Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám, szombat

POMPIDOU BEJELENTÉSE: Közös piaci népszavazás Franciaországban BEFEJEZŐDÖTT AZ OKP XIII. KONGRESSZUSA Az FKP belpolitikai manővert lát a tervben Párizs — Pompidou elnök csütörtökön délután az Elysée- palotában tartott sajtóértekez­letén — általános meglepetésre — bejelentette, hogy rövidesen népszavazást rendeznek Fran­ciaországban a Közös Piac ki- szélesítésére vonatkozó szerző­dés ratifikálásáról. Az elnök ugyanakkor arra hivatkozva, hogy a Közös Piac mostani ki- szélesítése az ő személyes kezdeményezése nyomán jött létre, saját tekintélyét is teljes mértékben latba vetette a rati­fikálás jóváhagyása mellett. Pompidou a továbbiakban részletesen fejtegette, hogy a tíz tagra bővülő Közös Piac ke­reskedelmi téren világviszony­latban az első, az ipari terme­lés terén pedig az Egyesült Államok után a második helyet fogja elfoglalni. „Egy új Eu­rópa születéséről van most szó“ — hangsúlyozta, s kijelentette: éppen ezért szükségesnek tart­ja, hogy a Közös Piac kiszéle­sítésére vonatkozó szerződés ratifikálásáról a népszavazás útján minden francia egyénileg nyilatkozzék. Belpolitikai megfigyelők ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­zák: Pompidou elnököt e vá­ratlan elhatározásában minden bizonnyal elsősorban belpoliti­kai meggondolások vezették. A közelmúltban tartott közvéle­ménykutatások ugyanis azt mu­tatták, hogy a franciák többsé­ge helyesli a Közös Piac ki- szélesítését. így a népszavazás előrelátható eredménye erősíti Nixon lépése választási fogás Washington — Nixon elnök közép-európai idő szerint pén­teken hajnalban 10 perces rá­dió- és tv-beszédben jelentette be az amerikai népnek, hogy törvényjavaslatot terjeszt a kongresszus elé „a kötelező is. kolabusz-használat“ további al­kalmazásának megakadályozá­sára. Az elnök emlékeztette hallgatóit, hogy ő személy sze­rint mindig is ellenezte az is­kolabuszozást, mint az iskolai faji elkülönítés megszüntetésé­nek, Illetve az iskolai „faji egyensúly“ kialakításának esz­közét. Nixon elnök pénteki beszéde nyílt kihívás a legfelső bíró­ság 1964-es döntése ellen, amely alkotmányosnak ismerte el az iskolabuszozás igénybevételét a faji, nemzeti kisebbségek egyen, lő közoktatási lehetőségeinek gyakorlati biztosítására, illet­ve az alkotmányellenes faji megkülönböztetésen alapuló fe­kete-fehér kettős iskolarendszer megszüntetésére. Ronald Zeigler, a Fehér Ház szóvivője még az elnök beszé­dének elhangzása előtt tagadta, hogy Nixon állásfoglalásának „bármi köze lenne“ a floridai próba választások kimeneteléhez. Az elnök azonban nyilvánvalóan nem véletlenül várta meg beje­lentéseivel a keddi szavazás eredményeit. Beszéde félreérthe­tetlenül arra irányult, hogy ki­fogja a szelet a faji demagógiá­val sikert arató George Wallace vitorlájából. A Wallace-szavazó- tábornak tett engedményeit Ni­xon elnök azzal próbálta ellen­súlyozni, hogy megígérte: az iskolabuszok „lefékezésével“ egyidőben olyan javaslatokat terjeszt a kongresszus elé, ame­lyek szerint „mindenki számára garantálják az egyenlő lehető­ségeket a közoktatásban“. Húzódik Angéla Davis peie San fosé — Továbbra sem le­het elkezdeni Angela Davis ügyének tényleges bírósági tár­gyalását. A négy