Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
Termslákenyssg és jövedelem A patincei (Pat) szövetkezet évzáró gyűlésén a szövetkezet elnöke, Pollák János mérnök ismertette az elmúlt év gazdasági eredményeit. A szövetkezet 8800 mázsa gabonatermést tervezett, és a valóságban 9572 mázsát termesztettek. A tervezettnél jobb volt a búza és az, árpa átlaghozama, a kukoricában azonban némi lemaradás mutatkozott, ami részben a betakarítási veszteségeknek tulajdonítható. Jól fizettek az évelő takarmányok és a paradicsompaprika. Az utóbbiból a tervezett 155 helyett 240 mázsa termett hektáronként. Szép eredményeket értek el az állat- tenyésztési dolgozók is. Az átlagos napi súlygyarapodás a hízómarháknál 97, a serteseknél pedig 58 dkg volt. Egy kilogramm sertéshús előállításához 3,96 kg takarmányt használtak fel. Kisebb lemaradás van a malacok elválasztásában. Az eredeti tervben 15,1 malac elválasztásával számoltak kocánként, de csak 14.1 malacot sikerült felnevelni. Ezt részben az okozta, hogy az év folyamán nem sikerült teljes mértékben kiselejtezni a kevésbé hasznos kocákat, valamint az, hogy ezen a szakaszon a dolgozók körében nem kielégítő a munkafegyelem. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jövőben a legkisebb kihágásért vagy fegyelmezetlenségért is felelősségre kell vonni a vétkeseket, mert csak így érhető el javulás. Ez az intézkedés szükséges, hiszen ha az egyik istállóban 16—17 malacot választanak el átlagosan egy kocától, akkor a másikban is el lehetne érni ezt az eredményt, mivel a feltételek azonosak. A szövetkezet úgyszólván minden szakaszon eleget tett termelési és eladási feladatainak. A tervezett 15 vagon helyett például 19,5 vagon gabonát adtak el, és ezzel megtoldották mintegy 50 000 koronával a 192 000 korona értékű kötelezettségvállalásukat. A gazdasági jellemzésből az is kitűnik, hogy egy mázsa búzát 70,36, egy mázsa árpát 55,50, egy mázsa kukoricát pedig 76,74 korona közvetlen költséggel termeltek ki. A sertéseknél 7,32 korona, a hízómarháknál viszont 10,09 korona közvetlen költségre volt szükség egy kg súly- gyarapodás kitermeléséhez. Egy választott malac sajnos több mint 298 koronába került. Ha sikerül emelni az égy kocától elválasztott malacok számát, akkor mintegy 50—60 koronával csökkenhet ez a költség is. A szövetkezet mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben jelentősen túlszárnyalta a tervezett bevételt. Ez több mint 6 millió korona volt, vagyis közel 700 ezerrel több a tervezettnél. Ez az eredmény azért is értékes, mert a tervezett kiadásokat csak 48 000 koronával lépték túl. A tiszta haszon tehát 1 millió 315 ezer korona, vagyis 290 000 koronával több, mint tervezték. A jó gazdálkodás következtében kedvezően alakult a tagolt és a dolgozók helyzete. 385 000 koronát, vagyis a tervezettnél 20 százalékkal többet fizetett ki a tagoknak a szövetkezet nyereségrészesedés címén. Érdemes megfigyelni a munka termelékenységének és a dolgozók évi átlagkeresetének alakulását az utóbbi három évben. Egy dolgozó átlagos termelékenysége 1969-ben mintegy 65 000, 1971-ben viszont már több mint 81000 korona volt. Ennek megfelelően alakult a tagok évi átlagos keresete is, amely 1969-ben 16 307, 1970-ben 18 896, a múlt évben pedig 23 124 korona volt. A tapasztalt javulás elsősorban a