Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám, kedd

TUDOMÁNY BP-” ““f? St- á SS ** T;«3 cs BALLISZTIKUS REPÜLÉS Mind a katonai, mind az űrkutató rakéták tapasztalatai új gondolatokkal kísértik a terve­zők fantáziáját: hogyan gyorsítható meg a légi közlekedés a kifejlesztett technikai eszközök­kel? És ehhez szorosan kapcsolódik egy jelen­tős gazdaságossági probléma: hogyan tehetne többször felhasználni a mesterséges holdakat vagy űrlaboratóriumokat pályára állító indító fokozatokkal? Ezek az emelő fokozatok repülő­gépszerű szárnyas alkotmányok, vagy rakéta­szerű, szárny nélküli szerkezetek: a lényeg az volna, hogy automatikusan vagy pilótával ép­ségben földre szánjanak, miután feladatukat tel­jesítették, és hogy újból fel lehessen őket hasz­nálni. Ha egyszer ilyen emelő fokozatokat sikerült kifejleszteni, akkor lényegében ugyanezek fel­használhatok arra is. hogy szuperszónikus se­bességgel a fél világot megkerülve, hasznos ter­het juttassanak igen rövid idő alatt nagy távol­ságra. Az elérhető legnagyobb sebesség ilyen módon 28 000 km/óra, ennél gyorsabb jármű már óhatatlanul állandó pályára á41 és mesterséges holddá válik. Az energiafelhasználás matematikája A közvéleményben talán nem elég tudatos, hogy egy mesterséges hold pályára állítása, vagy egy nagy távolságú földi repülés energia­felhasználása nagyjából összemérhető. Ha egy nagy sugárhajtású gép 4000 kilométert megtesz 4,o ura alatt, akkor az egész úton állandóan kü- ruloelüi a saját súlyának 1/18 részét kitevő to- loerőt fejt ki. Ez az idő légsúrlódás- és gravitá­ciómentes térben 1/18 g gyorsulással mozgatná a járművet 16 750 másodpercig, biztosítva szá­múra a 0 km/másodperc végsebességet, ami több mint elég a pályára állításhoz. Ne felejtsük el, hogy a repülőgépnek egész útján le kell küzde­nie a légsúrlódást és a gravitációt, míg a raké­ta igen gyorsan áthatol a légkörön, és ha egy­szer felgyorsult, a keringés már nem jár ener­giafogyasztással. A személyzettel keringő űrlaboratóriumok rendkívül sok hasznos feladat ellátását ígérik: hírközlés, tv-közvetítés, meteorológiai szolgálat, viharjelzés, hó- és jégviszonyok megfigyelése, a légi és vízi közlekedés ellenőrzése, mezőgaz­dasági, vízgazdálkodási és geológiai kutatások, nem is beszélve a fizika, a csillagászat és a bio­lógia területén végezhető tudományos munká­ról. Azak a jármüvek, amelyek a Föld és az űrlaboratóriumok közt biztosítják az összekötte­tést, legyen az személyszállítás vagy készlet oda- juttatása, talán jobban fognak hasonlítani a mai repülőgéphez, mint a rakétákhoz, de minden­képpen különlegesen épült járművek lesznek. Az űrkutatás hatásos fejlődése szinte elkép­zelhetetlen. ha továbbra is minden egyes felbo­csátás hatalmas költséggel megépített, bonyo­lult berendezések szükségszerű elpusztulásával jer együtt. A legolcsóbb kilövés is legalább egy tucat nagy sugárhajtású gép árával egyenérté­kű, és azok nem egyszer, hanem sok százszor ví?gy több <3z3rszer felszállnak. A visszatérő in­dító fokozatok legalább egy nagyságrenddel csök­kentenék az űrkutatás költségeit. Indító berendezések Erro