Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
A FEHÉR - TENGERI ASSZONYKÓRUS A Szovjetunióban több mint 250 000 művelődési házban és klubban 12 millió embert egyesítenek az amatőr művészeti együttesek. Évente mintegy 400 millió néző kíváncsi a szereplésükre. Az amatőr együttesek között 36 000 énekkar van. Ez érthető is, hiszen a szovjet népek, oroszok, baltikumiak, grúzok és a többiek ősidők óta híresek dalkultúrájukról. Eltűnt századok halászénekei Évek óta járja a Szovjetuniót 20 Fehér-tenger parti asszony. A Kola félszigeten levő Varguza falunak híres a női kórusa. Az együttes átlagos életkora 55— 60 év. Sikerük titka, hogy több tucat — a 13. század táján keletkezett — ősi dallamot szólaltatnak meg, sajátos előadásmódban. Ezzel magyarázható az együttes iránti nagy érdeklődés a néprajzosok és a zenekutatók körében. Ugyanazokat a dalokat éneklik, mint dédapáik, szépapáik, amikor a tengerre szállták halászni. Tengerpartiaknak hívták az itt élő orosz telepeseket, akik javarészt a novgorodi hercegségből költöztek ide a 12. században. Ezt az elnevezést tengerpartiak — ma is szívesen használják az itt élők. Varguza falu nevét először 1419-ben említik a krónikák, mint messze földön híres vásárok helyét. Később, gazdag népművészete alapozta meg hírnevét. Az öregek úgy tartják, hogy a tengerpartiak mindig daloltak, szólt az ének, amikor hajóra szálltak, ha gazdag fogást adott a tenger, s otthon, ha ünnepet ültek. Megalakulás és sikersorozat Az asszonykórust 1936-ban szervezte meg Anyiszja Rogozina. 1966-tól az 58 éves Klavgyi- ja Zaborscsikova vette át az együttes vezetését. Zaborscsikova férjével együtt járta a tengert, majd amikor férje nyugdíjba ment, a helyi kolhoz növénytermesztési brigádjának élére áll. Az együttes eleinte csak otthon, meg a közeli falvakban énekelt. 1961-ben elsők lettek a tengermelléki együttesek Ura- bában megtartott vetélkedőjén. Azóta alig győznek eleget tenni a meghívásoknak, rádiószereplési alkalmaknak. Sikersorozatuk 1969-ben folytatódott, amikor Moszkvában' az országos kórusversenyen aranyérmet nyertek. Ősi dallamok és mai dalok Az asszony kórus repertoárján 124 dal szerepel, ebből 100 ősi dallam, a többi mai szerző alkotása. Alekszandr Krivonogov — a mai dalok költője — ebben a faluban született, s bár ma nem ott él, rendszeresen hazalátogat és segít szerzeményeinek betanulásában. Az ősi dalok jó része lassú. Az asszonykórus palettáján más színt jelentenek a körtáncokat kísérő dallamok, amelyek éppúgy nem létezhetnének tánc nélkül, mint a tánc muzsika nélkül. Szívesen megszólaltatnak „felelgetős“ dalokat is, amelyeket Közép-Orosz- országban csasztuskának neveznek. ' APN A MEGCSÚSZOTT VÁROS A hatvanas évek elején terjedt el a vészhír: Sandomierz városkát, a kulturális emlékművek kincsesházát a pusztulás fenyegeti, megcsúszott az a meredek folyópart, amelyiken a város épült. Tetézte a bajt, hogy a piactér és a belőle kiágazó mellékutcák alatti pincék és föld alatti folyosók nem bírták a nagy megterhelést, több helyütt beszakadtak. A pusztuló város megmentésére összefogtak a sziléziai medence bányavállalatai és a lengyel egyetemek sz-' kemberei, valamint a múzeumi konzervátorok. Sokéves megfeszített munkájuk után Sandomierz ma talán a legszebb rekonstruált város. 