Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-28 / 49. szám, hétfő

1972. II. 28. A gazdaságirányítás a Bolgár Népköztársaságban A gazdaságirányítás mechanizmusának minden országban megvannak a sajátos vonásai, de a cél mindenütt közös: a szocialista világrendszer anya gi-müszakí alapjának a tovább- fejlesztése és megszilárdítása. Az egyes országok gazdaság­irányítási rendszerének az ismerete nemcsak esetleges hibák elkerülését teszi lehetővé, hanem megfelelő alkalmazással• az így szerzett tapasztalatokat más országok is felhasználhatják szocialista fejlődésük javára. Csak hasznunk származhat abból, ha megismerjük, hogyan hajtják végre a gazdaságirányítás rendszerét bolgár barátaink, és mit jelent a bolgár gazdaság továbbfejlesztésében és meg­szilárdításában. A múlt év áprilisában ellátó gdttunk a Bolgár népköztársa­ságba. Tanulmányoztuk gazdaságirányítási rendszerüket és ár­politikájukat. Az ott szerzett ismereteket és tapasztalatokat szeretnénk megismertetni olvasóinkkal. Megerősítik a központi tervezést Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy a gazdaságpo­litika állami irányításával kap­csolatos intézkedések a gazda­sági és a társadalmi élet terü­letén a kötelező tervgazdasági normákkal, limitekkel és muta­tókkal együtt megerősítik a a központi tervszerű gazdaság- irányítást, melyek a népgazda­ság fejlesztési tervének alapját képezik. A gazdasági mecha­nizmus szabályait és eszközeit úgy alakították ki, hogy az ha. tékonyan segítse a népgazda­ság dinamikus és hatékony fej­lődését. Bulgáriában igyekeznek ösz- szehangolni a gazdaságirányí­tás mechanizmusát a termelés koncentrációjának követelmé­nyeivel, különös tekintettel a tudományos-műszaki forrada­lom jelenkori fejlődésére. A mechanizmus alkalmazásánál kihasználják a kitűzött célok gyors elérését elősegítő alkal­mas tervezési formákat is. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a gazdaság- irányítás koncentrációjának és új struktúrájának a bevezetésé­vel a szövetkezetek száma 120- ról 65-re csökkent. Ezzel egy- idűben megváltozott az irányí­tás minden részlegének a jog­köre és felelőssége is. Az irá­nyítás minden részlegén széles körű jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek az állami gazda­sági szövetkezetek. 1971. január 1-től az egyes minisztériumok operatív tevékenységének je­lentős része is e szövetkezetek­re ruházódott. A minisztériu­mok felelősek a keretterv ki­dolgozásánál végzett munkáért, az egyes szakágazatokban biz­tosítják a tudományos-műszaki haladást, valamint a törvény­hozó tevékenységgel összefüg­gő munkákat, ellenőrzik és fi­gyelemmel kísérik az állami gazdasági szövetségek munká­ját. Az irányítás középső részlege jogkörének a megszilárdítása egyben a vállalatok jogkörének a korlátozását jelentette. Gaz­dasági-jogi önállóságukat fő­ként a piackutatásra, a közvet­len piaci kapcsolatok kialakí­tására, valamint a termelés fej­lesztésének és a gazdasági­pénzügyi politikának kérdései­re korlátozták. Kötelességük vi­szont minden igyekezetükkel odahatni, hogy a tervezett ter­melési feladatokat a meghatá­rozott időben teliesítsék, be­tartsák a beruházások tervben meghatározott gazdasági nor­máit, jól kihasználják a terme­lési kapacitásokat, a nyers­anyagokat és gondoskodjanak a munkaerők ésszerű hihaszná; lásáról. A vállalatok tevékeny­sége eredmén1 P’r,r'k a termé­kek kívánt minőségiben kell megmutatkoznia. Hogy az alá­rendelt szervezetek teljesíthes­sék