vonatkozó elképzelésekkel már évtize­dekkel ezelőtt találkoztunk. A harmincas évek­ben Siinger egy 100 tonnás repülőgépet rakéta­hajtású szán segítségévei 3 kilométeres pályán kívánt szuperszonikus sebességre felgyorsítani. A pálya végén a szán lefékez, és a gép 1,5 Mach sebességgel (a Mach-szám áramlási jelenségekre jellemző viszonyszám; a repülő test sebességé­nek és az illető közegben fellépő hang terjedési sebességének a hányadosa; az a sebesség, amely­nek Mach-száma 1-nél nagyobb, szuperszónikus) hagyja el, hogy szárnyaival 30 fokos szögben emelkedjék 1700 m magasságba. Itt gyújt be a gép saját rakétahajtóműve, amely tovább emeli a 160 km magasságban ívelő ballisztikus pályá­ra. A földi légkörbe visszatérve, „szökdelö“ technikával nyújtja meg az útját, csökkenő amplitúdójú hullámszerű pályán haladva a hatá­sos légkör határán. így a súrlódás kisebb ada­gokban alakul hővé, és a gép fémburkolata a közbenső időkben ki tudja a hőt sugározni. A bökkenő a gép szerény tömegviszonya volt: kö­rülbelül 300 kg hasznos terhet vihetett volna 24 000 km távolságra. A gondolat még sokáig kísértett, de a szár­nyas emelő fokozatok kedvezőtlen tömegviszo­nya elkerülhetetlenné teszi a több fokozatot. A kísérletek nem korlátozódtak rakétahajtású emelő fokozatokra, hanem sugárhajtással is pró­bálkoztak, de a rendszer nem kielégítő hatásos­ságán és magas árán megbukott a dolog. Az elképzelést így se utalták a lehetetlensé­gek birodalmába- elméletileg tovább él, mint megvalósítandó eszmény. Ha egyszer sikerül el­érni a 4—6 Miich sebességet turbósugárhajtás­sal és a 8-10 Machot rakétameghajtású repülő­géppel, az újra felhasználható emelő fokozatok természetes fejlődésként jelennek majd meg. A kerozén és hidrogén üzemanyaggal dolgozó első fokozat — a már kidolgozott tervek szerint — 5,5 Machig gyorsít. A második rakétafokozat 12 Mach sebességig gyorsít és 40 000 méter magas­ságban válik le. A szárnyas indító fokozat az­után visszatér az indítóállomásra. Ez a kombi­náció becslés szerint öt tonna hasznos terhet helyez 580 kilométeres pályára. Az agolok három hasonló felépítésű, szárnyas rakétával vélik megoldani a problémát. A kö­zépső áll a pályára, a két szélső csak emel és üzemanyaggal látja ej a továbbhaladó egységet. Miután a két kísérő levált, azokat pi­lóták kormányozzák vissza, kis sugárhajtóművek segítségével. Az űrhajó kéttonnás terhével, ha­sonló aerodinamikus technikát alkalmazva, ma­ga is le tud szállni. Tízesztendei fejlesztőmunka, majd további tízévi üzemi tapasztalat után 20— 30-szor olcsóbb megoldást remélnek a mai meg­oldáshoz képest. Visszatérő rakéták Vajon a szárnyas emelő fokozat az egyetlen járható út? A hagyományos vízszintes leszállás kétségtelenül nagy erő, amely a gondolatokat ebbe az irányba tereli. A leszállás helyének kor­látozottsága — és ez főleg Európában fontos szempont — ugyancsak ezt az elképzelést erő­síti. Ha a leszállás tekintetében nagyobb szabadsá­got engedünk meg, előtérbe kerülnek a jóval egyszerűbb szerkezetű és olcsóbb rakétamegol­dások. Ilyen konstrukcióban egy 19 méter hosz- szú alkotmány, közel 100 tonna induló súllyal, 122 tonna tolóerővel 3,5 — 4 tonna hasznos ter­het tud pályára juttatni. Feladatának teljesítése után rakétafékezéssel, majd a szárazföldi le­szállás utolsó fázisában légpárnával biztosítja a sima földreérést, mint ahogy ezt a függőlege­sen lel- és leszálló (VTQLj repülőgépek is te­szik. Az elérhető tömegarány a visszatérő rend­szert is beleértve, 0,91. A leszállási technika sok­ban hasonlít a Holdon, a Vénuson és a Marson már sikerrel alkalmazott módszerhez. Leszálló­helynek tehát úgyszólván akármilyen felszín megfelel. A nyolcvanas évekre várhatjuk olyan egyfo- kozatú visszatérő indító fokozat kifejlesztését, amely lehetővé teszi extrém rövid idő alatt a Föld bármely pontjának elérését, vagy bárme­lyik ürlaboratórium felkeresését. Ennek elsősor­ban a gyors segítségnyújtás, mentőszolgálat, föl­di vág/ űrbéli szerencsétlenségek színhelyén a villámgyors megjelenés szempontjából van nagy jelentősége. A MEZONOK TITKAI NYOMÁBAN A modern fizika egyik legégetőbb problémája az elemi részecskék általános elméletének meg­alkotása. Olyan elméletre lenne szükség, amely megmagyarázná e részecskék tulajdonságait, köl­csönhatásaik jellegzetességeit, ugyanakkor lehe­tővé tenné új részecskék keletkezésének tudo­mányos előrebecslését, szóval alapul szolgálhat­na a mikrovilág fizikájának továbbfejlesztésé­hez. Ilyen átfogó elmélet kidolgozásához a már ismert elemi részecskék rendkívül alapos tanul­mányozására van szükség. A fizikusok már régóta meggyőződtek róla, hogy a világűrben különleges szerepük van a mezonoknak elnevezett részecskéknek. A mezo­nokat először a kozmikus sugárzásban mutatták ki. Minden jel arra vall, hogy közvetítésüknek köszönhető a változásoknak az a sokfélesége, amelyek az elemi részecskék világában végbe­mennek. A kozmikus sugárzásban a mű-mezonoknak elnevezett részecskéket fedezték fel. [A külön­böző mezonokat görög betűkkel jelölik.) Ennek sokfélesége alaposan megzavarta a kutatókat. A vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a mü- mezon°k bizonyos meghatározott körülmények között hosszú ideig is élhetnek. Az egyes me­zonok viszont gyorsan elpusztulnak és olyan részecskék születését hívhatják létre, amelyek már nem is emlékeztetnek „szülőikre“. Ezek a gigantikus sebességű lövedékek a me­zonok számos új tulajdonságát árulják el. Újab­ban kétségbe vonták a mezonok elemi jellegét is, minthogy belső szerkezetük egyre bonyolul­tabb rendszert árult el. Az elektronok vagy gamma-kvantumok ütköztetése révén létrehozott mezonok csak nagyon rövid ideig élnek. Tovább nehezíti a megfigyelést, hogy csak a másodla­gos részecskék megjelenése után lehet eldönte­ni, mikor, hol és milyen mezonok keletkeznek. A Szovjetunióban széles körű kísérleteket és megfigyeléseket végeznek főként olyen semle­ges mezonokkal, amelyeknek nincs villamos töl­tésük. Ilyen részecskék meglehetősen ritkán jönnek létre. Hogy tulajdonságaikat meghatá­rozhassák, a fizikusoknak sok száz fényképfel­vételt kell áttanulmányozniuk, hátha megtalál­ják rajtuk a semleges mezonok „névjegyeit“, nyomait. Egy-egy fényképfelvétel a gyorsítóbo- rendezés