Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
A betegség — drága luxus Az Egyesült Államokban 40 millió állampolgár él orvosi gondoskodás nélkül A Szovjetunió északi részén, Habarovszkban „Amurez" néven motoros szánt szerkesztettek, amely léghütéssel van ellátva, és még mínusz 50 fokos hidegben sem mondja fel a szolgálatot. Nehezen járható terepen személy- és teherszállításra alkalmas, s óránkénti 30 kilométeres sebességgel halad. (NBI) Ronald Snyder Montana államban, Maryland Heights- ben él, építőmunkás. Saját kis házában lakott családjával, feleségével és gyermekeivel. Szerény volt, és a drágaság ellenére is félre tudott valamit tenni a keresetéből. De azután megbetegedett. Állandóan fájt a feje, és fogyott. Az orvos kórházba utalta, és 13 hónapig ott kellett maradnia. Amikor elbocsátották a kórházból, 13 ezer dolláros számlát nyújtottak át neki. Hogy kifizethesse, minden megtakarított pénzét fel kellett használnia, házára kölcsönt kellett felvennie, és a még hiányzó összeget apósától kérte kölcsön. Hogy Snyder valaha is vissza tudja-e fizetni a kölcsönt, az nagyon bizonytalan, mivel nem teljesen munkaképes. A 21 éves John Shureman- nál, aki Hollywoodban él, vakbél átfúródás után szövődmények keletkeztek, úgyhogy több műtétre lesz szüksége egymás után. Minden egyes beavatkozásnál vérátömlesztést kapott — összesen 15 vérkonzervet. Felépülése után, ami több mint két hónapig tartott, több mint 20 ezer dolláros számlát nyújtottak be neki. Mivel Shureman diák, szüleinek kellett a számlát kiegyenlíteni, és ez a tönk szélére juttatta a családot. A fenti esetek az amerikai egészségügyi politikát illusztrálják. Habár az Egyesült Államokban több mint 7 ezer kórház van, és a hivatalos statisztikák szerint 330 ezer orvos működik, még mindig nincs az országnak egységes egészségügyi rendszere. A nyilvános egészségügyi szolgálat adatai szerint az Egyesült Államokban 1970- ben több mint 480 ezer orvossal és középfokú orvosi személyzettel volt kevesebb a szükségesnél, A betegsegélyző rendszert, ami Európában már régóta működik, az AMA (American Medical Association J „szocialista“ orvosi rendszernek minősíti, amely veszélyeztetné a tőkés rendszert és az Egyesült Államokat kiszolgáltatná a kommunizmusnak. Habár az Egyesült Államokban számos fontos orvostudományi felfedezésre került sor, az új kezelési módszerek egesz sorát fejlesztették ki, és az ország tetemes eszközöket bocsát a korszerű orvosi gondoskodás fejlesztésére, a fennálló tőkés viszonyok között mindezt nem lehet döntő módon felhasználni a népegészségügy általános fellendítésére. A kórházak és az orvosi rendelőközpontok egyenlőtlen elhelyezése következtében jelenleg — a hivatalos adatok szerint — 40 millió amerikai állampolgár egyáltalán nem részesülhet orvosi kezelésben. A hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban jelenleg 131 counties (körzet) van, amelyekben egyetlen orvos sem rendel. Ezek túlnyomórészt vidéki körzetek, olyanok, ahol igen szegény fehér és néger családok élnek. Nemcsak a gyógykezelés bármilyen formája hiányzik itt, hanem a legelemibb előfeltételek is a járványok megelőzésére és leküzdésére. „Az Egyesült Államok egészségügyi „piacán“ a költségek példátlan módon, szinte robbanásszerűen emelkednek. Még a konzervatív Time is kénytelen beismerni, hogy ma „az USÄ- ban egy súlyos betegség egyenlő az anyagi csőddel“. Az egészségügy terén a költségek 1960 óta több mint 50 százalékkal, s ugyanezen idő alatt a kiskereskedelmi árak 31 százalékkal emelkedtek. Az orvosi költségek 58 százalékkal növekedtek, és ugyanakkor a kórházi kezelés napi költségei több mint kétszeresére emelkedtek. 