Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-14 / 37. szám, hétfő

Tükrözzék a játszóterek is életünk változásait! A kötetlen játékos mozgás nemcsak a testnevelési órákon hódít tért, ha­nem már az óvodáskorú gyermekek játékainak és játékos foglalkozásai­nak a megválasztásában is. A „Sport in Hessen“ című nyugatnémet sport­láp például arra hívja fel a figyel­met, hogy a játszóterek mai formá­jukban teljesen elavultak. Ugyanez vonatkozik a játszótereken fellelhető játékokra és berendezési tárgyakra is. A játszóterek és berendezésük többsé­ge még a két háború közötti időszak­ból származik. A mászás, a függeszkedés, a lengés iránti vágy természetes igényként je­lentkezik a gyermek fejlődése közben. A gyermeknek azonban nem szabad felmásznia a lakásban levő bútorok­ra, a lépcsőkorlátok sem alkalmasak erre a célra, a házakat esetleg elvá­lasztó kerítésekre sem szabad fel­mászni, olyan fák pedig, amelyekre a kisgyerekek végtagjaik veszélyezte­tése nélkül fel tudnának mászni, nin­csenek a közelben. Éppen ezért a ját­szótereket kellene ellátni a természet­hez közelálló mászást alkalmatossá­gokkal. Nagyon jó szolgálatot tesz ebből a szempontból az úgynevezett mászódzsungel. Ez lényegesen külön­bözik az eddig ismert többé-kevésbé kubista jellegű vasszerkezetektől és csőkészítményektől. Ezek ugyanis túl­zottan szabvány jellegűek — és mint­hogy a többségük fémből készült — hidegek és nem csábítanak a nehéz­ségek leküzdésére. A mászódzsungel esetében kizárólag a gyermek elhatá­rozásától függ, hogy a lombokon át­vezető könnyebb vagy nehezebb utat választja-e. Ugyanilyen csábító a gyer­mekek számára a inászó-hegy is. A mászó-hegyen úgy osztják el a távol­ságokat, hogy a gyermek maga vá­laszthasson a könnyebb és nehezebb felmászás között. Gyermekkorunkra visszaemlékezve tudjuk, milyen csábító egy gördülő fa­törzsön megállni, egy ingó hídra rá­lépni, vagy egy fa imbolygó csúcsán ide-oda lengeni. A gyermek környeze­tében ma az ágybetéten kívül alig van valami rugalmas dolog, amely ha­sonlóan vonzó és a játék szempont­jából megengedett lenne. A játszótér általában túl kémény, szögletes és geometrikus. Ezért a gyermekek sze­mében rendkívül népszerű lenne egy olyan terület, amelyet „imbolygó or­szágnak“ lehetne nevezni. Itt csupa olyan dolog lenne, ami rugózik, leng, imbolyog és nyúlik. Ide tartoznának a rugalmas anyagból készült tárgyak, ingó gerendák, fiiggőhidak és egyen­súlyozásra alkalmas kőtelek. A technikai fejlődés hamarosan le­hetővé teszi, hogy téli játszótereket létesítsünk. Arra már ma is van le­hetőség, hogy az időjárástól függet­lenül jég-, illetve hóborította felülete­ket alakítsunk ki vegyi készítmények felhasználásával. Ezek egész évben — tehát a legforróbb nyári napokon is — lehetővé tennék a téli szórakozá­sokat. A korszerű pedagógia egyre inkább belátja, hogy a felnőttek világával kapcsolatos elképzelések nem vihetők át egyszerűen a gyermekre, sőt éppen ellenkezően a gyermek képzeletvilá­gának a fejlődése szempontjából a túl szabályos, rendezett világ, akadá­lyozó is lehet. A játszóterek túlnyomó többsége mindenütt a világon ma még a fel­nőttek régi rendjének a gondolatait tükrözik. A játszóterek berendezései, felosztása, túlzottan és hangsúlyozot­tan geometriai elemei mind ezt bizo­nyítják. Tudjuk például, hogy minden gye­rek előszeretettel játszik a romok között. Az egyáltalán nem szabályos elrendezésű romok, a romok közötti bújkálás, elrejtőzés nagyon vonzzák a gyerekeket. Megfigyelték például, hogy a szegényesebb körülmények kö­zött, a nyomornegyedekben, a bara- kok között felnövő gyerekek játék­készsége sokkal fejlettebb, mint az elkényeztetett játszótéri gyerekeké. Az új játszótereknek tehát erre való tekintettel is tudatosan és következe­tesen szakítaniuk kellene a geomet­riai kényszerrel. Legyenek a játszó­tereken is rejtett zugok, alagutak, teljes rendetlenséget tükröző szabad területek, hogy itt ne csak megen­gedhető legyen a rendetlenség, ha­nem az szinte természetes legyen. Éppen ezért a játszótereken létesíteni kellene romos pajtákat — fedett ját­szótereket, nyitott oldalakkal, — ame­lyek mindent tartalmazzanak, amit a gyerekek összehordanak, szétszednek, összeraknak és újra elbontanak; deszkákat, régi játékokat, építőköve­ket, gerendákat, dobozokat, baba kát stb. Lehet itt egy olyan fal is, ahol festeni lehet. Dzurilla, a csehszlovák jégkorong válogatott ka pusa, aki posztján a XI. téli olimpiai játékokon is a világ egyik legjobbjának bizonyult. Piemrhajnokot avattak A/, elmúlt héten Trnaván rendezték meg a négytagú pionírcsapatok asztalitenisz szlová­kiai bajnokságát. A részvételi jogot 1U csapat harcolta ki, de közülük a kelet-szlovákiai nem érkezett meg a küzdelem színhelyére. A csapatok két selejtezőcsoportban küzdöt­tek a négyes döntőbe jutásért. A bajnokság legkiegyensúlyozottabb együtte­se a bratislavai Hubeného (Rača) kilencéves is­kola csapata volt, amely veretlenül nyerte a tornát. A csapat Krajíček, Hečko, Vízváryová, Gabovičová összetételben játszott. Nagy volt a küzdelem a 2.-4. helyért. Azonos pontszám miatt a játszmaarány döntött: 2. a bratislavai Jázmin utcai KA. 3. a Nižná na Orave-i KA, 4. a komárnói Határőrség utcai KA. A múlt évi bajnok, a komárnói csapat így kénytelen volt megelégedni a negyedik hely- lyel. KOLOZSI E. Balesetek a jégen 1972. II. 14. Lehet egy kupával több? Európa-, sőt világszerte azon panaszkodnak, hogy a labdarú­gócsapatok, — hogy sakknyelv­vel éljünk, — időzavarban szen­vednek. Európában UEFA kupa­napokat kellett a nemzetközi naptárba iktatni, hogy a nagy klub kupatalálkozók lehetőleg azonos időben kerüljenek lebo­nyolításra, s ezek az időpontok jóval az országos bajnokságok mindenkori sorsolása előtt is­meretesek. A világkupáért eddig a Baj­nokcsapatok EK-jának győztese és Dél-Amerika legjobb klubja mérkőzött kétfordulós alapon. (Mindössze a legutóbb képvi­selte ebben a párharcban föld­részünket a BEK védője helyett a legutóbbi BEK döntő másik részvevője ) Londonból érkezett a hir, hogy az UEFA felkérte a Chel­sea csapatát: a Kupagyőztesek EK-jának győztese vegyen részt a Kupagyőztesek Világkupájá­ért lebonyolításra kerülő pár­viadalon, amelyben ellenfele az észak- és dél-amerikai kupa győztese lesz (CONCA-CAF). Az oda-vissza alapon meg­rendezésre kerülő Kupagyőzte­sek Világkupájáért az angol liga-idény befejezése után mér­kőznek meg az említett csapa­tok. A Bajnokcsapatok Világkupá­jának küzdelmei eddig is nagy népszerűségre tettek szert. Két­ségtelen, hogy így lesz a Kupa­győzteseknél is. Csak azt kí­vánhatjuk, hogy a Kupagyőzte­sek legmagasabb szintű vetél­kedését ne kísérjék olyan za­varó körülmények, mint a leg­utóbbi évek Világkupa döntőit. Az az érzésünk, hogy a hí­res Chelsea méltó módon kép­viselheti majd Európát az újabb nagy erőpróbán. (zj A gyermekek és fiatalok téli sportjai közül a legtöbb sérü­lést a korcsolyabalesetek okoz­zák. Ennek oka csak kis rész ben az, hogy ezt a sportot a gyermekek főleg szervezetle­nül, tömegesen és felügyelet nélkül űzik. A jégen lényege­sen több időt töltenek, mint más sport vagy játék közben, tehát esetleg jobban kifárad­nak, átfáznak, legyengülnek no­ha ezt sok esetben észre sem veszik. Szólni kell a Jégen való mozgás nagy sebességéről is, ami a gyermek teljésítő és al kolmazkodóképességéhez mér­ten, aránytalanul gyors. A jégen történt sérülések okai elsősorban a gyermekek és fiatalok kezdeti gyakorlat­lanságában és bizonytalanságá­ban keresendő. Összeütközés hez, vagy eséshez a helytelen mozgás és a rossz egyensúly vezet, de balesetet okozhat a rosszul felerősített, vagy az egyenetlen élű korcsolya is. Kedvezőtlen időjárás, alacsony hőmérséklet, nedves szél, hó­esés is okozhat balesetet. Jég­korongozás közben többnyire akkor történik sérülés, ha az ifjú sportolok nem sajátították el megfelelő mértékben a gyorskorcsolyázás technikáját, vagy nem mozognak elég köny- nyen és biztosan, ami főként fordulóknál és megállásoknál szükséges. A balesetek megelőzése szem­pontjából fontos, hogy a gyer­mekeket már 6—8 éves korá­ban megtanítsuk korcsolyázni. Nem örökölt, hanem méretre vett jó korcsolyára és erős ci­pőre is szükség van. A gyerme­ket lehetőleg szülei vagy idő­sebb testvérei vezessék a jégre. Ha pajtásaival megy, a felnőtt azért tartsa szem előtt. Az első kellemetlen tapasztalatok hosz- szan tartó idegenkedést vált­hatnak ki a gyermekben a jé­gen való mozgással szemben. Tanítsuk meg a kezdőt az egyensúly megtartására, a mozdulatok összhangba hozásá ra, ami a bizonytalanság érze­tének leküzdése céljából a leg lényegesebb. Ha a gyermekek és fiatalok helyes testtartással és mozgással tanulnak meg kor­csolyázni, örömüket lelik a sportban és biztosabban mozog­nak a jégen. Később, amikor majd különféle sportjátékokból veszik ki részüket (gyorskor­csolyázás, jégkorong stb.) nagy szükségük lesz a biztonságos mozgásra. Idejekorán és szak­szerűen figyeljük a lány- és fiúgyermekek első ritmikus vagy táncos kísérleteit a jé­gen, a műkorcsolyázás iránti érdeklődésüket. A korcsolyázást is igyekezzünk szervezettebb sporttevékenységgé fejleszteni, hogy a fiatalok számára céltu­datossá tegyük az egymásra­utaltságot, segítőkészséget és az önfegyelmet. Dr. SZÁNTŰ GYŰRGY Mintegy 130 versenyző rész­vételével rendezték meg Trhové Mýt on (Vásárát on) az AKI tor­natermében a Dunajská Streda i járás serdülő és felnőtt egyé­ni asztalitenisz-bajnokságát. Szombaton került sor a fiata­labb és idősebb diákok verseny­számainak küzdelmeire. Örven­detes, hogy a múlt évhez vi­szonyítva lényegesen javult az itteni asztalitenisz-sport szín­vonala. Az idősebb diákok kor­osztályában kellemes meglepe­téssel szolgált Kmety József, aki két számban is diadalmas­kodott. A legtöbb bajnoki címet u topot niky Jnyárusdij ifik sze­rezték, de említési érdemelnek a Jahodná (eperjesi), Gabcíko- vo (bősi) és a šamorini (so- morjai) versenyzők is. Az egyes kategóriákban a következők voltak a győztesek: Fiatalabb diákok, fiú egyes: Varga Győző (Topolníky), fiú egyes: Varga Győző (Topulni­ky), fiú páros: Plutzer—Kiss (Samorin), leány egyes: Novo- szák Piroska (Topolníky), leány páros: Novoszák, Szabó Viola (Topolníky), vegyes páros: Nagy Margit és Soós László (Jahodná). Idősebb diákok, fiú egyes: Kmety József (Vydrany), fiú páros: Kmety, és Kardos E. (Vydrany), leány egyes: Tö­rök Katalin (Topolníky), leány páros: Andics Máriaľ Öllári Ro­zália /Topolníky), vegyes pá­ros: Andics Mária és Kozmér József (Topolníky—Gabőíkovo). Férfi egyes• Szabó Ottó (Dun. Streda), Férfipáros: Veréb Ti­bor és Ráchela József (Dun. Streda), női egyes: Török Ka­talin (Topolníky), női páros: Török Katalin és Kovács Kata­lin (Topolníky), vegyes páros: Török Katalin és Dórák Alajos (Topolníky). A jelnőtt kategóriában tehát a Dunajská Streda-i versenyzők szerepeltek a legsikeresebben. Kár, hogy a nők mezőnyében csupán a topol'níkyi szakosz­tály képviseltette magát, így a sorrendet csak önmaguk között dönthették el. HORVÁTH JÓZSEF Ahol bírnak a csapatban... A marcelovái (marcelházai) labdarúgó-szakosztály közel­múltban tartotta évzáró közgyű­lését. Annyit már elöljáróban megállapíthatunk, hogy sikeres esztendőre tekinthetett vissza. A felnőtt csapat az I/B osztály­ban a 4. helyet szerezte meg az őszi idényben. Az elsőtől mindössze 4 pont választja el s így adva van a lehetőség, hogy magasabb osztályba ke­rülhet. Mindez persze nagyon igé­nyes felkészülést követeli. Brat- kó Tibor a csapat edzője és egyben játékosa, mindent meg­tett anak érdekében, hogy az együttes jól szerepeljen. Már három hete megkezdték az ed­zéseket. Jelenleg 13 játékos ké­szül a tavaszi idényre: Mariko- vec János, Medza Zoltán, Si­mon Imre, Marcinkó Zoltán, Moravcsík Imre, Zsidek Ernő, Gyuricsek Zoltán, Téglás Zol­tán, Nagy Károly, Bratkó Tibor, Kajin Rudolf, Rohácsek János, Fábrik Márton. Ősszel a legeredményesebb játékosuk Nagy Károly volt, aki tizenegy gólt rúgott, öt Rohá­csek követi nyolc góljával. Tavasszal Marcelován új sporttelep építését kezdik meg. Hozzávetőlef 7 millió koronába fog kerülni. A futballpálya mellett helyet kap még egy ké­zilabda- és egy kosárlabda-pá­lya is. A tervek elkészítésének ellenértéke 16 500 korona. A sportlétesítmény elkészíté­séhez szükséges pénz mintegy 40 százalékát a testnevelési szö­vetség juttatja, 20 százalékát társadalmi munkával szerzik meg, 20—20 százalékát pedig a helyi szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság adja. A tervek megvalósításához szükséges a sportszeretet is, amiből Marcelován nincs hiány. Remélik, hogy a labdarúgó­csapat tavasszal sikeresen fog szerepelni, és így a sportkedve­lők száma gyarapodik ebben a községben is. VARGA PÄ&. 1 A síelés, a téli sportok legszebbje, hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Alapjait a zsenge fiatal korban kell el­sajátítani. A nagy világversenyeken egyre számottevőbb szerepet játszanak a csehszlovák síelők is.

Next

/
Thumbnails
Contents