Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
»nuKimmim Akik erődítményben laknak Az Egyesült Államokban növekszik a bűnözés, a betörések, rablótámadások és rablógyilkosságok száma, de amikor az ember erről hall vagy olvas, nem alkot a valóságnak megfelelő képet magánalc, hisz a statisztikusok a konkrét eseményeket elvont száraz számokká változtatják. A Life című amerikai képeslap drámai tények alapján számol be arról. tulajdonképpen mi rejlik a statisztikai számadatok mögött. Vizsgálatának tárgya New York „belvárosában“, Mannhattanban csupán egyetlen bérház volt: az East 78th Street-en levő egyik hatemeletes ház. E háznak a története nem „kirívó példa“. Kilenc amerikai nagyvárosban nagyobb arányú a bűnözés, mint New Yorkban, sőt magában New Yorkban is számos olyan utca van, ahol súlyosabb bűntények történnek, mint az East 78th Streeten. Ez az utca nem is valamelyik nyomornegyedben fekszik. ahová még a rendőrség is csak nappal merészkedik. Ez az utca az egyik legbiztonságosabb környéken. nyugodt polgári lakónegyedben fekszik. Ennek ellenére e ház 24 lakása közül már 17-be legalább egyszer betörtek. A lakók a házat valóságos erődítménnyé alakították át. Az egész utca más New York-i utcákon hasonlóan „erődítmények sorává“ változott. Ezeken az „erődítményeken“ belül az egyes lakásokat még külön is biztosították. „Az egyedüli lehetőség a betörőt megakadályozni abban. hogy elrabolja pénzedet, sok pénzt kiadni“ — írja a Éife. A lakó hamarosan rájön arra, hogy lakása annál biztonságosabb, minél több pénzt költ biztonsági berendezésekre. Egy aránylag egyszerű riasztó- berendezés az ajtók és abla. kok villanyárammal történő biztosításával 100 dollárba kerül, egy-egy falbontásra számítva, vagy is több száz dollárba az egész lakásnál, sőt egy családi háznál több ezer dollárba is, rövidhullámmal. villamos „szemekkel“ és az ehhez tartozó berendezésekkel. Vannak olyan riasztórendszerek, amelyek automatikusan felhívják a rendőrséget, és a segélykérést a cím megadásával hangszalagról játsszák le. Az olyan megtévesztő táblákat, mint pl. „Ezt a lakást a Jones Alarm Co. társaság őrzi“, a hivatásos betörők csupán kikacagják. Ha a betörő valóságos riasztóberendezést fedez fel, ezt gyakran azzal próbálja ki, hogy a lakás egvik ablakát vagy ajtaját betöri... A bérlők a háztulajdonostól vagy a városi tanácstól jó utcai világítást, a házbejárat rendes kivilágítását követelhetik, az új építkezéseknél viszont a betörésekkel szemben biztonságos tervezést, beépített riasztóberendezéseket, az egyes lakásokat összekötő házi telefont, valamint megbízható, természetesen mindig zárva tartott kaput. Ha azonban a betörő valóban be akar törni. akkor minden akadályt leküzdhet. Az amerikai bérházakon rendszerint két olyan berendezés van, amely megkönnyíti a betörő dolgát: tűzlétra, hogy a lakók tűz esetén egyszerűen az ablakon át a ház homlokzatán végigvonuló létrán az utcára mászhassanak, valamint az egymással összefüggő lapos háztetők. Ezért a lakók rácsot tetetnek ablakaikra, viszont ezzel tűz esetén elzárják maguk előtt a menekülés útját, továbbá szögesdróttal elbarikádozzák a lapos háztetőket, amelyek forró nyá. ri éjszakákon kellemes tartózkodási helyet nyújtottak. Ezenkívül az East 78th Street ház lakói védszövet- ségbe tömörültek. A házfelügyelőnél megtartott közgyűlésen elhatározták, hogy azonnal felhívják egymást, ha a házban szokatlan zörejeket hallanak, és a gombnyomást, amellyel az egyes lakásokból a zárt kaput ki lehet nyitni, csupán a csengővel jelzett titkos jelre hozzák működésbe. Ezenkívül a háziurat