pótesküdt ki­választása ugyanis, változatla­nul nehézségeket okoz. Robert Doran villamosmérnökről, mi­után Angela Davis, mint önma­ga védője szerdán kikérdezte, kiderült, hogy elfogult a szí- nesbőrűekkel szemben. így a vé­delem őt nem tartotta alkalmas­nak a pótesküdt tisztségének be­töltésére, s jelölését visszauta­sította. A védelem indítványát elfogadták. majd Pompidou elnök tekinté­lyét, belpolitikailag pedig elte­reli a közvélemény figyelmét a kormány számára kényelmetlen problémákról. Belpolitikai kérdésekre vála­szolva felszólította a szülőket, hogy ne engedjék gyermekeik­nek a tüntetéseken való részvé­telét, majd kijelentette, hogy „a kormány tudni fogja, mi a kötelessége olyan helyzetben, amely drámaivá válhat, s telje­síteni fogja kötelességét“. Poinpidou elnök csütörtöki bejelentése bombaként hatott az összes európai fővárosban. A légióként érdekelt London­ban a népszavazás bejelentése igen nagy meglepetést, élénk érdeklődést, de ugyanakkor bi­zonyos fokú feszültséget is elő­idézett. A hivatalos angol kö­rökben elsősorban azt sérelme­zik, hogy a francia elnök nem tájékoztatta előre szándékáról a brit kormányt. A belga fővárosban szintén általános meglepetést keltett Poinpidou bejelentése. A terve­zett népszavazást azonban lé­nyegében francia belpolitikai ügynek tekintik. Hasonló állás­pontra helyezkedett a hágai, az oslói és a koppenhágai kor­mány is. Franciaországban a gaulle- isták elégedetten fogadták, a baloldali pártok bírálatokkal illették a népszavazás tervét. A Szocialista Párt bejelentet­te, „nem hajlandó beleesni ab­ba a csapdába, amelyet a bal­oldalnak akarnak állítani“. E párt szerint Pompidou-t „hátsó gondolatok vezérelték“ akkor, amikor olyan kérdésben rendel el népszavazást, amelyben „köz­ismerten véleménykülönbségek vannak a szocialisták és a kom­munisták között“. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkár-he­lyettese kijelentette, hogy a népszavazás csak ürügy, s a tervezett népszavazást belpoli­tikai manővernek nevezte. Jól értesült párizsi körök azonban úgy vélik, hogy a nép­szavazásra II. Erzsébet angol királynő május közepére terve­zett franciaországi látogatása előtt, valószínűleg vagy április 23-án, vagy május 7-én kerül sor. A HUSSZEIN TERV A VITA KÖZPONTJÁBAN Amman — Legújabb nyilatko­zatában Husszein jordániai ki­rály az önálló paleszitin mini­állam megteremtését célzó iz­raeli törekvések reménybeli al­ternatívájaként értékelte saját tervét. Azt a kijelentést is meg­kockáztatta, hogy terve erősí­teni fogja a palesztinaiak ellen­állását s megszilárdítja „elkö­telezettségüket a két part egy­sége iránt“. Heikal, a kairói Al Ahram fő- szerkesztője pénteki vezércik­kében éles formában foglalt ál­lást Husszeinnel szemben. Hel- kal szerint a királyi terv „ak­namező“ s egyben jelzése an­nak, mire számíthat az arab vi­lág 1972-ben. Heikal javasolja, hogy tekin­tettel az arab világban mutatko­zó „széthúzásra“, hívjanak össze , csúcsértekezletet Husszein ter­vének megvitatására. Ugyan­ilyen javaslatot tett a palesztin gerillamozgalom vezetősége. Heikal szerint az egész Husz- szein-terv mögött a CIA áll. Golda Meir izraeli miniszter- elnök azzal a megindokolással utasította vissza a Husszein-ter- vet, hogy „nem izraeli elképze­lések szerint oldja meg a pa­lesztinai problémát.