Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

A labdarúgás a világ legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket megmozgató sportja, s ennek ellenére világbajnok­ságot csak minden negyedik esztendő­ben rendeznek. Eddig nagy általános­ságban a labdarúgás jelentős orszá­gai voltak a VB házigazdái, de a nagy múltú csapatok közül sok-sok nem lehetett ebben a szerencsés helyzet­ben. Azt már tudjuk, hugy 1974-ben az NSZK rendezi a legközelebbi világbaj­nokságot, s a selejtezők sorsolása is rég ismert. Az is köztudott, hogy 1978- ban Argentína lesz a VB házigazdája. Az 1982-es világbajnokságról konkrét formában még kevés szó esett, de vi­lágszerte nagy visszhangra talált a ju- goszlávok ötlete, akik hajlandóknak mutatkoznak a magyarok és az osztrá­kok társaságában a VB megrende­zésére. Hasonló szövetkezési szándék a Bene­lux államok részéről is mutatko­zott... Sir Stanley Rous, a FIFA agg elnöke helyesli ezeket a terveket, s azokat ígérete szerint támogatni fog­ja. Azt hangoztatta, hogy e társulás nélkül ki tudja mikor kerülhetne sor egyik-másik ajánlkozó országra, s a társulás azt is lehetővé tenné, hogy elegendő számban állna rendelkezésre a VB lebonyolítására alkalmas sport­telep, pálya. A S7^i\jr»ÉK BUKTATÓI... Az eatugi viiagbajnokságok során a rendező ország csapata selejtezők nél­kül lehetett a 16-os mezőny tagja, tehát erőnyerő volt. Kiváltsága ellen senkinek sem volt kifogása. Ha egyszeriben három lenne a házi­gazda, akkor jelentkezne az első na­gyon komoly probléma. Melyik is tulaj­donképpen a rendező, amelynek csapa­ta mentesítve lenne a selejtezőktől? Ju­goszlávia, Magyarország és Ausztria esetében három olyan labdarúgó-hata­lommal találkozunk, amelyek Eyrópa, sőt a világ e népszerű sportjában na-, gyón sokat jelentettek, s általában az élvonalban foglaltak el rangos helyet, önszántukból egyikük sem volna haj­landó másnak átengedni a házigazda nagy előnyét. Mindhármat a FIFA aligha tehetné meg azonos jogú ren­dezőnek, szemben találná magát sok­sok, különösen Európán kívüli szövet­séggel, amelyek már eddig is rossz szemmel nézték földrészünk szerintük túlméretezett VB képviseletét. Arra is bajosan vállalkozna a FIFA vezérka­ra, hogy valamelyiküket kivételes helyzetbe juttassa. Ha a rendezéssel megbízott államok csapatai közül valamelyik nem juthat­na különböző okok miatt a 16-os dön­tőbe, ez abban az országban elkesere­dést váltana ki, s a látogatottság, az érdeklődés láthatná ennek kárát. Ér­dekes a világbajnokság és vonzó, ám különösen akkor igaz ez az állítás, ha a rendező állam válogatottja is ott le­het a küzdő felek között... Ha mégis az úgynevezett „hármas­szövetségre“ bíznák a rendezést, ki állapíthatja meg igazságosan, melyik csoport mérkőzéseit ki kapja!? Mind­egyik nyilván azt akarná, hogy a ha­zai csoportban kapjon helyet a ven­déglátó válogatott. Ezen nem is lehet csodálkozni. Ha még ezen az akadályon is túl lehetne jutni, jön a következő nagy kérdés: melyik ország kapja a döntő megrendezésének a jogát, melyik a 3—4. hely rangadóját, s hol legyenek mindezt megelőzően az elődöntő ta­lálkozói? Megintcsak aligha képzelhe­tő el, hogy a rendezéssel megbízott három ország labdarúgó szövetségei valóban egyetértésben, önzetlenül a másiknak engednék át a legnagyobb lehetőséget, a döntő házigazda szere­pét. A labdarúgó önérzet mellett az anyagiak is sokat nyomnának a lat­ban ... Nem volna sokkal egyszerűbb a helyzet a Benelux rendezés esetében sem, legfeljebb arról lehetne szó, hogy Belgium és Hollandia azonos joggal követelné az előnyöket, de ezt labda­rúgása színvonala következtében Lu­xemburg