Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám, szerda

A CSEMADOK Watoi o koisieríi népművelési tevékenység szervezésében SZVJATÜSZLAV RICHTER BRATISLAVÁBAN A CSEMADOK helyi szerveze­tei, az önkéntes népművelők várakozással tekintenek a CSE­MADOK XI. országos közgyűlé­se elé, melyre 1972. április 15 —16-án kerül sor Bratislavá­ban, a Kultúra és Pihenés Park­jában (PKO). A kíváncsi vára­kozás jogos, hiszen itt kerül ismertetésre, hogy a CSEMA­DOK milyen szerepet kap a kor­szerű népművelési munka vég­zésében. Ezt megelőzőleg né­hány gondolatot szeretnék fel­vetni a CSEMADOK korszerű népművelésbeli szerepéről. A CSEMADOK XIV. kongresz- szusa új szakaszt nyitott meg kulturális életünk előtt, és egyben meghatározta a feltéte­leket ennek megvalósításához. A szocialista népművelési munka egyik alapvető jellem­vonása a céltudatosság, vagyis a népművelési tevékenység kö­vetkezetes meghatározása és figyelemmel kísérése. Korsze­rű népművelési munkánk alap­vető célja az lesz, hogy elő­segítsük szocialista társadal­munk közösségében a csehszlo­vákiai magyar dolgozóknak olyan vonásokkal való gazda­gítását, amelyek a szocialista embertípust jellemzik. Ezt csak hosszú lejáratú rendszeres nép­művelési tevékenységgel és azoknak a lehetőségeknek a kihasználásával érhetjük el, melyeket társadalmi rendsze­rünk felkínál és biztosít. Tuda­tában kell lennünk annak, hogy az időközönkénti és elszigetelt népművelési rendezvényekkel nem érhetünk el célt. Népmű­velési tevékenységünknek fo­lyamatosnak, tervszerűbbnek kell lennie. A korszerű műveltség tartal­mának megfelelően kell meg­vizsgálni népművelési mun­kánk tartalmát, fejlődési irá­nyait, a kialakult feltételeket, és ezek alapján kell megálla­pítanunk főbb feladatainkat, korszerűbbé tenni népművelési tevékenységünket. Ez nem könnyű feladat, ennek a mun­kának még csak a kezdeténél tartunk. Egyik ilyen korparancs­nak tekinthetjük a műveltségi színvonal állandó emelését az iskolázások közvetítésével. A csehszlovákiai magyar dolgo­zók előtt is egyre nyilvánvalób­bá válik, hogy a társadalmi­politikai életben való aktívabb részvétel, a termelőmunka egy­re bonyolultabbá válása, új technikai és technológiai eljá­rások bevezetése magasabb ál­talános műveltségi színvonalat, korszerűbb műveltséget követel tőlünk. A felnőttek iskolai rend­szerű képzése egyik leghatéko­nyabb eszköze a dolgozók mű­veltségi színvonala emelésének. Ennek felismerése folytán a CSEMADOK jó szervező és ösz­tönző munkával sokat tehetne annak érdekében, hogy a ma­gyar dolgozók tömeges megnye­rése a folyamatos iskolai okta­tásra minél kevesebb zökkenő­vel valósuljon meg. A gyakor­latból tudjuk, hogy a népműve­lés fő területe az iskolát vég­zettek művelése és képzése, a felnőttek közötti munka. A mű­velődés, a tapasztalatszerzés szakadatlan folyamat, amely az iskolában kezdődik, de semmi­képpen sem zárul. Ennek a fo­lyamatnak biztosítása szempont­jából nagy jelentősége van a humán és műszaki értelmiség, a politikai és szakmai felké­szültségű dolgozók bevonásá­nak a népművelési munkálja. Tehát az a feladat áll előttünk, hogy minél több szocialista szellemben gondolkozó orvost, mérnököt, tanítót, tudományos dolgozót, technikust, gazdasági szakembert, szak- és életta­pasztalatokkal rendelkező egyént nyerjünk meg. Az inga­dozókat vagy sérelem folytán félreállt, de értékes egyéneket meg kell győzni arról, hogy itt egy nagy közösség sorsáról, jö­vőjéről van szó, és nem lehet közömbös egyetlen egy becsü­letes ember számára sem. Az üzemekben és falvakon a szo­cialista építés egyik legdöntőbb feladata a munka terinelékenysé- gének és a terméshozamok növe­lésének biztosítása. Ebben a tech­nika, a korszerű technológZa al- kaZmazásának alapvető szerepe lesz. Tudjuk, a termelés legfon­tosabb tényezője az ember, aki alkalmazza a technikát és elsajá- títja a termelés tudományos alap­jait. Ebből adódó követelmény, hogy a korszerű termeZés igényei­nek megfelelő színvonaZra kell emelni a munkások, a mezőgazda­ságban dolgozók ismereteit. Ez ma a kulturális munka egyik döntő feladata. Ezen döntő feladat tel­jesítését mi a CSEMADOK részéről az alábbi népművelési tevékeny­séggel tudjuk leginkább elősegíte­ni: 9 Az eddiginél lényegesen több ismeretterjesztő előadást kell tartani a modern technika új vív­mányairól, a termeléssel össze­függő műszaki, technológiai kér­désekről, a korszerű mezőgazda- sági termelés problémáiról. Ilyen előadásokkal hasznosabbá és von­zóbbá lehetne tenni a CSEMA­DOK tagsági gyűléseit. 