Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám, szombat

A GAZDASÁGOSSÁG ELMÉLYÍTÉSÉNEK EREDMÉNYEI a Kelet-Szlovákiai Kerámiai Üzemekben A CSKP XIV. kongresszusá­nak gazdaságpolitikánkat érin­tő határozatai felhívják a fi­gyelmet arra, hogy az állami tervek sikeres teljesítését, a gazdaságosság növelését komp­lex szocialista racionalizálás útján kell elérni. Hazánk szö­vetségi kormányának múlt évi 215. számú határozata megje­löli az erre vonatkozó alapel­veket. A kelet-szlovákiai kerületben több jelentős vállalat, köztük a Kelet-szlovákiai Kerámiai Üzemek n. v. is már az elmúlt év folyamán hozzáfogott ezek­nek az alapelveknek gyakorlati megvalósításához. Gejza Langer elvtárs, a vállalati igazgató az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy tavaly konkrét intézkedéseket tettek vállala­tuknál a termelő és irányító munka racionalizálására. A termelésben olyan felada­tok megvalósítását tűzték ki, melyek országos méretekben is döntő fontosságúak. Konk­rétan a perlitgyártásban foga­natosított tüzelő- és energia- megtakarításról, a keramitbur- kolatok termelésének, raktáro­zásának gazdaságosabbá téte­léről, az egyes üzemek munka- szervezésének javításáról volt szó. Az eredmények nem marad­tak el. Megoldódott például a kemencék tüzelőanyagának gazdaságosabb felhasználása az ún. aktivátorok alkalmazá­sával. Ezáltal ennél a berende­zésnél 30 százalékkal csökkent a fűtőanyagszükséglet, a kapa­citás viszont 60 százalékkal megnövekedett. A keramitbur- kolatok gyártásához szükséges nyersanyagok beszerzése Mi­chalovce környékéről 50 szá­zalékkal olcsóbb lett. A michalovcei üzemben ele­mezték a keramitburkolatok osztályozása és csomagolása körüli, aránylag nagy munka­igényesség okait. A munkafo­lyamat átszervezésével 10—20 százalékkal csökkentették a munkaigényességet, s így 30 dolgozót felszabadítottak. Ez év február elsejétől kü­lön osztályt létesítettek, amely a szocialista racionalizálással kapcsolatos javaslatok, elem­zések értékelését hivatott vé­gezni. A szocialista racionali­zálás az 1972. évre szóló prog­ramjának keretében meghatá­rozták a vállalat tervteljesíté­sét szolgáló konkrét feladato­kat. A vállalat az idén közel 90 millió koronát fordít a terme­lés fejlesztésére. Emellett meg­takarítanak 59 ezer kW vil­lanyenergiát és igen jelentős mennyiségű gázt. A célkitűzések megvalósítá­sában anyagilag is érdekelté tették a vállalat dolgozóit, az értékes javaslatokat, észrevéte­leket pénzzel jutalmazzák. A vállalat vezetősége sokat remél ezektől a konkrét intézkedések­től, s abban bízik, hogy segít­ségükkel sikerült a szlovákiai kerámiai ipar további építésé­nek, fejlesztésének alapvető problémáit is megoldani. (kulik) „JÓÍZŰ" BEMUTATÓ A TERIMPEX magyar külke­reskedelmi vállalat tegnap a bratislavai Carlton Szállodában kóstolóval egybekötött sajtóér­tekezleten ismertette a magyar élelmiszer-tartósító ipar legú­jabb termékeit. Solymosi Pál, a TERIM­PEX igazgatója rámutatott, hogy bár a magyar konzervipar 60 —80 éves, tehát aránylag fia­tal szakágazat, gyártmányai ma már nemcsak az európai or­szágok többségében, hanem Amerikában, Afrikában, Ázsiá­ban sőt Ausztráliában is közis­mertek és közkedveltek. Ebben az évben 6100 tonna szalámit, dobozolt sonkát, gyu­lai kolbászt és más terméket szállítanak hazánkba és re­mélhetjük, hogy a tegnap meg­ízlelt, valóban kiváló újdonsá­gok legkésőbb 1973-ban ugyan­úgy kiérdemlik a csehszlová­kiai fogyasztók elismerését, mint a magyar konzervipar eddigi termékei. (-fi) MEGFONTOLANDÓ TANULSÁGOK A Košice-vidékl járás mezőgaz­dasági üzemeiben Is elkezdődtek az évzáró taggyűlések. Ez alka­lomból a 15 éve gazdálkodó Buzi- cai Egységes Földművesszövetke- zetbe látogattam el, hogy bepil­lantást nyerjek a 734 hektáros gazdaság életébe. Mielőtt bármit Is mondanék az évzáró taggyűlés­ről, néhány részletet Idézek az efsz elnökének, Vajányl Lászlónak a beszámolójából: — Szövetkezetünk összjövedel­me — a melléküzemági termelést is beszámítva — 1971-ben 12 mil­lió 737 ezer 820 korona volt. Eb­ből az összegből 1 ha területre 17 354 korona jut, ami a terve­zettnél 457 000 koronával jelent többet. Meg kell azonban monda­nom, hogy az eredmény elérésé­ben nagy szerepe volt a mellék­üzemági termelésnek, ami 2 805 000 korona bevételt hozott szövetke­zetünknek. Aki ezeket a számokat felülete­sen bírálja, arra a megállapítás­ra juthat, hogy rendben van a szövetkezet „szénája“. Ez viszont önámítás lenne. Kísérjük ugyanis figyelemmel az elnöki beszámoló további részét Is. — Mezőgazdasági termelésün­ket az 1971-es esztendőben csak 87,3 százalékra teljesítettük. A növénytermesztés tervét csak 85,1 százalékra, az állattenyésztését pe­dig 89,2 százalékra tudtuk telje­síteni — mondotta az efsz elnöke. Ez a pár adat bizony már el­gondolkoztató. A szövetkezet a 279 hektáros vetésterületén miért csak 23,2 mázsás átlagos hektár­hozamot ért el, s bár egy tehéntől 2458 liter tejet fejtek, egy anya­kocától miért csak 8 malacot vá­lasztottak el? Ezek az adatok nemcsak a szö­vetkezet vezetőségét, de az egész tagságot is elgondolkoztatják Vajon megtettek e minden tőlük telhetőt a terv teljesítése érdeké­ben? A jövőben nem lesz elegen­dő, ha csak az elnök látja meg a hibákat, a dolgozók is figyel­meztessék egymást a rosszul vég­zett munkára! Figyelembe vévte a szövetkezet előző években elért eredményeit, a mezőgazdasági termelésre al­kalmas fekvését, a meglevő tarta­lékok jobb kihasználásának lehe­tőségeit, megállapíthatjuk, hogy a sikeresebb munkához minden lehetőség adva van. Ha a vezető­ség teljesíteni fogja a dolgozók által a taggyűlésen felvetett ja­vaslatot, mégpedig azt, hogy a munkát a felelős vezetők a jövő­ben gyakrabban ellenőrizzék, ak­kor ez sikerülni Is fog. SZÁSZAK GYÖRGY Munkánk igénvessége feladatainkkal együtt nő (Folytatás az 5. oldalról) felelünk, akkor a beruházás nem valósítható meg. A beruházási politikának nemcsak ez az új vonása. Lát­ni kelt, hogy kifejezően rövi­debb az átfutási idő a kutatás­tól a megvalósításig. Tehát a beruházásnál el kell kerülni azt a helyzetet, hogy míg a fel­adatot megtervezzük és megva­lósítjuk, már erkölcsileg és műszakilag is elavult. A beru­házás problémái túlnőnek az egyes területek érdekein. Je­lenleg ez a KGST 25. üléssza­kán elfogadott döntések bizto­sításának kifejező formája, szo­cialista táborunk gazdasági integrációs programjának értel­mében. A gazdasági reformunk, vagy más szavakkal az irányítás el­mélyítésének alapja nálunk a terv. Ezért helyezünk súlyt az ötéves terv és az éves végre­hajtási tervek szerepére. Az irányítás elmélyítése mindenek­előtt összefügg a közvetlen irá­nyítás és a gazdasági eszközök dialektikus egységével, amelyek elválaszthatatlanok. Elutasítjuk az ún. célmodellekről szóló el­méletet, mert ez ellenkezik a dialektikával. A színvonal eme­lésére törekszünk az irányítás minden fokán, elsősorban a vállalatok keretén belül. Nor­mák nélkül, termelési kalkulá­ciók nélkül, vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer nélkül nem lehet dolgozni. Az irányítás elmélyítésével összefüggő két problémát aka­runk megoldani. Ez a bérrend­szer rendezése és a nagykeres­kedelmi árak rendezésének előkészítése. Ha helyesen akar­juk megállapítani a bérekut és az árszintet, akkor a normák­ból és az önköltségből keil ki­indulni. Gondolok itt a műszaki normák egész skálájára, híu­denekelőtt az anyagi és a fo­gyasztási normákra, amelyek nélkül nem tárhatók fel a ha­tékonyság forrásai. Nem szükséges elemezni, hogy a szövetségi államforma néhány éve alatt az élet bizo­nyította e döntés helyességét. Minden lépésen találkozunk bi­zonyítékokkal, amelyek mutat­ják, hogy miben és miért volt helyes. Ez oldotta meg köztár­saságunkban a két nemzet helyzetének és egyenjogúságá­nak alapvető problémáját. A szövetségi köztársaságban a döntő fontosságú integrációs erő: a CSKP. Nem becsülhetjük le a többi integrációs tényezőt sem. Ezek közül az egyik az ökonómika. A csehszlovák in­tegrált gazdaságot a maga dia­lektikus egységében kell nézni, amely a maga egységében csak akkor fejlődhet, ha mindkét nemzeti gazdaság fejlődik. A nemzeti gazdaságok ezzel szem­ben csak akkor fejlődhetnek, ha fejlődik az egész csehszlo­vák népgazdaság. Ez régi dia­lektikus igazság, amelyet el­méletileg meg tudunk indokol­ni, de gyakorlatilag néha ne­hézségeket okoz. Ezért közösen kell keresni a kérdés megoldá­sához vezető utat. Meg kell szoknunk, hogy mint kommunisták nem függet­leníthetjük magunkat sem a jó, sem a rosszabb eredményektől. Ebben mindnyájunknak megvan a maga része. Ha így fogjuk fel a dolgot, nem kérdés, mi­lyen irányú legyen a bírálat, mert mindnyájunknak szól. Munkánk igényessége felada­tainkkal együtt nő, és abból ered, hogy holnap jobban kell dolgozni, mint ma. Eddig a CSKP KB elnöksége plenáris ülésein elfogadott dön­tések nagyobb része tájékozta­tó, magyarázó jellegű volt, hi­vatott volt arra, hogy a kom­munisták segítségével megnyer­jék a tömegeket a döntések megvalósítására. Most valami­vel többről van szó. Arról, hogy az egyes szakaszokon a külön­féle színvonalon milyen mód­szerrel vetítjük át a határoza­tokat konkrét feladatokká az egyes kerületekben, járásokban és üzemekben. A kommunisták­nak biztosítaniuk kell, hogy a CSKP KB februári plénuma ha­tározatainak feldolgozása érde­kében konkrét intézkedéseket fogadjanak el a társadalmi szervezetek, mindenekelőtt a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusa. Az igényes gazdasági felada­tokat csak akkor oldhatjuk meg, ha tovább javítjuk a párt munkáját, ha visszatérünk a Tanulságokhoz, az egységről szóló okmányhoz, ha ismét ele­mezzük az ott mondottakat nemcsak az eszmei egységről, hanem a politikai szervezési egységről is. Ha elemezzük mindazt, amit a párt munkájá­ról tartalmaz annak érdekében, hogy a párton belül a lenini normák érvényesüljenek. Ezzel kialakítjuk az alapvető feltéte­leket arra, hogy a CSKP feb­ruári plénumának döntéseivel összhangban megoldjuk a gaz­dasági kérdéseket. Arról van szó, hogy a februá­ri plénum határozatai a dolgo­zók legszélesebb rétegeinek programja legyen és ne csak át­menetileg kampányszerűen, ha­nem távlatilag is, mint a XV. kongresszusig tartó időszak programja. A CSKP KB februári plénumának döntései és az SZLKP KB plénuma tanácskozá­sának tartalma is megmutatják a konkrét utat, hogyan bizto­sítható népgazdaságunk to­vábbi hatékony fejlődése és megadják mindnyájunknak a jövő ragyogó távlatát. A „PRIOR" bratislavai üze­meltetési telepe — Kikötő VII. — az alább feltüntetett szol­gálati beosztásokba keres dolgozókat: tehergépkocsi-vezetőket kocsikísérőket mikrobuszvezetőt ügyintézőnöket raktári munkásokat fűtőt légfütéses fűtéshez Az érdeklődők közvetlenül fenti címünkön jelentkezzenek. PRIOR prevádzková základňa Bratislava, Prístav VII. ■ Családi okokból eladó Trabant 601 Limuzina, fehér, kétéves (18 ezer km). Érdeklődni a 733 tele­fonszámon lehet (Komárno). 0-221 ■ Eladó Fiat 110 kitűnő állapot­ban, jutányos áron. Telefon 420-20. Ű-229 ■ Eladó Trabant Combi kitűnő állapotban. Információ: telefon 42828, naponta 16—20 óráig. Ű-240 ■ Eladó Renault 8, garázsolt, gyártási év 1970. Bratislava, tele­fon 57 654. Ű245 ■ Háromhónapos új típusú Jawa 350-es motorkerékpár, pótkocsival együtt és két sisak eladó. Ár megegyezés szerint. Cím: Maczík Michal, Hronovce 119., okr. Le­vice. 0-244 ■ Eladó két ház több mellékhe­lyiséggel. Petržalka-Ovslšte, Hrud­ná 5., Bratislava XI., Bartalos. Ü-230 ■ Eladó egyemeletes ház szép gyümölcsössel (öregség miatt) Plešivecen, 436. szám alatt, okr. Rožňava. 0-226 ■ Kútnikyn, 86. szám, családi ház kerttel eladó, azonnal beköl­tözhető. Ár megegyezés szerint. 0-223 ■ Eladó háromszobás ház mellék- helyiségekkel és 'kerttel. Ár meg­egyezés szerint. Filkász Imrich, Veiké Ofany 222., okr. Galanta. 0-249 ■ Eladó élőkerítésnek vagy par­kírozáshoz virágzó Splrea, bok­ronként 3—4 korona. Idrányi, Veľ­ká Ida. 0-233 ■ Stancolt talp hivatalos áron eladó. Megtekinthető 10—15 óráig. Solcz Ľudovít, Bratislava, Vanso- vej 5. 0-231 ■ 47/174 elvált iparos megismer­kedne hozzáillő övegy- vagy elvált asszonnyal. Kiskorú gyermek nem akadály. Jelige: Középkor. 0-225 ■ 26 éves hivatalnoknő intelli­gens, komoly férfi ismeretségét keresi. Jelige. Gyöngyvirág. 0-234 ■ Jelentkezem az Őszirózsa jel­igére. Jelige: Ki a virágot sze­reti. 0 236 II Jelentkezem az 0-180 Kádár Kata jeligére. Jelige: Tavasz. 0-241 ■ Elcserélném Dun. Stredán há­romszobás, összkomfortos csalá­di házamat kétszobás szövetke­zeti lakásért Dun. Stredán, eset­leg Bratislavában megegyezés sze­rint. I. vagy II. emelet, magasab­ban csak felvonó esetén. Cím a hirdetőirodában. 0 228 ■ Kétszoba-konyhás lakást elcse­rélek egyszoba-konyhás lakásért. Jelige: Bratislava központjában. 0-247 KÖSZÖNTŐ ■ Remes Istvánnak Bajč— Farkasd-pusztára, drága édes­apánk 70. születésnapja alkalma-' ból jó egészséget és hosszú, bol­dog életet kíván fia Jani, menye és unokája Nórlka, Marika O-207 ■ Fájó szívvel mondok köszöne­tét a rokonoknak, a barátoknak, az Ismerősöknek, a tömegszerve­zeteknek és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára tragiku­san elhunyt drága, szeretett fér­jemet Jánosi Istvánt a svodínl temetőbe, és virágado­mányaikkal, részvétükkel igye­keztek enyhíteni fájdalmamat. A gyászoló feleség 0-220 ■ Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára drá­ga halottunkat Jánosi Istvánt a svodíni temetőbe és részvétük­kel, valamint virágadományaik­kal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-222 d Köszönetét mondunk minda­zoknak a rokonoknak, jó bará­toknak, az ismerősöknek, volt munkatársaknak, tanítóknak, diá­koknak és a tömegszervezetek vezetőinek, akik a szerető férjet, édesapát, apóst és nagyapát id. Czére Győzőt 1972. február 21-én elkísérték utolsó út)ára a lehnicei (Nagy­lég) temetőbe. A gyászoló család 0-239 CSEMADOK-ÉVZÁRÓ A CSEMADOK holišai (Galsa) helyi szervezete a nemrég át­alakított kultúrházban tartotta meg évzáró gyűlését, melyen közel 100-an vettek részt. Az elmúlt év munkájáról a CSE­MADOK helyi szervezetének tit­kára tartott beszámolót. Ezt követően Ferencz Ferdinánd, a CSEMADOK járási bizottsá­gának tagja ismertette a CSEMADOK-ra háruló feladato­kat. A helyi pártszervezet el­nöke nagyra értékelte a CSE­MADOK helyi szervezetének múlt évi munkáját. A tagsági gyűlés határozatot fogadott el erre az évre: tíz taggal növe­lik a helyi szervezet létszámát, tizenöt előfizetőt szereznek a Hét című képes hetilapra, az ifjúsági szervezettel közösen megalakítják a népi tánccso­portot, emelik a tudományos és ismeretterjesztő előadások szá­mát. A CSEMADOK helyi szer­vezetének vezetősége jó kap­csolatot tart fenn az ifjúsági szervezettel. -csi­1972. II. 26. 6 APRÓHIRDETÉS. ADA SVITE L köszönetnyilvánítás

Next

/
Thumbnails
Contents