rávették, hogy a lépcsőházban tükröt szereltessen fel, amelynek segítségével valameny- nyi sarokba bepillanthatnak, a lakások és a ház kapuja között pedig beszélgető berendezést szereltek fel. A ház egyik lakója elmondja: „Lakásomban már több ízben betörőt találtam. Tudom, hogy a lakás nem biztonságos, de nem akarok rács mögött élni. Inkább drága riasztóberendezést vásároltam“. A szomszédos lakás lakója így vélekedik: „Nekünk nem történhet bántódásunk, mert sohasem nyitjuk ki az ablakokat, és mert a feleségem mindig odahaza tartózkodik. Ezenkívül csak egy zár van az ajtónkon, mert ha több lenne, a betörők azt gondolhatnák. hogy értékes holmit őrzőnk a lakásunkban“. E mannhattani ház, mint mondtuk, nem kirívó példa. Kilenc amerikai nagyvárosban sokkal nagyobb a bűnözés aránya, mint New Yorkban, és magában New Yorkban is számos utca van, ahol még kevésbé biztonságos az élet, mint az East 78th Streeten ... f VOLKSSTIMME) Rácsos ajtó, rácsos ablak . .. Negyvenezer jel A japán oktatási rendszerben változatlanul az írásjelek tanítása okozza a legnagyobb problémát. Az általános iskola elvégzése után a diákoknak tökéletesen ismerniük kell a 881, alapjelet, a felső iskola befejezése után írásjel-készletüknek pedig 1850-re kell emelkednie. Ugyanakkor egy jobb japán szótár leghevesebb negyvenezer jelet tartalmaz. Az oktatás módszerei ma már elégtelenek. Ma is az ősi módon tanítják Japánban az írást. Szavanként jutnak előre — s mint képünkön is látni — a szavak lefestésével gyakorolnak. (DER SPIEGEL) NAGY MELLÉNY Ázsiai államfő, mint a vietnami Thieu vagy a fülöp-szigeti Marcos, golyóálló mellényeket rendeltek Amerikában. Az ipar az Egyesült Államok légierejének megbízásából kezdte gyártani. Teflonnal borított műanyag- lemezekből áll a golyóbiztos mellény. Ára 60 dollár. (STERN) Csináld iragad! A félelmetes mértékben fokozódó bűnözés miatt (a statisztikák szerint az USA-ban minden 75 másodpercre egy erőszakos bűncselekmény jut (az amerikai bankok új „figyelmességgel“ kedveskednek klienseiknek. Minden betéttulajdonosnak, aki tízezer dollárt meghaladó betétjét több, mint két esztendeig tartotta bankban, márkás távcsöves puskát ajándékozlak. Képünkön az egyik betéttulajdonos távozik a bankból, hogy esetleges támadás esetén az ajándék fegyverrel maga védje meg magát. (NEWSWEEK) Mussolini özvegye nyugdíjemelést kért Az olasz baloldali hetilap glosszát közölt abból az alkalomból, hogy Mussolini özvegye nyugdíjemelést kért az államtól. A számvevőszék tévedett három évvel ezelőtt, rosszul számolt. Rachele Mussolini gondolkozott ezen, és most nyugdíja kiegészítését meg a hátralék kifizetését kérte. Nem nagy összegről van szó: 152 ezer líra helyett mintegy 230 ezerről, s ez visszamenőleg is kevesebb, mint 3 millió. De az elv a lényeg, ezért nagyon valószínű, hogy az idős hölgy kérelmének eleget tesznek. Mussolini özvegye ugyanis azzal érvel, hogy a nyugdíját úgy állapították meg, mintha a férje egyszerű miniszter lett volna, holott a valóságban kormányfő volt. £s nem is akármilyen, néhány hónapig vagy pár évig fennállt kormányé, hanem egy olyan stabil kormányé, amely 1922. október 31-től 1943. július 25-ig tartott ki. Senki sem hibáztatja Mussolini asszonyt azokért a körülményekért, amelyek odáig juttatták férjét, hogy több mint húsz évig „szolgálja az államot“, és neki azért sem tehetünk szemrehányást, hogy nagyobb kedvességet és szeretetreméltó- ságot tanúsított irányában, mint Gaetano Salvemini vagy Ernesto Rossi (az antifasiszta értelmiség két ki. emelkedő alakja. — A szerk.). Egyébként a kincstárunk