1971 közepén egy nap a kórházban körülbelül 75 dollárba került. A legegyszerűbb műtétek és orvosi beavatkozások gyakran az emberek egész megtakarított pénzét felemésztik, hisz egy egyszerű sérvműtét rövid kórházi kezeléssel több mint ezer dollárba kerül, és egy rendes lefolyású egyszerű szülésért, amikor az anya és gyermeke az ötödik napon elhagyja a klinikát, 1200 dollárt kérnek. Az átlag amerikai védte- lensége — eltekintve a teljesen elszegényedett rétegektől —, különösen szembeszökő, ha közelebbről vizsgáljuk az úgynevezett „magánbiztosítási rendszert“. Formálisan a 65 éven aluli amerikai polgároknak mintegy 85 százaléka különféle biztosítást kötött. Egyes esetekben a szakszervezet az, amely bizonyos biztosító- társaságokat ajánl, de legtöbbször a nagy vállalatok kötnek külön megállapodásokat magán-betegbiztosítókkal. A statisztika szerint a betegségek 10 százalékánál a biztosító nem fedezi a kórházi költségeket. A betegségek 32 százalékánál a biztosító nem fizeti meg a kórházi orvosok költségeit. Az összes biztosítóknak a fele semmit sem fizet a röntgen- felvételekért és laboratóriumi vizsgálatokért, és 97 százalékuk egyáltalán nem fedezi a fogorvosi kezelést. Különösen rossz helyzetben vannak az elbocsátott munkások és családtagjaik. Amint már említettük, szá mos vállalat külön megállapodást köt bizonyos biztosítótársaságokkal. A biztosítás azonban érvényét veszti, mihelyt a munkást elbocsátják. Ilyen esetben a munkásnak új biztosítást kellene kötnie, de lényegesen rosz- szabb feltételek mellett, a- melyeket a munka nélküli nem engedhet meg magának. így azután az elbocsátott munkások közül sokan munkahelyük elvesztésével egyidejűleg elvesztik mindazon jogaikat is, amelyeket a betegbiztosítás adott. A nagy amerikai újságok gyakran panaszkodnak „az amerikai egészségügy válsága“ miatt, de arra nem mutatnak rá, hogy ez összefügg az Egyesült Államokban uralkodó általános helyzettel. Az orvosi gondoskodás hiánya csak egy része annak az általános válságnak, amelybe az egész tőkés rendszer került. (Volksstimme) Mint ismeretes, James Cook kapitány annak idején rendkívül kalandos utakat tett Ausztrália keleti partjainál. Endeavour nevű hajója 202 évvel ezelőtt itt zátonyra futott, majd amikor megkísérelte a nyílt tenger elérését, elvesztette horgonyát. Ausztráliai lelkes amatőr Az utóbbi időben az Egyesült Államokban sok álegyetem és álkollégium tűnt fel, amelyek bizonyos díjért bárkit ellátnak diplomával. Amerikában nem mindenki tudja megszerezni a főiskolai végzettséget, mert igen sokba kerül. Az egyetemi tanulmányok költségei meghaladják a 16—17 ezer dollárt. Főiskolai diploma nélkül pedig nehezen helyezkedhet el valaki bankban, cégnél vagy kormányhivatalban. Az amerikai üzletemberek kihasználják ezt a helyzetet. Becslések szerint jelenleg mintegy kétszáz, diplomával üzérkedő „főiskola“ működik. Csak Floridában hatvanról tudnak. Egyszerű tanítói oklevéltől fizikai doktorátusig, atomfizikusi oklevélig itt minden könnyen megszerezhető. Az egyik ilyen álfőiskola Szovjet sarkkutatók mintát vettek abból a levegőből, amelyet a Föld 25—35 ezer évvel ezelőtt lélegzett. Az Északi-sark ' jégtakarójának mély rétegeiben légbuborékokat fedeztek fel, amelyek képződésük idején kerültek oda. A tudósok véleménye szerint azóta a jégtömeg változatlan maradt. A Vosztok telep vidékén kutatók nem feledkeztek meg a két évszázad előtti eseményről, a melbourne-iek kis expedíciója 14 méter vastag korallrétegek alatt megtalálta az elvesztett horgonyt. Szakértők véleménye szerint a 900 kilogramm súlyú emléktárgy igen konzervált állapotban van. (Moszkvai Pravda) a Florida állambeli „keresztény kollégium“, amely egy vallási szervezet irányítása alatt áll. Vezetője bizonyos Hermann Cack, aki régebben öt évet ült börtönben kiskorúak megrontásáért. Ez a „tanintézet“ szabott áron ad ki diplomákat. Egy főiskolai oklevél ára 350 dollár, tudományok kandidátusa címet 450, tudományok doktora címet 550 dollárért lehet megvenni. Lelkészi tevékenységre jogosító okmány sokkal olcsóbb, mindössze 250 dollárba keriil. A diplomák árusítása jó üzlet a vállalkozó szellemű amerikaiaknak. A vásárlók viszont nem sokat nyernek az áldiplomákkal, mert tudás is kell hozzájuk. Nem is szólván arról, hogy a mai Amerikában sok valódi diplomás főiskolai végzettségű egyén van állás nélkül. (Komszomolszkaja Pravda) 500 méter mélységből a jégtakaró átfúrásával szerzett jégmagokat Leningrádba szállították. A tudósok feltételezik, hogy vizsgálata alapján nemcsak bolygónk ősrégi légköréről alkothatnak képet, hanem geokémiai és ősnövénytani ismereteiket is gyarapíthatják. (IZVESZTYIJA) A moszkvai építkezéseken eredeti megoldású karussz«! emelődaruval kísérleteznek. Teljesítőképessége a közönséges daruénak többszöröse. Az új szerkezetű emelődarut már több országban szabadalmazták. Előnyös tulajdonsága, hogy a munkaműveleteket két csoportra osztja. A segédkar a munkadarabokat emeli be, a szerelőkar pedig beállításukat végzi. Minden mechanizmus egymástól függetlenül végzi a .11 iirikamű vele leket. (SZPUTNYIK) <■ --------------A gorkiji hajógyárban készült Jrion légpárnás szárnyashajó uránként! fifl kilométeres sebességgel, 80 utassal a fedélzetén siklik a nagy folyókon és víztárolókon. Az ötéves tervben megkezdik sorozatgyártását. (SZPUTNYIK) Diplomaüzérek Ásatag levegő Munkanélküli őgyelgők Bár az idősebbek Peterbo- roughban azt mesélik, hogy a háború előtt hosszú, kígyózó sorokban álltak sorban a munkanélküliek segélyekért, manapság a városban sokkal nagyobb gondot okoz a munkanélküliség — 2213-an vannak állás nélkül. A munka nélküli felnőttek alig láthatók, de minden délelőtt tíz óra felé tizenéves fiúk kezdenek áramla- ni a székesegyház előtti térre. Délre már hatvanszáz fiatal üldögél a virágtartók szélén, vagy nyüzsög, a XVII. századi városháza árkádjai alatt. Peterborough problémái sokkal kisebbek, mint a Clyde vagy a Tyne problémái, de ha a munkanélküliség ennyire nyilvánvaló a háború utáni virágzásáról ismert közösségben, világos, hogy nemcsak átmeneti pangásról van szó. Csak csütörtök délután lehet ülőhelyet találni a téren. Ekkor van a kiszolgálólányok szabadnapja, és ha a munka nélküli fiúknak sikerül meggyőzniük szüleiket, hogy a heti 3,05 fontos segélyből egy kicsit többet tarthassanak meg maguknak, akkor elviszik a kislányt moziba, vagy meghívják egy csésze kávéra. Bár Peterboroughban azt tervezik, hogy az 1980-as évek közepére a 80 ezres várost 250 000 lakosúra fejlesztik, az építkezési munkák legnagyobb részét kívülről jött vállalkozókkal végeztetik el. Kevés munka jut Peterborough gépipari szakmunkásainak is. Országos szinten a legújabb adatok szerint 49 788 tizennyolc éven aluli fiú és 29 467 lány van munka nélkül, rajtuk kívül pedjg 34 569-en végezték el a múlt évben az iskolát. Az ipari tanulónak jelentkező fiúk száma 49 370-ről tavaly 42 896-ra csökkent. A pályaválasztási tanácsadók és a munkaerőkérdésekkel foglalkozók véleménye szerint a probléma alapja nem egyszerű pangás, hanem a technológiai fejlődés. „A meglevő cégek sohasem fognak újabb álláslehetőségeket teremteni. Technológiai munkanélküliségről van szó — mondja Bill Wright tisztele- tes —, a Tees partján a vegyi üzemekben igyekeznek teljesen megszüntetni a szakképzetlen munkaerőt igénylő állásokat. A szak- szervezeteket a jelek szerint ez nem aggasztja. Úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mindaddig, amíg a tagok többsége többet tud keresni, köny- nyen segíthet a fennmaradó hat-hét százalékon“. (The Guardian). Emléktárgy a tenger fenekéről