már nem is várhatná el... AKI VIZET PRÉDIKÁL ÉS BORT ISZIK ... Elhisszük, hogy a FIFA elnöke, Sir Stanley Rous számára kedvező a tár­sulásos alapon történő rendezés. Egy­szeriben három, a labdarúgásban je­lentős államot lehetne úgy-ahogy ki­elégíteni a megrendezés odaítélésével. Dicséretes, ha ilyen szerények, példa­adóknak is lehet őket minősíteni. Anglia és Mexikó, a legutóbbi két rendező meg az NSZK, a soron követ­kező, — az más. Azoknak külön-kü- lön dukált a megtiszteltetés, a rende­zés lehetősége. Az szerintük rendben van, hogy az eddigiek mindegyike egyedül, társ nélkül lehetett a világ- bajnokság házigazdája, s amikor már nem közvetlenül érdekeltek, milyen könnyű is nekik megállapítani, hogy a jövőben a társas megrendezési forma jön divatba. Ti, utánunk következők, fogjatok össze, minek a torzsalkodás, örüljetek, ha egyszer rátok mosolyog a rendezés lehetősége! Áldásunk rá­tok ... A rendezés joga erkölcsi siker is, nemzeti ügy mindenütt a világon, de az is egészen biztos, hogy minden eddigi világbajnoki házigazda megta­lálta az anyagi számításait is. A töb­bi között a jugoszláv, a magyar és az osztrák szövetségre is ráférne több anyagi, hogy a labdarúgást még nép­szerűbbé tehessék, még jobban támo­gathassák. A távolabbi jövőben az eddigi ada­Minden rendező ország, a részt vevő csapatok és a nézők felejthetetlen élménye marad egy-egy labdarúgó-világbajnoki döntő. így volt ez Mexikóban, így lesz az NSZK ban, majd a soron következő további világvetélkedéseken is. tok szerint még Japán, Kolumbia és Peru is szeretne világbajnokságot rendezni. Ugyanolyan, vagy még in­kább indokolt lehetne Csehszlovákia, a Szovjetunió vagy Spanyolország igé­nye, mint például Svájcé vagy Svéd­országé is volt. Egyre népesebb a labdarúgás tábora, négyévenként nagy gondot okoz igaz­ságot teremteni a világbajnokságon részt venni szándékszó csapatok kö­zött. A FIFA vezérkarának, ha csak megközelítőleg is sikerül elérnie, hogy az arra legérdemesebb 16 csapat jus­son a döntőbe, akkor jó munkát vég­zett. Szerintünk nem az eddigi, vagy más elgondolás szerinti kulcs kellene, hogy döntő tényező legyen. Nem az egyes földrészek képviseletének ará­nyossága a lényeges, hanem az, hogy valóban az arra legméltóbbak kapja­nak alkalmat a VB szereplésre. Legalább ilyen felelősségteljes és fontos feladat a mindenkori rendező kijelölése is. Ennél a folyamatnál nem szabad azokról megfeledkezni, akik ebben a sportágban sokat adtak a világnak, gazdagították, fejlesztet­ték ezt a sportot. Kíváncsian várjuk, milyen is lesz a gyakorlatban az az előre ünnepelt és dicsért társas lebonyolítás!? ZALA JÓZSEF Bene Ferenc, a magyar válogatott, az Ojpesti Dózsa s egyúttal földrészünk egyik legjobb csatára, akinek gólképes­ségétől annyi minden függ a hamarosan sorra kerülő BEK-mérkőzéseken, majd a válogatott csapatok Európa bajnokságá­nak csatározásaiban . . . vanhoz visszatért Hrdlička, és ez nagy pozitívum. De ki jött a VSS-be? A vá­laszt Nógrády Ferenc adja: „ A martini Peter Gallist szerettük volna leszerződ­tetni, de egyelőre elutasították kérel­münket. A játékos a csatársort erősíte­né, itt edz a többiekkel, megfellebbeztük a döntést, és ha helyt adnának az óvás­nak, Gallls tavasszal pályára léphetne. Itt jegyezzük meg azt is, hogy Nógrády Ferenc kijelentette: a VSS betartja a li­gacsapatoktól elvárt korrektséget. Nem tesz szabálytalan lépéseket, nem csábít senkit Košicére. Éppen ezért kikéri azt a hangot, amelyet néhány lap és szakem­ber a Gallis-féle átlépés kapcsán meg­ütött. Mi van Štafurával? — hangzott újabb kérdésem. — Štafura állapota javul, szanatórium­ba nem kell