Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám, csütörtök
Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolnia Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1972. február 22-i plenáris ülésén előterjesztette Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára Tárgyalásunkat közvetlenül a CSKP Központi Bizottságának ülése után tartjuk, amely megjelölte a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatainak gazdasági síkon történő megvalósításával kapcsolatos további feladatokat. Tanácskozásunk feladata annak értékelése, hogyan biztosítottuk Szlovákiában a CSKP XIV. kongresszusának irányvonalát és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítését az ötödik ötéves terv első évében, támaszkodjunk a pozitív tapasztalatokra, okuljunk a fogyatékosságokból és a CSKP Központi Bizottsága ülésének következtetéseiből kiindulva jelöljük meg a konkrét tennivalókat az 1972-re kitűzött célok elérésében. Miből indul ki a központi bizottság, midőn hangoztatja annak szükségét, és meg is mutatja annak lehetőségét, hogy az egész párt fő figyelme a gazdasági problémákra, elsősorban a gazdaság hatékonyságára irányuljon? Milyen feltételek vannak ma arra, hogy a párt törekvését a jelenlegi kérdések és a távlati problémák megoldására összpontosítsa? A lenini irányvonal előretörése 1969 áprilisában, a párt- vezetőség elvszerű, józan céltudatos politikája megállította a válságos fejlődési a pártban és a társadalomban, elhárította a fenyegető katasztrófát és az egész élet fokozatos konszolidációját - eredményezte. Az elkeseredett politikai küzdelem elmúlt időszakában bebizonyosodott, hogy mindenekelőtt vissza kell adnunk pártunk lenini jellegét, el kell érnünk a marxizmus—leninizmus elveire épülő eszmei, szervezeti és akcióegységének magas fokát, ha meg akarjuk oldani a társadalom hosszú távú fejlődésének alapvető kérdéseit. Ez megkövetelte, hogy politikai és ideológiai küzdelmet folytassunk az antiszocialista és jobboldali opportunista erők ellen, megtisztítsuk a pártot a jobboldaliaktól és megszabaduljunk a passzív tagoktól. Ez kulcsfontosságú kérdés, a párt vezető szerepe megújításának döntő feltétele, az eredményes konszolidálódás elsőrendű feltétele volt. Ezért a fő figyelem és energia ezekre a kulcsfontosságú problémákra irányult. Ezzel a törekvéssel párhuzamosan meg kellett szilárdítanunk a szocialista állam szerveit úgy, hogy ismét betöltsék hatalmi, gazdasági, szervezői és kulturális nevelő funkciójukat, hogy egyre aktívabb szerepet játsszanak a konszolidációs folyamatban. Ennek érdekében személyi változásokat kellett végrehajtanunk, becsületes, rátermett és odaadó dolgozókkal kellett megerősítenünk ezeket a szerveket. A domináns politikai kérdések megoldása mellett a párt a gazdasági területet sem hanyagolta el. Ki kellett küszöbölnünk a jobboldali felforgatás következményeit, gátat kellett vetnünk az ösztönös fejlődésnek, a jobboldaliak elleni küzdelemben vissza kellett állítanunk a tervszerű irányítást. A párt vezető szerepének felújításával, a terv mint az irányítás alapvető eszköze funkcióinak megszilárdításával, a gazdasági eszköz kihasználásával sikerült megállítanunk a kedvezőtlen fejlődést, elérnünk a társadalmi termelés emelkedését és feltételeket teremtenünk a gazdaság további dinamikus fejlődésére. Ez lehetővé tette az ötéves terv kidolgozását, a népgazdaság további fellendülése reális, ugyanakkor igényes programjának meghatározását. Ezt is annak eredményeképpen értük el, hogy felszabadulásunk 25. évfordulója, a CSKP megalakulásának 50. évfordulója, a XIV. kongresszus és Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa előtt a párt kibontakoztatta a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség munkakezdeményezését, hogy szocialista munkaverseny indult a tervfeladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért. Kedvező gazdasági eredmények — megoldásra váró problémák 1972. II. 24. 3 Ezért általában pozitívan értékelhetjük 1971-nek, az ötödik ötéves terv első évének országos méretben és Szlovákiában is elért eredményeit. Szlovákiában tavaly a gazdasági fejlődést és az állami terv teljesítésének eredményeit globálisan a társadalmi össztermék 7,4 és a nemzeti jövedelem 7 százalékos növekedése jellemzi. Ezzel elértük, illetve túlszárnyaltuk a terv előirányzatait. A vállalatok többségének dolgozói becsülettel megfeleltek az igényes feladatoknak. A Szlovákiai Szénbányák bányászai pl. tavaly mintegy 5,3 millió tonna szenet és lignitet fejtettek, azaz 180 ezer tonnával többet, mint az előző évben, s ez az eddig elért legnagyobb szlovákiai fejtés. A népgazdaság növekvő szükségleteivel összhangban jelentős növekedést értünk el a nyersacél, hengereltáru, lemezek, plasztikanyagok, műtrágya, cipő, bútor gyártásában. Tavaly 36 328 lakást adtunk át rendeltetésének, ami 1768-cal több a terv előirányzatánál. Különösen kedvező eredményeket értünk el a mezőgazdaságban, éspedig mind a növénytermesztési, mint az állat- tenyésztési termelésben. A hús felvásárlásában 15 200 tonnával, a tej felvásárlásában 9 millió literrel, a konzumtojás felvásárlásában több mint 74 millió darabbal teljesítettük túl a feladatokat. A mezőgazdasági dolgozók ezzel igen nagy érdemeket szereztek a lakossság alapvető élelmiszercikkekkel való jó és folyamatos ellátásában. Az általában pozitív fejlődés lehetővé tette, a dolgozóink életszínvonalának emelésével kapcsolatos intézkedések megvalósítását. A személyi fogyasztás 5,5 százalékkal, a társadalmi fogyasztás 8,4 százalékkal nőtt. Időelőnnyel hajtottunk végre egyes szociális intézkedéseket, főként a több- gyermekes családokról és a nyugdíjasokról való gondosko dás terén. A CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése is rámutatott a párt politikájának nagy győzelmére, hogy a lakosság pénzjövedelmében 1968-ban és 1969-ben mutatkozó inflációs fejlődést reális vásárlóerővé tudtuk változtatni. E tény a jövőben is nagy igényeket támaszt a közszükségleti cikkeket gyártó ágazatokkal szemben, hogy mennyiségben és főként választékban és minőségben is jobban elégítsék ki a lakosság szükségleteit. Az elért eredmények láttán érzett büszkeség azonban nem kendőzheti el a múlt egyes negatív Irányzatait, a meglevő problémákat, fogyatékosságokat. Tavaly nem sikerült határozottabb javulást elérnünk a beruházások terén. A munkák és szállítások volumenét tekintve 420 millió koronával maradtunk adósak. Am sokkal komolyabb az a tény, hogy három és fél milliárd korona értékű tervezett állóalapot nem adtunk át rendeltetésének. Ha ezeknek az állóalapoknak átlagos felhasználását vennénk tekintetbe, akkor ez évente kb. egy- milliárd korona veszteséget jelent. További nagyon komoly dolog, amely csökkenti az újratermelési folyamat hatékonyságát, a termelési fogyasztás, főként azonban az anyagi és improduktív kiadásoknak a teljesítményeknél gyorsabb növekedése. Ez szembetűnően megmutatkozik a gazdasági eredmények rosszabbodásában és így a jövedelmezőségben is. Kedvezőtlen fejlődés mutatkozott egyes iparágakban a készletek forgásának lelassulásában Is. A negatív irányzatokat és a meglevő problémákat, valamint az elért eredményeket is a CSKP XIV. kongresszusa következtetéseinek szempontjából kell vizsgálnunk. A kongresz- szus kidomborította gazdaságunk további fejlődésének stratégiai irányvonalát. A párt gazdaságpolitikájának fő tartalma a népgazdaság fejlődése hatásfokának következetes és sokoldalú növelése legyen, s ez az intenzív növekedési tényezők teljesebb érvényesülésére épüljön. Valóra kell váltani a pártnak a hatékonyság felé mutató irányvonalát, amely gazdaság- politikánk lényegét képezi. Ebből az igényes szempontból kell valamennyi munkahelyen az összes pártszervezetekben, gazdasági irányítási szervekben, bírálóan értékelni a jelenlegi állapotot és elfogadni gyakorlati intézkedések konkrét programját, hogy jobban használják ki az állóalapokat, jobban értékeljék a nyersanyagokat, jobb minőségűek és esztétikai színvonalúak legyenek a termékek, szilárduljon a tervezési, technológiai és munkafegyelem. Ez elsősorban azt követeli meg, Igényesen, kritikusan, kommunista módon szemléljük a gazdasági szakaszon végzett munkák színvonalát, a nagyfokú