ezeket a feladatokat, a bol­gár népgazdaság anyagi-műsza­ki alapjának elrendezése ele­gendő teret biztosít a vállala­tok operatív irányítására, lehe­tővé teszi számukra a bérek magasságának meghatározását, természetesen szoros összhang­ban a teljesített feladatokkal. A vállalatoknak joguk van ki­alakítani az anyagi ösztönzés alapját. Az ©lért eredmények értékelésének kritériumai A gazdasági szövetkezetek te­vékenységének értékelésében az alapvető kritérium a jövede­lem. Az alárendelt szervezetek tevékenységét a meghatározott mutatók szerint értékelik; el­sősorban a termelési program teljesítését, a termékek minő­ségét és műszaki színvonalát, a befektetések és bérek terv- gazdasági normáit veszik figye­lembe. A szervezetek jövedel­méből leszámítják a tervgazda­sági normák szerint őket illető eszközüket, melyek a kiegészí­tő ösztönző alap és a szociá­lis és kulturális intézkedések alapjának szerves részét alkot­ják. Leszámíthatok azok a ki­adások is, melyeket a vállala­tok az állami gazdasági szövet­kezetek helyett fizettek. A gaz­dasági szövetkezeteknek az ál­lami költségvetéshez való vi­szonya a saját alapból fizetett adó, nyereségelvonás, és a gaz­dasági tevékenységre fordított dotációk rendszere révén való­sul meg. A jövedelemadót egy­séges táblázat alapján vetik ki, tekintettel az elért rentabilitás­ra. A bank és a gazdasági szö­vetkezetek közötti kapcsolatot hitelszerződések biztosítják a forgóeszközök hitelezésének tervével és a befektetési ter­vekkel összhangban. A hitelka­matokat a jövedelemből fizetik meg. Az említett befizetési kötele­zettségek megállapításánál ügyelni kellett arra, hogy az állami költségvetésen keresz­tül ne következzen be felesle­ges újraelosztás. Ezért a nagy­kereskedelmi árakban megszün­tettek minden dotációt, ami a mezőgazdaságra is vonatkozik. Ez természetesen megkövetel­te az árreform megvalósítását, mely 1971. január 1-től van ér­vényben. Bolgár barátaink tu­datában vannak annak, hogy a mechanizmus biztosítása elke­rülhetetlenül megköveteli az egész árrendszer átszervezését. A gazdasági reform megvalósí­tását az árpolitikai kérdések megoldása — mely annak szer­ves részét alkotja — nagymér­tékben elősegítette. MICHAL OLÁH RUDOLF SEDLÄK A várnai kikö­tő rendkívül nagy jelentősé­gű a bolgár népgazdaság szempontjából. Sőt, ezen túl­menően a KGST-országok szempontjából is. A kikötő leggyakoribb vendégei a szovjet hajók, melyek sűrűn megfordulnak Várnában, a barátság kikö­tőjében. fCSTK — BTA felv.) ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI HASZNOSÍTJA TAPASZTALATAIT Otto Dubovský alezre­des, több csehszlovák és szov­jet kitüntetés viselője a máso dik világháború idején a Szov­jetunióban alakult csehszlovák vegyes légi hadosztály kato­nája, mint a CSSZBSZ tagja, a CSSZBSZ alapszervezetének év­záró taggyűlésén értékes válla­lást tett. Kötelezte magát, hogy két be­szélgetést tart a Szovjetunióról a tényleges szolgálatot teljesítő katonáknak. Mivel már több­ször járt a Szovjetunióban, is­meri a szovjet emberek életét, a fiatal katonáknak a kommu­nista társadalom építésében el­ért szovjet sikerekről tart elő­adást, melyet ott készített fény­képekkel tesz érdekesebbé. Du­bovský alezredes értékes válla­lása a fiatal katonákat a Szov­jetunió iránti szeretetre neveli.