Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám, szerda
A tervszerű irányítás megjavításának feltétele az üzem — szakágazati igazgatóság — szakágazati minisztérium vonalon a közvetlen szervező és irányító munka teljes érvényesítése, amely a demokratikus centralizmusnak a gazdaságban való alkotó érvényesítéséből indul ki. 1972-től ezért életbe léptetik a differenciált intézkedések rendszerét, melynek célja a közvetlen irányítási rendszer megszilárdítása és hatékonyságának növelése. A szakágazati minisztériumok meghatározzák az irányítás illetékes szabályait, melyek módosítják az ágazaton belül a kölcsönös együttműködés kapcsolatait és mechanizmusát, elsősorban az irányítás középső szintjének és az üzemeknek a helyzetét, jogkörét és felelősségét. Valamennyi üzemben következetesen ellenőrizni kell űz üzemen belüli irányítás rendszerének hatékonyságát; az érvényesített műszaki-gazdasági és szervezési szabályok rendszerében meg kell szüntetni a fogyatékosságokat, s ennek alapján hatékonyan kell fejleszteni az érdekelt vezetők és az összes dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét. Ügyelnünk kell arra, hogy következetesen érvényesítsük a gazdasági vezetők anyagi érdekeltségének alapelveit, melyeket a csehszlovák kormány 1971. február 11-i határozata foglal magába. Ez a határozat leszögezi, igényesebbeknek kell lennünk az elért eredmények komplex értékelésénél. Figyelembe kell venni az elvállalt feladatok igényességét, a bel- és a külkereskedelem megrendeléseinek teljesítését, az építkezési beruházásokat, valamint a szervezet tevékenységének más eredményeit, melyek jelentősek a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött gazdaság- politikfe céljai és célkitűzései következetes teljesítésének szempontjából. Az a feladat, hogy sikeresen elérjük az Idei gazdasági célokat, előtérbe helyezi a komplex szocialista racionalizálást, mint a tartalékok feltárása és mozgósítása, a fogyatékosságok leleplezése és a bevételi források kihasználása hatékony eszközének teljes érvényesítését. Ezért át kell értékelnünk a már kidolgozott racionalizálási programokat, és arra kell irányítanunk azokat, hogy maximálisan támogassák az 1972. évi tervezett gazdasági fejlődést, amelyről jogosan azt mondjuk, hogy terjedelmét és tartalmát illetően a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött gazdasági program teljesítéséről dönt. 1972-ben az ötödik ötéves terv feladatai teljesítésének döntő szakaszába léptünk. Ebben a szakaszban döntő jelentőséget kapnak a növekedés Intenzifikáciős tényezői. A gazdasági fejlődés igényes programjának megvalósítása az egész tervszerű irányítási rendszer minőségi megjavításán kívül megköveteli az összes dolgozó aktív részvételét. Valamennyien közvetlen részt vesznek a gazdaságpolitika megvalósításában. Terveink valóra váltását a közös céllal egyesített dolgozók millióinak alkotómunkája feltételezi. Feladatunk, hogy az emberek áldozatkészségét, aktivitását és alkotó lelkesedését helyes irányba tereljük a meglevő források és tartalékok maximális kihasználása érdekében. Ehhez szükséges, hogy a dolgozókat rendszeresen tájékoztassuk az illetékes munkaszakasz feladatairól és problémáiról. Ez megköveteli, hogy fokozzuk a mérnöki, a műszaki dolgozók és a munkások együttműködésének intenzitását a termelésben, ami lehetővé teszi, hogy már megszületésükkor megjavítsuk az elfogadott racionalizálási intézkedéseket az elmélet és a gyakorlat dolgozói nézeteinek hatékony konfrontálásával. II!. A párt mezőgazdasági politikája a CSKP XIV. kongresszusa után A csehszlovák mezőgazdaság a CSKP vezetésével jelentős sikereket ért el. A mezőgazdaság szocialista átépítése Lenin szövetkezetesítési terve alapján megteremtette az alapfeltételeket a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. 