Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám, szombat

KÉT VÁROS BARÁTSÁGA a rokynanyi Me? ző^azdasági Fel­vásárló és Ellá­tó l ZBm radnicei központjában éveni-j 200—250 vagon vetőmagot tisztítanak. A ve­tőmag tisztítása és csáva^ísa köz­ben mintákat vesznek, hogy la­boratóriumi vizs­gálatnak vessék alá. A felvételen Marie Bauerová laboráns. (Felvételi J. Vlach — ČSTK) Az ez év január 1-e óta érvé­nyes törvény értelmében lénye­gesen kiterjedt a nemzeti bi­zottságok jogköre. A nemzeti kormányokkal való együttmű­ködésük elmélyítését a kormá­nyok programnyilatkozatai is kifejezésre juttatják. Ebből is nyilvánvaló, hogy az új nemzeti bizottságoknak ma már minden lehetőségük megvan egyre igé­nyesebb feladataik teljesítésére. És mert a fokozott igények megkövetelik az egyre színvo­nalasabb ügyintézést, a problé­mák sikeres megoldásának leg­főbb feltétele, hogy minél töb­ben aktívan részt vegyenek a nemzeti bizottságok tevékeny­ségében. A lakosság széles ré­tegeinek bevonása nélkül ugyanis elképzelhetetlen a vá­lasztási programok megvalósítá­sa. Éppen ezért fontos, hogy a nemzeti bizottságok a gazdasá­gi problémákon kívül széles kö­rű politikai nevelő- és szervező tevékenységet is kifejtsenek. A közös munkához ily módon nyerhetik meg a lakosságot, mely az évek során nemegyszer — legutóbb a választások alkal­mával is — bebizonyította poli­tikai öntudatosságát, azt, hogy tisztában van kötelességeivel, és a közéleti leendőktől sem tartja magát távol. A gazdasági feladatok teljesítése és a la­kossággal való szoros együtt­működés tehát — akár a közle­kedő edények — összefüggnek egymással. Ezekről a problémákról be­szélgettem a minap a Neratovi- cei Városi Nemzeti Bizottság funkcionáriusaival. Vladimír Cermák, a vnb elnöke, Václav Vacek elnökhelyettes és Ján Havelka, a kommunális szol­gáltatások és ■ helyi gazdálko­dás osztályvezetője szívesen megosztották velem gondjaikat, ugyanakkor jóleső érzéssel so­rolták fel •BCdinényeiket, me­lyek — amint mondották — az egész járásban, sőt azon túlme­nően: Dunajská Stredán (Duna- szerdahely) is ismeretesek. Kijelentésük nem lepett meg, hiszen éppen a Neratovicei és a D. Streda-i Vnb együttműkö­dése érdekelt. Ez hozott ebbe a kisvárosba, melynek városatyái éppen ezért fogadtak az ismerő­söknek kijáró közvetlenséggel. V. Cermák: — Igen fontosnak tartjuk és örömmel ápoljuk vá­rosaink őszinte barátságát. Ámint tudja, néhány esztendő­vel ezelőtt az árvíz óriási káro­kat okozott a Csallóközben. Az újjáépítő munkákból — a többi csehországi nemzeti bizottság­hoz hasonlóan — mi Is kivettük a részünket. így ismerkedtünk meg a dunaszerdahelyiekkel. Akkor határozta el a Mélníki Járási Nemzeti Bizottság és a D. Streda-i Vnb, hogy kapcsolatai­kat a jövőben sem szakítják meg. Ennek köszönhető váro­saink szövetsége és azóta rend­szeresen megismétlődő kölcsö­nös látogatásaink is. Legutóbb a múlt év augusztusában jár­tunk D. Stredán. Ügy vélem, ta­pasztalatcserénk ezúttal is igen tanulságos volt mindkét fél ré­szére. V. Vacek: Nemzeti bizottsá­gaink együttműködésének célja nemcsak a gazdasági jellegű, hanem a nemzeteink közti ba­rátság elmélyítése is. Vélemé­nyem szerint mind a két célki­tűzésünket tekintve elégedettek lehetünk. Igyekezetünket siker koronázza. Ami városainkat illeti, lé­nyegtelen köztük a különbség. Neratovice lakosainak a száma meghaladja a 10 ezret, és D. Stredának is kb. ennyi a lélek- száma. Csakhogy a mi vállunk- ra ma több teher nehezedik. D. Streda ugyanis egyúttal járási város. Az ottani jnb nem egy olyan akciót vállal magára, amelynek a végrehajtása éppen ezért, mert Neratovice nem já­rási székhely, ránk vár. A be­ruházási akciók keretében még az új utak építéséről, a régiek karbantartásáról is nekünk kell gondoskodnunk. Hasonló problémákon a csal­lóközieknek már nem kell a fe­jüket törniük. Nagy előnyük, hogy az árvíz után az egész or­szág felkarolta őket. A tönkre­ment, gödrös, keskeny, ösvé­nyeknek is beillő utak helyett kifogástalan országutak, a régi elavult házak helyett takaros korszerű épületek és villák, egész utcasorok épültek, melyek a tágas üzlethelyiségekben, sőt áruházakban sem szűkölköd­nek. Míg tehát a csallóköziek már túl vannak a nehezén, nálunk a hiányok fokozatos pótlása, pl. a városi kereskedelmi hálózatnak sürgős bővítése, sőt a korsze­rűsítési munkák is — beleértve a szállítóvállalatok biztosításá­val járó nehézségeket — éppen elég gondot okoznak. V, Cermák: Nem szeretném, ha félreértene. Az elmondottak­kal csupán a városaink életkö­rülményei közti különbséget akarjuk hangsúlyozni. Távol áll tőlünk a szándék, hogy panasz­kodjunk. Hiszen amint a példák is mutatják, a lakosság segítsé­gével nehézségeinket is fokoza­tosan leküzdjiik. Legalábbis ed­dig többnyire ez volt a helyzet, és minden okunk megvan rá, hogy a jövőben se legyünk kis- hitűek. A városfejlesztési akció kere­tében pompás szabadtéri, szé­lesvásznú mozit építettünk, és 5 millió korona beruházással — a banktól vettünk fel rá köl­csönt — olyan négymedencés fürdőt létesítettünk, melynek messze földről csodájára járnak az emberek. A szerdahelyiek­nek is annyira megtetszett, hogy elhatározták, követik pél­dánkat. A tervdokumentációt kí­vánságukra természetesen a rendelkezésükre bocsátottuk. /. Havelka: D. Stredának még az a szerencséje, hogy nincs olyan mammutvállalata, mint a mi Spolanánk. Dolgozói részére — számuk majdnem 6 ezerre te­hető — több lakótelepet is fel­építettünk már. Ám a meglevő 4000 lakásegység még mindig kevésnek bizonyul, s ezért a a további már megkezdett 700 vállalati lakáson kívül 86-családi ház is épül városunkban. A vál­lalati lakások többsége még az idén elkészül, a hátralevőket pe­dig a terv szerint 1973-ban ad­juk át rendeltetésüknek. Ebből is láthatja, hogy nemcsak a Spolana dolgozóinak az érde­keit viseljük a szívünkön, ha­nem az egész város lakosságá­nak az elégedettségére törek­szünk. Mégsem állítható, hogy meg­értéssel fogadnák munkánkat. Meg kell mondjam, a lakosság egy részével sok a gondunk, bajunk. Többen a karácsonyfá­kat a lakótelepeken az ablakok­ból kihajigálják az utcára. So­kan pl. brigádmunkára kötelez­ték magukat, de mihelyt lakás­hoz jutottak, bottal üthettük nyomukat a brigádokon. Van­nak, akik az előírásokat sem tartják meg, s ha ezért felelős­ségre vonjuk őket, nem hagy­ják meggyőzni magukat. Mindig övék az utolsó szó. D. Stredán szerzett tapaszta­lataim alapján állíthatom, hogy ott az ilyesmi nem fordul elő. A város, sőt a járás lakossága is tiszteletben tartja a nemzeti bizottság funkcionáriusainak a véleményét és kívánságát. Ez nyilván azzal a pszichológiai tünettel magyarázható, hogy a Csallóköz népe a burzsoá köz­társaságban nagyobb elnyomás­ban és nyomorban élt. Ezért be­csülik meg jobban az életszín­vonalukat, mely a felszabadu­lás után gyorsabban emelke­dett, mint a cseh országrészek­ben, melyeknek lakossága ép­pen ezért természetesnek tartja a jólétet. * * •» Vendéglátóim a legnagyobb elismeréssel beszélnek a D. Stredán szerzett tapasztalataik­ról, a nemzeti bizottság tekinté­lyéről, ami szerintük Gyurcsik, Rehűk elvtárs és munkatársaik felelősségteljes munkájának a bizonyítéka. El is határozták, hogy példájukat követni fogják a tapasztalatcsere keretében. A XIV. pártkongresszus egyik irányelvéből kiindulva helyre­állítják megtépázott tekintélyü­ket és a közös ügyek iránti na­gyobb érdeklődésre késztetik a lakosságot. Ebben rejlik ugyan­is a népképviseleti szervek egyik legfőbb küldetése. KARDOS MÁRTA A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahelyj járásban levő több mint 1300 lakosú Veiké Blaho- vo (Nagyabony) község az el­múlt választási időszak alatt sokat fejlődött. Az utakat por- talanították, járdák épültek, és a közellátás is új üzletekkel bővült. Hét év alatt mintegy 87 új családi ház épült és egész utcasorok létesültek. Egyszó­val megváltozott a falu arcula­ta. A község vezetői igényes fe­ladatokat tűztek ki az új vá­lasztási időszakra. Hosszú időn át figyelemmel kísérték a vá­lasztók véleményét, hozzászólá­sát, s a választási programot a nyilvános gyűléseken megvitat­ták, kiegészítették és jóváhagy­ták. — Mit tartalmaz a hnb vá­lasztási programja? — Elsősorban több társadal­mi létesítmény építését irá­nyozza elő — mondja Pósa Mó­ric, a helyi nemzeti bizottság elnöke. Itt jegyzem meg, hogy egyes akciók — az anyagi fe­dezet hiánya miatt — csupán a távlati tervben kaptak he­lyet. A helyi lehetőségek hi- használásával, Illetve a lako­sok és a társadalmi szerveze­tek összefogásával a ,,Z“-akció keretében tervezzük a temető körülkerítését és a hangszó­ró újjáépítését. Művelődési ott­honunk sem felel meg a kö­vetelményeknek, újat szeret­nénk építeni. A választási program célki­tűzései között szerepel — más­fél millió korona ráfordítással — a vasúti utcasoron a talaj­víz lecsapolása. Ezt a munkát a talajjavító szövetkezet vég­zi majd el. Gondolnak a ma­gánépítkezőkre, házhelyeket biztosítanak részükre. Társa­dalmi munkával szeretnék foly­tatni a járdák építését. Fájó pontként talán az iskola hiá­nyát említhetnénk. Ugyanis már régebben tervezték, hogy a szomszéd községekkel közö­sen felépítenek egy új iskolát. Ezt az elképzelésüket előrelát­hatólag csak a jövőben sikerül megvalósítaniuk. A legnagyobb gondot azonban a község vil­lanyárammal való ellátást» okozza. A gyenge áramkör miatt nem használhatók a? elektromos háztartási gépek, rádiók és televíziókészülékeik. — Kérésünkre — jegyzi meg az elnök — a seneci (Szene J villanytelep vezetősége meg^ ígérte nagyobb kapacitású transzformátor bekapcsolását, de erre mindeddig még nem került sor. A nyilvános gyűlé­seken a polgárok ezt hiányol* ják a legjobban. Bízunk benne, hogy ez a probléma rövidesen megoldódik. A választási program a to» vábbiakban előirányozza a helyi nemzeti bizottság képviselői, valamint a társadalmi szerve­zetek képviselői állandó kap­csolatának elmélyítését. A köz­ség vezetői szerint a SZISZ több mint 100 tagú helyi szerveze­tének tevékenysége eddig nem volt kielégítő. Az