-gf­Akcióba lép a légideszant (B. Cerný felvétele) VETERÁNBÚCSÚZTATÓ A rimaszombati járási kato­nai parancsnokság hamarosan hivatalosan is elbúcsúzik az 1911-ben született katonaköte­les férfiaktól, akik becsülete­sen teljesítették hazafias köte­lességeiket, mind a Szlovák Nemzeti Felkelés alkalmával mind a szocializmus építése so­rán. A hatvanadik életévüket be­töltött veteránok búcsúztató ünnepségeire járásunk három városában — Safarikovón, Hnúštán és Rimaszombatban kerül sor. Ez alkalomból nyújt­ják át nekik az „Elbocsájtó leveleket“ is. P. Š. EGYMÁST SEGÍTVE Néhány éve már, hogy az ižai KAI pionírjai barátságot kötöt­tek a komárnói határvadászok­kal. Négy éve felavatták ná­lunk az ifjú határvadászok ra­ját. A pionírok az ünnepség al­kalmából egy gyönyörű, hím­zett zászlót kaptak a katonák­tól. Ez a barátság mind a mai napig tart. A határvadász raj pionírjait a határőrség tagjai oktatják a határvadász-hagyo- mány, különféle harci játékok és egyéb érdekes dolgok elsajá- tísára. Nagyon jó a kapcsolat a határőrség tagjai és az iskola pionírjai között. A közelmúltban a határőrség parancsnoka, Simo őrnagy lá­togatta meg iskolánkat, hogy a kölcsönös patronálást megbe­széljük az 1972-es évre. Pionír­jaink jól ismerik a parancsno­kot, hiszen nagyon sokszor járt már iskolánkban az elmúlt évek alatt. A megkötött „szer­ződés“ lehetővé teszi többek között, hogy pionírjaink a má­jus 9-1 ünnepségek alkalmából megtekinthessék az egység har­ci technikai felkészültségét, filmeket vetítenek majd az el­következő időszakban, és több érdekes akciót biztosítanak be a gyermekek számára. Az isko­la pionírjai kultúrműsort adnak a határvadász ünnepségek al­kalmából, meghívják a katoná­kat valamennyi iskolai ünne­pélyre, továbbra is aktívan mű­ködik a határvadász-raj és ál­landó kapcsolatot tartanak fenn a határőrség tagjaival. KURUCZ NÁNDORNÉ Néhány szó a honvédelmi köklssiéfiől A honvédelem hazánk minden állampolgárának kötelessége és becsületbeli Ugye. Annak az évnek kezdetétől datálódik, amelyben az állampolgár betöl­ti 17. életévét, és annak az év­nek december 31-vel fejeződik be, amelyben 6Ü. életévét el­éri. Kivételek az önkéntes ka­tonai szolgálattal kapcsolatosan adódnak. A honvédelmi kötelesség több részletre tagozódik. A so- rozási kötelesség időbeli sor­rendben az első közülük. Min­denkinek, aki sor alá kerül meg kell jelennie a sorozási nyilvántartáson, a sorozáson és alá kell vetnie magát az elő­irt intézkedéseknek, mint pl. az orvosi felülvizsgálás, a sze­mélyi képességei és tulajdon­ságai kivizsgálásának. A törvény a sorozási köteles­ség elmulasztásáért egy évig terjedő szabadságvesztést (vagy más javítóintézkedést), honvé­delmi készültség esetén 6 hó­naptól 3 évig terjedő szabad­ságvesztést szab meg. A honvédelmi kötelességhez tartozik továbbá a szolgálati kötelesség, amely a katonai szolgálat megkezdését illetvo a tényleges katonai szolgálat teljesítését jelenti akkor, ha a sorozásnál eldöntötték, hogy az illető köteles katonai szol­gálatot teljesíteni, illetve al­kalmasnak találták. A „katonai szolgálat“ fogalma magába fog­lalja a tényleges, tartalékos, a hivatásos katonai szolgálatot, a gyakorlatokat, a rendkívüli esetenkénti szolgálatokat, a bi­zonyos körülmények között át­menetileg további aktív szolgá­latra behívott nyugalmazott ka­tonák szolgálatát. A szolgálati kötelesség a sorozás napján kezdődik és a leszereléssel, il­letve a nyilvántartásból való törléssel ér véget. Államunk védelmi képessége lényegesen függ attól, hogy az állampolgárok milyen felelős­ségteljesen viszonyulnak hon­védelmi kötelezettségük teljesí