1970- ben a háború előtti színvonalhoz viszonyítva a mezőgazdasági össztermelés csaknem egynegyedével növekedett, a piaci termelés több mint 82 %-kal. Az egy főre eső össztermelés mintegy két és félszeresére növekedett. A sertéshústermelés a 3- szorosára, az egész hústermelés és a tojástermelés a kétszeresére növekedett. Mezőgazdaságunk mai színvonalát bátran összehasonlíthatjuk a fejlett országokéval. A CSKP XIV. kongresszusa és a népgazdaság ötéves fejlesztési tervének általa elfogadott irányelvei újból az egész társadalom figyelmét a szocialista mezőgazdasági termelés további sikeres fejlesztésére fordítja. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az ötéves terv politikai és gazdasági fő célját az az elv fejezi ki, hogy 1975-Ig az élelmiszer-fogyasztás növekedését saját termelésünk növekedésével* kell biztosítanunk. E cél elérése megköveteli, hogy öt év alatt a mezőgazdasági piaci termelés legalább 18—19 °/o- kal növekedjen. 1971—1975-ben a termelés növekedése nagyobb lesz, mint 1948-ban az egész mezőgazdasági termelés. A mezőgazdaság fejlesztését az elmúlt évekhez hasonlóan a dolgozók számának természetes csökkenése mellett biztosítjuk. A mezőgazdasági termelés növekedésének döntő tényezője a munkatermelékenység növekedése, amely 28 %-kal fokozódik. Az ötödik ötéves terv folyamán jelentősen emelkedik a mezőgazdaságban a műtrágyák és más vegyszerek használata. A műtrágyák felhasználása az egy hektárra eső 174 kg-tól 1970 és 1975 között 222 kg-ra emelkedik. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a mezőgazdaságot korszerű technikával lássuk el. Az ötéves terv folyamán 19,5 milliárd korona értékű technikai felszerelést kap mezőgazdaságunk. A mezőgazdaság gépi ellátottsága több mint a felével növekedik. Az ötödik ötéves terv végéig ez lehetővé teszi, hogy a gabonát teljes mértékben kombájnokkal arassuk, a burgonya 90 %-át gépekkel ültessük, a burgonyaföldek háromnegyedéről kombájnokkal gyűjtsük be a termést, a cukorrépa begyűjtését 95 %-ra gépesítsük stb. A XIV. kongresszus feladatainak teljesítése nagy igényeket támaszt az építkezési beruházásokkal ézemben. Az építkezési beruházások súlypontja az állattenyésztésben van, ahol az ötödik ötéves terv folyamán a tojástermelésben, a sertéshús és a szárnyashús termelésében a nagyüzemi technológia kerül túlsúlyba, és megtesszük a döntő lépést annak érdekében, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben is bevezessük a progresz- szív technológiát. Az állattenyésztésben az új objektumok építésére és a régiek korszerűsítésére fordítják a beruházási eszközök 40 %-át. A tehén- és a szarvasmarha-állomány 10—12 százalékát, a kocák és a malacok egynegyedét, a tyúkok egy- harmadát újonnan felépített vagy korszerűsített istállókban helyezzük el országos viszonylatban. Elsősorban a termelés magas fokú koncentrációját lehetővé tevő objektumokról van szó, ahol érvényesíthetjük a progresszív technológiai módszereket, és nagy munkatermelékenységet érhetünk el. A növény- termelésben elsősorban a talajjavításra, a tárolók, a gabona- raktárak, a takarmányraktárak és a szárítók építésére, fordítjuk a beruházásokat. A haladó nagyüzemi technológia érvényesítése a munka kulturáltságának növeléséhez és az anyagi érdekeltség fokozásához vezet, ami hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaságban megoldjuk a munkaerőproblémát. A CSKP politikája a mezőgazdasági termelés koncentrációja és szakosítása, valamint a kooperációs kapcsolatok fejlesztése terén A munkamegosztás, a szakosítás és a koncentráció fejlesztése törvényszerű folyamat, amely a termelőerők és termelési 14