becsületes munkának, az új technológiai eljárások bevezetésének, a gépesítésnek, a vegyszerek alkalmazásának és a fokozottabb tápanyagpótlásnak köszönhető. Szépek az eredmények, de korántsem jelentik azt, hogy nem lehetnének jobbak. A szövetkezet vezetői tisztában vannak ezzel, és lépést akarnak tartani a fejlődéssel. Mert hogy fejlődött ez a szövetkezet, az bizonyos. A múlt évben például sok minden szóba került az évzárón, feszült volt a légkör, s a vitafelszólalások a veszekedés határát súrolva a személyes érdekek feszegetésébe torkollottak. Idén már szó sem volt ilyesmiről. A tapasztalt fejlődés a gazdasági helyzet megszilárdulása eloszlatta a dolgozók kételyeit. A tagok megbíznak a vezetőkben. Ezt igazolja az a tény is, hogy a nevezett szövetkezet dolgozói megértették a XIV. pártkongresszus által kitűzött népgazdaságfejlesztési irányelveket, s a kitűzött célok elérése érdekében ők is többet vállalnak a közös feladatokból, tovább javítják termelési eredményeiket, magasabb színvonalra emelve a termelést. Tudatában vannak annak, hogy a jobb eredmények eléréséhez új technológiai folyamatokat kell bevezetni, több gépet, vegyszert és tápanyagot kell vásárolni. A jelenlegi feltételek mellett azonban már nagyon megközelítettek a lehetséges maximumot. Az alig 400 hektáros gazdaság nem veheti fel a versenyt a pár ezer hektáros mezőgazdasági üzemekkel. Az új technológiai folyamatok alkalmazása, a modern, nagy teljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetése ekkora területen lényegben lehetetlen, és nem is engedheti meg magának, hogy például egy Kirovec-traktort vagy E-512-es kombájnt vásároljon. A nevezett szövetkezetben az utóbbi években igyekeztek teljes mellékben kihasználni az együttműködés nyújtotta előnyöket és lehetőségeket. A szomszédos ižai (IzsaJ és komárnói (Komárom) szövetkezettel közösen egy nagykapacitású szárítót építettek, amelyben a szemesek betakarítása utáni szárításán kívül az évelő takarmányok szárítását és feldolgozását is megoldják. A jövőben szeretnének áttérni egy új takarmányozási módra, melynek során hasznosítani tudnák a herelisztet, s kevesebb szemes terményre vagy takarmánykeverékre lenne szükségük. A szárító üzembe helyezésével jobban értékesíthetik az évelő takarmányokat, csökkenthetik azok területét, növelhetik a szemesek vetésterületét, kevesebb szemet kell takarmányozási célra fordítaniuk, tehát többet adhatnak a közellátásnak. Ezzel lényegében eleget tesznek a XIV. pártkongresszus irányelveinek. Az izsai szövetkezettel együttműködve, a gázfűtéses palántanevelés előnyeit is kihasználják. Olcsóbbá teszik ezt a műveletet, nem beszélve arról, hogy jelentős mennyiségű szerves trágyát takarítanak meg, amit azután a talaj táperejének fokozására fordíthatnak. Ügy látszik, hogy a sokoldalú -együttműködés végül is „házassággal“ végződik. A szomszédos szövetkezetek vezetői alaposan meghányták-vetették az egyesülés előnyeit, és hátrányait, s arra a megállapodásra jutottak, hogy ez a lépés nagyban előmozdítaná az egyes gazdaságok termelését és kedvező feltételeket teremtene a további fejlődéshez. A terveket és a vetésforgókat már úgy állítják össze, hogy megfeleljen az egyesült gazdaság feltételeinek és követelményeinek. kAdek Gábor iflggteíeiiitife a többtermelás feliételeit A buli (Boly) szövetkezet