Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Áruljatok hűtőszekrényt! Ez év végéig mintegy öt­ezer angol főiskolát végzett hiába keres állást Angliá­ban. A bejegyzett 900 ezer angol munkanélküli töme­gében ez a szám elenyésző. Ezek kivétel nélkül maga­san kvalifikált technikusok, mérnökök, akik speciáliste- rületükön képtelenek álfást találni. A londoni Guardian véleménye szerint az alap­vető okok közé tartozik a vezető brit ipari cégek be­ruházásainak csökkentése. Sok ilyen oég hazai beruhá­zások helyett a múlt évben más európai államokban (mindenekelőtt az Európai Közös Piac országaiban) fek­tetett be nagy összegeket. A másik lényeges ok: „ab­szolút többlet, és túlterme­lés állt elő természettudó­sokban és technológusok­ban“ — véli lakonikus rö­vidséggel a Guardian. Az egyik egyetem protektora kénytelen volt azt tanácsol­ni diplomásainak, hogy men­jenek el hűtőszekrény-ügy­nöknek. (Junge Welt) Mennyi ember él a Földen? Erre a kérdésre pontos vá­laszt még az ENSZ nemrég köz­zétett Demográfiai Évkönyvé­ben sem találni. Hiszen az em­bereket nem lehet bosszú sor­ba állítani, és egyenként meg­számolni őket. Az Évkönyv megjegyzi, bogy bolygónk la­kosságának mindössze egyhar- madáról rendelkezünk kielégít­hetőnek mondható demográfiai statisztikával. A további két­harmadra csak körülbelül tu­dunk következtetni, fenntartva a nagy hibalehetőségeket. Nem ismeretes például a Kí- uai Népköztársaság lakosságá­nak pontos száma, s ez a sta­tisztika kolosszális méretű „fe­hér foltja“, hiszen ebben az or­szágban él a Föld lakosságá­nak mintegy 23 százaléka. Ed­gar Snow amerikai újságíró 1965-ben Mao Ce-tung szavait id'zte, aki elismerte, hogy a kínai laVosság pontos létszá­mát még a kínai kormány sem ismeri. Hasonló statisztikai ho­mály borít több más országot is. Bárhogy van is, az ENSZ De­mográfiai Évkönyve e téren pil­lanatnyilag a legjobb segéd­eszköz. Megtudjuk belőle, hogy 1969 júliusában a Földön 3 mil­liárd 552 millió ember élt. Az utóbbi három évben a Föld la­kossága évi 1,9 százalékos ütemben nőtt. Az emberiség a kétmilliárdos lélekszámot 1930- ban érte el. A harmadik mil­liárd eléréséhez mindössze 32 év volt szükséges. Melyek a demográfiai pers­pektívák? Az 1,9 százalékos évi szaporulat azt jelenti, hogy a kiindulási lélekszám 37 év múl­va megkétszereződik. így 2006- ban a jelenleginél kétszerte több ember fog élni a Földön. Több lesz az élő ember, mint amennyien eddig összesen el- haláloztak. Egyébként a demográfiai elő­rejelzés nem megbízhatóbb a meteorológiai prognózisnál. Ál­landó jellegzetessége a változé­konyság. Ezért, hogy ellenőriz­ni tudjuk a fenti adatokat, meg kell érnünk a 2006. évet. Meg­tudjuk még a Demográfiai Év­könyvből, bogy a születések szá­ma Pakisztánban, Jordániában és Tanzániában a legmagasabb. Jordániában a nőknek átlago­san öt gyermekük van, az eu­rópai országok többségében — , kettő. (Lityeraturnaja Gazeta) Fiatalkarú öngyilkosok az USA-ban Évente közel ezer azok­nak a 14—21 év közötti ame­rikai fiataloknak a száma, akik önkezükkel vetnek vé­get életüknek, és több ez­ren vannak, akik sikertele­nül kísérelnek meg öngyil­kosságot. A tudósok sokáig azt hitték, hogy az életun­tak többsége leány. Ezt a feltevést most megerősítette az a tanulmány, melyet 750 öngyilkosság elemzése alap­ján készítettek az Egyesült Államokban. Pamela Cantor, a bostoni egyetem pszicho­lógusnője szerint a sikerte­len öngyilkossági kísérletek tekintetében a lányok és a fiúk közötti arány 9:1 a lá­nyok javára, míg a sikeres öngyilkosságoknál a fiúk vezetnek 3:1 arányban. A fiúknak azért sikerül az öngyilkosság, mert ők valóban meg akarnak hal­ni — mondja Pamela Can­tor. Ezt az is bizonyítja, hogy a fiúk főleg olyan „biztos“ módszereket vá­lasztanak az öngyilkosság­hoz, mint az akasztás és a golyó. Megjegyzi, hogy a társa­dalom többet vár a férfiak­tól, mint a női nemtől, így azoknak a fiúknak, akiknek szexuális gátlásaik vannak, vagy kételkednek pályafu­tásuk jövőjében, egyetlen kiút marad hátra: a halál. Ezzel szemben a fiatal lá­nyok öngyilkossági kísérle­teiben inkább a segélykiál­tás, az emberibb kapcsola­tok, szeretet és figyelmes­ség iránti törekvés látható, mint komoly öngyilkossági szándék. A módszerek meg­választása (főleg altatósze­rek) gyakran lehetővé te­szi a szerencsétlen lányok megmentését. A pszichológus rámutat arra. hogy a teenager korú asszonyok, a kollégiumban lakó diáklányok inkább haj­lamosak öngyilkosságra, mint a hajadonok és a kol­légiumon kívül lakók. A ta­nulmányból kitűnik, hogy a lányok két csoportja külö­nösképpen hajlamos az ön- gyilkosságra: 1. Azok, akik­nek az apjuk nem törődött velük, vagy hosszabb ideig távol volt hazulról. 2. Az elsőszülött leányok, akik­nek egy vagy több fiatalabb fiútestvérük van. Mindkét nemnél — Pame­la Cantor tanácsa szerint — a következő figyelmeztető je­lekre kell ügyelni: álmat­lanság, elhanyagolt külső, nemtörődömség, vagy hosz- szan tartó depresszió. Tévedés ne essék — a depresszió vége sohasem je­lenti a veszély elmúlását. Ellenkezőleg ez arra mutat, hogy a mélységesen szeren­csétlen fiatal még képes mozgósítani energiáját, és valóban véget vet az életé­nek. (Time) Iskola a begyekben A perui Andokban (Cusco tartomány) négyezer, sőt ötezer méter magasságban élnek a kecsua-indiánok. Kunyhóik 50 kilométernyi területen fekszenek a he­gyekben. és lakóik a ke- csunak, az inkák birodalma régi államnyelvének csak az alapfogalmait ismerik. A lámatenyésztés az egyetlen megélhetési forrásuk. Alig akad közöttük olyan, aki valaha is eljutott volna* a tartomány fővárosába, ahol spanyolul (Peru államnyel­vén) beszélnek. Innen, a fővárosból érke­zett egy szép napon e kiet­len hegyvidékre a 26 éves Luciana Luna Yabar. Az egyik elhagyott farmon ütöt­te fel tanyáját, 115 kilomé­terre a legközelebbi lakóte­leptől. Azóta Itt tanítja a kecsua-indiánok gyermekeit.. Többnyire egy tucatnyi 8— 13 éves gyermek a tanítvá­nya. Velük osztja meg éle­tét kora reggeltől késő es­tig. Mivel az indiángyerme­kek nagy távolságokból ér­keznek. hétfő reggeltől pén­tek estig az Iskolában ma­radnak. A tanítási nyelv spanyol. Ezen a számukra Idegen nyelven tanulnak meg olvasni, írni és számol­ni, és elsajátítják a test­ápolás elemeit. Luciana éle­te épp oly egyszerű, mint a gyermekeké. A közeli gleccser szolgáltatja a vizet, a hegyoldalak a tüzelőfát. Fő táplálékuk a burgonya, amit a gyermekek szülei kül­Játék az iskolaudvaron, 115 kilométerre a legközelebbi lakott helytől v denek. Luciana maga csak egy kis kopár szobácskábán lakik. Havi fizetése nagyon szerény, de ennek egy ré­szét is sokszor tansegédesz­közök vásárlására fordítja. Egyszer egy évben, a há­rom hónapig tartó szünidő­ben Luciana is útra kel. Két napon át lovagol a magános hegyvidéken, míg eléri a Paucartambo nevű kis falut. Innen gépkocsin egy napig tart az út a tartományi fő­városba, Cuscőba. Ezután re­pülőgépen folytatja útját szülővárosába, Limába. A múlt évben új remé­nyekkel telve tért vissza a perui metropolisból hegyi iskolájába. Velasco Alvarado tábornok haladó szellemű kormánya a közoktatási rendszer reformját készíti elő. E reform célja figye­lembe venni az országban végbement társadalmi, gaz­dasági változásokat. A jövő­ben tehát nemcsak egy nő áldozatkészsége , biztosítja majd a kecsua-indiánok gyermekeinek művelődését. (NBI.) Ki hitte volna, hogy ép­pen Finnországban fogják felvetni először ezt a kér­dést? Pedig így van. Az ez­zel kapcsolatos kutatá­sok G. Teyr professzor irá­nyításával a helsinki egye­temen folynak. A professzor véleménye szerint a szauna, a finnek­nek ez a szinte szentül tisz­telt hagyománya, számos baj forrása. A szívbetegek arányszáma európai viszony­latban Finnországban a legnagyobb, a tüdőrák gya­koriságának indexe pedig a finneknél kétszer akkora, mint a svédeknél és ötször- hatszor akkora, mint a nor­végeknél, noha a finnek nem is szenvedélyes dohá­nyosok. A kutatók vélemé­nye szerint az említett be­tegségek oka a szaunában rejlik. Teyr professzor patkányom kon végezte kísérleteit. A rendszeres szaunázás rossz­indulatú tüdődaganatokat váltott ki a kísérleti álla­toknál. G. Teyr úgy véli, hogy az említett betegségek ellen némi védelmet nyújt a für­dőhelyiség jó szellőztetése, a 90 foknál nem melegebb hőmérséklet [a szaunákban előforduló jelenlegi 100— 120 fokot a professzor egyenesen hajmeresztőnek tekinti), a hirtelen bekövet­kező óriási hőmérsékletkü­lönbségek, vagyis a szauná­ból a jéghideg tóba való be­ugrások kerülése. (Szmena) A kolboz télen Az Ogonyok mun­katársai riportot készítettek a kirov- szki járás Lenin út­ja elnevezésű kol­hozában. (Ogonyok) ■mi i ■a N 1 e/a 1 »-9 I 20 Veszélyes e a szauna? Luciana tanítónő nagy útra indul

Next

/
Thumbnails
Contents