Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám, szerda
A közös üzemek a termelés szakosításának és koncentrációjának egyik alapvető formája. Ezeket a szövetkezetek vagy az állami mezőgazdasági szervezetek alakítják ki mint önálló jogi és gazdasági szubjektumokat, melyeknek önálló viszonyuk van az állami költségvetéshez. A közös üzemben egyesült szervezeteknek jogukban áll, hogy a szerződés által meghatározott mértékben és feltételek között vegyenek részt tevékenységében, részt vegyenek az irányításban, részesedjenek a gazdálkodás eredményeiben, mégpedig az érvényes szabályok és szerződésileg leszögezett elvek alapján. A mai napig mintegy 400 közös szövetkezeti üzem alakult. Ezeknek csaknem egyharmada mezőgazdasági termeléssel foglalkozik — túlnyomórészt tojástermeléssel, szárnyas-, sertés- és borjúneveléssel. A többi üzem a kisegítő munkákat és szolgáltatásokat végzi, talajjavító és építő szövetkezetek, a gyümölcs tárolásával, a gabona szárításával stb. foglalkoznak. Az eddig létesült közös szövetkezeti üzemek az állóalap értékéből több mint háromnegyed milliárd koronát képeznek. Az elért eredmények a termeléskoncentráciő e progresszív formájának előnyeit bizonyítják. A munkatermelékenységben például a tojástermelésben, a baromfi- és a sertéshústermelésben 5—7-szer nagyobb teljesítményeket érnek el az efsz- ekhez viszonyítva. Az egyes üzemekben a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, és az egy dolgozóra eső évi teljesítmény értéke több mint félmillió korona, ami az iparban elért átlagos munkatermelékenységnek csaknem a négyszeresét jelenti. A tiszta haszon és a; saját költségek közti viszony által kifejezett rentabilitás ezekben az üzemekben háromszor nagyobb, mint az éfsz-ekben. A termelés koncentrálásának és szakosításának megvalósítása hosszú ideig tartó céltudatos folyamat, amely a tudományos-műszaki haladással, a megfontolt, átgondolt beruházási politikával összhangban megy végbe. Ez megköveteli, hogy minden járásban kidolgozzák a koncentráció fejlesztésének, a termelés szakosításának távlati tanulmányait, valamint megvalósítása tervét, az anyagi és pénzügyi biztosítás lehetőségeitől függően. A csehszlovák mezőgazdaság fejlődésének új szakaszába lép, amelyben a cél a korszerű szakosított koncentrált szocialista nagyüzemi termelés kiépítése. Ez távlati kancepció, melynek megvalósítása túllépi az ötödik ötéves terv időszakát. Céltudatosan, tervszerűen irányított folyamatról van szó, amely csak akkor hozhatja meg a várt eredményeket, ha nemcsak az irányító szervek és a vezető dolgozók; hanem valamennyi dolgozó is saját ügyének tekinti. Változásokat kell elérnünk az emberek tudatában, mivel ők, a tervek helyességébe vetett hitük és kezdeményezésük képezi bármilyen politikai, társadalmi változás sikeres megvalósításának alapfeltételét. A kooperációs kapcsolatokat csak az önkéntesség alapján, valamennyi résztvevő meggyőződése alapján létesíthetjük. Mindenkinek meg kell győződnie a program helyességéről, az életszínvonal és a falusi életmód további megjavítása szempontjából. Ennek érdekében részletesen kell tájékoztatni a célokról és a tervekről, magyarázó és meggyőző kampányokat kell szervezni, és hatékony politikai tömegmunkát kell kifejteni. Feladatunk, hogy fokozatosan kiküszöböljük az eddigi különbségeket, a mezőgazdaság és az ipar közeledjen egymáshoz, hogy gazdaságilag és műszakilag kiegyenlítődjön, mivel a mezőgazdaság és az ipar az egész népgazdaság alapfontosságú, döntő ágazata. Az előttünk álló új szakasz a munkások és a szövetkezeti parasztok osztályának újabb közeledését, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását jelenti, amely egész szocialista társadalmunk politikai alapja. A XIV. kongresszus értékelte és lezárta fejlődésünk nagyon bonyolult időszakát, és kidolgozta szocialista hazánk további fejlődésének igényes és reális programját, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség létérdekeit. E program elválaszthatatlan