Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
oToRoSoK BELSŐVEL UAGV 8EIS0 NÉLKÜL? BEL ISTVÁN šahyi (Ipolyság) olvasónk leveléből idézünk: Sok. autótulajdonos vitatja a kérdést, hogy melyik gumiabroncs a jobb — a hagyományos vagy a belső nélküli? Á kérdésben kikértük a szakemberek véleményét, amit az alábbiakban foglalunk össze: az évtizedek során különféle típusú gumiabroncsok jelentek meg a piacon. Jelenleg is kísérleteznek újabb típusú gumiabroncsok előállításával. E kísérletezések keretében fejlesztették ki a belső nélküli gumiabroncsot is. Ebben az esetben is arról van szó, hogy megtalálják a még jobb és tökéletesebb menettulajdonságokat. Ez a keresés azonban nem mindenkor vezet sikerhez. Ezt a gyakorlat dönti el. Az eddigi tapasztalatok pedig azt bizonyítják, hogy a belső nélküli gumiabroncs nem vált be, nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket. Ugyanis nem biztosít olyan menettulajdonságokat, mint a hagyományos, belsös gumiabroncs, és a karbantartása is körülményesebb. Egyszóval: a belső nélküli gumiabroncs iránt világviszonylatban sincs érdeklődés. I\ tolvajok ellen A képünkön Irtható autózár gvár- tása rövidesen megkezdődik. M;m a hasonló kiilf'i1- di gyártmányok a hazai gyárt ti ä- nyű antózár is p tengelykapcsnQó- pedálhoz és a kor mánykerékhe? kapcsolható. Nem lehet elvágni vas- fűrésszel sem, mert az egész szerkezet kemény acéí- ból készül. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az önindításkor erős recsegő hang hallatszik a motor felől és az önindító nem is forgatja meg a motort. Csak több indítási kísérlet után indul be a motor. A kellemetlen hang az önindító fogaskerekétől fBendix-kerék) származik, amely az indítás pillanatában nem kapcsolódik be a lendítőkerék-fogaskoszorú fogaiba, hanem azok homlokfelületét dörzsöli, „marja“. Ez a hiba legtöbbször a rossz indításból keletkezik, például, flmikor az önindítót a motor beindulása után (csak néhány másodpercig is) bekapcsolva hagyjuk. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy egy-egy fog megsérüljön. Ha az első kísérletre a motor nem indul, nem szabad egymás után többször indítóznunk. Várjunk, míg a motor teljesen megáll. Az is előfordul, hogy a működő motornál véletlenül bekapcsoljuk az önindítót. Ez különösen a halkan járó motoroknál fordul elő. A helytelen indításokkal adódó fogroncsolódások a későbbiek folyamán csak fokozódnak, javításuk csak a nagyon költséges fogaskerékcserékkel történhet. Éppen ezért nagyon fontos a szabályos indítás alapos begyakorlása. A japánok a motorkerékpárnak hódolnak A japán autóipar fellendülésével párhuzamosan növekedett az autók száma a japán utakon. Ilyen rohamos fejlődést az elmúlt években egy ország sem ért el. Az utóbbi hírek szerint azonban a japánok már „nyakig vannak“ az autóval, ugyanis a sűrű forgalomban már nem az autó jelenti a leggyorsabb közlekedési eszközt. Egyre több lakos helyezi előnybe a motorkerékpárt. Sőt Tokióban már olyan versenyre is sor került, amellyel azt bizonyították. hogv a motorkerékpár alkalmasabb , mint az autó a városi közlekedésben. A Toyota és a Honda motorkerékpár- gyár versenyén a motorkerékpár harmincöt ' perccel előbb ért célba, mint az autó. Nem véletlen tehát, ha a motorkerékpár népszerűbb, mint az autó. Ezt bizonyítja az alábbi adat is: a Honda tavaly 60 százalékkal több motorkerékpárt adott el, mint az előző évben. Mi a megoldás? A forgalom sűrűsége minden nagyobb városban gondot okoz. Sőt az egyes országok nagyvárosaiban katasztrofálisnak minősíthető. Az ilyen városok közé sorolható Róma, ahol a forgalom — az egyes központokban — hétszert© nagyobb a megengedettnél. Ilyen körülmények között valóban problematikus a közlekedés, s nem véletlen az sem, hogy növekedik az autóbalesetek száma. E tények ismerete alapján nemrégen érdekes kísérletezésbe kezdtek: felülvizsgálták, nem Javíthatna-e a helyzeten a tömeges személyszállítás módosítása. Hogy a tömegszállító eszközöket többen igénybe vegyék, átmenetileg minden vonalon megszüntették a viteldíjat. A felszállásnál mindenki kapott Jegyet, de csak azért, hogy a szállítást biztosító szervek áttekintést nyerjenek a szállított személyek számáról. Azonban ez a kísérlet sem járt eredménynyel. A tömegszállító eszközöket ugyan többen igénybe vették, a forgalom azonban így sem gyorsult meg. Ennek egyszerű a magyarázata: a központokban közlekedő gépkocsik száma ugyan csökkent, de növekedett a gyalogosok száma is. A felszállók túlzsúfolódtak olyannyira, hogy a forgalmi sávokat is elfoglalták, s akadályozták a gépkocsik közlekedését. Ugyanakkor a „kísérleti hét“ alatt növekedett az autóbalesetek száma is, amelyek okozói a gyalogosok voltak. így