Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
RlMÄl 1972. február 20. A NAP kel — Bratislava: 6.54, nyugszik: 17.17 órakor. Košice: 6.38, nyugszik: 17.01 órakor." A HOLD kel: 8.46, nyugszik: — órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONTJÜK ZSUZSANNA — LÍVIA nevű kedves olvasóinkat ■ 1907-ben halt meg HENRI MOISSAN francia vegyész (szül.: 1852) ■ 1932 ben halt meg ENRIQUE STANKO VRÁZ cseh utazó és műgyűjtő (szül.: I860). A következő tartalmából A maoizmus koncepciójának bírálata Sz. Morkovnikov cikke (3. oldal) Február forradalmi szelleme él Somogyi Mátyás riportja prágai népi milicistákról (4. oldal) Együttműködéssel és kölcsönös segítséggel Jozef Janik cikke a szlovákiai építőipari dolgozók ötödik ötéves tervbeni feladatairól (6. oldal) Krími pillanatok Egri Viktor riportja (8. oldal) Az ifjúsági filmek problémái Az Iszkussztvo Kino által rendezett vita anyagából összeállított cikk (9. oldal) Az Ugupu madár Slawomir Mrožek elbeszélése (10. oldal) Nehéz emlék Szabó Béla írása (11. oldal) Egy a tizenöt közül Vlagyimir Beekman cikke az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság életéről (14. oldal) BELPOLITIKAI K0P1MENTÄRUNK ■vfc. r itteni. í*atíiS® Az eredmények kapcsán Több mint két hónap telt el az általános választások óta, amelyben kidomborodott a lakosság bizalma a képviselők iránt. Az eltelt néhány hét arról tanúskodik, hogy a választók ezt a bizalmukat nagyon konkrétan kifejezik, egyéni és kollektív kötelezettségvállalásaikkal igyekszenek elősegíteni a választási programok teljesítését. Ennek kapcsán nem árt, ha visszatekintünk a múlt évre. A járásokban ez idő tájt készült el a múlt évi falu- és város- szépítési verseny, valamint a „Z“ akció kiértékelése. A közmondás is azt tartja: „Az Ígéret szép szó, ha megtartják ügy jó“. Hazánk lakosai a múlt évben adott ígéretüket teljesítették. A pártunk megalakulásának 50. évfordulója, és XIV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásaikat messzemenően túlszárnyalták. Ez dicséretre méltó, hazafias cselekedet. Azt bizonyítja, hegy a lakosság a helyes és páríos irányítással nagy művek alkotására képes. A fenti állítást — bár még az országos összegezést nem végezték el — több konkrét eredmény is alátámasztja. A trnavai járás minden egyes lakosa tavaly átlag 24 brigádórát dolgozott le, vagyis 220 korona értéket alkotott. Összesen a járás lakosai több mint 6 millió óra társadalmi munkát végeztek. A létrehozott érték 97 326 902 korona. A zvoleni járásban tavaly egyszerannyi társadalmi munkát végeztek, mint az előző évben. A losonci járásban is több mint 70 millió koronát tesz ki a lakosság, illetve a nemzeti bizottságok által létrehozott érték. A szép eredmények jóleső érzéssel töltenek el minden becsületes állampolgárt. A számok, az eredmények mögött azonban látni kell az embert is. Igen ám, csakhogy nem mindenki vesz részt azonos mértékben a társadalmi munkában. Van, aki szabad idejének nagy részét társadalmi munkára fordítja. Ezeket, ha nein is anyagi, de erkölcsi elismerésben kell részesíteni, úgy helyi, mint járási szinten. Persze nem ártana az sem, ha megfelelő módon a passzív lakosokat is figyelmeztetnék arra az egyszerű tényre, hogy az embereknek a társadalommal szemben nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Minden állampolgárnak tudatosítania kellene, hogy a községben felépített óvoda, művelődési otthon, vízvezetékhálózat stb. a falu jelenlegi és jövőbeli lakosainak javát szolgálja. A múlt évi kiváló eredmények összegezése során nem árt figyelmeztetni egy korábbi jelenségre. Megtörtént, hogy a családi házak körülkerítését, kimeszelését stb. beszámították a társadalmi munkákba. Ahol így jártak el, ott magukat csapták be a nemzeti bizottságok. Mert előbh-utóbb rájöttek a „turpisságukra“.. Hogy miért hoztuk fel mindezt? Azért, mert nem az a célunk, hogy formális kötelezettségvállalások szülessenek a galántai Jnb és a Trnavai Vnb felhívására, hanem az a fontos, hogy e vállalások helyi adottságokra alapozódjanak. Erre kell gondolni most a kiértékelésnél, a tavaszi nagytakarítás előtt, amikor arra számítunk, hogy a kedvező időjárás beköszöntésével megkezdik a társadalmi munkát, s a választási programok teljesítését célzó újabb vállalások szervezését. Ň. J. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Esélyek Nyilván nem érdektelen összevetni, vajon a dollár esélyei mennyiben függnek össze Nixon esélyeivel? Vajon a dollár újabb leértékelése a nixoni adminisztráció ,devalvációját' is jelenti-e egyúttal? Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok gazdasága Nixon előtti korszakában is inflációs jelenségekkel küzdött. Ugyanakkor tény, hogy a válság első tüneteit, amelyek már évekkel ezelőtt jelentkeztek, a mindenkori amerikai vezetés látszatintézkedésekkel kezelte, az ökonómia alapvető törvényeit megkerülve igyekezett egérutat nyerni a gazdasági káosz fenyegető réme elől. Nixon elnök — választási programjából legalábbis erre következtethetünk — tisztában volt országa gazdasági nehézségeivel, sőt, több esetben rátapintott a megoldás reális alternatíváira. Nos, ennek ellenére, éppen Nixon elnöksége idején kellett a dollárnak megválnia trónjától, az amerikai fizetési mérleg deficitje az elnök karrierje szempontjából pont a legrosszabb időben érte el a mélypontot. Nixon a közelgő veszély láttán ugyan kísérletet tett a válság végső kirobbanásának elodázására, viszont elkövette azt a hibát, hogy a valóban hatékony gazdasági intézkedések fölébe az erélyt helyezte, a deficit kiegyenlítéséhez szükséges eszközöket nyugati és távol-keleti gazdasági partnerei bőréről akarta lenyúzni, persze nem kímélve az amerikai átlagpolgár pénztárcáját sem. Kiderült azonban, hogy a „dollárkúra“ mindössze átmeneti stabilitást biztosított, a nyugati világ valutapiacain nem lehetett hosszabb időre gátat vetni az amerikai pénznem értéke lavinaszerű zuhanásának. Időszerűvé vált tehát a devalváció, a frankkal szemben tanúsított „lojalitás“ általános kiterjesztése, de ezzel egyidejűleg a hazai piacokat óvó, viszont világszerte egyértelműen drasztikusnak nevezett intézkedések fellazítása is. Az amerikai hírközlő eszközök, a kormány hivatalos szóvivői természetesen gondosan kerülik a devalváció kifejezést, ezzel szemben az arany árának emeléséről beszélnek, ami ugyan teljesen mindegy, ám valamivel mégis szeblben hangzik s főként nem kelt „felesleges“ aggodalmakat a kispénzű emberek mMlióinak táborában. Köztudomású, hogy a devalváció kétélű fegyver, nem minden esetben az ország reális ökonómiai lehetőségei felmérésének a következménye, hanem konjunktúrát teremtő ereje is van, nagyobb forgalmat, keresletet biztosít a hazai termékeknek, több profitot a hazai tőkéseknek. Kétségtelen, hogy Nixon elnök az utóbbi alternatívában bízik, egy átmeneti jellegű konjunktúra hullámain ringatózva szeretné visszanyerni választói bizalmát. Vitathatatlan tehát, hogy Nixon és a dollár esélyei szorosan összefüggenek. Egészen más kérdés, vajon milyen az amerikai polgár esélye, és általában, milyen az égető nemzetközi problémák megoldásának a perspektívája, amennyiben újabb választási időszakra Richard Nixon marad a Fehér Ház gazdája? A dollár leértékelése, pardon, az arany árának emelése, persze még nem kész tény, a végső szót az amerikai szenátusnak és a kongresszusnak kell kimondania, amely a kényes kérdést várhatóan február utolsó napjaiban tűzi napirendre. Nem valószínű azonban, hogy komolyabb meglepetés érné Nixon elnököt, hiszen a törvényhozás aligha talál más, megfelelőbb kivezető utat a pillanatnyi helyzetből. A súlyponti tényező azonban nem a leértékelés puszta aktusa, hanem a módszer. A gazdaságpolitikai gyakorlatnak az a módosulása, amely a politikai vezetés bukfenceinek a következményeit szemrebbenés nélkül a dolgozókra, a lakosság „havi fix“-ből élő túlnyomó többségére hárítja. BALOGH P. IMRE Néhány napos látogatásra hétfőn Bratislavába érkezett Bah- man Rezania tábornok, Isfahan iráni város polgármestere. A vendéget az ővárosháza dísztermében Ladislav Mqrtinák, Bratislava polgármestere foqadtn (CSTK felvétele) E heti karikaturank Lefelé a lejtőn Nixon elnök drákói gazdasági intézkedései ellenére is tovább csökken a dollár árfolyapia a nemzetközi pénzpiacokon. (Arbeiter Zeitung) 2 A brit bányászsztrájk egyre több problémát okoz Heath tory- kabinetjének. Az angol munkásság tömegtüntetéseken fejezi ki szolidaritását a sztrájkoló bányászokkal. (ČSTK) A dél-vietnami hazafiak az utóbbi napok során átütő sikereket értek el a betolakodókkal szemben. A harci kezdeményezésben élen járt a felvételen látható tüzérségi alakulat is, amely Quang Tri tartományban csoportosítja át erőit. fČSTK)