ifjúsági szer­vezet évzáró gyűlésén megvá­lasztott új vezetőség, Márk Ká­roly elnökkel az élen, bizto­síték arra, hogy a jövőben a szervezet eredményesebb mun. kát fog végezni. Tevékenysé­gükhöz minden segítséget megkapnak. A többi társadalmi szervezet aktív tevékenységet fejt ki. A Vöröskereszt helyi szervezete számos járási versenyen vett részt, s jó helyezést ért el. Azonkívül egészségügyi előadá­sokat, kultúrműsorokat is ren­deznek. A nőszövetség helyi szervezete varrótanfolyamokat szervez, s dicséretre méltó munkát végeznek az egyes tár­sadalmi akciókban is. A választási program felöleli a községben működő társadal­mi szervezetek feladatait, s ugyanakkor azt is hangsúlyoz­za, hogy e feladatok teljesíté­sének egyik feltétele a képvi­selő és a párttagok aktív te­vékenysége. Ezért a 28 képvi­selőnek konkrét feladatot ad­tak. Bíznak abban, hogy a la­kosok és a társadalmi szerve­zetek hatékony segítségével si­kerül maradéktalanul teljesí­tenünk a választási programot. KOVÁCS JÓZSEF E zen a héten Nyugat-Szlovákia csaknem valamennyi járásá­ban megkezdődtek az egysé­ges földművesszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. A zsúfolásig megtelt kultúrházakban elhangzott részletes elnöki beszámolók azt bizo­nyítják, hogy a legtöbb helyen sikerek, ben, eredményekben gazdag évet zár­nak. A földművesek tudásuk legjavát latba vetve, erőt. fáradságot nem saj­nálva dolgoztak egész éven át minde­nütt az országban. Sok esetben a ked­vező időjárás is. segítette munkájukat. Nem mindennapi örömmel hallgattuk végig az országos méretben is jelentő­sen megnövekedett eredménymutatók felsorolását. Mindenképpen a mezőgaz­daságban dolgozók dicséretére írható, hogy Szlovákiában a húsfelvásárlás múlt évi tervét 104, a tejfelvásárlás tervét 101, a tojásét 117, a gabonáét 103, a burgonyáét pedig 115 százalékra teljesítették. 1970-hez viszonyítva a hús- felvásárlás 12, a tejfelvásárlás 8, a to­jásfelvásárlás ' 23 százalékkal növeke­dett. Lényegében az is a földművesek jó munkájának köszönhető, hogy az élelmiszeripar már december közepére teljesíthette a múltévi termelési tervét, s az év végéig további félmilllárd ko­rona értékű élelmiszert adott piacra. A cukor- és a szeszgyártás kivételével az élelmiszeripar minden tavalyi terv­feladatát maradéktalanul teljesítette Az év közben felmerült nehézségek el­lenére is leszögezhetjük tehát, hogy ritka jó esztendőt zárnak országszerte Szlovákia mezőgazdasági dolgozói. A hét folyamán a levicei (Lévai járás több földművesszövétkezetében értékel­ték a tavalyi gazdálkodást. Hétfőn a Veľké Ludiucei (nagyölvedi) Efsz veze­tősége adott számot az egész évi mun­káról. Urbán Ferenc elvtárs elnöki beszámolójában részletesen elemezte az egyes termelési részlegek eredmé­nyeit. Elmondta, hogy a szövetkezet gyarapodást. Közülük azonban többen jóval túl is teljesítették a szövetkezeti átlagot. Vígh József növendékállat- gondozó például 73,8 dekát, S z e n d i András a szarvasmarha-hizlaldában 1,07 kilót ért el naponta, Búri István pedig átlagosan 21,5 malacot válasz­Zárszámadási mozaik több mint két évtizedes fennállása óta a tavalyi évben érték el a legkimagas­lóbb eredményeket. Páratlanul jó ter­mést takarítotttak be gabonából, ami elsősorban a szovjet búzafajtáknak, a tökéletes talajművelésnek és a jó mun­kaszervezésnek tulajdonítható. A