fizeti a háborús nyugdíjat azoknak az olaszoknak is, akik a Wehr- machtban és az SS-ben szolgáltak. De az Olasz Köztársaság fizethetne (a jelenleginél jóval nagyobb) nyugdíjat is Donna Rachelének, anélkül, hogy emiatt Benito Mussolinit Alcide De Gaspe- rihoz vagy Emilio Colombó- hoz hasonlítaná. A végén még hivatalosan leszögezhetik, hogy az a bizonyos kormányfő 1945-ben szolgálati ügyben halt meg, és emiatt tovább kell emelni a nyugdíját. (ĽESPRESSO) A fiatalok a hűséget választják Míg a felnőttek társadalmában az erotika uralkodik, — talán éppen tiltakozásul — mostanában a tartós pár- választás, az elmélyült kapcsolatok. a hűség pártjára állnak. A hűség hajdan a nyugati családi erkölcs sérthetetlen értéke volt. Az utóbbi időben értéke egyre jobban megingott. A szociológusok megállapították a család fokozódó válságát, a futoro- lógusok azt jósolták, hogy a tartós házasság végleg el fog tűnni. „Monogámia = monotónia“ — hirdették a diákjelszavak. És azt is: „Éljen a szabad szerelem!“. ' Az egyetemeken csakugyan igen szabados szerel, mi kapcsolatok uralkodnak. A hippiközösségekben a csoportos szex a divat, másutt a fiatalok a nagycsaláddal, a kollektív házassággal próbálkoznak. Annál meglepőbb a közvéleménykutatásoknak az az eredménye, hogy a fiatalok jelentős része manapság ismét fontosságot tulajdonít a hűségnek. Egy nemrég rendezett közvéleménykutatás szerint a fiatalok 86 százaléka úgy vélekedik: „A hűség mindkét fél számára egyaránt lényeges“. Szabadszerelem, vagy hűség — mi hát az igazság ma a fiatalok körében? Az ellentmondásból talán az a remény alakulhat ki, hogy a fiatalok egy újfajta, ideális hűségre vágynak. Azt mondják például: „A szerelem alapja nem a szenvedély, hanem a kommunikáció, a közös gondolkodás, ehhez pedig hosszú időre, vagyis hűségre van szükség.“ Más fiatalok újfajta etikai elveket vallanak a hűséggel kapcsolatban. Egy orvostanhallgató mondja: — Tegyük fel, hogy megcsalom a feleségemet, akkor miért ne csapnám be a professzoraimat és a barátaimat? Miért ne az adóhivatalt? Miért ne önmagamat? — A mai házastársak szabadon választották egymást — mondják a fiatalok —, míg korábban a házasságokban sok más tényező játszott szerepet: pénz, társadalmi emelkedés, családi szempontok. A hűtlenség akkor biztonsági szelep volt. Manapság, amikor a házastársak szabadon választják egymást, a hűtlenségre nincs többé mentség. Egy közösen eltöltött fél évszázad, egy egész élet közös tapasztalatai — ezt ígéri az élet a házastársaknak. De lehetséges-e ilyen hosz- szan tartó hűség? „Igen — mondják a fiatalok —, éppen azért, mert a szerelem alapja nem a szenvedély, hanem a tartós együttélés.“ így érvelnek tehát a hűségpárti fiatalok. Gyakran szembeszegezik velük a diákházasságokról szóló felmérés adatait: „Általánosságban minden negyedik egyetemi hallgató egyetemi éveinek második felében házasságban él. A szakítások és válások száma az egyetemistáknál két- szer-hatszor olyan magas, mint más társadalmi csoportokban.“ A Poulation et Société 1971 júniusi kiadványa is cáfolja az optimizmust: „Az 1968-as népszámlálásnál Franciaországban közel 700 000 volt az elváltak száma. Ez a hivatalos adat kétszerese az 1936. évinek, több mint négyszerese az 1911. évinek.“ Egy futurológus azt írja: „A 2000. év romantikája a házasságban átélt szerelem lesz. A tartós szerelem kihívás napjaink szex-kultuszával szemben“. Margaret Mead pedig így ír: „A mai fiatalság fő szerepe, hogy jó kérdéseket tegyen fel. Nekünk mindany- nyiunknak pfjdig segítenünk kell, hogy megtalálják a jó választ“. (RÉALITÉS) 20
