Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

A világ legnagyobb halfeldolgozó hajóján, a Vosztokon 600 ember dolgozik. Az anyahajó fedélzetén helyet kap 14 halászcsónak, amelyek a legközelebbi időben az egyenlítő környéki vizeken halásznak majd. Az úszó haliizemben 300 tonna halat dolgoznak fel, többek között 150 000 hal­konzervet állítanak elő. (NBI) 30 000 hang mestere A „30 000 hang Mestere“ — 30 000 tagú tömegkórust vezényel. Ez új „produkció“ a zenetörténetben. Gustav Ernesaks zeneszerző, kar­mester, pedagógus, kórus­szervező és nemzeti dalfesz­tiválok vezetője — egysze- mélyben. Neve ismerős a közönség számára a hatá­rokon túl is, hiszen koncert- programjaival nemcsak ha­záját járta be, hanem kül­földön is fellépett. Hosszú évek óta vezényli az észt kórusokat, s műsoruk a Szov­jetunió rádió- és televízió­műsoraiban is gyakran ta­lálható, látható. Munkássá­gát Lenin-díjjal jutalmazták. Gustav Ernesaks, Észtország egyik legnépszerűbb embere válaszol kérdéseinkre. Kérdés: Mint zeneszerző, milyen előnyöket lát a gi­gantikus tömeg-kórusban? Válasz: A tömegkórus kü­lönösen kellemes hangszín­nel és szokatlanul nagy hangerővel rendelkezik. Iga­zi sztereo hatása van. Sze­met és fület egyaránt gyö­nyörködtet. Egy ilyen kórus vezetője úgy érzi magát, mint isten a teremtés nap­ján. S míg egyik kézzel a hegyeket érinti, a másikkal a tengerbe ér, vagy a nap peremét söpri. Az extázis pillanata, a boldogság leg­magasabb csúcsa — tele harmóniával, igaz- örömmel. Igazi ünnep a dal fesztiválja. Kérdés: Hogyan sikerült elérnie, hogy 30 000 ember énekeljen egyszerre, együtt, egy kórusban? Válasz: El kell érni azt, hogy mindannyian ugyan­azt érezzék. Ez a karmester és az énekesek számára is élményt szerez. Kórusmuzsi­ka létesítése — a dalfeszti­válok évszázados hagyomá­nya. Kérdés: Mi a véleménye a mai ifjúság zenei képzésé­nek szintjéről? Válasz: Nem hiszem, hogy ez a színvonal megfelel az atomkornak, s az űrkorszak hčdításainak. A mai ember kulturális igényeinek mély­rehatóbbaknak és szélesebb körűeknek kellene lenniük. Az egyoldalú, szűk látókörű specialista nem a holnap embere. Kérdés: Mi ön szerint a b°ldopság? Válasz: A boldogság mun­ka olyan területen, melyet az ember szabad idejében is szívesen tovább folytat. S hozzátenném még: a jó egészség s az igaz barátok. Kérdés:. Sokoldalú alko­tómunkája jól ismert, de a dalok külön helyet foglal­nak el életében. A zenének miért éppen ezt az ágát vá­lasztotta, miért éppen ezt kívánja fejleszteni? Válasz: A dalnak óriási ha­tása van, az emberek erköl­csi létének fejlesztését, eme­lését segíti. Nemcsak egy kellemes melódiát jelent, hanem a lelket is gazdagítja. Jó pár embert ismertem, aki kora ifjúságától idős korá­ig, sőt haláláig, kórusban énekelt. Az éneklés gazdag­gá tesz, nevel, komolyabb és alaposabb életszemléletet ad. A közös örömök és gon­dok, hosszú évek együttes alkotásai a kórustagokat egy családdá forrasztják. Az éneklés szeretete generá­cióról generációra száll, ha­gyománnyá válik. /í jó dal hatásos fegyver a személyi­ség kialakításában. Felfedi mindazt, ami jó, kitörli a hibákat, a felületességet, morálisan tisztít. Képessé teszi az embert, hogy észre­vegye s megértse a lét és alkotás nagy örömét. Kérdés: Mi a véleménye a zenében az újra való tö­rekvésekről, mit tart pozitív­nak, s mit rossznak? Válasz: Erre csak egy vá­lasz lehet: bármilyen törek­vés az újra, — pozitív. Me­lódia, harmónia? Hogyan tekintjük ezt a „régi diva- tú“ koncepciót? A melódiát megölni egyet jelent a zene „lefegyverzésével“, vonzó tulajdonságainak megfosztá­sával. A melódia a zenében olyan alkotóelem, mint a le­vegő az ember létezésében. Azt kívánom, hogy minden­kinek meglegyen a lehető­sége olyan típusú zenével foglalkoznia, amely képzett­ségi színvonalának legjob­ban megfelel, s hogy a ze­ne egyetlen fajtája vagy stí­lusa se fojtsa el egymást. Az én személyes kifejezési eszközöm a hagyományos zene. Nem kétséees. hogy nevelkedésem körülményei miatt alakult így. Falun nőttem fel, s ezért érzem oly közelinek a természetet. (KQMSZOMOLSZKAJA PRAVDA) Műszaki eszközök az oktatásban A szovjet Országos Munkaszervezési és Ter­melésirányítási Tudomá­nyos Módszertani Köz­pont kísérleti jellegű tanfolyamainak tapaszta­latai bebizonyították, hogy az oktatás műszaki eszközeinek alkalmazása különösen hatékony a szakmai továbbképzés­ben, amikor rövid idő alatt jelentős információ- mennyiséget kell átadni a hallgatóknak. A köz­pont rendszeresen szer­vez tanfolyamokat az oktatógépek alkalmazá­sának gyakorlati elsajá­títására. Az utóbbi idő­ben széleskörűen alkal­maznak oktatási célokra diavetítőket, magnetofo­nokat, lemezjátszókat, stb. Egy ilyen felsőfokú tanfolyam hallgatói meg­ismerkedtek az Elektro- impex magyar külkeres­kedelmi vállalat moszk­vai kiállításán bemuta­tott új oktatógépekkel és tantermi berendezések­kel. Kipróbálták a mű­szaki eszközöket automa­tikusan vezérlő készülé­ket is, amely egyben biz­tosítja, hogy a hang és a kép szinkronban le­gyen. Ennél bonyolultabb szerkezet a robot-infor­mátor, amelybe egyszer­re 16 különböző témájú programot lehet táplálni. Minden programhoz 3 perces szöveg van. A té­mák kikeresése és bemu­tatása automatikus. (EKONOMICSESZKAJA GAZETA) Önkényes árkiigazítás Az amerikai szupermark- tokban a fortélyos áruházi lopás egyik új változata jött divatba. A tolvaj mint vásárló lép a pénztárhoz kezében a kiválasztott áru­val, de előzőleg kicserélte az árcédulát lényegesen alacsonyabb összegre. Bos­tonban az egyik tetten ért „vevő így mentegetőzött a bírő előtt: „Én csak ilyen módon korrigáltam azt a csalást, amelyet az áruhá­zak követnek el ellenünk. Öt évvel ezelőtt ugyan ez az ing éppoly olcsó volt, mint amilyenné én most tettem“. (NBI) Rehabilitálás harminc év múltán Bertha Schulz asszony 1941 nyarán hivatalos értesítést kapott a Wehrmachttól, hogy fia „Szibériában a partizá­nokkal vívott harcok során hősi halált halt“. Most kide­rült, hogy az értesítés ha­mis volt. Josef Schulz nem harcban esett el. Saját kato­natársai végezték ki, mert megtagadta, hogy részt ve­gyen tizenöt túsz kivégzésé­ben. A valóságra a Quicknek egy öt évvel ezelőtti képe ve zetett rá. Ez a kép ismerei- lcn német katonát ábrázolt, akit Jugoszláviában 1941 nyarán polgári túszokkal együti végeztek ki. ötéves kutatás után kiderült, hogy az ismeretlen katona, a „hő si halottként“ számon tartott Josef Schulz volt. Egy szo­ciáldemokrata képviselő most azt javasolta, hogy Schulzról szülővárosában, Dortmundban és Bonnban ut cát kereszteljenek el. (QUICK) 2,4 MILLIÓ HAJLÉKTALAN AZ NSZK BAN Josef Schulz, a! meghalt. A Quick öt évvel ezelőtt közöli képe. A nyíllal megjelölt német katonát — akiről később kiderült, hogy azonos Josef Schulz-cal — jugoszláv túszokkal együtt végezték ki. A „jóléti állam“ minden tizedik polgára szegénységben él A Német Szövetségi Köz­társaságban a hajléktalanok száma elérte a 2,4 milliót, közli az adatot a kölni Szo­ciális Kutató Intézet elem­zése. A hajléktalanok között elsősorban öregek és sok- gyermekes családok vannak. A münsteri közigazgatási bíróság „ajánlása“ szerint, amelyet egyik legutóbbi íté­lete tartalmaz, a hajlékta­lanok számára a szükség­szállásokon elegendő 3—4 négyzetméternyi lakóterü­let. A „Nemzetközi politikai és gazdasági intézet“ ugyan­csak ezekről az adatokról számolt be a „DWI-Berichte“ egyik legutóbbi számában. A közölt tanulmány rámu­tat, hogy bár a nyugatnémet tömegtájékoztatási eszközök szüntelenül azt hangoztat­ják, hogy az NSZK polgárai jólétben élnek, hivatalos bonni megállapítások szerint a lakosság 10—15 százaléka szegénységben él. Tovább fokozódott a la­kásínség is. Az 1970. évi városépítési jelentés szerint a Német '^övf'tségi Köztár­saságban 800 ezer család él barakban, vagy más ideigle­nes lakásban. 300 ezer gyermek él olyan lakásviszonyok közepette, hogy egyre-egyre átlagosan 2,5 négyzetméter lakóterület jut. Az NSZK gazdasági szem- jontból legfejlettebb tartomá­nyában, Észak-Rajna-Veszt- fáliában 1200 három- és többgyermekes családnak kell egy lakóhelyiségben élnie. Az egy lakosra eső eladó­sodás már 1968-ban 200 nyu­gatnémet márkát tett ki, és ez az eladósodás a nürnber­gi fogyasztási és piackutató társaság adatai szerint to­vább fokozódott. Ennek kö­vetkeztében emelkedett a foglalások és árverések szá­ma is, főként a legalacso­nyabb jövedelmű lakosság körében. A Német Szövetségi Köz­társaságban a takarékbetét tulajdonosok felének keve­sebb, mint 100 márka van a betétkönyvén. (NEUES DEUTSCHLAND) Tiltakozó tüntetés Essenben a városi közlekedési viteldíjak felemelése ellen. A villamosjegy Stuttgartban is egy már­kába kerül, Hamburgban pedig az ára 1,30 márkára emel­kedett. S' 20

Next

/
Thumbnails
Contents