a város vezetőinek továbbra is foglalkozniuk kell a kérdéssel: hogyan javítsanak a városi közlekedés áldatlan helyzetén? A tudomány és a fór mű Ezzel a címmel rendezik meg Belgrádban a nemzetközi autókiállítás alatt április 17-től 19. ig. a jugoszláv és külföldi szakemberek, gépészmérnökök és tudósok értekezletét. Szervezője a Belgrádi Egyetem gépészeti intézete. A ČZ (České Závody motocyklové — Cseh Motorkerékpár- gyárak) székhelye Strakonice. Ez a város már a XIII. század* ban Dél-Csehország központja volt, amiről számos műemlék, köztük a strakonicei vár is tanúskodik. Csehország déli része az építészeti műemlékeket, az iparművészetet és a képzőmű* vészetet illetően a leggazdagabb vidékek egyike. A dél-csehországi munkások hagyományos kézügyességét iS kamatoztatták, amikor 50 évvel ezelőtt itt létesítették a Cseh Motorkerékpár-gyárat, ahol előbb kerékpárokat, később motorkerékpárokat is gyártottak. Az első ČZ 76-os motorkerékpárokat a további típusok követték 125, 150, 175 és 250 cm3 hengerűrtartalommal. Jelenleg Strakonicén a közönséges motorkerékpárokon kívül a sportgépek számos változatát is gyártják. 1960-ban jelentek meg a ČZ motocross gépek. A szerény kezdetet a hazai versenyeken való részvétel jelentette. Azóta a ČZ 250 és 360-as típusok részt vesznek a világbajnokságokon is. CZ védjegyű motorkerékpáron elsőként 1964-ben Joél Robert holland versenyző nyert világbajnokságot a 250-esek kategóriájában. Abban az időben már számos hazai és külföldi versenyző indul CZ-gépeken. A külföldiek közül főképp szovjet, svéd, finn, belga, angol, NDK-beli, svájci és dán versenyzők. Közben újabb világbajnokokat avatnak, akiket ČZ- gépeik segítettek a dobogóra: Dave Bickers, Rolf Tibiin, Viktor Arbekov és Paul Fridrichs. A ČZ védjegy jó hírnevet szerez a tengeren túl — az Egyesült Államokban is. A ČZ népszerűségét növelik a csehszlovák és a külföldi versenyzők, akik az Egyesült Államokban szá-^ mos versenyen vesznek részt. A ČZ motocross gépeket 125, 250 és 400 cm3-es henger űrtartalommal gyártják. Főképp a 125 kcm-es gép számít újdonságnak öt fokozatú sebességszekréuyével, kétütemű, 19 lóerős motorjával, percenkénti 7800-as forgássebességgel. ČZ védjeggyel nem csupán motorkerékpárjaink jelennek meg a világpiacon. A gyár számos más terméket is exportál a motorkerékpár-gyártás területéről. A motorkerékpárok minőségét a kiváló, nagy pontossággal működő gépi berendezések és automaták szavatolják. A vállalat egyik üzeme a kerékpárláncok gyártására specializálta magát. A vállalat önálló, korszerű öntödével is rendelkezik, ahol szürkeöntvényeket és könnyűfémekből készült öntvényeket állítanak elő. Kiegészítő termelésként szerszámokat és pontos mérőműszereket is gyártanak. A gyárnak ma 5000 dolgozója van. Valamennyien büszkék a CZ-gyártmányok hazai és külföldi sikereire. Hisz a motorizmus történetének egy-egy fejezetét éppen ők írták. Ezért megelégedéssel summázhatják az eddig végzett munkát. Ám Strakonicén nem elégednek meg az elért eredményekkel. A konstruktőrök és a prototípusokat gyártó műhelyekben új típusok fejlesztésén dolgoznak, hogy a ČZ továbbra is a világbajnokok védjegye maradjon. A nagyvárosi forgalom mind gyakoribb akadályozója a találóan elnevezett dugó, amelynek ellenszeréül Nagy-Britan- niában ezt az egyszemélyes, 2 + 2 kerekű járművet gondolták ki. A K—17 nevű kísérleti járgány viszonylag védelmet nyújt utasának az időjárási viszontagságok ellen, de az autónál mindenképpen kedvezőbb közlekedést biztosít a városban. A boxer elnevezésű, kéthengeres, 18 lóerős, 250 km-es Ve- locette-motor a teljesen zárt padló alatt helyezkedik el, kormányszerkezete motorkerékpár rendszerű. A 8 hüvelykes oldalkerekek csak álló helyzetben érintik a talajt, az indulás pillanatában felemelkednek, de adott esetben — mélyen döntött kanyarban — támkerékként dolgoznak. Az elektromos önindító gombja a szerelvényfalon látható, akárcsak a többi műszer. A karosszérián belül elhelyezett fényszóró a kinyitható tükörre veti sugarát, majd onnan kerül a fény a jármű elé. Kisebb csomagok elhelyezhetők a lezárható csomagtartóban. A K—17 jelzés a tervező és készítő Tom Killeen nevének kezdőbetűjére, a szám a 17. kísérletre emlékeztet. Lesz-e ebből a járgányból sorozatgyártás? Nagyon kérdéses, hajlandók lesznek-e beleülni az angolok? A Ford GT 70-es prototípus nagy feltűnést keltett a külföldi sportkocsik kedvelőinek körében. Ennek alapján a cég továbbfejlesztette a kocsit, s ma már bemutathatjuk a Ford GT 70 MK ll-es típust is. Az Olaszországban létesített ka- rnsszériakészítő-központ húszta- qú kollektívájának a munkája. Ezt a típust már sorozatban gyártják. s erősebb Ford Capri motort szerelnek bele.