több órai munkája után készül el, és még így is sokszor rossz vagy üres a fénykép- felvétel. A szovjet fizikusok sokszor jóformán áthágha­tatlan akadályokba ütköznek a mezonokkal vég­zett kísérletek során. Számos olyan kísérletük volt például, amelyeket az elméleti tervek sze­rint nem lehetett végrehajtani. Ennek csak egy oka lehet: a részecske-elmélet tökéletlensége. Az eddigi részecske-elméletből ugyanis nem ve­zethető le pontosan, milyen körülmények között jöhetnek létre a keresett részecskék. További nehézségeket okoz, hogy bizonyos semleges mezonok csak óriási energiájú ütköz­tetés révén jönnek létre. Az ilyen kísérletekhez több tucat tonnányi berendezésekre van szük­ség, csak ezek segítségével lehet létrehozni a kívánt másodlagos részecskéket, majd spektro­méterrel megmérni energiájukat és tömegüket. (dj) A Vinohrady Bratislava női röplabda együttese a legutóbbi bajnoki fordulóban először vereséget szenvedett az RH Praha csapatától, de utána 3:T-re győzött a Lok. Liberec ellen. Felvételünk ezen a mérkőzésen készült. (Alexy felv.) KÜLFÖLD! LMÜG0-BAJNÖKSÄG9K Gyenyén ment az éllovasoknak Nem volt jó napjuk a külföl­di labdarúgó bajnokságok első helyezettjeinek. Közülük ugyan­is több kikapott, illetőleg pon­tot vesztett. Olaszország: A vasárnapig vezető AC Milan Firenzében 2:0 arányú vereséget szenvedett, így az élre ismét a Juventus ke­rült, amely otthon 4:0 arányban bizonyult jobbnak a Verona csapatánál. Néhány további eredmény: Cagliari — Atalanta 2:0, Inter — Catanzaro 1:0, Sampdoria — Roma 1:0. Az él­csoport: Juventus 26, AC Milan és Cagliari 24—24 pont. Belgium: Elszenvedte első ve­reségét a bajnokság élén álló FC Biugges csapata, de így is 4 pontos előnnyel vezeti a ta­bellát. Eredmények: FC Liége — Standard Liége 1:2, Waregen — FC Brugges 1:0, Racing White — Anderlecht 1:1. A bajnokság állása: 1. FC Brugges 32, 2. Standard Liége 28, 3. Ander­lecht 27 pont. Spanyolország: A 20. forduló eredményei: Celta — Real 1:1, Jugoszláviában a szovjet labdarúgó-válogatott Érdekes, hogy A. Ponomarjov, a szovjet válogatott új kapitá­nya az EB sorsolása után sem változtatott korábbi tervein. A szovjet válogatott az EB negyed­döntőjében Jugoszlávia együtte­sével mérkőzik, de a válogatott, ennek ellenére jugoszláviai ed­zőtáborozással kezdi az évet. 15 játékos utazott Jugoszláviá­ba, klubjaik nemzetközi mérkő­zésein szereplő kijevi és moszk­vai Dinamó futballistái hiányoz­nak a keretből. A szovjet válogatott az edző- táborozás közben Splitben ba­rátságos mérkőzést játszik a Hajdúk csapatával. A keret tagjai: kapusok: Bannyikov (Torpedo Moszkva}, Olejnyik (Szpartak Odrzsoni- kidze a ,,B“-ligából), hátvédek: Dzodzuasvili {Tbiliszi J, Iszto- min (CSZKA), Szerosztanov (SZKA RosztovJ, Hurcilava (Tbi­liszi), Kaplicsnij (CSZKA), Ab­ramov (Szpartak Moszkva), kö­zéppályások: Fedotov (CSZKA), Adriaszjan, Zamazanjan (mind­kettő Jereván), csatárok: Sev­csenko (Baku), Isztojan (Jere­ván), Gercsak (Lvov), Popej- kin (CSZKA). ® Olaszország férfi kézilabda­válogatottja Modenában 23:10 ará­nyú vereséget szenvedett Ausztria együttesétől. @ A Belgiumban lebonyolított nemzetközi mezei futóversenyt a 34 esztendős Gaston Roelants nyerte. A belga futó 25:00 perc alatt tette meg a 9 km-es távot. Második helyen a skót Stewart, a harmadikon az angol Wright végzett. ® A moszkvai nemzetközi fe­dettpályás atlétikai verseny né­hány eredménye: 600 m férfi sík­futás: Csernyisev 1:18,9, férfi ma­gasugrás: Tarmak 217 cm, női ma­gasugrás: Gotkovszka 180 cm, 100 méter női síkfutás: Plotnyikova 13,9 mp, női súlylfJkés: Csizsova 18,45 m. © Göteborgban hármas atlétikai viadalra került sor. A találkozón Svédország 82:75 arányban győ­zött Finnország és 86:71 Norvégia ellen. Két figyelemreméltó ereti- mény: rúdugrás: Kalliomaeki (finn) 530 cm, 3000 m: Halle (norvég) 7:57,4 p. Atletico Madrid — Bilbao 1:2, Gijon — Valencia 4:0. Az állás: Real 29, Valencia 25 punt. Portugália: Az első és a rnáso* dik helyezett, a Benfica és a Setubal találkozóján gólnélküli döntetlen születeti, ezzel a Ben­fica megőrizte 6 pontos előnyét, A 18. forduló: Benfica — Setu- bal 0:0, Atletico — Sporting 0:0. A bajnokság állása: Benfica 33, Setubal 27, Sporting 20 pont, Hollandia: Tartja 4 pontos előnyét a BEK-győztes Ajax. A 21. forduló néhány eredménye: NAC — Ajax 2:5, MVV — Fel- jenoord 0:2. Az állás: Ajax 39, Feijenoord 35, Sparta 29 pont. Franciaország: A vasárnapi forduló eredményei: Marseille — Bordeaux 3:0, Reims — Ni- mes 1:1. A bajnokság élén a Marseille áll 33 ponttal, a 2. helyezett Nimes nek 30 pontja van. A Zbrojovka Brno BEK győztes A Zbrojovka Brno férfi röp­labda-csapata nyerte az Európa Kupát, miután Brüsszelben ve­retlenül végzett a négyes döntő élén. A brnói röplabdázók így megismételték három év előtti sikerüket. A négyesdöntő utolsó mérkőzésén a csehszlovák csa­pat 3:1 arányban bizonyult jobbnak a holland Delta Amsz­terdam együttesénél. A BEK né- gyesdőntjének végeredménye: 1. Zbrojovka 3 0 9:2 6 2. Delta Amszterdam 2 1 7:4 5 3. Rulni Florencia 1 2 5:8 4 4. Dinamó Tirana 0 3 2:9 3 fi VSZ nyerte a Képes Sport Kupát Budapesten vasárnap este be­fejeződött a nemzetközi jégko­rong-torna, amelyen három csehszlovák, és három magyar együttes vett részt. A tornát veretlenül a VSŽ Košice együt­tese nyerte. Az utolsó napi eredmények: Slovan—Ferencvá­ros 13:3, Szlovák Ifjúsági válo­gatott— BVSC Budapest 5:2, VSZ Košice—Újpesti Dózsa 14:6. A torna végeredménye: 1. VSŽ 5 5 0 0 44?18 10 2. Slovan 5 4 0 1 46:16 8 3. Ferencváros 5 2 1 2 21:27 5 4. Újpest 5 1 2 2 21:34 4 5. Szlovák Ifj. vál. 5 113 18:28 3 6. BVSC 5 0 0 5 14:14 0 Női kosárlabda-liga Szlovák Nemzeti Kosárlabda- Liga: Nők: Myjava—Stará Tura 46:39, Ružomberok—Trnava 77:6,5, Poprad—Partizánske 87:17, Sereď—Žilina 54:52, Lo­komotíva „B“—B. Bystrica 41:53, Slovan—VSS Košice 43:53, UK Bratislava—VSŽ Ko­šice 75:50, Ružomberok—Parti- zánské 104:23, Poprad—Trnava 62:44, Sereď—B. Bystrica 53:67, Lokomotíva „B“—Žilina 64:59, Slovan „B“—VSŽ Košice 73:71, UK Bratislava—VSS Košice 46:52. (me) A sportfogadás hírei A 12 találatos Sazka-szelvény a következő: 123456789 10 11 12 221110211 0 0 1 1972. II. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents