan kell vezetni. A legfontosabb természetesen a megfelelő takarmá­nyozás. A szövetkezet idei feladatai, úgy gondolom, reálisak és teljesíthetők. Be akarjuk bizonyítani, hogy mi is tudunk okosan termelni és nem idegenkedünk az új megoldásoktól.“ J. SLUKA A RÉSZESEDÉS ÖRÖME Az Ižai Efsz (Izsa) évzáró taggyűlésén Masár Dušan mérnök, a közös elnöke ér­tékelte az elmúlt gazdasági évet. A helyi kultúrházban fehér abrosszal leterített asztal mellett ült a tagság, nagy érdeklődéssel figyelve az emelvényről elhangzotta­kat. Valamennyi szakaszon sikeres évet zártak az izsai- ak. Gabonából az átlagos hek­tárhozam 36 mázsa volt, ami több mint három mázsával haladta meg tervezettet. így a szövetkezet dolgozói 2013 mázsával teljesítették túj a tervet, ami valóban jó ered­ménynek számít. Meglepően jó eredmény volt a paradi­csompaprika termesztésében, ahol 224,5 mázsás hektár­hozammal 85 ezer korona bevételt értek el egy hek­tárról, közel húszezer ko­rona termelési költség mel­lett. Jól fizetett a dohány is, hektáronkint 29 mázsát termett a 18 hektáras táb­la. Ezek az eredmények igen jónak mondhatók, ugyanis itt még nincs a kertészet­nek olyan hagyománya, mint a környező szövet­kezetekben. Kecskés Ferenc és munkacsoportja valóban rászolgált a dicséretre a közgyűlésen, mert ők bizto­sították ezen a szakaszon a jó munkát. Az elmúlt évben a szövet­kezeti tagok átlagjövedelme 2300 korona volt. Ez bizony jóval meghaladja a pár év­vel ezelőtti átlagot. Tíz év­vel ezelőtt még keresni kel­lett a munkásokat, ma már meg is válogathatják, kit al­kalmaznak a közösben. Ugyanis az új technológia bevezetésével az állatte­nyésztésben sok mindenen lehetne még javítani, az eredmények ezen a szaka­szon is igen szépek. A te­heneknél 3700 liter volt a fejési átlag, de egyesek még négyezer litert is fejtek a gondjaikra bízott tehenek­től. Itt még elég alacsony fokon áll a gépesítés, és az eléggé gátolja a jobb mun­katermelékenységet. Ebben az évben még egy tehénis­tálló átépítését tervezik, ahol az új technológia nem­csak megkönnyíti a dolgo­zók munkáját, hanem jelen­tős munkaerő-felszabadulást is eredményez. A sertéseknél dolgozó asszonyok szintén rászol­gáltak a dicséretre. Egy ko­cától — 173 darabos lét­szám mellett — átlagosan 16,8 malacot választottak el. Kurucz Irén és Varga Erzsé­bet a gondjaikra bízott 47 kocától átlagosan 18,3 ma­lacot választott el. Bár volt olyan szakasza is az állattenyésztésnek, ahol nem sikerült mindent megvalósítani, az összbevé­tel két százalékkal mégis túllépte a tervezettet. így a jó termelési eredmények következtében kedvezően alakult a szövetkezet pénz­ügyi tervteljesítése is. A bruttó termelést 8 millió 490 ezer koronára tervezték, a valóság pedig 10 millió 442 ezer korona volt az el­múlt évben. Az évzáró közgyűlésen a szövetkezet nyugdíjasai is részt vettek. Számuk eléri a nyolcvanat. Az évzáró köz­gyűlés alkalmából rájuk is gondolt a szövetkezet veze­tősége és fejenként 500 ko­rona jutalékot osztott ki kö­zöttük. A szövetkezet gazda­sági eredményei lehetővé teszik, hogy rájuk is gondol­janak, akik sokkal nehezebb körülmények között és jóval kisebb kereseti lehetőség mellett álltak helyt annak idején. Jóleső érzéssel néz­hettek ezen az évzáró köz­gyűlésen a szövetkezeti ta­gok és a vezetők egymás szemébe, mert derekasan megállták helyüket a mun­kában. A most elért ered­mények alapul szolgálnak arra, hogy a jövőben is megfelelő gazdasági ered­ményeket érjenek el. KURUCZ NÄNDORNÉ A LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER hangoztatta beszámolójában Szabó István elnök a Cilizská Radvaň-i (Csi- lézradvány) szövetkezet évzáró köz­gyűlésén. Mint a beszámolóból kide­rült, a szövetkezet vezetői nemcsak hangoztatják ezt a nézetet, hanem en­nek értelmében cselekszenek is. Min­den intézkedés, határozat, s egyáltalán minden, ami a szövetkezetben megvaló­sul, a dolgozók érdekében történik. A gazdaság dolgozóival folytatott beszél­getésem során többen elismerően nyi­latkoztak a vezetőség munkájáról, mondván: itt minden törekvés arra irá­nyul, hogy egyszerűbbé, könnyebbé te­gyék az emberek munkáját, s hogy mindenkinek optimális élet- és