0 Városokban és falvakon na­gyobb figyelmet kellene fordíta­ni a technikai és műszaki szak­körök létesítésére, melyek alkal- masak arra, hogy megaZapozottabb technikai, műszaki ismereteket ad­janak. Olyan önképző körökre is gondolunk, ahol egy szakmában dolgozó egyének rendszeresen ösz- szejönnek tapasztalatcserére, fi­gyelemmel kísérik a szakmában bevezetett újításokat stb. • Azokban a községekben,ahol a CSEMADOK tagok többsége a mezőgazdaságban dolgozik, az ed­diginél hatékonyabban kell kezde­ményezni mezőgazdasági jellegű szakkörök (méhészeti, gyümölcsé- szeti, szőlészeti stb.) létrehozá­sát, elősegíteni, szervezni a téli szövetkezeti munkaiskola tovább­fejlesztését. • Kezdeményező és felvilágosí­tó munka közvetítésével ösztönöz­ni kell az ipari jellegű tanfolya­mok megindítása iránt. Meg kell győzni a CSEMADOK tagjait és rajtuk keresztül a magyar dolgo­zókat, hogy minél nagyobb szám­ban vegyenek részt ezeken a tan­folyamokon. 9 Kezdeményezni és támogatni kell a különféle tanfolyamok (szabó-varró, főző stb.) megindí­tását, amelyek bizonyos szaktu­dást és főleg ösztönzést adnak, fel kell kelteni az emberek ér­deklődését a továbbtanulásra. • Szocialista társadalmi rend­szerünkben a szakmai műveltség elengedhetetlen tartozéka a kel­lő politikai műveltségi szint. A CSEMADOK népművelési tevé­kenységében továbbra is jelentős helyet tölt be a marxista világné­zetre való nevelés és az ellensé­ges ideológiák elleni harc. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fel kell használni a CSEMADOK-tagság összejöveteleit az időszerű bél­és külpolitikai eseményekről való tájékoztatásra, a fontos párt- és kormányhatározatok ismertetésére és a tagok ezen határozatok vég­rehajtására való serkentésére. Tudatában vagyunk annak, hogy a népművelési munkát több tényező valósítja meg, gondolunk itt a kulturális in­tézményekre, tömegszervezetek­re, nemzeti bizottságokra, kul- túrotthonokra, üzemi és szö­vetkezeti klubokra stb. Szük­séges az összes tényezők közöt­ti együttműködés kialakítása, a munka olyan koordinálása, amelyben mindenkinek megvan a meghatározott feladata. A népművelési tényezők koordi­nálása lényegében nem más, mint az egységes terv, amely­ben érvényesül a munkameg­osztás és a kölcsönös együtt­működés. Különösen fontos az együttműködés megteremtése a községi munkában, ahoi a köz­ponti útmutatásokat és elkép­zeléseket kell megvalósítani. A városokban és a falvakon a népművelési tevékenység a kul- túrotthonokban, üzemi vagy szö­vetkezeti klubokban megy vég­be. A népművelési intézménye­ket a városi, illetve a helyi nemzeti bizottságok irányítják; ide összpontosítják a község és a szövetkezet népművelési munkára tervezett anyagi esz­közeit. Tehát a CSEMADOK- nak is létfontosságú feladata, hogy tervezett akcióit a kul­turális intézmények keretében bonyolítsa le. GŰG( LÁSZLÓ a CSEMADOK KB dolgozója Ozsvald Árpád: SZEKEREK BALLADÁJA A Magyar Hírlap március 4-i száma közli Szakolczay Lajos cikkét Ozsvald Arpád Szekerek balladája című verseskötetéről. Örvendetes tény, hogy a magyarországi sajtó az utóbbi időben egy­re nagyobb figyelmet szen­téi hazai magyar irodal­munknak és figyelemmel kí­séri költészetünk fejlődé­sét is. Szakolczay Lajos cikkét teljes egészében közöljük. A csehszlovákiai magyar köl­tő pár évvel ezelőtt megjelent gyűjteményes kötetében (Ga­lambok szállnak feketében) már hangsúlyozottan jelentkeztek lí­rájának lényeges jegyei, a