vonulnia, de tavasszal saj­nos nem állhat a rendelkezésünkre. Tö­rődünk vele továbbra is, mert őszre meg­gyógyulhat, és ismét a csapat erősségei közé tartozhat. Azoknak, akik esetleg nem hallották vagy olvasták volna elmondjuk, hogy Jozef Štafura tüdején egy ki nem kezelt influenza nyomokat hagyott. Ezért hiányzik most a csapatból, ezért kell gyógyszereket szednie. Állapota azonban nem olyan súlyos, mint ahogyan azt so­kan hitték. Lesz-e külföldi portya a liga előtt? — Dél-Amerikába sajnos nem me­gyünk —, felelte Nógrády Ferenc —, de Minden nappal közelebb kerül a már­ciusi ligarajt időpontja. A csalóka, időn­ként tavaszias idő, a hó nélküli pályák még inkább fokozzák a futball-várás hangulatát. Hogyan készült az őszi máso­dik, a VSS Košice? Mi várható tavasz- szal? Gondolnak-e a játékosok az első hely megszerzésére? Ezekre a kérdésekre vártam feleletet a VSS évzáró gyűlésén. Ott ültek a játékosok és edzőjük, Jozef Vengloš, ott ült Nógrády Ferenc, a fut­ballszakosztály elnöke és Ladislav Kro­páč, a titkár. Azt a közvélemény is jól tudja, hogy a VSS itthon alapozott. Még decemberben sem kaptak teljes pihenőt a játékosok, mert gyakran látogatták a tornatermet, és erősítgették izmaikat a különféle sze­reken. Azt már a Lokomotíva felkészülé­sével kapcsolatban is megírtuk, hogy a ^edettpályás villámtorna második helyén kötöttek ki Švajlenék. Januárban Tatr. Matliareba utaztak a VSS futballistái. Tavaly is itt készültek, itt alapoztak, és az bevált. Szívesen tértek ide vissza, hogy még keményebben alapozzanak, mint eddig bármikor. Három hét eltelté­vel érkeztek vissza és szünet nélkül fu­tottak, gyakoroltak. A kondíció körül valószínűleg most sem lesz baj. Erősí­tett-e viszont a második helyezett? A Slo­Desiatnik, a VSS Košice egyik ki­válósága, aki a csehszlovák vá­logatottban is nagyszerűen bevált, s onnan csak sajnálatos sérülése mjjitt maradt ki az idény hajrá­jában. Tavasszal bizonyára ismét ostromot indít posztja elfoglalá­sáért. minden törekvésünk arra irányul, hogy külföldi ellenfelekkel is mérkőzzünk március tizennyolcadika előtt. Most foly­nak tárgyalásaink. Románia, Magyaror­szág és esetleg valamelyik nyugat-euró­pai ország jönne számításba. Az évzáró gyűlésen elbeszélgettünk Ja­roslav Pollákkal is. A szőke fedezet ba­juszt növesztett. Játékostársa, Kiss pedig szakállt. — A Slovannak nagyon előnyös a sor­solása, jó a felkészülése is, nehéz lesz megszorítani, de minden lehetséges. A Trnavát, Duklát és bennünket otthon fogad. Nem fogjuk könnyen adni a bő­rünket, az bizonyos. A remek Štafura—Poliak—Daňko hár­mas egyik tagja, Štafura sajnos kiesett. A csapat legerősebb része meggyengült. Vagy mégsem? — Ki lesz' Štafura helyén? — kérde­zem Polláktól. — Kiss —' hangzik a válasz. Kiss jó erőnlétű, jő fizikai felépítésű, jól lövő játékos. — Azt, hogy miképpen illeszkedik majd be a csapatba, most még nem lehet eldönteni. Mint ahogy azt sem, hogy lesz-e tavasszal ezüstro­ham? A második helyen álló sárga-kék csapat kedvezőtlen sorsolása és helyzete dacára is támadásba lendül a bajnoki címért? Ne jósolgassunk. Még néhány hét és kezdetét veszi minden idők egyik legiz­galmasabb tavaszi csatározása. fbatta) minapi K»tjdja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró' 09308. Pravda Kiadóvál­lalat, Bratislavu, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda NyomdaváüaFat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetöirodc Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Üi Szó negyedévre 13 korona Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedíuia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents