Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám, csütörtök
Nérójában 1942-ben Hitlerre ismert a közönség A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MADÄOH DRÄMÄJÄNAK SZERZŐJE Harminc éve, a második világháború eseményeinek mélypontján, 1942 elején, amikor Horthy-Magyarország kormánya, mint a nácik egyik szövetségese, magasra szította az an- tibolsevista-soviniszta uszítás lángját, Budapesten a Madách Színház műsorra tűzte Felkai Ferenc Néró című drámáját. A darabnak kirobbanó sikere volt, a színház törzsközönsége, a haladó emberek ezrei, megértették a mű mondanivalóját. Esté- ről-estére zsúfolásig megtelt a színház. Amikor felhangzott Lu- catius vádló szava: Hallod, hallod Néró? Ez a nép hangja ... A leszámolás órája elérkezett ... A vérből, amelyet nem kíméltél, új világ születik, de nem a te világod! Nézd az eget! Lángok pirosítják... jól lakott tigriseid és pribékjeid pokol- tüze... Hol az erőd? ... — nyíltszíni taps dübörgött, mely félreérthetetlen antifasiszta politikai tüntetéssé vált. Pünkösti Andor rendezőnek — aki két évvel később, az ország német megszállásakor üldözői elől ön- gyilkosságba menekült —, a szerzőnek és az igazgatónak nagy erőfeszítéseket kellett tennie, hogy a feltűnő tetszés- nyilvánítástól óvják a közönséget, mert a darabot a betiltás veszélye fenyegette. Ezt sikerült kivédeni. A Néró több száz előadást ért meg, vasárnap délelőttönként az üzemek munkásainak játszották. Nemcsak a színháztörténet emlékezik meg e mű jelentőségéről, hanem az ellenállási mozgalom egyik megnyilvánulásaként is számon tartják. A Néró-t egyébként Párizs náci megszállása idején j. P. Sartre franciára fordította. A fordítás könyvalakban megjelent, de a darab bemutatására nem került sor. Felkai Ferenc már a felszabadulás előtt több sikeres, haladó szellemű darabot írt. Az Oj Thália színház 1934-ben mutatta be Bábel című művét, majd Vágta című színjátékát. A háború alatti Néró-t a Potemkin követte, ugyancsak Pünkösti Andor rendezésében. A felszabadulás után Marton Endre rendezésében a Vígszínházban játszották Pilátus című drámáját. Felkai Ferenc az utóbbi években írta a Cleopatra három éjszakáján, a Princesszin-1, a Boszorkányok pedig nincsenek-e t, a Madách-ot és több más művét. Közülük többnek a győri A kávéházban ismerkedtem meg vele egy esős délutánon. Odalépett az asztalomhoz, meghajolt, és illedelmesen bemutatkozott: — Én vagyok a Névtelen Levélíró. Megengedi, hogy ide üljek? — Parancsoljon — mondtam udvariasan, s közben jel szemmel végigmértem. Kifogástalanul öltözött, jól jésült, őszes, Szemüveges férfi volt, nem vettem észre rajta semmiféle rendellenességet. — Harminc éve foglalkozom névtelen levelek írásával — kezdte a mondókáját —, s dicsekvés nélkül állíthatom, hogy szinte tökélyre vittem ezt u mesterségei. A legkorszerűbb felszereléssel dolgozom. Negyvenhat különféle töltőtollam, vegyirónom és ceruzám, hetvenkét fajta levélpapírom és borítékom van, nyolc írógép áll a rendelkezésemre, s persze kesztyűben dolgozom, nehogy ujjlenyomatot hagyjak. Büszkén tekintett rám, mintegy elismerést várva tőlem, s én készségesen bólogattam, mert mindig tisztelője voltam a körültekintő, alapos munkának. Rövid szünet után így folytatta: — Tudom, önt inkább az érdekli, miért választottam éppen ezt a foglalkozást. Őszintén szólva az élet szürkesége vitt rá. Napjaim eseménytelenül múltak, s az első névtelen levelet unalmamban írtam a szomszédomnak: „Önt a felesége rendszeresen csalja a kéményseprővel. Egy jóakarója “. A hatás leírhatatlan volt. Az addig boldogan élő család élete pokollá változott. Naponta veszekedtek, verekedtek, noha Felkai Ferenc, a Madách szerzője. Kisfaludy Színházban volt a be mutatója, s ugyanennek a színháznak a bemutatásában a televízió nézői is megismerték. A Magyar Területi Színház e hónapban mutatja be Komárno- ban, s ezt követően Szlovákia sok más városában és községében a Madách ot. A magyar nemzeti irodalom klasszikusáról, a legnagyobb magyar dráma Az ember tragédiája költőjéről, Madách Imréről, eseményekben gazdag és drámai fordulatokban bővelkedő életéről már sokan és sokat írtak. Az ember tragédiájáról pedig különösen sok mű, tanulmány, esszé, elemzés látott napvilágot. Kutatták, hol és miben befolyásolták e mű megírásánál Madá- chot a francia forradalom, az 1848—49-es szabadságharc tragikus elbukása és magánéletének megpróbáltatásai. A Csesztvén és Sztregován családi otthonában visszavonultan élő Madách érzelem- és gondolatvilágát nagyban befolyásolta felesége, a viharos életű Fráter Erzsi magatartása, s kétségtelen, hogy a nagy író- zseni állásfoglalásaira hatással volt baráti köre, környezete és házasélete is. Felkai Ferenc drámája erről is beszél: izgalmas és fordulatos drámájában közel hozza Madáchot a ma emberéhez, jól érzékelteti a Bach- korszak nyomasztó légkörét, s azt, hogy a Tragédia írója a negyvennyolcas szabadságeszmék híve volt, azok mellett állt, akik a bukást követő Időkben is szüntelenül reménykedtek a jó ügy győzelmében, az igazság felülkerekedésében. Felkai erőteljes egyéniségeket nem Is volt kémény a házukon, központi fűtéses épületben lakták, ahová nem járt kéményseprő soha. / tt félbeszakította meséjét, megkínált egy cigarettával s maga is rágyújtott. Bogddnfi Sándor: A NÉVTELEN EMBER — Az első sikeren felbuzdulva, komolyan nekiláttam a munkának. Megírtam a polgármesternek, hogy utolsó csibész, mert díszebédekre költi a polgárok pénzét. Leleplező leveleket írtam a város összes vezető embereiről, az összes igazgatókról, orvosokról, mérnökökről és pártvezetőkről. Elhalmoztam levelekkel a szerkesztőségeket is. Rendszerint a dolgozó nép nevében írtam, egy ízben pedig a világ elnyomott polgárai nevében intéztem petíciót az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, követelve intézkedését, hogy világszerte szüntessék meg az ebadót. Elárulom önnek, nem mindig írtam névtelenül. , Aláírásként nemegyszer használtam Poncius Pilátus, Jókai Mór, sät Kossuth Lajos nevét is. — Ötletes — jegyeztem meg, csak hogy valamit mondjak, közben eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt én is kaptam egy levelet, amelyben Jókai Mór közölte velem, hogy pocsék író vagyok, jobb, ha nem veszek állít színpadra, Madách Imre, valamint édesanyja, Majthényi Anna, felesége és a többiek ábrázolásával. — Huszonöt éve hordom magamban a Madách-témát •— mondja müvéről Felkai Ferenc. — Valamikor még Harsányt Zsolt biztatott, hogy megírjam. Módom volt sok eredeti okmányt, adatot, levelet tanulmányozni ... A Tragédia filozófiai mű. Véleményem szerint Madách filozófiája már kora ifjúságában fogant. A környezet vajmi keveset alakított ezen, sokkal inkább korának szellemi élete formálta. Nagyon örülök, hogy a darabot a csehszlovákiai magyarok is láthatják. Felkai Madáchában azt az embert ismeri meg a közönség, aki nemcsak nagy művet alkotott, hanem mint minden más haladó, szeretett, szenvedett, harcolt, állást foglalt, kereste a boldogságot... Meggyőződésünk, hogy a Magyar Területi Színház mind a szerzőt, mind a most bemutatásra kerülő darabot illetően, jól választott. VADÁSZ FERENC □ Az érzelmek iskolája címmel ötrészes sorozatfilm készül Franciaországban Gustave Flaubert életéről. A színes tévésorozatot a jövő év elején fogják sugározni. ! ! Az egyik amerikai tévéállomás számára háborús dokumentumfilm készül a müncheni filmstúdióban. Témája: egy Hitler elleni sikertelen merénylet. tollat a kezembe soha többé, s ha már nincs nyugtom, inkább bélyeggyűjtéssel és ragasztással próbálkozzak, ehhez talán van nyelvem. — Nemrégen feljelentettem a város legnevesebb nőgyógyászát — folytatta az idegen. — Részletesen tájékoztattam a hatóságot, hogy ez az erkölcstelen alak visszaélve orvosi hivatásával oly módon vizsgálja pácienseit, hogy ez határozottan sérti a női szemérem elemi követelményeit. — Ha szabad érdeklődnöm — tettem fel a kérdést óvatosan ~, milyen eredménnyel járt eme működése? Az idegen lehajtotta a fejét. — Sajnos — mondta rekedten az emberiségben nincs kellő megértés egy tisztességtelen megőszült névtelen levélíró iránt. Felháborodva kellett tudomásul vennem, hogy névtelen feljelentéseim alapján senkit sem vonták felelősségre, senkit sem zártak börtönbe, senkit sem akasztottak fel. Itt van például a legutóbbi eset. Feljelentettem Csergei Vladimírt, a világ egyik legnagyobb szélhámosát. Megírtam, hogy Csergei csal, lop, sikkaszt, rágalmaz. Hiába. A haja szála sem görbült meg a gazembernek! — S vannak bizonyítékai, hogy valóban gazember? - kérdeztem szigorú hangon, mert már kezdtem megelégelni idegen asztaltársam határozottságát. únyosan felkacagott. — Annyi bizonyítékom van rá, hogy akár azonnal is letartóztathatnák. Az a Cserqei ugyanis én vagyok. I AKIK MÁR DÖNTÖTTEK... EZEKBEN A NAPOKBAN az érdekelt családok rendkívül fontos esemény előtt állnak: végérvényesen dönteniük kell a gyermek jövendő életpályájáról. A döntés a kötelező iskolalátogatást, illetve az általános vagy a szakközépiskolát befejező gyermekekre vonatkozik. Az ifjúság egy része tehát további tanulmányai felől dönt, másik része viszont közvetlenül munkát vállal, azaz kilép az életbe. Ezúttal néhány szót szeretnénk intézni azokhoz, akik a közeljövőben az iskola padjaiból kikerülve munkába állnak, s valamely üzembe, vállalatba vagy intézménybe kerülnek. Számos szülő a gyermek életbe lépését önállóvá válásának tekinti. Dolgozni kezdtél, most már megkeresed a magadét, ezentúl gondoskodj magadról — ekképpen meditálnak egyes szülők. Ha ezt az állítást azonban alaposabban fontolóra vennénk, s elgondolkoznánk azon, hogy a szülők voltaképpen milyen állásponton vannak, megdöbbenve tapasztalnánk, hogy nézeteik ezzel kapcsolatban szintén hasonlók. S nemcsak a kevésbé jó anyagi körülmények közt élő családokról van sző, ahol a gyermek kilátásban levő fizetése anyagi hasznot jelent a családnak. Sokan megszokásból mérlegelnek így, mert ilyen véleményen voltak már az ő szüleik is. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a gyermek pályaválasztásával kapcsolatos ilyen szemlélet nem tekinthető teljesnek, hiszen a kérdésnek erkölcsi, jogi és lélektani vonatkozása is van. Az erkölcsi, a lélektani mozzanat viszont rendkívül fontos, és döntő mértékben befolyásolja az életbe lépést, meghatározza ennek sikerességét. A munkának, melyet a gyermek ezentúl végezni fog, erkölcsi törvény- szerűségei vannak, melyek elsajátítása lényegesen gyorsabb és problémamentesebb, ha ezeket a felnőttek, éspedig a szülők pszichológiai-nevelési hatásukkal befolyásolják. Hogy ez az állítás nem csupán frázis, ezt igazolja a konfliktus szó gyakori használata is. Életünk legkülönfélébb területein konfliktusos helyzetek adódhatnak, melyeket meg kell oldanunk; s ezekkel a gyermeknek is meg kell birkóznia leendő állásában. Talán kissé közelebb kerülünk a problémához és jobban megértjük az életbe lépést befolyásoló általános nevelési tényezőket, ha ezt konkrét példával illusztráljuk. Az eset az egyik pszichológiai klinika gyakorlatában fordult elő. A fiú —• akiről szó lesz — sorsa kezdetben a többi hasonló korú fiatal sorsához hasonlóan alakult. Az érettségin gyöngébb előmenetelt ért el, s a főiskolai felvételi vizsgán sem szerepelt kielégítően. A felvételizte- tő bizottság ezért azt ajánlotta, hogy egy évig dolgozzon, majd újból próbálkozzék a felvétellel. A szülők a fiúnak a televízióban találtak állást, ahol segédmunkásként helyezkedett el. S ekkor merültek fel problémák. Mielőtt azonban vázolnánk ezek jellegét, szükségesnek tartjuk elmondani, hogy az egyes munkahelyek éppen a munka különbözősége miatt az embert különféle erkölcsi problémák elé állítják. Azt mondhatnánk, hogy mások az erkölcsi követelmények egy esztergályos, mások egy raktáros munkájának betöltésében. Sajátos erkölcsi követelmények elé állítja a fiatalt például valamely üzem ellenőrének a posztja vagy egy biztosító hivatalnoki tisztsége. Minden munkának, hivatásnak sajátos erkölcsi kritériuma van, mely a munka jellegéből adódik, ami természetesen ezen követelmények betartását is feltételezi. Az erkölcsi követelmények betartása nagy mértékben függ az egyéntől is, tehát annak az embernek a személyiségétől és jellembeli tulajdonságaitól, aki ezt a munkakört betölti; a mi esetünkben tehát azoktól a gyermekektől, akik az életbe lépnek. Ennyi „kitérő“ után azonban térjünk vissza az említett „tévés-fiú“ esetéhez. A fiatal ebben a beosztásában se- gítkezett a különféle tévé-filmek forgatásánál, a kellékeket hordta, a világító testeket szerelte stb. Ez nem volt nagyon igényes vagy megterhelő munka, de nem volt érdektelen. A munka hátránya — erkölcsi követelményeit illetően — a munkaidőben volt. A TÉVÉSEK MUNKÁJÁNAK különlegessége ugyanis a kötetlen munkaidő, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak a rendező, az operatőr, vagy a színész követelményeihez, utasításaihoz kell igazodniuk. Gyakran megtörténik, hogy a munka a késő éjszakai órákba nyúlik, előfordul, hogy távol a családtól dolgoznak, megszakítás nélkül egész nap. A fiú szülei ezzel tisztában vcfl- tak, ezért nem is nyugtalankodtak amiatt, hogy a fiú ritkábban tartózkodott odahaza, sőt néhány napig egyáltalán nem is látták. így hát teljesen váratlanul érte őket a fiú letartóztatásáról szóló értesítés. Az ifjút a Bratislava környékén garázdálkodó fiatalkorúak csoportjának tagjaként lopásokkal, betörésekkel és egyéb erőszakos bűncselekményekkel vádolták. A fiatal sorsának rövid ecsetelése jól szemlélteti valamely foglalkozással járó erkölcsi követelmények elmulasztását. A zátonyra futás okát az állásból adódó sajátos körülményekben, a fiú egyéniségének negatív jellembeli tulajdonságaiban, de kiváltképp az iskolából az életbe való átmenettel járó nehézségeknek és problémáknak a szülők általi lekicsinylésében kell látnunk. Á fiú ugyan „önállósult“, de ez abban nyilvánult meg, hogy kicsúszott a szülői felügyelet alól, s munkája révén lehetővé vált számára, hogy a késő éjszakai órákban is távol maradjon a szülői háztól, ami egyébként más munkahely, kötött munkaidő esetén a szülők számára feltűnő lett volna. A fiatal életbe lépése tehát konfliktusos jellegű volt. A neveléssel foglalkozó szakemberek egyértelműen fontosnak tartják, hogy a szülők céltudatos nevelést fejtsenek ki a gyermek életbe lépése során is. Ez a nevelői hatás egyénenként változik, ám mindenképpen az alábbi három cél, illetve feltétel szerint kell igazodnia: 1. A végső döntés előtt még egyszer meg kell győződni a választás helyességéről, az egyén képességeire és érdeklődésére való tekintettel; 2. a választott szakma vagy munkahely követelményeihez való alkalmazkodást a szülőknek kell befolyásolniuk, hogy az egyén fokozatosan megkedvelje és értékelje a munkát; 3. a kötelességtudat kialakítása és az állás hivatássá válása érdekében sokoldalú hatást kell kifejteniük. Ezzel az utóbb említett követelménnyel kapcsolatban szeretnénk kifejteni véleményünket, ugyanis gyakran tanúi lehetünk olyan nézeteknek, hogy csak az orvos vagy a tanító foglalkozása tekinthető hivatásnak, az ács vagy a takarítónő munkája csak foglalkozás. Ezek a nézetek felette helytelenek. A hivatás ugyanis nem tekinthető semmilyen kiváltságnak. A munka, tehát a hivatás jellegét tekintve, az erkölcsi követelmény a döntő, mely az embereket a különféle tevékenység elvégzésére és állás betöltésére vonzza, sarkallja. Természetes, hogy egy bölcsődei nővér hivatása más, mint az éjjeliőré, ám fontosságuk társadalmunk adott erkölcsi szükségleteiből adódik. Ezt az is bizonyítja, hogy társadalmunk egyikük munkája nélkül sem létezhetne, hiszen hiányuk számos nehézséget okozhatna. A FIATALOK ÉLETBE LÉPÉSE őrségváltásnak tekinthető: a fiatalabb nemzedék felváltja az idősebbet, ezek örökébe lép. A „váltás“ sikere és probléma- mentessége mindannyiunk érdeke, de kiváltképp a szülőké. Főleg, ha teljes mértékben tudatosítják, hogy a társadalmunkban elért életszínvonal egzisztenciális okokból nem kényszerít bennünket arra, hogy meggyorsítsuk gyermekeink önállósulását. Dr. CZAKÓ MÁTYÁS 1972. II. 24. SZÜLŐK, N E V ÉLŐK F Ó RUM A