ha­gyományokhoz való kötődés és a „földhözragadt versei“ pezsdí- tő mitológiai párhuzamok. Pan- teisztikus ellágyulás és komo­ran sorsukat vállaló istenem­berek küzdelme, gyermeki tisz­taságú naivitás és az örökké forgó tüzes kerék fájdalmával megjelölt Ixion jellemzi most is Ozsvald költészetét. Legújabb verseskönyvének világa az elő­ző kötetben önmaga értékeit józanul számba vevő költő meg. állapodottságából eredeztethe­tő. Otthonságélménye a termé­szetben megnyugvást találó ember derűs életszemléletéből fakad, megkeseredettségét az időben szétszakadó paraszti lét­forma eltűnése — korai versei­nek éppen ez a legfőbb élmény­forrása; — és civilizált korunk ellentmondásai magyarázzák. Az eddig is öntörvényűén épít­kező líra a begyűjtés után mindinkább a beléfordulást választja, úgy tetszik, mintha tovább egyszerűsödne a koráb­ban már meglelt hang. Gyak­rabban kap helyet a világot és önmagát szinte felülről szem­lélő meditativ elmélkedés, is­mételten jelentkezik a népme­sék szimbolikájával rejtett én­állapot bajaink felfedése (Vál­tozatok — népmesékre). Azon­ban sohasem visszavonulásról van szó — mit is magyarázhat­na a halkságával figyelmeztető költő groteszk bírálata (Civili­záció) —, sokkal inkább a technikai vívmányokat saját bőrén átélö-tapasztaló költő megszenvedett belenyugvásáról. Ozsvald víziói a széthullott vi­lágról tudósítanak, egyszerre mutatják a személyes élmény hevét (Szekerek balladája) és az által kiváltott társadalom­kritikát (Kövület). A Sinka emlékére írott vers (Sírfelirat) bármennyire elveti a balladát — „meghaltak már a balladák /ördögpille parázs­ra szállt“ — a költő népmese! ihletésű sorai nemegyszer még­is azt a műfajt hívják elő. A címadó költemény több tétel­re bontott síratója az elve­szett gyermekkorra együtt a las­san halódó világot is búcsúz­tatja. S a tragédiának nemcsak a költő részese — „Küllőkre ta­padó Ixion, /forog velem a fáj­dalom“ —, hanem a fejlődés megbonthatatlan rendjével a valaha jó szolgálatot tett tár­gyat elvető huszadik századi világ is. Amelynek törvényei és igényei ítélkezővé teszik a sze­mérmesen magába húzódó, a társadalom ügyes-bajos dolga­it látszólag elkerülő költőt. Ozsvald költészete sohasem csak a természet harmóniájára épülő panteisztikus élményvi­lágot mutatja, hanem a kor el­lentmondásaival szembekerülő, örökké választásra-cselekvésre kész embert is. A kötet leg­nagyobb versének (Gótika) ép­pen abban van a művészi ere­je, hogy a művészettörténeti meghatározások és alapfogal­mak helyett a tipográfiailag is kiemelt „toronykupolás“ részt egy erősen társadalmi ihletésű általános történelmi montázs követi. „Látom a szépség és a borzalom kőbe dermedt száza­dát“ — mondja a költő, s ahogy eseményekben és vissza­emlékezésekben felidéz, már jóval túllép a csendes bele­nyugváson. A falusi élményvi­lág felszakadó gyökerei a Sze­kerek balladájában még ellá­gyították, de itt már a kor ke­ménységét a döbbenetes hatású társadalmi tabló gondolati ke­ménysége rajzolja. (Madách). Szvjatoszlav Richter... ez a név már előre jelzi: ritka ze­nei esemény részesei leszünk. A nagyterem zsúfolásig meg­telt. Richter... a hangverseny előtt ezt mondja minden száj, ezt érzi minden szív, az arco­kon az élményvárás öröme ra­gyog. Pedig Richtertől különös mó­don nem az élmény önfeledt örömét kapjuk. Öt inkább el­szoruló torokkal és szívdobog­tató csodálattal hallgatjuk, olyan érzéssel, amit csak rend­kívüli jelenségek váltanak ki belőlünk. Mikor leül a zongo­rához, már az első taktusok­nál tudjuk: a dobogón most va­lami egészen más történik, mint amihez a hangversenyélet jó, jobb és legjobb produkciói során hozzászoktunk. Richter lényét és művésze­tét nem lehet szuperlatívuszok- kal megközelíteni. Előadómű­vészete a művészi átlényegülés csodája. Richter nemcsak tol­mácsol, az alkotó gondolkozás erejével valóban életre kelti az évtizedek vagy évszázadok óta porladó zeneszerzőt. Nagy magasságokból lát határtalan térségeket és a zongora