Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

A betegség — drága luxus Az Egyesült Államokban 40 millió állampolgár él orvosi gondoskodás nélkül A Szovjetunió északi ré­szén, Habarovszkban „Amurez" néven moto­ros szánt szerkesztet­tek, amely léghütéssel van ellátva, és még mí­nusz 50 fokos hidegben sem mondja fel a szol­gálatot. Nehezen járha­tó terepen személy- és teherszállításra alkal­mas, s óránkénti 30 ki­lométeres sebességgel halad. (NBI) Ronald Snyder Montana államban, Maryland Heights- ben él, építőmunkás. Saját kis házában lakott családjá­val, feleségével és gyerme­keivel. Szerény volt, és a drágaság ellenére is félre tudott valamit tenni a kere­setéből. De azután megbete­gedett. Állandóan fájt a fe­je, és fogyott. Az orvos kór­házba utalta, és 13 hónapig ott kellett maradnia. Amikor elbocsátották a kórházból, 13 ezer dolláros számlát nyújtottak át neki. Hogy ki­fizethesse, minden megtaka­rított pénzét fel kellett hasz­nálnia, házára kölcsönt kel­lett felvennie, és a még hiányzó összeget apósától kérte kölcsön. Hogy Snyder valaha is vissza tudja-e fizet­ni a kölcsönt, az nagyon bizonytalan, mivel nem tel­jesen munkaképes. A 21 éves John Shureman- nál, aki Hollywoodban él, vakbél átfúródás után szö­vődmények keletkeztek, úgy­hogy több műtétre lesz szük­sége egymás után. Minden egyes beavatkozásnál vérát­ömlesztést kapott — össze­sen 15 vérkonzervet. Felépü­lése után, ami több mint két hónapig tartott, több mint 20 ezer dolláros számlát nyújtottak be neki. Mivel Shureman diák, szüleinek kellett a számlát kiegyenlí­teni, és ez a tönk szélére jut­tatta a családot. A fenti esetek az ameri­kai egészségügyi politikát il­lusztrálják. Habár az Egye­sült Államokban több mint 7 ezer kórház van, és a hiva­talos statisztikák szerint 330 ezer orvos működik, még mindig nincs az országnak egységes egészségügyi rend­szere. A nyilvános egészségügyi szolgálat adatai szerint az Egyesült Államokban 1970- ben több mint 480 ezer or­vossal és középfokú orvosi személyzettel volt kevesebb a szükségesnél, A betegsegélyző rendszert, ami Európában már régóta működik, az AMA (American Medical Association J „szo­cialista“ orvosi rendszernek minősíti, amely veszélyez­tetné a tőkés rendszert és az Egyesült Államokat ki­szolgáltatná a kommuniz­musnak. Habár az Egyesült Álla­mokban számos fontos or­vostudományi felfedezésre került sor, az új kezelési módszerek egesz sorát fej­lesztették ki, és az ország tetemes eszközöket bocsát a korszerű orvosi gondoskodás fejlesztésére, a fennálló tő­kés viszonyok között mind­ezt nem lehet döntő módon felhasználni a népegészség­ügy általános fellendítésére. A kórházak és az orvosi rendelőközpontok egyenlőt­len elhelyezése következté­ben jelenleg — a hivatalos adatok szerint — 40 millió amerikai állampolgár egyál­talán nem részesülhet orvosi kezelésben. A hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban je­lenleg 131 counties (körzet) van, amelyekben egyetlen orvos sem rendel. Ezek túl­nyomórészt vidéki körzetek, olyanok, ahol igen szegény fehér és néger családok él­nek. Nemcsak a gyógykeze­lés bármilyen formája hiány­zik itt, hanem a legelemibb előfeltételek is a járványok megelőzésére és leküzdésé­re. „Az Egyesült Államok egészségügyi „piacán“ a költségek példátlan módon, szinte robbanásszerűen emelkednek. Még a konzer­vatív Time is kénytelen be­ismerni, hogy ma „az USÄ- ban egy súlyos betegség egyenlő az anyagi csőddel“. Az egészségügy terén a költségek 1960 óta több mint 50 százalékkal, s ugyanezen idő alatt a kiskereskedelmi árak 31 százalékkal emel­kedtek. Az orvosi költségek 58 százalékkal növekedtek, és ugyanakkor a kórházi ke­zelés napi költségei több mint kétszeresére emelked­tek. 1971 közepén egy nap a kórházban körülbelül 75 dol­lárba került. A legegysze­rűbb műtétek és