munka- feltételeket biztosítsanak. Egyeseknek talán eltúlzottaknak tűn­nek ezek a sorok, de ez a valóság. Napjainkban igen fontos szerepe van az emberről való gondoskodásnak, az ez irányú ígéretek valóra váltásának. A szóban forgó szövetkezetben messze­menően gondoskodnak az idős, nyug­díjas tagokról, támogatják a fiatalokat, a falu kulturális és sportéletének fellen­dülését. Nem feledkeznek meg a beteg dolgozókról, szülési szabadságon levő nőkről sem. Meglátogatják őket, apró ajándékokkal kedveskednek nekik, min­denkivel éreztetik, hogy a szövetkezeti családba tartozik. A községben létesí­tett óvoda is a dolgozó nők érdekeit szolgálja. A dolgozókról való sokoldalú gondos­kodás természetesen a gazdálkodás si­kerességében is megmutatkozik. A több mint ezer hektáron gazdálkodó szövet­kezet 11,7 millió koronát, vagyis közel 1,3 millióval többet produkált tavaly, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A tiszta jövedelem 76 %-kal volt nagyobb a tervezettnél. Ez lehetővé tette a szö­vetkezet számára, hogy még többet nyújtson dolgozóinak. A múlt évben egy átlagos dolgozó keresete 21 százalék­kal, vagyis majdnem harmincezer koro­nára növekedett. A szövetkezetnek 142 dolgozója - átlagos életkoruk 45 év - volt. Több mint harminc nő dolgozik a közösben, ebből 15-en a kertészetben tevékeny­kednek, s tíz hektáron hatszázezer ko­rona értéket meghaladó termést produ­káltak. 1971-ben hetven vagon műtrágyát használtak föl, de nem feledkeztek meg az istállótrágyáról sem. A tapasztalatok szerint azonban nagyobb gondot kell fordítani az istállótrágya gondozására, kezelésére, hogy teljes értékű trágya kerüljön a talajba. Nagyobb gondot kell fordítani a cukorrépa vetésére, ápolá­sára és betakarítására, mert csak úgy érhető el a várt eredmény. A tervezett­nél jobban fizettek a szemesek. Búzából 51,6 q, árpából 45, kukoricából pedig 65,9 mázsa termést takarítottak be át­lagosan egy hektárról. A tervezettnél 37 vagonnal több szemest termeltek, s így nagyobb mértékben járultak hozzá az állami alapok feltöltéséhez Is. Húseladá­si tervüket 247 mázsával teljesítették túl. A tehenenkénti évi tejtermelés meg­haladta a háromezer litert. Ezt az ered­ményt a jövőben tovább szeretnék javí­tani, ezért a gyengébb hasznosságú teheneket kiselejtezik és felfrissítik az állományt. A gazdaság tavaly 15 hektár eddig lényegében kihasználatlan területet tett termővé. Az idén ugyanekkora parcellát szeretnének bevonni a szántóföldi meg­művelésbe. 1971-ben úgyszólván teljesen gépesítették a termelési munkafolya­matokat. Minden téren igyekeznek ki­használni a vegyszeres kezelés, a fo­kozott tápanyagpótlás lehetőségeit, az új, bőtermő fajták termesztésbe véte­lének és a korszerű termelési módsze­rek bevezetésének előnyeit, hogy to­vább növelhessék a munka termelé­kenységét, a termelés gazdaságosságát, s ezáltal megkönnyíthessék az embe­rek munkáját. Amint az a felsoroltakból is látható, fáradozásuk nem hiábavaló. KÄDEK GÁBOR A holicei (Gelle) Iraktorállomásnak a Dunajská Streda-i járásban egye­dülálló létesítménye van Orechová Potôfí (Dióspatony/ határában; am­móniák tárolására szolgáló ciszternás raktár. A lakótelepektől tisztes távolságban helyezték el ezt a fontos mezőgazdasági berendezést, amely­ről a járási mezőgazdasági társulás főagronómusa, Mikulec mérnök a következőket mondotta: „Az ammóniákraktár legfőbb előnye, hogy a ciszternás vagonoknak nem kell a síneken vesztegelniök, amíg el nem fogy belőlük az ammó­niák. Rossz időben ez hetekig is eltarthat. Most egy vagon hat perc alatt kiüríthető, az ammóniák bármikor a mezőgazdászok rendelkezé­sére áll, a vagonok pedig visszatérhetnek a szállítási körforgalomba.“ A járásban az idén 400 tonna ammóniák felhasználásával számolnak. A tartályokban 120 tonna van belőle, ami elég a szállítás és a jelhasz­nálás folyamatosságának biztosításához. Ezzel az új létesítménnyel kap­csolatban azt is megjegyezhetjük, hogy nemcsak hasznos, de szép, har­monikus komplexumot is alkot, ami a ciszternás raktár tervezőinek és építőinek jó munkáját dicséri. (dš) Foto: Noga Szövetkezeteink a VIII. kongresszus előtt

Next

/
Thumbnails
Contents