37 000 műemlék A Sandomierz megmentéséért folyó harc csupán egyik epizódja a lengyel konzervátorok sokéves eredményes harcának a kulturális emlékek megmentéséért. A lengyel műemlékvédelem méreteire jellemző, hogy 700 olyan lengyel város közül, amelyben műemlék volt, a háborúban 117-et majdnem teljesen leromboltak. Magában Varsóban a 783 műemlék közül csak 81 maradt ép, az egész ország viszonylatában 7500 történelmi műemlék esett a háború áldozatául. A megindult műemlékvédelmi munka során mindenekelőtt összállították Lengyelország valamennyi műemlékének jegyzékét és ez 37 000 tételt tartalmazott. Ezek közül 52 a legértékesebbek közé tartozott. Ma már csaknem valamennyi felépült, néhánynak újjáépítése pedig befejezés előtt ál. A hagyományok A műemlékvédelemnek nagy hagyományai vannak Lengyelországban.. A 19. század vége felé és századunk elején alakultak a szakkörök és társaságok, amelyeknek tapasztalatait gazdagította az 1911-ben Krakkóban ülésező lengyel műemlékvédelmi kongresszus. Ez egyesítette az addig szétszórtan tevékenykedő társaságokat. Az azóta eltelt idő alatt a lengyel konzervátorok előkelő helyet vívtak ki maguknak a világban. Műemlékvédelmi műhelyek A mai műemlékvédelmi irodák által kidolgozott javaslatok a „műemlékvédelmi műhelyekhez“ kerülnek és ezeken a műhelyeken nyugszik • Lengyelország műemlékei helyreállításának teljes felelőssége. A műhelyek 540 város és 1280 objektum tudományos-történelmi dokumentációját készítették el. 5500 épületet restauráltak, további 3500 számára szintén elkészült az építészeti dokumentáció. Évente átlag 40 helyreállított épületet és 12 000 restaurált műtárgyat adnak át a nyolc alközpontban összesen 400 tudományos dolgozót és több mint 3000 magas képzettségű szakmunkást foglalkoztató műemlékvédelmi műhelyek. A fizikusok segítsár: Munkásságunk egyik kiemelkedő eredménye a gdanski gótikus Mária-templom helyreállítása. A hatalmas, XV. századi templomban a németek lőszert tároltak, s ez a háború vége felé felrobbant. A robbanás megingatta és ellökte a falakat, amelyet az újjáépítés során egyszerű, de merész technikai újítással sikerült megszilárdítani. Ügy építették újjá a kated- rálist, hogy történelmi állagában nem esett kár. Másik kimagasló eredmény a varsói Szent Anna templom megmentése. A templom szintén a XV. században épült a Visztula fölé emelkedő dombháton. 1952-ben váratlanul megcsúszott a domb, és vele együtt a Visztula felé csúszott a történelmi jelentőségű épület is. A konzervátorok segítséget kértek a fizikusoktól és velük együtt eredeti talajmegkötési módszert dolgoztak ki, amelyet feltalálójáról, Ceberto- vicz professzorról „cebertizációnak“ neveztek el. Ezzel sikerült rögzíteni és megmenteni a Szent Anna temnlom<“>t / 1NTERPRESS EGY KÖZVÉLEMENYKUTATAS EREDMÉNYEI A Cseh Kulturális Kutatóintézet az elmúlt hetekben széles körű közvéleménykutatást tartott, melynek során a lakosságnak a kultúrához fűződő kapcsolatáról, valamint a szabad idő kihasználásáról tárgyiUfcKöü. képet szerezni. A ^özvéleménykutatás eredményei ugyan a csehországi helyzetképet tükrözik, ám a szlovákiai olvasó számára is sok érdekességet tartalmaznak. Arra a kérdésre, hogy a kultúrának milyen szerepe van a mindennapi életben, a megkérdezettek 30 százaléka azt felelte, hogy rendkívüli, további 30 százaléka is nagyfontosságúnak jellemezte ezt a szerepet. Elgondolkoztató, hogy csak minden huszadik polgárnak van lehetősége kulturális igényeinek maradéktalan kielégítésére. A megkérdezettek többségét megfelelő anyagi- és helyiségbeli lehetőséghiánya, valamint a kevés szabad idő gátolják a rendszeres kulturális rendezvények rendszeres látogatásában. Csehországban aránylag sokat olvasnak, hiszen a megkérdezettek 75 százaléka rendszeresen vásárol könyvet, ezek közül több mint «gyriarmana évente több mint hat könyvet vásárol. Arra a kérdésre, hogy az életben mi a legértékesebb, a megkérdezettek 95 százaléka az egészséget tüntette fel, 85 százaléka a harmonikus 'házaséletet, 73 százaléka az ügyes, egészséges gyerekeket, 67 százaléka a barátságot, 59 százaléka munkasikereket, ugyanakkor elég sokan minél több pénzben, autóban, vikkendház- ban és külföldi utazásokban látják az élet értelmét. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a kultúrát 15 százalékkal többen kedvelik, mint a sportot. Sokan azt kifogásolták, hogy újságokban és folyóiratainkban a sporthírekhez viszonyítva kevesebb a friss és tartalmas kulturális jellegű információ, elemzés. Csehországban a lakosok túlnyomó többsége kulturális tevékenységet folytat szabad idejében. Többnyire televíziót néznek, vagy olvasnak. A megkérdezettek 22 százaléka ebben az időszakban különböző kedvteléseket végez. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a megkérdezettek aránylag magas százaléka szabad idejében különböző társadalmi munkába kapcsolódik be, s ezt a tevékenységet nagyon fontosnak tartja. A válaszok során aránylag sokan [a megkérdezettek kétharmada) kifogásolták, hogy az Illetékes nemzeti bizottságok, valamint a tömegszervezetek (különösen a szakszervezet és a SZISZ) még nem fordítanak kellő figyelmet a kulturális tevékenység színvonalas megszervezésére, illetve felkarolására. Mindannyian hangsúlyozták, hogy ezen a téren a közeljövőben hathatós intézkedésekre .van szükség. ADÁSVÉTEL , . ■ 30—35 centiméter hosszú, nem festett, gesztenyeszíntf, ősz hajszálak nélkül levágott emberi hajért kilogrammonként 1500,— koronát fizetünk. A haj átvételének Ideje: minden szerdán 10-től 12 óráig. Személyazonossági Igazolvány felmutatása szükséges. Címünk: METRA, Praha 2, Makarenkova 26, príjem zboží telefon: 256141 — 9 ŰF-20 IS Eladó STW—Š 1202 elsőrendű állapotban. Telefon 68—222 8—12 óráig. Ü-169_ SS Förster zongorát eladok kitűnő állapotban. Jelige: Hivatalos ör. 0-167 SS Veszek"motoros láncfűrészt. íd- rányi, Veľká Ida. 0-122 I 45/174 invalid, özvegy mezőgazdász jelentkezem az Ü-39 „Együtt“ és 0—90 „Hűség“ jeligére. Jelige: Városon lakom. 0*151 ■ Megismerkednék korban hozzám illő asszonnyal. 74 éves özvegy, nyugdíjas vagyok, havi keresetem 2600 korona, saját lakással rendelkezem. Lehetőleg magyarul beszéljen. Jelige: Árvalányhaj. 0-140 Bl 32/172 legényember megismerkedne kellemes külsejű, finomlelkű, érettségizett vagy diplomás hölggyel. Jelige: Kádár Kata. 0 180 köszönetnyilvánítás SS Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik a legdrágább édesanyát, feleséget, testvért és szeretett leányunkat SKABLA JÁNOSNÉT szül. Horváth Ilonát elkísérték utolsó útjára a negye- di temetőbe és részvétnyilvánításukkal, koszorúikkal Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-175 A KRAVANY nad DUNAJOM-i (karvai) Magyar Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1972—73-as tanévbe 1972. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felvesz (3-éves tanoneviszonyba) fiúkat és lányokat, akik 1972. július 1-ig sikeresen elvégezték az alapiskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskertészet) 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bog n ár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és kapnak szállást. A szakgyakorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán. KRAVANY NAD DUNAJOM, okres Komárno Of is A brailslavai I. Dimitrov Vegyipari Művek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: nem szakképzett munkásokat vegyi és segédüzemeltetéshez, 17 éven felüli leányokat műrostgyártáshoz, az üzemi konyhára segédmunkaerőket (konyhalányokat), takarítónőket, továbbá: lakatosokat, hegesztőket, villanyszerelőket, fémöntőket, asztalosokat, egy szakelőadót (nőt) a személyzeti osztályra — követelmény: KKI (SEŠ) iskolai végzettség. 2 laboránsnőt vegyipari középiskolai végzettséggel. fémvágókat, plazma- és lángvágókat Nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. A munkaerőtoborzást a városi nemzeti bizottság és a kerület járási nemzeti bizottságai is engedélyezték. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Telefon: 177. 24 76 és 20-41-es mellékállomás. Chemické závody J. Dimitrova n. p. Bratislava OF-13 ■ 59/1Í5Ö szeretne megismerkedni hozzáillő falusi nővel 45—60 évig falura. Egy gyermek nem akadály. Jelige: Várok valakit.