mellett évszázadokat jár be, mert egy- egy komponista teljes érvényű megszólaltatásához nála a kor­szellem érzékeltetése is szer­vesen hozzátartozik. így Rich- terrel kapcsolatban a gyakran emlegetett stílusismeret is el­hibázott kifejezés volna. Ter­mészetes, hogy minden stílusré­tegben egyforma biztonsággal mozog, de ez a megállapítás csak a felületet érinti, mert Richter előadóművészete min­denkor a tolmácsolt zeneköltő szellemét sugározza. Az est műsora: Schubert c- moll szonáta, öt dal Mendels­sohn op. 19-es számot viselő Lieder ohne Worte ciklusának I. füzetéből, egy Chopin Noc­turne (b-moll, op. 9. 1. szám), és végül Debussy Képek című sorozatának első része. Richter játékát hallgatva nem jut idő arra, hogy tudatosan megfigyeljük kifejezési eszkö­zeinek tökélyét. A richteri al­kotás különleges formája le­nyűgözi és ellenállhatatlanul hatalmába keríti a hallgatót, elsősorban talán azért, mert Richter hisz a művészetben, az igaz művészet építő erejében. Ezt a hitet őrzi és hirdeti a világban, ez művészetének leg­nagyobb ajándéka. Becses szovjet vendégünket a közönség tomboló lelkesedés­sel ünnepelte. Érdekes módon még a második ráadás-szám is különleges meglepetést tarto­gatott. Richter vulkanikus ere­jét egész este vasakarat fogta össze. Csak a második ráadás­ban tört ki a láva, elborította a művészt és a közönséget. Richtert bírálni tulajdonképp nem is lehet. Legfeljebb meg- indultan elgondolkozhatunk azon a tüneményen, ami mű­vészetének egészét jelenti. HAVAS MÄRTA A bratislavai J. DIMITROV Vegyipari Művek azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: # munkásokat műszakmunkára vegyi és segédüze­meltetéshez % kőműveseket, ácsokat és segédmunkásokat az építészeti részlegre Q munkásokat áru ki- és berakásához (teljesít­ménymunka) ^ szalagkarbantartókat a szuperfoszfátot gyártó részlegre # brigádmunkásokat meghatározott időre, valamint szombat- és vasárnaponként teljesítménymun­kára Q 17 éven felüli leányokat polipropilén- és müse- lyemgyártáshoz továbbá: # lakatosokat # hegesztőket # gépberendezés-karbantartókat # esztergályosokat © asztalosokat # ácsokat # samottozókat és # darukezelőket Nőtlenek és hajadonok számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt Telefon: 177, 20-41 és 24-76-os mellékállomás. Villamosjárat: 3-as, 5-ös és 7-es (végállomás). Chemické závody J. Dimitrova, n. p. osobné oddelenie Bratislava of 27 ■ A bratislavai Stavoindustria, Bratislava, Benediktiho S. azon­nali belépéssel alkalmaz: — kőműveseket, — ácsokat, — őröket, továbbá egy nőt a trnávkai bü­fébe. Az érdeklődők üzemünk toborzá­si osztályán, Bratislava, Benedik­tiho 5. szám alatt jelentkezze­nek (a Poliklinika mellett), ahol bővebb felvilágosítást nyújtunk. A munkaerűtoborzást a városi ke­rületi nemzeti bizottság — Bra­tislava I. — Prac. 99—1650/71. szám alatt engedélyezte. Stavoindustria národný podnik, Bratislava Pobočný závod HSV, Bratislava Hviezdoslavovo nám. č. 21. ÚF 40 SI A Dunaszerdahelyi Felvásárló Üzem keres azonnali belépéssel Dun. Stredára, Lehnicére és Ro- hovcére — raktárosokat, — közgazdászokat és — technikusokat. ŰF-37 ■ Kultúrpolitikai munkához ér­tő, kellő politikai ismeretekkel, szervező képességgel és hajtási jogosítvánnyal rendelkező sze­mélyt keresünk a CSEMADOK já­rási titkári tisztségének betölté­sére. Az érdeklődők jelentkezésü­ket — mellékelve hozzá életraj­zukat — a következő címre küld­jék: CSEMADOK járási titkársága, Galanta. ÚF-35 ■ Jó karban levő Octávia eladó. Karkusz István, Hodejov 168., okr. Rimavská Sobota, telefon 931-24. 0-312 ■ Eladó háromszobás ház nagy, jövedelmező kerttel, nitrai főút­vonalon, Levice közelében, falu központjában, megállónál. Klára, Veľký Dúr, 186. 0-321 ■ Dió szekreter eladó. Vladimír Pekárik, Bratislava, Sibírska 14., telefon 479—613. 0-316 ■ Megismerkednék a „Dunatáj jelige hirdetőjével. Minél előbb levelet várok. Jelige: Májusban. 0-314

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents