Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám, csütörtök
Zárszámadás hazánk egyik legrégibb szövetkezetében A Leleszi „Május 1“ Efsz ez idei évzáró taggyűlése a falu közepén felépített kultúrház mozitermében az iskolák kedves műsorával, köszöntőivel kezdődött. Amikor Urbán Kati- ka Csontos Vilmos „Elindult egy búzaszem“ című versét szavaltatok minden felelevenedett azokban, akik ismerik a falut és több mint két évtizedes közös gazdaságát. Ebben a községben már az első köztársaság idején vetették, ápolgatták a szocialista eszme magvait, hogy azok a felszabadulást követő esztendőkben mély gyökeret verjenek. A Csontos Vilmos költő búzaszeméhez hasonlóan közel 25 esztendővel ezelőtt útjára indult egy forradalmi hagyományokból táplálkozó és lelkesedéstől fűtött kis csoport. Nem voltak sokan, akik a szövetkezés, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrehozásáért síkraszálltak. Palágyi János, Cak István, Dobos Imre, Kobák Ferenc, Papp Imre, ifj. Palágyi János, Bodnár Ferenc, Sápos Sándor bácsi és még egypáran. Az efsz-eknek még híre sem volt az országban, amikor 1948- ban Leleszen 17-en gépszövet- kezetet létesítettek, azzal a céllal, hogy földecskéiket közösen, gépekkel művelhessék. Decemberben pedig — tehát jóval a szövetkezeti törvény kiadása előtt — megkezdték az úgynevezett termelőszövetkezet szervezését, amely 1949 elején 31 taggal meg is alakult. A közös gazdaság többször is átélte a hullámzó gazdasági eredmények időszakait, de nem tört meg, fejlődött, és jelenleg már több mint 27 millió korona értékű vagyonnal rendelkezik. A tagok az elért gazdasági eredmények alapján a tervezett 25 korona helyett 24 korona készpénzt és 1,80 korona értékű természetbenit kaptak az elmúlt évben egy-egy munkanorma után. Mivel a tervezett munkaegységek számát 6044- gyel túlszárnyalták, további 145 000 korona került a tagok pénztá reá iába Él ets^í n von«1 uk Végezetül még két fontos körülményt szeretnék megemlíteni. Az egyikre Marci Gyula elvtárs, az Állatni Bank dolgozója, a környező közös gazdaságok igen jó ismerője hívta fel a figyelmemet. Szerinte a szövetkezetekben általában elég nagyok a termelési költségek, míg a lelesziben évek óta, tehát tartósan a legkisebbek a környéken. Azt is jólesett tőle hallani felszólalásban ho«v a T,e— Ha terveinket és feladatainkat közösen megvitatjuk, u siker nem maradhat el — mondja Dobos Imre, a szövetkezet elnöke. Könözsi felvétele emelkedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1971 ben 74 új családi ház épül fel Leleszen. A leleszi szövetkezet tavalyi gazdasági eredményeit nem lehet azonban elválasztani a megelőző, az 1970-es gazdasági év kevésbé sikeres mérlegétől. A szövetkezet vezetősége sokat okult a hibákból és olyan intézkedéseket tett, melyek végül is kisegítették a közös gazdaságot a hullámvölgyből. Úgy látszik, a Leleszi Efsz vezetősége az akkor vállalt feladatok jelentős részét sikerrel teljesítette. Ezt az 1971-es gazdasági mérleg bizonyítja a legjobban. A kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére az 1970-es évhez képest búzából 7,47, rozsból közel 10, tavaszi árpából 9, kukoricából 14 mázsánál nagyobb hektárhozamokat értek el az elmúlt évben. Az állattenyésztés egyik legnagyobb eredménye az, hogy teljes mértékben biztosították a tervezett állat- állományt, és állati termékekből — kivéve a sertéshúst — sikeresen teljesítették a felvásárlási tervfeladatokat. Tejből 420 000 liter helyett 456 000 li tért értékesítettek. leszi „Május 1“ Efsz 1971-ben bizonyított, a vezetők megfogadták a jó tanácsokat. A szövetkezetben rendszeressé vált az ellenőrzés, megszilárdult a fegyelem. Az utóbbiról Dobos Imre elnök elvtárs