orvosi be­avatkozások gyakran az em­berek egész megtakarított pénzét felemésztik, hisz egy egyszerű sérvműtét rövid kórházi kezeléssel több mint ezer dollárba kerül, és egy rendes lefolyású egyszerű szülésért, amikor az anya és gyermeke az ötödik na­pon elhagyja a klinikát, 1200 dollárt kérnek. Az átlag amerikai védte- lensége — eltekintve a tel­jesen elszegényedett réte­gektől —, különösen szem­beszökő, ha közelebbről vizs­gáljuk az úgynevezett „ma­gánbiztosítási rendszert“. Formálisan a 65 éven alu­li amerikai polgároknak mintegy 85 százaléka külön­féle biztosítást kötött. Egyes esetekben a szakszervezet az, amely bizonyos biztosító- társaságokat ajánl, de leg­többször a nagy vállalatok kötnek külön megállapodá­sokat magán-betegbiztosí­tókkal. A statisztika szerint a be­tegségek 10 százalékánál a biztosító nem fedezi a kór­házi költségeket. A betegsé­gek 32 százalékánál a bizto­sító nem fizeti meg a kórhá­zi orvosok költségeit. Az összes biztosítóknak a fele semmit sem fizet a röntgen- felvételekért és laboratóriu­mi vizsgálatokért, és 97 szá­zalékuk egyáltalán nem fe­dezi a fogorvosi kezelést. Különösen rossz helyzet­ben vannak az elbocsátott munkások és családtagjaik. Amint már említettük, szá mos vállalat külön megálla­podást köt bizonyos biztosí­tótársaságokkal. A biztosí­tás azonban érvényét veszti, mihelyt a munkást elbocsát­ják. Ilyen esetben a mun­kásnak új biztosítást kellene kötnie, de lényegesen rosz- szabb feltételek mellett, a- melyeket a munka nélküli nem engedhet meg magá­nak. így azután az elbocsá­tott munkások közül sokan munkahelyük elvesztésével egyidejűleg elvesztik mind­azon jogaikat is, amelye­ket a betegbiztosítás adott. A nagy amerikai újságok gyakran panaszkodnak „az amerikai egészségügy válsá­ga“ miatt, de arra nem mu­tatnak rá, hogy ez összefügg az Egyesült Államokban uralkodó általános helyzet­tel. Az orvosi gondoskodás hiánya csak egy része annak az általános válságnak, amelybe az egész tőkés rendszer került. (Volksstimme) Mint ismeretes, James Cook kapitány annak idején rendkívül kalandos utakat tett Ausztrália keleti part­jainál. Endeavour nevű ha­jója 202 évvel ezelőtt itt zá­tonyra futott, majd amikor megkísérelte a nyílt tenger elérését, elvesztette horgo­nyát. Ausztráliai lelkes amatőr Az utóbbi időben az Egye­sült Államokban sok álegye­tem és álkollégium tűnt fel, amelyek bizonyos díjért bár­kit ellátnak diplomával. Amerikában nem mindenki tudja megszerezni a főisko­lai végzettséget, mert igen sokba kerül. Az egyetemi tanulmányok költségei meg­haladják a 16—17 ezer dol­lárt. Főiskolai diploma nél­kül pedig nehezen helyez­kedhet el valaki bankban, cégnél vagy kormányhivatal­ban. Az amerikai üzletemberek kihasználják ezt a helyzetet. Becslések szerint jelenleg mintegy kétszáz, diplomá­val üzérkedő „főiskola“ mű­ködik. Csak Floridában hat­vanról tudnak. Egyszerű ta­nítói oklevéltől fizikai dok­torátusig, atomfizikusi okle­vélig itt minden könnyen megszerezhető. Az egyik ilyen álfőiskola Szovjet sarkkutatók min­tát vettek abból a levegőből, amelyet a Föld 25—35 ezer évvel ezelőtt lélegzett. Az Északi-sark ' jégtakarójának mély rétegeiben légbuboré­kokat fedeztek fel, amelyek képződésük idején kerültek oda. A tudósok véleménye szerint azóta a jégtömeg vál­tozatlan maradt. A Vosztok telep vidékén kutatók nem feledkeztek meg a két évszázad előtti eseményről, a melbourne-iek kis expedíciója 14 méter vas­tag korallrétegek alatt meg­találta az elvesztett hor­gonyt. Szakértők véleménye szerint a 900 kilogramm súlyú emléktárgy igen kon­zervált állapotban van. (Moszkvai Pravda) a Florida állambeli „keresz­tény kollégium“, amely egy vallási szervezet irányítása alatt áll. Vezetője bizonyos Hermann Cack, aki régebben öt évet ült börtönben kisko­rúak megrontásáért. Ez a „tanintézet“ szabott áron