léséhez. Szükséges, hogy min­denki számára természetes le­gyen a feladatok példás telje­sítése. A mulasztást a hanyag teljesítést a törvény bünteti. NEMES KEZDEMÉNYEZÉS A Polgári Honvédelmi Szö­vetség (Zväzarm) gömörhorkai helyi szervezetének tagsága nemcsak szervezeti feladatokat teljesít. Rádióklubjuk kerület- szerte ismert. Most tervbe vet­ték egy olyan épület felépíté­sét, ahol víznyomással köny- nyűszerrel lemosható lesz majd az autótulajdonosok kocsija. To­vábbá önsegélyes javítóműhelyt rendeznek be, ahol az autótu­lajdonosok maguk is elvégez­hetnek kisebb-nagyobb javításo­kat. Természetesen gondolnak arra, hogy ebben a műhelyben legyen egy felelős dolgozó is. A kiadásokat a tagdíjból fede­zik. Azt remélik, hogy a mér­leg aktív lesz majd, mivel ál­landóan szaporodik a községben az autók száma. Rövidesen összeülnek a PHSZ, az efsz, a hnb és a cellulóz­gyár illetékesei, és összeállít­ják az épület költségvetését. A Zväzarm elnöke határozott ígé­retet kapott a központtól arra, hogy pénzbelileg segítik a terv megvalósítását. Minden bizony­nyal sikerrel jár ez a hasznos kezdeményezés. PRIHRADSKY LAJOS Ä HAD&R-S SZAKSZERVEZETI TAGJAI KÖZÖTT A szakszervezeti mozgalom fellendülése életünk minden szakaszán annak az előhírnö­ke, hogy a VIII. szakszervezeti kongresszus jelentést adhat Csehszlovákia Kommunista Pártjának a legalapvetőbb fel­adatok teljesítéséről. A szak- szervezeti tagok megtalálták szilárd helyüket politikai és gazdasági életünkben. Az alapszervezetek az elmúlt napokban lezajlott évzáró gyű­léseken értékelték munkájukat és keresték a tartalékokat, va­lamint megalapozták a kong­resszus előtti kezdeményezés további szakaszát. Ez történt a csehszlovák néphadsereg dol­gozói szakszervezeti szövetsé­gének alapszervezeteiben is. A szakszervezeti tagok a hadseregben teljesítették a mintegy 50 millió korona ér­téket képviselő kötelezettség­vállalásaikat. Csupán a keleti katonai körzetben 545 kollek­tív és 2599 egyéni szocialista kötelezettségvállalást teljesítet­tek. Eredeti értékük 3 397 842 korona volt. Ám a keleti ka­tonai körzet katonai parancs­nokságának polgári dolgozói nem elégedtek meg ezzel. Ahol csak lehetett, kibontakozott a kezdeményezés. Az eredmények összegezésénél kiderült hogy a katonai vállalatokban, alakula­tokban, intézetekben az elvég­zett munka értéke meghaladja a 6 millió koronát. Az ilyen eredmény önmagáért beszél. Az eredménynek csak egy ré­sze fejezhető ki koronákban. A másik rész, amelyet számok­ban már nem lehet kimutatni: az elégedettség növekedése, az életszínvonal emelkedése, a művelődés, a kulturális és mű­vészi tevékenység felvirágzása, amelyek együttesen befolyásol­ják a további tevékenységet. A csehszlovák néphadsereg dolgozói szakszervezeti szövet­ségének eredményes munkájá­ban nagy részük van a nők­nek. Sidónia Vicenová és Irena Holečková elvtársnők a legjob­bak közé tartozó szervezetek élén állnak. Mindketten lelki- ismeretes szervezők, kiváló agitációs és propagációs mun­kát végeznek. Szerények, az eredményekről beszélve mindig hozzáfűzik, hogy ez az egész kollektíva érdeme. A hadseregben mintegy 250 kollektíva nyerte el a Szocia­lista Munkabrigád címet. E kol­lektívák túlnyomó többsége a keleti katonai körzetekben van. A többi szakszervezeti tagokkal karöltve most készítik elő mun­kájuk értékelését és a további kötelezettségeket a VIII. szak- szervezeti kongresszus tisztele­tére. V, VLADÁR jSk.

Next

/
Thumbnails
Contents