évzáró gyűlése egy fejlődőképes kosos gazdaság tagjaihoz méltó családias hangulatban foiyt le. A tagok közös ügyekről tárgyalva otthonosan érezték magukat a kul- túrliáz nagytermében, és a magamfajta kívülálló is egyhamar beilleszkedett ebbe a barátságos hangulatba. Tavaly a bol'i határt sem kímélte az árvíz, a kétszeri jégverés és az őszi csapadékhiány. Ennek ellenére búzából 35,5, árpából 31,2, cukorrépából 485 és dohányból 8,2 mázsás hektárhozainot értek el. Illés János elnök beszámolójában rámutatott, hogy a szövetkezet tavalyi termelésének bruttó értéke meghaladta a 6,9 millió koronát, ebből a növénytermesztésre 3,6 millió korona esik. Egyébként a bol'i szövetkezet egyike azoknak a trebisovi járási közös gazdaságoknak, amelyek szilárd gazdasági alappal rendelkeznek. Ez a szövetkezet azzal is dicsekedhet, hogy minden tartozását rendezte, és a tagságnak is jut, méghozzá bőven. Egy-egy munka- nornia után 28 korona, ehhez 3 korona prémium, további 3 korona „szabadságpénz“, és 1,70 korona értékű természetbeni járandóság volt a tagok jutalma. Alkalmam volt elbeszélgetni Bodrogi Józseffel, aki feleségével együtt 16 tehenet gondoz. Fia a gépműhelyben dolgozik, mindhármuk jövedelme 6500 koronán felül mozog. A szövetkezet elnöke és a többi vezető is jól tudja és vallja, hogy a társadalmi fejlődés, maga az élet egyre többet követel minden szakaszon, tehát a mezőgazdaságtól is. A XIV. pártkongresszus határozataiból, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusának vitaanyagából kiindulva a bol'i szövetkezet az eddiginél gyorsabb ütemű, nagyobb arányú fejlesztésre törekszik. KULIK GELLERT Pul'anyban (Bodrogmező) Matyi János elvtárs, a szövetkezet tapasztalt elnöke, szintén mélyrehatóan elemezte közös gazdaságuk helyzetét, az elmúlt esztendő eredményeit, s nem rejtette véka alá a fogyatékosságokat sem. Különösen a munkafegyelem megszilárdításának, a tagság munka iránti viszonya megjavításának szükségességét hangsúlyozta. Bíráló hangon mutatott rá, hogy tavaly a vezetők és a tagok nem tettek meg mindent a jobb gazdasági eredmények elérése érdekében. Igaz, a többszöri jégverés és a csapadékhiány is okozott károkat, de romlott a termőföld minősége is az elégtelen istállótrágya-gazdálkodás következtében. Nem kapta meg a talaj a szükséges tápanyagokat, és a talajműve- lés sem volt kifogástalan. Nem csoda tehát — mondotta —, hogy a szövetkezetben aránytalanul magasak a termelési költségek, a munkanormák felhasználása nincs összhangban a termelési eredményekkel. Ezzel kapcsolatban több konkrét példát is felhozott a gazdálkodás helytelen formáira. A szövetkezet a növénytermesztésben mulatkozo hiányokat az állattenyésztésben igyekezett pótolni. Ezen a szakaszon sikeresen megbirkózott a megnövekedett feladatokkal, sőt terven felül 70 mázsa húst és 30 000 liter tejet értékesített. Az elnök érdemben tett említést a szövetkezet 7 fejőnőjéről, akik tavaly 340 000 liter tejet fejtek. (k — g) (Felvétel: CSTK — Haščák) A kelet-szlovákiai kerület legjobb szövetkezetei közé tartozik a sehai / Abaújszína), amely a „Csehszlovák-Szovjet barátság Szövetkezete“ megtisztelő elmet viseli. A CSSZBSZ közelgő országos közgyűlése és a szövetkeze- . tek Vili. kongresszusa tiszteletére a szövetkezet tagjai jelentős kötelezettségeket vállaltak. Terven