része az ötödik ötéves terv gazdasági célkitűzései. Ez a program nagyon vonzó a dolgozóit számára, mivel megnyitja előttük a fejlődés távlatait, megteremti a feltételeket az alkotómunkához, a létbiztonság elmélyítéséhez, az emberek boldog életéhez. A párt, az összes pártszerv és -szervezet munkájának s figyelmének központjában kell állnia a gazdasági fejlődés programjának. A gazdaságpolitika kitűzött céljait csak akkor oldhatjuk meg, ha az összes pártszerv és szervezet aktívan részt vesz megvalósításukban. Az ő feladatuk, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak a gazdasági program teljesítésének jelentőségét a nemzet gazdaságának fokozásában, és megnyerjenek mindenkit e program megvalósítására, arra, hogy alkotó erejét mindenki erre a célra fordítsa. A pártszervek vezetésével egyesül az állami és a gazdasági szervek törekvése a dolgozók millióinak kezdeményező munkájával. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése a gazdaságban a gazdasági program sikeres teljesítésének alapfeltétele. A pártszervek és -szervezetek mindennapi munkájában ez megköveteli, hogy politikailag viszonyuljanak a gazdasági problémák megoldásához, politikai és társadalmi-szociális jellegüknek, és a dolgozókra tett hatásuknak megfelelően oldják meg a gazdasági jelenségeket és feladatokat, munkahelyükön gondosan ellenőrizzék a gazdasági fejlődés feladatainak teljesítését. Igényesebbeknek kell lennünk a vezetők munkájának értékelésében. Éles harcot kell indítanunk a kényelmesség, a konzervativizmus, a még mindig gyakran előforduló spekuláció ellen, a rend és a fegyelem megszilárdításáért a termelésben, a kereskedelemben, a közlekedésben és minden más szakaszon. A mai viszonyok között hatékonyabban kell kihasználnunk a gazdasági vezetőség ellenőrzésének jogát. Most elsősorban az a feladatunk, hogy mindenütt igényesen értékeljük, hogyan teljesítettük 1971-ben a tervfeladatokat. A pártszervezeteknek és -szerveknek figyelmüket elsősorban a fogyatékosságok következetes kiküszöbölésére és elhárítására kell fordítaniuk, melyek a tavalyi fejlődés folyamán merültek fel, és sok közülük még az előző évek öröksége. A pártszervezetek figyelmének súlypontját az idén gazdasági területen a termelés és minden gazdasági folyamat minőségi oldalának megjavítására kell összpontosítani. A kommunistáknak nem szabad beletörődniük azokba a fogyatékosságokba, melyek a gazdaság egyes szakaszain a XIV. kongresszus határozatainak teljesítésében nyilvánulnak meg. Minden törekvésüket ezek céltudatos kiküszöbölésére kell fordítaniuk. A párttagok, a szakszervezetek funkcionáriusai, az Ifjúság, a mesterek és a, többi vezető álljon az akadályok eltávolításának és a legigényesebb feladatok megoldásának élére, és a szocialista munkaversenyt elsősorban a minőségi feladatok biztosítására irányítsák. A párt, az állami, a gazdasági és a társadalmi szerveknek, valamint szervezeteknek rendszeres pártpolitikai munkát kell kifejteniük, és egységesen kell fellépniük az 1972. évi állami terv biztosítása érdekében. Az egész pártban össze kell kapcsolni a politikai munkát a gazdasági feladatokkal. Kedvezőbb erkölcsi, politikai feltételeket kell kialakítanunk mindazok számára, akik igényesek a terv teljesítésében annak érdekében, hogy biztosítsuk a csehszlovák gazdaság további hatékony fejlődését, és azok számára, akik következetesen betartják a párt, az állami és a tervfegyelmet. Valamennyiünknek tudatosítanunk kell, hogy a terv mindenki számára törvény, amelyet nem lehet önkéntesen megváltoztatni, és az, aki nem teljesíti e feladatokat, megkárosítja a gazdaságot, megkárosítja önmagát és másokat is, és meghiúsítja az életszínvonal gyorsabb emelkedését. A CSKP alapszervezeteinek mindennapi munkájukban szem előtt kell tartaniuk Husák elvtársnak a CSKP XIV. kongresszusán elhangzott szavait: „Ugyanolyan határozottan, mint ahogyan a népgazdaság konszolidálásáért harcoltunk, kell ma küzdenünk a gazdaság műszaki, gazdasági fejlődéséért.“ I 16