így nyilatkozott: „Tavaly az év elején elhatároztuk, hogy rendet teremtünk a szövetkezet vezetőségében, az elvégzett munkák ellenőrzésében és a fegyelemben. Eben nagy támogatást kaptunk a helyi pártszervezettől is. Sajnos azonban, olyan vezetők is akadtak, akik nem akarták magukévá tenni a szigorított munkamenetet. Tőlük is megköveteltük, hogy napló szerinti nyilvántartást vezessenek munkájukról. Volt rá eset, hogy büntetéshez is kellet folyamodnunk. ľ Őszinte örömmel vetem papírra azt a megállapítást, hogy hazánk egyik legrégibb szövetkezete újból magára talált, tagságának szorgalmára, saját szilárd gazdasági alapjaira és gazdag hagyományaira támaszkodva derűlátóan halad tovább a fejlődés utján. KULIK GELLERT GÉPEK ORVOSA Nem hagyja el a tanyát A tanya szót hallva bizonyára sokan romantikára gondolnak: a világ zajától távol eső házikókra, melyekben olyan emberek laknak, akik nem ismerik a mai rohanó élet ideges hangulatát, szürke hétköznapjait, A gyakori sártenger és más prózai dolgok aligha jutnak a városi ember eszébe a tanyával kapcsolatban. Ennek ellenére mégis lehet valami érdekessége és vonzalma a tanyai életnek napjainkban is, hiszen ha nem lenne, az emberek otthagynák a tanyát. A 21 éves Mészáros Tibor azok közé tartozik, akik nemcsak a tanyai életet ismerik, hiszen Galántán tanulta ki mesterségét (mező- gazdasági gépjavító) és kétéves katonai szolgálatot is teljesített. Mégsem kívánkozik el hazulról, a Dolný Chotár-i (Alsóhatár) tanyáról. — Itt születtem és szeretek itt élni — indokolja meg egyszerűen ragaszkodása okát. — A munkahelyem csak egy kilométerre van a házunktól. — Gyalog jár be? — kérdem. — Gyalog? — ismétli. Majd, hogy ne csodálkozzam, gyorsan hozzáteszi: — Motorral. A földeken keresztül egykettőre itt vagyok. — Télen is? — kételkedem. — Mindig — mondja magától értetődően. — Nekem mindenem a motor. Három motorkerékpárom is van. A jelenlevő agronómus tréfásan megjegyzi: — Abból kettő mindig rossz. — Azt már nem! — tiltakozik a nyurga gépjavító. A Kráľov Brod-i (Királyrév) Állami Gazdaság máčo náši (Mácsonyás) részlegén dolgozik — naponta fél héttől fél négyig. Nem keres valami sokat, de — amint mondja —- az sem mellékes, hogy a tanya lakói kedvező feltételek közt nevelhetnek disznót, baromfit. A gépjavítást nagy kedvvel végzi. Elégedettek a munkájával. Ezért is javasolták felvételre a kommunista pártba. Jól esett neki a kommunisták bizalma. Becsületes munkával akarja bebizonyítani, hogv nem fognak benne csalódni. Amióta kommunista, még jobban átérzi a felelősségét annak, hogy példásan helyt kell állnia. Annál is inkább, mivel műhelyükben egyedül ő tagja a pártnak — négy gépjavító és három iparitanuló dolgozik a műhelyben. — Az egész kollektívánk munkafegyelméről csak jót mondhatok — jegyzi meg jogos büszkeséggel. — A becsületes munkán kívül a pártbalépés politikai érettséget is igényel a fiataloktól. Az sem mellékes tehát, hogyan jutott el politikai meggyőződéséhez ez a tanyai fiatalember. Ezzel kapcsolatban megjegyzi: — A szüleim pártonkívü- liek. Apám az állami gazdaságban dolgozik. Az ifjúsági szervezetnek már öt éve tagja vagyok. Egy ideig a Dolný Chotár-i szervezetben, mely együttműködik a Krá- fov Brod-i szervezettel — vezetőségi tag is voltam. A tanyán rajtam kívül van még két fiatal kommunista. A politikai tevékenység tehát a tanyákon is megszervezhető. Ott is minden — akár falun vagy városon — az emberek aktivitásától függ. A munka persze gyakran nehezebb körülmények között folyik. Pl. a gyűlésekre olykor messzire kell menni. Mészáros Tibor a máčonáši alapszervezetben vesz részt a kommunisták tanácskozásain. Ugyancsak ott tartják a pártoktatást. A kommunisták összejöveteleire szívesen jár. Az ország politikai és gazdasági helyzetének kérdései érdeklik. Főleg az, hogyan járulhatnak hozzá a gazdasági helyzet javításához. Meggyőződése,- hogy minden embernek egyre többet kell tudnia és akarnia. Éppen ezért szeretné magát tovább képezni. El akarja végezni a mezőgazdasági gépjavító középiskolát. Igényesség, tervek, akarás — ez a három szó jellemzi a legjobban Mészáros Tibort, a Dolný Chotár-i tanya fiatal kommunistáját. FÜLÖP IMRE 1972. II. 17. Ez a gondolat volt a tvrdošovcei (Tardoskedd) szövetkezet pártalapszer- vezete évzáró taggyűlésének vezérfonala. A beszámoló, a vita, majd a határozati javaslat meggyőzően bizonyította: a kommunisták felelősséget éreznek a szövetkezet gazdálkodásáért, s az 51- tagú pártalapszervezet tevékenységének súlypontját a termelés növelését, a gazdálkodás javítását érintő kérdések képezték. Nem volt könnyű feladat A múlt évben a párttagok eredményesen elősegítették a termelési feladatok teljesítését. A növénytermesztési szakaszon dolgozók — ide számítva a szőlőt és gyümölcsöst is — a kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 1,6 millió koronával túlteljesítették jövedelmi tervüket. Igaz, vetőmagra, műtrágyára és vegyszerekre több mint félmillió koronával költöttek többet a tervezettnél, de ez a kiadás magasan megtérül. Az állattenyésztésben dolgozók szorgalmának eredménye, hogy húseladási tervüket 108 százalékra teljesítették, 514 mázsa húst adtak el terven felül. Annak ellenére, hogy a fejési átlaguk az 1970 évi 3168 literről tavaly 3044 literre csökkent, a tejeladás tervét mégis teljesítették, mivel csökkentették a belső fogyasztást. A beszámoló, valamint a vita foglalkozott a gépesítés fokozásának szükségességével. A múlt évben felszereltek 2 fejőberendezést, befejezték a takarmánykészítő üzem berendezésének felszerelését, s a gépjavító csoport a gépek javítása mellett még az üvegház építésénél is elvégezte a lakatos és hegesztő munkát. A szövetkezet termelési és pénzügyi terve túlteljesítésének eredménye, hogy az elmúlt évben több mint 10 millió koronát fizettek ki munkaegységekre tagjaiknak. A példamutatás követelmény — Ha azt akarjuk felmérni, hogyan dolgozik alapszervezetünk, akkor elsőÉVtllUK A lERMElESI, JAVÍTSUK A GAZDÁLKODÁSI sorban azt kell vizsgálnunk, hogy miként gazdálkodik szövetkezetünk, milyen eredményeket ér el, s a kommunisták hogyan segítik munkahelyükön a termelési feladatok teljesítését — állapította meg Kolár Ferenc elvtárs, a pártalapszervezet elnöke. A szövetkezet alakulásakor 6—7 párttag dolgozott a közösben, ma félszázan vannak. Az évek során minden munkahelyen nőtt a szak- képzettség igénye, s ezzel párhuzamban emelkedett a párttagok iránti követelmény is. A vitában jogosan vetődött fel az a gondolat, hogy a pártbizottság alaposabban vizsgálja meg a párt vezető szerepe közvetett és közvetlen érvényesítésének formáit a szövetkezetben. Hangsúlyozták a párttagok példamutatásának fontosságát, mivel vannak munkahelyek, ahol csupán néhány párttag dolgozik, s a pártkonkí- vüliek az ő egyéni példamutatásuk alapján formálnak véleményt a kommunistákról. A pártmunka fontos láncszeme a pártcsoportok tevékenysége. A csoportok munkáját úgy irányítják, hogy minden párttagot konkrét feladattal bíznak meg. Jobban be kellene vonni a pártcsoportokat az új párttagok megnyerésében is. Hiszen munkaterületükön ők ismerik a legjobban a fiatalokat, munkatársaikat, látják miként dolgoznak, és ismerik véleményüket. Nem lehet elhallgatni, hogy a jelentős munkásmozgalmi múlttal rendelkező községben a szövetkezet pártalapszervezetében nincsen egyetlen nő sem. Az alapszervezet bővítéséről, a fiatalok megnyeréséről