jelül 200 mázsa sertéshús, 20 mázsa marhahús és 10 000 liter tej eladását vállalták. A vállalt kötelezettségek együttes értéke 280 000 korona, ján Casár, aki a reá bízott tehenektől az elmúlt évben átlagban 4031 liter tejet jejt ki, szintén hozzájárult a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. A Košice-vidéki járásban a 991 hektáros Resicai (ResteJ Egységes Földinűvesszüvetkezet tagjai az idén 17. évzáró taggyűlésükre jöttek össze. Az elért gazdasági eredményeket Makranszky István, az efsz elnöke ismertette. Mint említette, a gabonaféléknél az elemi csapások lényegesen csökkentették a hektárhozamo- kat, így búzából csak 26,5 mázsás. árpából 24,1 mázsás, zabból pedig 25,1 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Az elemi csapások okozta károkat azonban az állami biztosító megtérítette, és így az elegendő anyagi fedezetted, tavibbá a szálastakarmányok, a cukorrépa és a kukorica jó termésével biztosítani tudták a takarmányalapot. Annak érdekében, hogy az idei hektárhozamok lényegesen nagyobbak legyenek, konkrét intézkedéseket tettek; növelték a talaj tápanyagellátását, 1970-ben például 143 kg tiszta tápanyagot juttattak 1 ha mezőgazdasági területre, az idén pedig 229 kg-ot terveznek. Az efsz bevételének nag/oün hányadát az állattenyésztésből nyeri. Marhahúsból például a tervezett 707 mázsa helyett 831 mázsát, sertéshúsbóil a tervezett 800 mázsa helyett 831 mázsát, és tejből a tervezett 460 ezer liter helyett 473 ezer litert adtak el. Az elnök hangsúlyozta, hogy a szövetkezet a jövőben még intenzívebben kíván foglalkozni az állattenyésztéssel. Ezt bizonyítja, hogy inár megkezdték az 500 férőhelyes, korszerű tehénistálló építését, amit a legkorszerűbb gépekkel szerellnek fel. Egyébként a gépesítés területén is javult a helyzet. Az elmúlt évben a szövetkezet rendet teremtett a munkagépek nyilvántartásában is. Havonta értékelték a traktorosok erőgépeinek kihasználását és a traktorok üzemelési önköltségét. Nagy gondot okoz azonban az alkatrészek hiánya, ami főleg az idénymunkáknál jelent hátrányt. A szövetkezet vezetősége előrelátón gondoskodik az anyagi-termelési alap fejlesztéséről is. 1971-ben felépítettek egy szénapajtát, ami határidő előtt elkészült, és a betakarított szénát már ebben a pajtában tárolhatták. Komoly anyagi befektetést jelentett a szövetkezet részéről a 137 ezer koronáért vásárolt E—512-es gabona- kombájn, bár az államtól is kaptak hozzá 55 ezer korona hozzájárulást. Vettek még egy ZT—300-as traktort, ami szintén jelentős beruházást igényelt. Ezeken kívül több kisebb mezőgazdasági gépet és traktoros pótkocsikat is vásároltak. A beruházásra tervezett 654 ezer korona helyett 1 millió 24 ezer koronát merítettek ki a termelési alap fejlesztésére. Túllépték a gépek vásárlási tervét, hiszen a tervezett 200 ezer korona helyett 360 ezer koronáért v^s^roltak gépeket. A resicai szövetkezetben 1971-ben a tervek szerint 7 millió 924 ezer korona bevételt kellett volna elérni, ám a szövetkezet tagjai odaadó munkával 111,5 százalékra teljesítették a bevételi tervet, s a szövetkezet összbevétele 8 millió 838 ezer korona, tehát terven felül még egy korona osztalék is jutott minden munkanormára. SZÁSZAK GYÖRGY EGYRE: Mľ.lKSO A iímadümi feilűdes merceje Kifizetődik a termelési alapok fejlesztése