nö­vénytermesztés többi részlegén a ked­vező időjárás következtében szintén nagyobbak lettek a hektárhozamok, mint ahogyan egy esztendeje tervez­ték. Az állattenyésztés zárszámadási eredménymutatói ugyancsak jó munká­ról adnak bizonyságot. Tavaly összesen egymillió 106 ezer liter tej kifejését tervezték. Tehenenként azonban sike­rült elérni a 3320 literes átlagot, s így kereken 64 ezer literrel teljesítették túl a tervet. A fejők közül Búri Fe- renc dicsekedhet a legjobb eredmény­nyel, aki a gondjaira bízott tehenektől átlag 3880 liter tejet fejt az elmúlt évben. Az állattenyésztés dolgozói kö­rében már hosszabb ideje szocialista munkaverseny folyik, amely évről évre mind nagyobb sikereket eredményez. A munkaversenynek abban is nagy sze­repe van, hogy valamennyi hízóállat­gondozó elérte a tervezett napi súly­tott el hathetes korban egy kocától. A járás legjobbjai között gazdálkodó szövetkezet tavalyi több mint 26 mil­lió koronás összbevételéből 11 millió 236 koronát jövedelmezett az állatte­nyésztés. A mezőgazdasági termelés hektáronkénti értéke pedig eléri a 15 134 koronát. A bővített újratermelés költségein, s az egyes szövetkezeti ala­pok feltöltésén kívül bőven jutott eb­ből az év végi osztalékra is, amelyre 3 millió 61 koronát fordítottak. A jó­hírű szövetkezet történetében eddig ez a legmagasabb összeg. Ezzel együtt a munkaegység tavalyi értéke 41 korona 10 fillér lett. Kedden délelőtt, amikor a Maié Sá- rovcei fkissárói) Efsz tartotta évzáró közgyűlését, ugyancsak nem maradt üres hely a falu korszerű kultúrtermé­ben. K a j t á r Ernő mérnök, az efsz elnöke nem kis megelégedéssel sorolta a múlt évi gazdálkodás szép eredmé­nyeit. Tartalmas beszámolójából idé­zünk most néhány mondatot: — Hiá­nyosságok nélkül, kilenc és fél nap alatt végeztünk az aratással, összesen 185 vagon gabonát takarítottunk be, amely a búzánál 44 mázsás hektárho­zamot jelont. Tavaly már csak 46 hek­táron kellett kézzel kapálni a kukori­cát. A vetésterület nagyobb részén, vegyszerrel irtottuk ki a gyomot és géppel műveltük a sorközöket. A lévai járásban elsőként teljesen gépesítve ta­karítottuk be a cukorrépát és a kuko­ricát. A szövetkezetben az utóbbi években mindig nagy gondot fordítottak a va­lamivel több mint negyvenöt hektáros kertészetre. Hatvanhárom áras földte­rületen — ugyancsak elsőként az egész környéken — új típusú fóliás termesz­tésű kertészetet létesítettek. A tavalyi esztendő időjárása aránylag kedvezett a kertészet számára. A zöldségtermesz­tés hektárjára 71 074 korona jövedelem jut az ágazat összbevételéből. A fólia­gazdaság múlt évi összes jövedelme 443 384 korona volt, amely egy hektá­ron 703 784 koronát tenne ki. Minden tekintetben gazdaságos lehet ilyenfor­mán a jelenlegi 63 áras terület nagy­arányú növelése. Kitettek magukért az állattenyésztés dolgozói is. A tervezettnél 101 mázsá­val adtak több húst a közellátásnak, ami elsősorban a valóban jó állatgon­dozás eredményeként elért 109 dekás napi súlygyarapodásnak tulajdonítha- tó. Persze Kissárón is vannak ennél nagyobb sikerek. Lőrincz Lajos a hízómarháknál 123 dekás napi átlagot ért el. Szintén dicséret illeti a Mla­da n e c k y házaspár szorgoskodását. Ok a 3100 literre tervezett fejési átla­got 3430 literre teljesítették. LALO KÁROLY 1972. II. 5. MepISsítjäk programjukat

Next

/
Thumbnails
Contents