“ HALLATNAK MAGUKRÓL A MEXIKÓ! GERILLÁK Mexikóváros —- fosé del Car­men Garda mexikói milliomos földbirtokos fiát hétfőn isme­retlen fegyveresek elrabolták. Mint csütörtökön a hatóságok közölték, az akció végrehajtói — feltehetően gerillák — 3 millió pesót (240 000 dollár) követelnek váltságdíjként. Az eset a fővárostól mintegy 550 kilométerre délre fekvő Acapulco körzetében történt. Az ifjú Garcia Teran negyed­magával egy áruszállító furgo­non haladt. A támadók megállí­tották a gépkocsit, a milliomos­fiút magukkal hurcolták, három útitársát pedig megkötözték. Acapulcói újságíró körök az eseményt kommentálva arra emlékeztetnek, hogy a nemrég megölt Vasquez Rojas gerilla­vezér hónapokkal ezelőtt levél­ben szólította fel a kávéiiltet- vényes milliomost, hogy sürgő­sen vessen véget a munkásaival szemben alkalmazott kegyetlen bánásmódnak. Bormctnn kézre került? Bogota — A kolumbiai biz­tonsági szervek az ország őser­dőivel borított déli vidékén őrizetbe vettek egy idős, német születésű férfit, aki feltűnően hasonlít Hitler egykori helyet­tesére, Martin Bormannra. A rendőri akció közvetlen előzménye a bogotai Siete Dias (Hét nap) magazin csütörtöki számában közölt fényképes ri­port volt. A hetilap munkatár­sai közölték, hogy Putamayo tartományban nyomára bukkan­tak Martin Bormannak. A férfi, aki Indián feleségével és itte­ni családjával hosszú idő óta él egy cölöpökre épült házban a dzsungelvidéken, Johann Ehr- mannak mondotta magát. Ami­kor a magukat népszámlálók­nak álcázó újságírók életéről faggatták, közölte, hogy 72 éves. Először azt mondta, 30 éve él az őserdőben, majd he­lyesbítette magát: letelepedése időpontjául 1926-ot jelölte meg. A helyiek szerint Ehrmann 25 éve él Patamayóba. Arra a kér­désre, van-e gondja-baja, Ehr­mann annyit mondott: „nincs semmilyen problémám. Csak azt akarom, hogy hagyjanak ma­gamra." A Siete Dias emberei lefény­képezték Ehrmannt, majd a A KÖZÖS PIAC tagállamai földművelésügyi minisztereinek az új mezőgazdasági árakkal foglalkozó négynapos „marato­ni“ értekezlete csütörtökön ért véget. A miniszterek a jövő hét elején a tagállamok külügy- és pénzügyminisztereivel együtt tartandó értekezletükön folytat­ják megbeszéléseiket. lapban párhuzamos fotókat kö­zöltek hasonmásáról, az egy­kori hatalmasságról. A cigaret­tát tartó kéz mozdulata — ír­ták — Bormannái is, Ehrman- nál is ugyanaz. Emellett figye­lemre méltó hasonlóság mutat­kozik a száj, az orr, az áll, a szemöldök s az arcvonások kö­zött az Ehrmann-képen és a vele összevetett tizenhét Bor- mann-fotón. Ehrmann jelenleg a főváros­tól 500 kilométerre fekvő Pas- to város rendőrfogdájában van, s hamarosan továbbviszik Bo­gotába. Luts Ordonez Valderrama tá­bornok, az országos biztonsági szolgálat vezetője, „aprólékos vizsgálatot“ ígért Ehrmann va­lódi személyazonosságának ki­derítésére. Tájékozott bogotai források szerint a kolumbiai igazságügyi szervektől máris megkeresés ment Nyugat-Németországhoz Bormann ujjlenyomatainak be­szerzése végett. Martin Bormannt, a nürnber­gi nemzetközi katonai törvény­szék 1946 ban távollétében ha­lálra ítélte. Azóta is időről idő­re felbukkannak olyan hírek, hogy életben van, s más náci háború bűnösökkel együtt Dél- Amerikát választotta búvóhe­lyéül. . Bormann, aki, ha valóban él, 71 éves, a „legjobban keresett“ náci háborús bűnös. A vele va­ló erős hasonlóság miatt már 1967-ben őrizetbe vettek egy Juan Flero Martinez nevű em­bert; róla azonban kiderült, hogy ujjlenyomatai nem azono­sak Bormannéval. Milano — Tegnap Milanóban befejezte munkáját az Olasz Kommunista Párt XIII. kong­resszusa. A küldöttek jóváhagy­ták a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését, a szervezeti sza­bályok több módosítását, a po­litikai határozatot és a párt választási programját. A záró­beszédet Enrico Berlinguer, a párt főtitkárhelyettese mondot­ta. A kongresszus megválasztotta az új központi bizottságot és központi ellenőrző bizottságot. A párt új főtitkárává Enrico Berlinguert választották meg. Luigi Longo, a párt eddigi fő­titkára, az OKP elnöke lett. ALI BHUTTO K0SZIGINNÉL ÉS BREZSNYEVNÉL Moszkva — Pénteken Moszk­vában folytatódtak a hivatalos tárgyalások Koszigin minisz­terelnök és Bhutto pakisztáni elnök között, aki csütörtökön délután óta tartózkodik kísére tével a szovjet fővárosban. Moszkvai megfigyelők a pa kisztáni államfő fogadtatását a „tartózkodó“ jelzővel illetik, annak ellenére, hogy az elnök a hivatalos tiszteletadás vala­mennyi ilyenkor szokásos for­májában részesült. A szovjet sajtó a látogatásról egyelőre csak néhánysoros hivatalos je­lentésekben számol be, a tár­gyalásokról pedig mindössze annyit közölt, hogy azok a kétoldalú kapcsolatokkal és a hindusztáni helyzettel foglal­koznak. A szovjet fővárosban ugyan­akkor óva intenek attól, hogy bárki eleve szkeptikus állás­pontra helyezkedjék a megbe­szélések várható eredményeit illetően. Általános vélemény szerint a szovjet—pakisztáni vi­szony további alakulása szem­pontjából éppen a most folyó megbeszélések hivatottak meg­adni az irányt, illetve ezek mu­tatják meg, hogy Pakisztán új vezetőjének mennyire sikerült felszámolnia a Jahja Khantól örökölt kül- és belpolitikai csődtömeget. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára tegnap baráti eszme­csere keretében fogadta a pa­kisztáni elnököt. A találkozón Gromiko külügyminiszter és Rogyionov pakisztáni szovjet nagykövet is jelen volt. Indira Gandhi pártjának választási győzelme Delhi — Delhiben nyilvános­ságra hozták a 16 államban és két szövetségi területen meg­tartott választások hivatalos eredményeit. A 2719 mandátum­ból az indiai Nemzeti Kong­resszus Párt 1925 mandátumot szerzett meg, 8 választó kerü­letben még nem zárták le a választásokat. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök háromnapos hivatalos látogatásra a Bengáli Népi Köz­társaságba érkezett. Útjára el­kísérte Szvaran Szing külügy­miniszter és S. Csakravarti, az állami tervbizottság tagja. A miniszterelnök-asszony az első kormányfő, aki az új ál­lam létrejötte óta Daccába lá­togat. A magas rangú vendé­get a daccai repülőtéren Mu­dzsibur Rahman kormányfő, fe­lesége és a kormány tagjai fo­gadták. IVAN PETERNEK, a csehszlo­vák külkereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésével csehszlovák kormányküldöttség érkezett Zambiába. A küldött­ség látogatása folyamán keres­kedelmi egyezményt ír alá Csehszlovákia és Zambia között. ROMÁN—ALGÉRIAI közös közlemény aláírásával ért