ad ki diplomákat. Egy főiskolai oklevél ára 350 dol­lár, tudományok kandidátu­sa címet 450, tudományok doktora címet 550 dollárért lehet megvenni. Lelkészi te­vékenységre jogosító ok­mány sokkal olcsóbb, mind­össze 250 dollárba keriil. A diplomák árusítása jó üzlet a vállalkozó szellemű amerikaiaknak. A vásárlók viszont nem sokat nyernek az áldiplomákkal, mert tu­dás is kell hozzájuk. Nem is szólván arról, hogy a mai Amerikában sok valódi dip­lomás főiskolai végzettségű egyén van állás nélkül. (Komszomolszkaja Pravda) 500 méter mélységből a jég­takaró átfúrásával szerzett jégmagokat Leningrádba szállították. A tudósok felté­telezik, hogy vizsgálata alapján nemcsak bolygónk ősrégi légköréről alkothat­nak képet, hanem geokémiai és ősnövénytani ismeretei­ket is gyarapíthatják. (IZVESZTYIJA) A moszkvai építkezéseken ere­deti megoldású karussz«! eme­lődaruval kísérleteznek. Telje­sítőképessége a közönséges da­ruénak többszöröse. Az új szer­kezetű emelődarut már több országban szabadalmazták. Elő­nyös tulajdonsága, hogy a mun­kaműveleteket két csoportra osztja. A segédkar a munka­darabokat emeli be, a szere­lőkar pedig beállításukat vég­zi. Minden mechanizmus egy­mástól függetlenül végzi a .11 iirikamű vele leket. (SZPUTNYIK) <■ --------------­A gorkiji hajógyárban készült Jrion légpárnás szárnyashajó uránként! fifl kilométeres sebes­séggel, 80 utassal a fedélzetén siklik a nagy folyókon és víz­tárolókon. Az ötéves tervben megkezdik sorozatgyártását. (SZPUTNYIK) Diplomaüzérek Ásatag levegő Munkanélküli őgyelgők Bár az idősebbek Peterbo- roughban azt mesélik, hogy a háború előtt hosszú, kígyó­zó sorokban álltak sorban a munkanélküliek segélyekért, manapság a városban sok­kal nagyobb gondot okoz a munkanélküliség — 2213-an vannak állás nélkül. A munka nélküli felnőttek alig láthatók, de minden délelőtt tíz óra felé tizen­éves fiúk kezdenek áramla- ni a székesegyház előtti térre. Délre már hatvan­száz fiatal üldögél a virág­tartók szélén, vagy nyü­zsög, a XVII. századi város­háza árkádjai alatt. Peterborough problémái sokkal kisebbek, mint a Cly­de vagy a Tyne problémái, de ha a munkanélküliség ennyire nyilvánvaló a hábo­rú utáni virágzásáról ismert közösségben, világos, hogy nemcsak átmeneti pangásról van szó. Csak csütörtök délután le­het ülőhelyet találni a té­ren. Ekkor van a kiszolgáló­lányok szabadnapja, és ha a munka nélküli fiúknak sike­rül meggyőzniük szüleiket, hogy a heti 3,05 fontos se­gélyből egy kicsit többet tarthassanak meg maguk­nak, akkor elviszik a kis­lányt moziba, vagy meghív­ják egy csésze kávéra. Bár Peterboroughban azt tervezik, hogy az 1980-as évek közepére a 80 ezres várost 250 000 lakosúra fej­lesztik, az építkezési mun­kák legnagyobb részét kívül­ről jött vállalkozókkal vé­geztetik el. Kevés munka jut Peterborough gépipari szakmunkásainak is. Országos szinten a leg­újabb adatok szerint 49 788 tizennyolc éven aluli fiú és 29 467 lány van munka nél­kül, rajtuk kívül pedjg 34 569-en végezték el a múlt évben az iskolát. Az ipari tanulónak jelentkező fiúk száma 49 370-ről tavaly 42 896-ra csökkent. A pálya­választási tanácsadók és a munkaerőkérdésekkel foglal­kozók véleménye szerint a probléma alapja nem egy­szerű pangás, hanem a tech­nológiai fejlődés. „A meg­levő cégek sohasem fognak újabb álláslehetőségeket te­remteni. Technológiai mun­kanélküliségről van szó — mondja Bill Wright tisztele- tes —, a Tees partján a ve­gyi üzemekben igyekeznek teljesen megszüntetni a szakképzetlen munkaerőt igénylő állásokat. A szak- szervezeteket a jelek sze­rint ez nem aggasztja. Úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mind­addig, amíg a tagok többsé­ge többet tud keresni, köny- nyen segíthet a fennmaradó hat-hét százalékon“. (The Guardian). Emléktárgy a tenger fenekéről

Next

/
Thumbnails
Contents