szóltak a vitában, s a határozat is megszabja: fiatalokkal kell felfrissíteni az alapszervezetet. Felmérték a lehetőségeket František Jankovský elvtárs, a járási pártbizottság titkára értékelésében többek között azt emelte ki, hogy a felszólalók nem a központi határozatokat ismételgették, hanem elmondták, mit akarnak tenni saját munkaszakaszukon a központi elvek megvalósításáért. Nemcsak azt állapították meg, hogy 1969- ben búzából 22,5, tavaly pedig már 38,5 mázsa termett átlag egy hektáron, — ami ugrásszerű növekedés, — hanem azt is elmondták: ez még mindig kevesebb, mint a járási átlag. Ezért kell bővíteni a vetésterületet és újabb nagyhozamú szovjet búzafajtákat termeszteni. Tavaly lényegesen nőtt az állatállomány létszáma, s most létérdekük, hogy takarmányból önellátók legyenek, különben nem tudnák biztosítani a megszabott súlygyarapodást és a tejtermelés növekedését sem. Az istállók átalakításával azt akarják elérni, hogy egy- egy gondozó 150 hízóállatot tudjon ellátni. Az istállók gépesítésével alapot akarnak teremteni a kétm(iszákos üzemeltetéshez. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás érdekében még ez idén megkezdik mindkét telepen a szociális épületek építését. Ezzel régi mulasztást pótolnak. Ha az épületek elkészülnek, akkor az állattenyésztésben dolgozók a telepen átöltözhetnek és munka után megfürödhetnek. Nem csupán a szövetkezetben dolgozók gondja, hogy a több mint 6000 lakosú faluban nincsen korszerű vendéglátó üzem, csupán füstös kocsmákat találunk. Az irányelvek szerint a szövetkezeteknek és üzemeknek az eddiginél hatékonyabban kell hozzájárulniuk a dolgozók kulturális és szórakozási lehetőségeinek kialakításához. Ezt az alapelvet is konkretizálták. A községben nincsen művelődési otthon, de azt mondják, hogy most már lesz, mert a szövetkezet hozzájárul a beruházáshoz. Mivel a szövetkezetnek — főként az idénymunkáknál — szüksége van minden családtagra, latolgatják egy szövetkezeti óvoda létesítésének lehetőségeit. Ezzel sok fiatal anya gondját megkönnyítenék. Sokat vitatott kérdés az ivóvízellátás és az öntözés biztosítása. A választási program szerint az ivóvízellátás megoldódik, távvezetéken kapják majd az egészséges ivóvizet. Azt viszont egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy a földalatti öntöző csalornaréndszert mikor nyújtják szövetkezetük határáig. Márpedig a terméshozamok növelése szempontjából ez számukra éppen olyan fontos, mint a falunak az ivóvíz. A munka értékmérő Az idős Pekarik elvtárs kétszer is szót kért a vitában, majd a gyűlés után beszélgetés rözben azt mondta: „nagyon figyeljétek, hogy ki miként dolgozik., mit mond és mit csinál Mert ez a döntő az emberek értékelésénél“. Ezt a megjegyzést két szempontból is időszerűnek tartom. Felvetődött a vitában a párt vezető szerepének biztosítása, a káderpolitika és az új párttagok megnyerése. A közelmúlt tapasztalatai arra intenek, hogy alaposan fontoljuk meg, kire bízunk gazdasági és politikai tisztséget. Mert a szavak és tettek egységét nemcsak központi szinten, hanem a gazdasági szakaszon, sőt az alapszervezetekben a párttagoktól is számon kell kérni. Az alapszervezet pártbizottsága káderpolitikájában igyekszik megvalósítani ezen elveket. Tudják, a munka értékmérő, s így a szövetkezet gazdasági eredményei, a pártszervezet eszmei és akcióegysége fejezik ki a kommunisták — közvetlen és közvetett -— munkáját. S mivel a vitában a feladatok megoldását szorgalmazó vélemények domináltak — sőt ezt az igyekezetei értékes kötelezettségvállalásokkal is alátámasztották — várható, hogy az alapszervezet tagjai képesek lesznek biztosítani a megnövekedett feladatok teljesítését is. CSETÖ JÁNOS
