Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám, kedd

1972 az indokínai háború elleni harc éve legyen néhány sírban Ltfis Corvalan felhívása a chilei kommunistákhoz V ersailles, az egykori ki­rályi székhely, Nagy- Párizs peremvárosa látta ven­dégül a hét végén a világ 84 országának 1200 képviselőjét. A stockholmi Vietnam-konferen- <tia, a francia békemozgalom és más békemozgalmak által tá­mogatott és összehívott világ­értekezlet azt a feladatot vál­lalta magára, hogy harcba szó­lítsa a világ népeit az ameri­kai agresszió ellen, az indokí mai népek békéje és független sége biztosításáért. Igaz, az értekezletet megelő­zően az Egyesült Államok és a saigoni kormány hivatalosan is nyomást akart gyakorolni a francia kormányra, hogy ne en­gedélyezze ezt az utóbbi évek­ben a maga nemében legrepre­zentatívabb találkozót. Pompi­dou elnök azonban elhárította a vádakat. A gyakorlatban bi­zonyította, változatlanul hű de Gaulle tábornok Phnom Penh-i elveihez. Ily módon nem ma­radt más lehetőség, minthogy William Porter nagykövet, aki a párizsi vietnami tárgyaláso­kon az Egyesült Államok kül­döttségét vezeti, a becsmérlés­hez folyamodjon. „Agitátorok gyíilevész hordájának“ nevezte a tanácskozást, melyen a világ legkiemelkedőbb békeharcosai vettek részt. A másik Amerika képviselői, köztük J'ane Fonda világhírű filmszínésznő az ame­rikai nép érdekeitől idegennek nevezte a Nixon által képviselt politikát. S hogy mennyire nekik, a bé­kéért küzdő erőknek van iga­zuk, azt aligha kell bizonygat­ni. Az a tény ugyanis, hogy az Egyesült Államok naponta gyil­kolja Indokína ártatlan polgá­vai Pravda athéni tudósítója: A tudósító megjegyzi, hogy a görög rádió, tévé és sajtó hatalmas nacionalista propa­gandát fejt ki. Célja „támogat­ni“ azokat az ultimativ „javas­latokat“, amelyeket Athén nyúj­tott be Makariosz kormányának és „megindokolni az athéni re­zsim jogát“ Ciprus belügyeibe való beavatkozásra egészen a ciprusi kormánynak olyan kor­mánnyal való helyettesítéséig, amely az „enosisz" gondolatát támogató emberekből állna. Nixon a pekingi út előtt Washington — Richard Nixon amerikai elnök meghívására Washingtonba érkezett André Malraux volt francia művelődé­sügyi miniszter. A meghívásnak az. volt a célja, hogy Nixon Malraux-tól tájékoztatást kap­jon a kínai vezetőkről. A Fehér Ház egyébként köz­zétette annak a küldöttségnek a névsorát, amely Nixon elnö­köt pekingi útjára elkíséri. A küldöttség tagjai: William Ro­gers, külügyminiszter, dr. Hen­ry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó, Brent Crowcroft dandártábornok és Ronald Zieg­ler, a Fehér Ház sajtótitkára, és mások. A nacionalizmus katasztrófához vezetett volna Belgrád — Milka Planine, a Horvát Kommunisták Szövetsé­gének elnöke a dalmaciai köz­ségi pártszervezetek konferen­ciáján mondott beszédet. 1 A feladatokról szólva han­goztatta, hogy a KSZ szerve­zeteknek aktív harcot kell vívni- ok a nacionalista ideológia meg­semmisítéséért és világosan meg kell mutalniok, hova veze­tett volna a sovinisztákkal való szövetség. „A nacionalizmus nem nemzeti szabadságot, ha­nem másrendszerű hatalmat akart és ez katasztrófához ve­zetett volna.“ SZOVJET PÁRT- ÉSKORMÁNYKillDOnSÉGLÁTOGAT AZ IDÉN MAGYARORSZÁGRA Moszkva — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára tegnap haza­utazott a Szovjetunióból. Nem hivatalos baráti látogatásáról a ŤASZSZ közleményt adott ki, amely szerint Kádár János feb­ruár 11-e és 14-e közötti moszk­vai nem hivatalos baráti láto­gatása során találkozott és tárgyalt Leonyid Brezsnyevuel, áz SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. A teljes köl­csönös megértés légkörében folytatott szívélyes baráti be­szélgetések során Leonyid Brezsnyev és Kádár János tájé­koztatta egymást országaiknak a kommunista és a szocialista építésben elért sikereiről, s megvitatták a szovjet—magyar kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek kérdéseit. Eszmecserét foly­tattak a gazdasági és tudomá- n yos- m űszaki eg y ü 11 mű köd és időszerű kérdéseiről, a terme­lés szakosításának és kooperá- lásának kibővítéséről a két or­szág között, továbbá a szocia­lista gazdasági integráció komp­lex programjának megvalósí­tásában való közös részvételről. Elhatározták, hogy a kérdé­seket a két kormány megvitat­ja. Megállapodtak abban, hogy 1972-ben az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak meghívására szovjet párt­ós kormányküldöttség látogat Magyarországra, Megvitatták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egyes időszerű kérdéseit is. Hangoztatták, hogy az SZKP és az MSZMP kész továbbra is elő­segíteni a szocialista országok egységének és általános együtt­működésének szilárdítását. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója ismét megerő­sítette az SZKP és az MSZMP nézeteinek teljes azonosságát a megvitatott kérdésekben. (Folytatás az 1. oldalról) küzdelmükben, amelyet a világ minden népéért vívnak. A vi­lágkonferencia felkéri a kormá­nyokat, hogy adjanak menedék­jogot az amerikai szökevények-' nek. Befejezésül egyhangúlag fo­gadták el a delegátusok a vi­lágtalálkozó felhívását, majd a négy indokínai küldöttség ne­vében Hoang Quoc Viet, a VDK küldöttségének vezetője megha­tott szavakkal köszönte meg a világtalálkozó részvevőinek és különösen a nagy létszámú amerikai küldöttségnek a tet­tekben is jelentkező szolidari­tását. A háromnapos tanácsko­zás Romes Csandrának, a Béke­világtanács főtitkárának sza­vaival ért véget. A főtitkár fel­szólította a küldöttségeket, hogy a föld minden részébe vi­gyék el a találkozó üzenetét: Győzni fogunk, ha egységesek vagyunki Santiago de Chile — Luis ßorvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára felhívta a chilei kommunistákat, hogy a dolgo­zó tömegek körében aktívabban népszerűsítsék a 15 hónapja hatalmon lévő Népi Egység­front eszméit. Luis Corvalan rámutatott, hogy a Népi Egység pártjainak koalíciója kormányzásának ide­je alatt jelentős sikereket ért el. Államosította az ország ter­mészeti kincseit, következete­sen mégvalósítja a földrefor­Kommentárunk INDOKÍNA BÉKÉJÉÉRT mot, a legnagyobb magán ipari vállalatok és bankok állami el­lenőrzés alá kerültek, és emel­kedett a chilei dolgozók élet- színvonala. Ennek ellenére hangsúlyozta, Luis Corvalan, nincs jogunk szemet hunyni a nehézségek és a Népi Egység tevékenységében mutatkozó fogyatékosságok fe­lett. A chilei kommunistáknak hatást kell gyakorolniuk a töb­bi dolgozókra, hogy segítsék megvalósítani a Népi Egység­front kormányának határozatait. Események margójára BELIZE Egy cseppet sem kétséges, hogy amióta Nagy-Britanniának lassan ki kellett vonulnia a „Szueztől keletre“ fekvő terü­letekről, legalább is fel kel­lett számolnia vagy erősen kor­látoznia kellett itteni katonai jelenlétét, megnőtt az innen nyugatabbra eső bázisainak ér­téke. Természetesen addig, amíg ezek is léteznek, mert Málta esete a legékesebben bizonyít­ja, hogy sehol sem fogadják tárt karokkal a brit haderőt. Lehet, hogy a sértett önérzet késztette rá Angliát, hogy had­seregének legújabb hadgyakor­latát a nyugati féltekén, pon­tosabban Közép-Ameri kában rendezze meg. A költséges hadgyakorlatot „kihívó erőfitogtatásnak" mi­nősítették — elsősorban a nyu­gati féltekén, s nem is olyan állam részéről, amely egy csep­pet is szimpatizálna a szocia­lista országokkal vagy a fórra dalmi rendszerekkel. Konkré­tan a brit haderő hadgyakorla­tát egy belső önkormányzatú angol gyarmaton, Brit Hondu- rasban rendezik meg, ez ellen pedig hevesen tiltakozik a gua téma lai kormány. A két kormány között nem valamilyen „szomszédi viszály­ról“ van szó. Guatemala már 1945 után megszakította kap­csolatait Londonnal, miután az nem volt hajlandó eleget ten­ni követelésének — felszabadí­tani gyarmatát és elismerni Guatemala szerves részének. Az erősen jobboldali rendsze­rű Guatemala, ahol a Manó Blanca és más szélsőjobboldali terrorszervezetek rettegésben tartják a közvéleményt és ha­ladó irányzatok legkisebb meg nyilvánulását is a szó szoros ér­telmében vérbe fojtják, azon a címen tart igényt Brit Hondu­ras, eredeti nevén Belize terü­letére, hogy az spanyol őrök ségként őt illeti meg. Érvnek ez nevetséges, mert ilyen címen más latin-amerikai országok is magukénak köve­telhetnék Brit Hondurast. mely­nek hovatartozásáról az itteni nép hivatott dönteni, Belize népe pedig hallani sem akar Guatemaláról, ahol ala­csony fokon áll a civilizáció, Brit Hondurasban viszont nincs írástudatlanság. Sajátos viszo­nyok alakultak ki ezen a XVII. században felfedezett földnyel­ven. A Hondurasi-öbölben fek­vő terület eléggé eldugott a külvilág előtt. Valóságos tró­pusi éghajlati viszonyok domi­nálnak, európai ember itt nehe­zen szokik meg. mivel pedig a területnek ásványkincsei nin­csenek, nem is vonzotta különö­sebben a hódítókat. Valaha indián őslakói voltak e 22 ezer négyzetkilométernyi földterületnek. A maja indiá­nokhoz tartozik teák népe la­kott itt, tőlük is kapta nevét: a Belize a Bel Ica indián szóból keletkezett, ami azt jelentette: icák útja. A részben kihalás­nak indult őslakosság a XVII. század elején a spanyolok elől bizonyos Wallace vezetésével megszökött angol kalandorok­kal, kalózokkal keveredett, akik itt megvetették a lábukat. Ké­sőbb az 1763-as párizsi szerző dés is brit gyarmatként ismer­te el ezt a területet. Trópusi gyümölcsökben na­gyon gazdag vidék, melyet gaz­daságilag főként a Citrus Com pany of British Honduras és a Corozal Sugar Company uralma alatt áll. A banánállam viszony­lagos virágzásnak örvend. Nép- rajzilag rendkívül tarka, ango­lul és spanyolul egyaránt be­szélő lakosság nem áll olyan színvonalon, hogy következetes függetlenségi harcot vívjon, így beérte a hatvanas évek végén megadott belső önkormányzat­tal. A százezer belizei azonban határozottan visszautasítja a guatemalai reakciós rendszer területszerzési törekvéseit. így aztán a brit hadgyakorlatok mi­att indított guatemalai kor­mányakciók úgy hatnak, mint vihar egy pohár vízben. L. L. TOVÁBB ÉLEZŐDIK A CIPRUSI HELYZET Moszkva — A Ciprusról ér­kező hírek a helyzet további éleződéséről tanúskodnak, amit az athéni kormánynak Ciprus belpolitikai életébe történő köz­vetlen beavatkozása vált ki — írja Vitalij Mensikov. a moszik­rait, mindennél jobban bizonyít­ja. az igazság kinek az oldalán áll. Az Egyesült Államok légi­ereje jóvoltából percenként egy tonna bomba hull Indokí nára, s a szennyes háborúnak eddig mintegy 3 millió halottja, sebe­sültje és üldözöttje van. A szovjet kormány a közel­múltban nyilatkozatban szögez­te le: „Több mint tíz éve tart az Egyesült Államok agresszív politikája által előidézett fegy­veres konfliktus Vietnamban. Ez alatt az idő alatt a vietna­mi kaland legvadabb hívei is meggyőződhettek róla. hogy Dél-Vietnam hazafias erői fe­lett lehetetlen katonai győzel- viet aratni, és keresni kell a politikai rendezés módozatait. Ugyanakkor Washingtonban egyesek nyilvánvalóan külön­böző politikai manőverekkel próbálják felcserélni a rende­zés lehetőségeinek kutatását. E manőverek pontosan azokat a célkitűzéseket követelik, ame­lyeket az amerikai militarizmus nem tudott elérni a háreme- zőnu. Ezeket a megállapításokat erősítette a békeharcosok világ­értekezlete is. A küldöttek rá­mutattak arra, hogy Nixon nyolcpontos javaslata nem a béke és az indokínai népek függetlensége és önrendelkezé­sének érdekeit veszi figyelem­be. hanem a katonai megoldá­sok kudarca után is a felsza­badító erők kapitulációját akarja. Nem véletlen, hogy Mus- kie, a demokrata párt elnökje­löltje úgy jellemezte ezt a ter­vet, mint olyan kísérletet, mely­nek cálja, hogy „a konferen­cia tárgyalóasztala mellett nyerjük meg azt amit képtele­nek voltunk és vagyunk a harc­téren megnyerni“. Az indokínai világértekezlet küldöttei rámutattak arra is, a csapatlétszám-csökkentés lát­szata ellenére a pusztítás foko­zódik. Az indokínai térség az imperialista katonai kísérletek terepévé vált. A gépesített há­ború, a gigászi pusztító gépe­zet egy célt szolgál: hogy el­nyomja az indokínai népek har­cát. a totális háborúvá fokozva az agressziót foggal-körömmel védjék a neokolonialistak érde­keit. Az értekezlet egyöntetű tá­mogatásáról biztosította a DIFK és a VDK