vé­get Nicolae Ceausescu és az ál­tala vezetett román párt- és kormányküldöttség algíri láto­gatása. A román államfő és kí­sérete Algírból Banguiba uta­zott. MEGTARTOTTA 550. ülését csütörtökön Genfben az ENSZ 26-tagú leszerelési bizottsága. Az ülésen Csehszlovákia és Ro­mánia küldötte szólalt fel. RICHARD DVORAK, hazánk NDK-beli nagykövete csütörtö­kön Berlinben baráti estet ren­dezett a Csehszlovákia—NDK közötti barátsági szerződés alá­írásának 5. évfordulója alkal­mából. AZ SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa határozatot hagyott jóvá a Volga és az Ural folyók vizé­nek a szennyezéstől való védel­méről. A KGST-TAGÁLLAMOK külke­reskedelmi kamarái által a szo­cialista gazdasági * integráció támogatása érdekében fogana­tosítandó további intézkedések­ről tanácskozott Lipcsében Rudolf Murgott, az NDK kül­kereskedelmi kamarájának el­nöke a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Magyar- ország kereskedelmi kamarájá­nak képviselőivel. A CHILEI Népi Egység kor­mánya 1970. novembere, vagyis hivatalba lépése óta 8,9 száza­lékról 3,8 százalékra csökken­tette a munkanélküliek szá­mát. ROMÁNIA valamennyi köz­ponti napilapja megemlékezett Nicolae Titulescuról, születésé­nek 90. évfordulóján. A kiváló diplomata Románia külügymi­nisztereként a két világháború közötti Időben jelentős tevé­kenységet végzett a nemzetkö­zi béke és együttműködés érde­kében. GENFBEN bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság részt vesz az Egyesült Nemzetek kereskedelmi és fejlesztési ér­tekezletének (UNCTAD) ápri­lisban Santiagóban megtartan­dó harmadik ülésszakán. A KÍNAI ENSZ-delegáció ál­landó szálláshelyéül bérbe vett egy tízemeletes 262 szobás mo- tellt New Yorkban. A BOLÍVIAI belügyminiszter csütörtökön közölte, hogy leg­alább 80 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy meg akarták dönteni a rendszert. Állítása szerint kapcsolatban álltak a baloldali „nemzeti fel­szabadító hadsereggel“. ELNÖKI rendelettel nyugdí­jazták a brazil légierő hat tá­bornokát. A brazil hírügynök­ség szerint a kényszernyugdíja* zások a légierő vezetésében a „radikális szárny semlegesíté­sének beteljesítését“ jelentik. TORINÓBAN csütörtök éjjel kényszerleszállást hajtott vég­re az Alitalia olasz légitársaság egy repülőgépe, miután a piló­tafülkében üzenetet találtak, amely szerint a gépen bombát helyeztek el. A repülőgép uta­sai között volt Gibbons ír föld­művelésügyi miniszter. A kény­szerleszállás után a fedélzetet átkutatták, de semmiféle rob­banószerkezetet nem találtak. PÉNTEKEN 15 személyt ál­lítottak Athénban hadbíróság elé azon a címen, hogy össze­esküvést szőttek a katonai re­zsim megdöntésére és egy ame­rikai hadihajó felrobbantására. A vád szerint a letartóztatottak tagjai a Papandreu vezette mozgalomnak. 2100 KIKÖTÖMUNKÁS sztrájk­ja megbénította a philadelphiai kikötő forgalmát. Ez a kikötő az Egyesült Államok egyik leg­nagyobb kikötője. A BRIT külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a NATO által Málta számára felajánlott 14 millió fontos bér­leti díj felemelésére nem tesz­nek javaslatot. A külügyminisz­térium ugyanakkor közölte, hogy Olaszország felajánlott Máltának pótlólag 2 és fél mil­lió font sterlinget.

Next

/
Thumbnails
Contents