hatékonyság elérésére irányuló törekvésben az összes kommunisták elkötelezettségének fokát, pártmunkánk intenzitását, az irányító gazdasági apparátus munkájának minőségét. A XIV. kongresszus akció- feladatként tűzte ki a hatékonyság fokozására való energikus orientálódást. Olyan időben állítjuk ezt első helyre, amikor megvannak annak feltételei, hogy ide összpontosuljon az egész párt és az ösz- szes dolgozók figyelme. A párt a politikai és a gazdasági konszolidáció bonyolult problémáinak megoldása után megtisztult, képes a megjelölt célok felé vezetni a dolgozókat, megszilárdultak az állami szervek, új képviselőtestületek megválasztásával létrejöttek aktivitásuk fokozódásának feltételei. A társadalmi szervezetek — a szakszervezetek, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Nőszövetség munkája újból fellendült és kibontakozik. A párt és a szocialista állam politikája a dolgozók bizalmát és támogatását élvezi, ami nemcsak a választásokban, hanem a szocialista munkaversenyben való részvételükkel a tervfeladatok teljesítésén végzett mindennapi munkájukkal Is megerősítést nyert. Beütemeztük az együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal; a nemzetközi szocialista integrációban való részvételünk újabb lehetőségeket nyújt nekünk a szakosításra és koope- rálásra, a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb és sokoldalúbb érvényesítésére. Mindez a kedvező nemzetközi helyzet mellett, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista országok békeoffenzívája jellemez, kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy erőnket, energiánkat, gazdasági fejlődésünk problémáira összpontosíthassuk, a dolgozók kezdeményezését gazdaságunk hatékonyságának fokozására irányíthassuk. Tőlünk függ, hogyan használjuk fel ezeket a kedvező feltételeket, hogyan aktivizálódik ismét a párt, az állami szervek és a társadalmi szervezetek, hogyan irányítják kapacitásuk döntő részét a gazdasági problémákra, az emberek megnyerésére, hogy megbirkózzanak a gazdasági problémákkal, hogy a hatékonyság minden dolgozó ügye legyen. A „mindenki a maga munkahelyének gazdája“ jelszónak ebben a törekvésben is rendkívül nagy jelentősége és különösen aktuális értelme, van. Ismerni kell a problémákat és meg kell oldani a fő kérdéseket Elvtársnők és Elvtársak! A párt vezető szerepének érvényesítése és gazdasági programjának megvalósítása azt jelenti, hogy ismerni kell a problémákat és meg kell oldani a fő kérdéseket, mégpedig idejekorán, szakszerűen és konkrétan. Éppen ez a feladatunk ebben az évben a szlovákiai népgazdaságfejlesztési állami végrehajtási terv feladatainak biztosításával kapcsolatban, valamint azoknak a további kérdéseknek a megoldásával kapcsolatban, amelyek összefüggnek a párt gazdaságpolitikájának megvalósításával. Az SZSZK 1972. évi népgazdaságfejlesztési állami végrehajtási terve, mint a CSSZSZK egységes népgazdasági tervének szerves része, törekvéseinket arra irányítja, hogy a termelési tényezők jobb kihasználását szorgalmazzuk. Számít a termelési folyamat jobb folyamatosságára, és a hatékonyság növekedésére a források képzésében és felhasználásában. A múlt évhez viszonyított mérsékeltebb dinamikájú növekedés kialakítja a feltételeket arra, hogy az igényeket a társadalmi termelés növekedésének olyan tényezőivel szemben támasszuk, mint a termelés minősége és szükséges szerkezete, a nagyfokú gazdaságosság, a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdítása. Ezt kifejezi az is, hogv a nemzeti jövedelem gyorsabb növekedésére számítunk, mint amilyen a társadalmi termelés növekedésének az üteme. A társadalmi termelés 6 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6,1 százalékkal nő, ennek keretében az ipari termelés 7,7 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3,7 százalékkal, s az építőipari munka terjedelme 9,1 százalékkal növekedik. Ez az ütem gyorsabb, mint az országosan tervezett ütem. Tehát kialakítja a feltételeket arra, hogy a párt irányvonalát teljesítve elérjük a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság közötti gazdasági egyensúlyt. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva Szlovákiában az ipari termelés 10 százalékkal, az építőipari termelés több mint 17 százalékkal, a húsfelvásárlás 14 és a tejfelvásárlás 17 százalékkal emelkedett. Az előzetes számítások szerint a munkatermelékenységgel kapcsolatos feladatokat is teljesítették. Azonban már az 1972. év kezdetén fel kell hívni a figyelmet azokra a komoly problémákra, amelyekkel az SZLKP KB múlt évi júliusi plé- numa már foglalkozott, és amelyek a múlt esztendő folyamán nehézséget jelentettek, nevezetesen arra, hogy nem egyenletesen teljesítik a tervet. Az egyenletes tervteljesítés problémájával ismét foglalkoznunk kell, és erre állandóan emlékeztetni kell a vállalatok és az üzemek vezetőségét, mint alapvető kötelességre, mint az egész gazdaság folyamatos menetéért viselt pártos felelősségükre. A tervteljesítés időbeni és tárgyi kilengései negatív hatással vannak a kooperációra, a minőségre, a hasznosságra, és ellentétben állnak a gazdaság effektivitásának növelését célzó törekvéseinkkel. Az építkezési beruházás terve az eszközöket a döntő fontosságú építkezések befejezésére összpontosítja, hogy ezeket idejekorán üzembe helyezhessék. Egyidejűleg meg kell kezdeni az olyan fontos akciók építését, amelyek a szlovákiai ipar szerkezetét hivatottak javítani. A személyi fogyasztás területén arra törekszünk, hogy kielégítsük a lakosság részéről a közszükségleti cikkek iránt mutatkozó keresletet. Ezzel kapcsolatban nőnek az igények a termelés és a kereskedelem munkájával szemben is. Továbbra is számítunk a lakosság jövedelmének növekedésére, összhangban az anyagi eszközök alkotásával és a munkatermelékenység növekedésével. Az idei terv Jellegzetes vonása, hogy a fejlődés hangsúlyozott alapjai a növekedés intenzív tényezői. A terv különösen ebben az évben igényesebb feladatokat ír elő, mint amilyeneket az elmúlt évben elértünk. Az iparban a teljesítményre számított egy korona teljes önköltséget az 1971. évi 91,65 fillérről 89,87 fillérre kell csökkenteni, és emellett több mint 11 milliárd korona hasznot kell elérni úgy, hogy a költségekkel mért rentabilitás elérje a 11,3 százalékot, míg az elmúlt évben ez csupán 9,17 százalék volt. Ez megköveteli, hogy állandóan javítsuk a források képzésének és felhasználásának minőségi mutatóit, és fokozott gondoskodással ne csak a terv globális teljesítésére, hanem az újratermelési folyamat egész effektivitására törekedjünk. Törekvésünk céljai Elvtársak! Mely irányban összpontosítsuk erőinket, hogy határozott haladást érjünk el a népgazdaság hatékonyságában. Abból indulunk ki, hogy tavaly rosszabbodtak a gazdasági eredmények és így a jövedelmezőség is. Az önköltségek igen kedvezőtlen fejlődése az utóbbi időkben az anyagi és egyéb költségekben éreztette hatását. Már a terv előkészítésének folyamatában nagy figyelmet kell szentelni a termelési fogyasztás csökkentésének. Ezzel összefüggésben fontos, hogy a minisztériumoktól kezdve az irányítás minden láncszemében elmélyüljön az elemző tevékenység, javuljon a termékekkel kapcsolatos terv és ered- ménvkalkulációk kialakítása és értékelése, hogv a kívánt fejlődésért küzdjenek a műhelyben, a vállalatban, a főigazgatóságon és a tárcaminisztériumokban is. A párt- és szakszervezetek és a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezetei szenteljenek fokozott figyelmet e kérdéseknek. Magyarázzák meg a dolgozóknak az önköltségcsökkentés és az életszínvonalemelés konkrét kapcsolatát, irányítsák kezdeményezésüket az anyagfogyasztás csökkentésére, a villamos energiával, fűtőanyaggal, fémekkel gyapottal stb. való takarékoskodásra. Ebbe az irányba kell Irányítanunk és fejlesztenünk a szocialista munkaversenyt, a szocialista vállalásokat. „Az egy termékre eső anyagmegtakarítás, mint Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottságának plénumán mondotta, az egyedüli út, amelyre a törekvésnek irányt kell vennie. A másik út a felhasznált anyag maximális felértékelése azáltalr hogy műszakilag tökéletesebb, jobb és ízlésesebb termékeket, (Folytatás ú 4. oldalon) A hatékonyabb termelésért