javaslatait, melyek a valós politikai rendezés alap­ját képezik. A világtalálkozó részvevői, annak a gondolat­nak a jegyében, hogy minden népnek joga van a békére és az önrendelkezésre, követelik, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a legrövidebb időn be^ül vonja ki csapatait Indokínából, szüntesse be a légiháborút és az indokínai népek elleni min­den katonai tevékenységet. A varseilles-i világértekezlet küldöttei tisztában vannak az­zal is, a világ népeinek akara­ta csak akkor lesz eredményes, ha e nagy jelentőségű politikai esemény után országaik közvé­leményét is felsorakoztassák követeléseik mögé. A találkozó legfőbb üzenetét Romes Csand- ra, a Béke Világtanács főtitká­ra fejezte ki, amikor kijelen­tette: „Győzni fopunk, ha egy­ségesek vagyunk!“ Mem vitás, és ezt a mos- tani tanácskozás is iga­zolta, hogy a béke megterem­tése, és az indokínai néDek igazságos harca kérdésében a világ Vietnam és az indokínai népek oldalán áll FONOD ZOLTÁN ANDREJ GRECSKO szovjet honvédelmi miniszter az egyip­tomi kormány meghívására február második felében az Egyiptomi Arab Köztársaságba látogat. KNUD BORGE ANDERSEN dán külügyminiszter kijelentet­te, hogy a dán kormány aktí­van támogatja a biztonság és az együttműködés kérdéseivel foglalkozó európai konferencia összehívásának gondolatát. AMALIA FLEMING, a penicil­lint feltaláló Alexander Fleming özvegye vasárnap este Bécsbe érkezett, hogy eleget tegyen a „Görög demokrácia barátai“ nevű szervezet meghívásának. Fleming asszonyt Bruno Pitter- mann, a Szocialista Internacio- nálé elnöke fogadta. CARACASBAN hétfőn meg­kezdte munkáját a Venezuelai Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusa, amelyen a 315 venezuelai küldöttön kívül részt vesznek a szovjet, a csehszlovák, az NDK, a lengyel, a bolgár, a chilei, a magyar munkás- és kommunista ifjúsá­gi szövetségek küldöttségei is. EDWARD KENNEDY szenátor a Bangla Desh kormányának vendégeként tegnap kétnapos látogatásra Daccába érkezett. E. Kennedy kifejezte azt az óhaját, hogy útja hozzájáruljon a Bangla Desh és az amerikai nép közti megértéshez. BELGRÁDBAN tegnap kezdte meg tanácskozását a SZISZ Központi Bizottságának három­tagú csehszlovák küldöttsége, amelyet Jan Kohout, a Központi Bizottság titkára vezet. A kül­döttség a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség képviselőivel a két ifjúsági szervezet együttműkö­déséről tárgyal. A BIRMINGHAMI Austin Mor­ris autótársaság üzemének több mint ezer alkalmazottja hétfőn sztrájkba lépett a bérek eme­léséért és a munkakörülmé­nyek javításáért. MOGADISHUBAN tegnap kez­dődött annak a négy Szomáliái tisztnek a pere, akiket az or­szág függetlensége, egysége és biztonsága elleni összeesküvés­sel vádolnak. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRTNAK a tagkönyvcsere után 1 millió 273 ezer tagja van. Az Unita jelentése szerint ebből több mint 65 ezer az új tag. A tagkönyvcserét minden évben megtartják. 90 PORTUGÁL KATONÁT tet­tek harcképtelenné a tavalyi év októberében és novemberében Tete tartományban a mocambi- quei felszabadítási front harco­sai, — jelentette Dar es Saa- lamban a felszabadítási front főparancsnoksága kiadott közle­ményében. FRANCO MARIA MALFATTI, az Európai Gazdasági Közösség Tokióban tartózkodó képvise­lője hétfőn megállapodott Szato japán miniszterelnökkel, hogy szorosabbá kell fűzni a kapcso­latokat Japán és az EGK kö­zött. Műhold-pályáról startolt a LUNA—20 Moszkva — A Szovjetunió­ban hétfőn fell>ocsátották a Lu­na— 20 automatikus űrállomást. A Luna—20 rendeltetése az, hogy további kutatásokat végez­zen a Holddal és a Hold körü­li térséggel kapcsolatban. Az űrállomás elindítása a Hold felé Föld körüli műhold­pályáról történt. Az űrállomás az előzetes számításokhoz kö­zel álló pályán halad. A beérkezett telemetrikus adatok tanúsága szerint a Lu­na—20 fedélzeti és energiaszol­gáltató rendszerei normálisan rádiókapcsolatot tartanak az űrállomással. A koordinációs számítóközpont folyamatosan feldolgozza a Luna—20-tól ka­pott információkat.

Next

/
Thumbnails
Contents