Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

A munkaszüneti napok Munkaszüneti napnak a munkatörvénykönyv részben módosított (1970. január 1-től kezdődő ha­tállyal) 92. §-a értelmé­ben az a nap számít, amely a dolgozó heti, megszakítás nélküli pi­henője (rendszerint a va­sárnap. de más nap is lehet, gyakorlatilag a munkahelyek többségé­ben ennek kell számíta­ni a szabad szombatokat is) és az ünnepnapok. Munkaszüneti napokon munkát elrendelni csak kivételesen, az üzemi bi­zottság előzetes hozzájá­rulásával lehet. A hét keretén belüli megszakítás nélküli pi­henőnapokon a követke­ző. csak a munkanapo­kon el nem végezhető, feltétlenül szükséges munkát lehet elrendelni: sürgős javítási mun­kát; rakodó és kirakodó munkát; leltározási és zárlati munkát; folyamatos üzemelteté­sű munkahelyeken az olyan dolgozó helyett végzett munkát, aki a mű­szak átvételénél nem je­lent meg; életet vagy egészséget fenyegető veszély elhá­rítása érdekében, vagy elemi csapásokkal és más hasonló rendkívüli eseményekkel kapcsola­tos munkát; hajószemélyzet munká­ját; gazdasági állatok ete­tését és gondozását. Ünnepnapokon csak olyan munkákat rendel­hetnek el, amelyeket a hét folyamán, a megsza­kítás nélküli munkaszü­neti napon lehet elren­delni, a folyamatos üze­meltetésű munkahelyeken és az üzem őrzésével kap­csolatos munkákat. Dr. FÖLDES JŰZSEF • Gj-Zálandban tart­ják a 13. nemzetközi ve­terán autóversenyt. Eb­ből az alkalomból, 1972 februárjában, az ottani posta 6 címletből álló sorozatot bocsát ki. A bélyegeken látható pl. az 1895-ös Benz, az 1904-es Oldsmobile. az 1914-es Ford-modell, az 1915-ös Cadillac autótípus is. 9 Hollandiában nem­rég emlékeztek meg a népi egyetem megalapí­tásának 50. évfordulójá­ról. Ez az intézmény már fél évszázadon át terjesz­ti a tudást. Jellemző, hogy a holland állam csak most határozta el magát arra, hogy állami támogatásbán részesíti ezt _az intézményt. Ez a támogatás az egyetem jubileumára kiadott bé­lyeg névértékéhez számí­tott 10 c-es pótdíjban jut kifejezésre. © Száz évvel ezelőtt halt meg Franz Grillpar­zer osztrák költő és drá­maíró. Ebből az alkalom­ból az osztrák posta ja­nuár 21-én emlékbélye­get bocsátott ki. Ismere­tes, hogy Grillparzer iro­dalmi műveinek tárgyát a cseh történelemből is merítette. Fodormenta (MENTHA SPICATA VAR. CRISPA //BENTLS./ MAUSF. MENTHA CRISPA L., MÄTA KUČEROVÄ) A fodormenta (banyamen­ta, fodrosmenta, kucserács­ka, köményes menta, kerti menta) az ajakosvirágúak családjába tartozó, évelő nö­vény. Leginkább Észak-Ame- rikában, Dél-Európában és Angliában, hazánkban csak kisebb területeken termesz­tik. A borsosmentát tévesen gyakran fodormentának ne­vezik. A két mentaféleség között nemcsak a növények külsejében, de illatukban is nagy az eltérés. A borsos­menta, mentol tartalma mi­att, jellegzetes hűsítő ízű, viszont a fodormenta car- von-tartalma miatt konyha­kömény ízű, fűszeres zama­tu. Gyökértörzse a borsos­mentához hasonló. Szára 40—80 cm magas, világos­zöld színű. Levelei kereszt­ben átellenesek, nyelük egy cm hosszú, a csúcs felé le­vők mind rövidebb nyelűek. A levéllemez 5 cm hosszú, tojásdad alakú, ráncos, hul­lámos felületű (ezért neve­zik fodormentának). Virág­zata álörvből összetett álfü­zér (a borsosmentánál ta­goltabb). Virágainak színe li- lásfehér, vagy majdnem fe­hér. Gyűjtendő levele és a nö­vény föld feletti része. A fodormentának is vannak nálunk vadon termő roko­nai. Zamatra kissé hasonlí­tanak a termesztett fodor­mentához’ de a vadon ter­mők külsőleg is eltérőek. Az egyik a vízimentának fodros . levelű változata (Mentha aquatica var. cris- pa), a másik pedig a zöld­mentának ráncos leverű vál­tozata (Mentha spicata var. crispata). Szárítása nem történhet nagyobb hőmér­sékletnél, mint 35 fok, mert az illóolaj elillan belőle. A szárított drog jellemző fűszeres illatú, konyhakö­ményre emlékeztető illatú, de nem hűsítő. A drognak szélhajtó, ét­vágygerjesztő, epeműködést serkentő, antiszeptikus, idegnyugtató étvágyjavító, görcsoldó és üdítő hatása van. A fodormenta olajat a kozmetikában és élelmiszer- iparban használják. Főzetét a népgyógyászatban gyo­morfájás. felfúvódás és bél­renyheség ellen használják. A többi felhasználása azo­nos a borsosmenta felhasz­nálásával, csak a hatása gyengébb. Dr. NAGY GÉZA 11 r» íl i ír«» Sebes folyású patakok kö­zelében a rožňavai (Rozs­nyó) járásban is gyakran láthatunk egy tömzsi mada­rat, mely legtöbbször a me­derből kiálló köveken tar­tózkodik. Ez az érdekes életmódot élő, az énekesma- • da rak rendjébe, a vízirigó­félék családjához tartozó madár a vízirigó. Hossza 18, a hím szárnya 9—9,8, a tojóé 8,3—8,9, far­ka 4,7—5,6, csüdje 2,9—3,2, csőre 1,5—1,7 cm. Súlya 45 -70 g. Az öregek feje barna. Ez a szín a nyakra és a hátra is átterjed, s fokozatosan összeolvad a hát sötétszür­ke színével. A szárny és a farok feketés-barna. A mell és a torok fehér, a has vör- henyes-barna, hátrafelé sö­tétszürke. A csőr szarufeke­te, a láb világosbarna, a szi­várványhártya sötétbarna. Életmódban elkülönülő családot alkotnak. Tollaza­tuk mögött, a vízimadaraké­hoz hasonló és a fartőmi­rigyből zsírozható. Az orr- és fülnyílások hártyával, il­letőleg bőrredővel lezárha­tók. Csontjaik — az egyes fejcsontok kivételével — nem tartalmaznak levegőt. A láb erős és hátul jól fej­lett. Évente kétszer költ. Jel­legzetes, kettős-burkolatú fészkét mohából és egyéb növényi anyagokból építi vízmenti sziklarepedésekbe, gyökerek alá, vagy vízparti építmények üregeibe. 4—6 tiszta fehér, hosszúkás tojá­sán 15—17 napig kotlik. Át­lagos tojásméretei 24,1X185 mm. Nem vonuló madár, s csak akkor hagyja el patak­ját, ha az befagy. Akkor a karsztforrások lefolyó pa­takjainál tartózkodik. Bele­veti magát a legsebesebb fo­lyásba, alábukik, fut a víz fenekén és szárnyalva is ha­lad. Táplálékát a víz környé­kén és a víz alatt szerzi meg, elsősorban bolharákok­ból, apró keszegrákokból, tegzes-szitakötőkből és ké­részlárvákból, valamint bo­garakból (bronzos- és sebes­vízi karmosbogár-fajtákból). Haftápláléka jelentéktelen, és így kártétele sem szá­mottevő. Védett madár. R. T. HALÁSZAT A harcsa Európa édesvizeinek leg­nagyobb hala a harcsa. Leg­inkább Közép-Európa és Kö- zép-Ázsia nagyobb folyóiban és tavaiban él. A harcsával nagyságban csak a viza ve­tekszik, amely azonban a tengerek lakója és csak ívás idején keresi fel az édesvi­zeket. A harcsa a víz fenekén él, s ez megnyilvánul test­alkatában is. Feje és törzse a hátúszóig, majd ismét er­re merőlegesen lapított. Pikkelytelen. Széles, haránt­fekvésű szája felett két hosszú, ostorszerű, alsó áll­kapcsán pedig négy rövid bajuszszál helyezkedik el. Színe a hátán és az úszók szegélyén kékesfekete, olda­la zöldesfekete, a has felé világosabb alapon zöldpety­tyekkel tarkázott. Alsó olda­la sárgás, vagy pirosas fe­hér. Színe tehát fínt mindig sötétebb, mint a has olda­lán. Ez természetes is, hi­szen az utóbbit nem sok fény éri. Színe egyébként a környezettől, a (alajtól és a fényviszonyoktól függ. A harcsa nagyon falánk, tápláléka változatos. Főleg halakat, de békákat, ráko­kat, sőt vízimadarakat is fogyaszt. Főként nyugodt helyeken, az iszapos fené­ken, mély vizekben tanyá­zik. A kövek, elsüllyedt fa- torzsak mögül naphosszat leskelő.lik a zsákmányra. Kiváltképpen holdvilágos éjeken indul vadászatra: függőleges helyzetben, moz­dulatlanul, farkával a víz fenekén msgtámaszkodva, fölfelé néző nyitott szájjal helyezkedik el, és az arra úszkáló kis halakat mind elnyeli. Falánkságára jel­lemző a következő eseť: Több mázsa nemes hal közé egy tágas tóba egy kis har­csát telepítettek. Néhány hónap múlva a tó lehalászá­sakor csak a harcsát talál­ták meg. Ez ugyanis vala­mennyi lakótársát elpusztí­totta és 20 kg súlyúra gya­rapodott. „ * Az ívás idején nappal a sekély vizekben hevernek a harcsapárok. A vízi növé­nyek tövére a nőstény 3 mm átmérőjű, halványsárga petéket rak. A harcsa húsa zsíros, szál- kátlan, s kivált a fiatalabb példányoké rendkívül ízle­tes. A nagyobb példányoké már túlságosan zsíros. Álta­lában egész súlyának hat­van százaléka hús. A fej majdnem az egész súly egy­negyedét teszi ki. Horgá­szatának legismertebb mód­szerei a horoggal való hor­gászatnál az úszós horgá­szat, fenekezés, pergetés. s a kuttyogtatás. Tógazdasá­gokban is tenyésztik. P. J■ Mit tudunk a vitaminokról? Az A-vitamin a termé­sek és a növények piros, sárga és zöld részeiben van jelen. Hiánya esetén csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállóképes­ség, változások állnak be a bőr és a nyálkahártyák szerkezetében és szürkü­leti vakság (farkasvak­ság) lép fel. Legtöbb A- vitamint tartalmaz a sár­garépa, a piros és a zöld paprika, a paradicsom, a csipkebogyó és a kajszi- barack. Tartósítással és konyhai feldolgozással nem semmisül meg az A-vitamin, úgyhogy a kon- zervekben jelen van úgy­szólván az eredeti meny- nyiségben. A B-vitaminok csoport­ja magába foglalja a kü­lönféle hatóanyagok egész komplexumát. A gyümölcs és a zöldség csak kis mennyiségben tartalmazza ezeket a vi­taminokat (a B2-vitamin megtalálható a kajsziba­rackban, a szilvában s . körtében stb.), és legtöbb van belőlük az élesztőben és a húsban. A C-vitamin (aszkor- binsav) főképpen a csip­kebogyóban, a fekete ri­biszkében, a szamócában, a citromban és a zöld­ségben (a piros és zöld paprikában, karfiolban, a kelben, a káposztában és a paradicsomban) fordul elő ' figyelemre méltó mennyiségben. A C-vita­min hiányában beálló za­varok a szervezet általá­nos levertségében (tava­szi fáradtság), a fertőzé­sekkel és a betegségek­kel szerhbeni csökkent ellenállóképességben, foghűsvérzésben stb. nyil­vánulnak meg. A felnőtt ember napi átlagos C- vitamin-szükséglete kb. 7b mg. A C-vitamin érzékeny a melegre, a levegőre, a világosságra, vas-, vörös­réz és egyéb fémtárgyak­kal érintkezve veszít mennyiségén. Régi éjjeliszekrényből vagy íróasztal fiókos ré­széből készíthetjük a ké­pen látható telefonáll- .ványt, amely egyben kis könyvespolc gyanánt is szolgálhat. Az ilyen két­részes polcnak másutt is hasznát vehetjük, pl. a fürdőszobában, konyhá­ban, előszobában, sőt még az éléskamrában is. Elkészítése nagyon egy­szerű. Ha a fürdőszobá­ban használjuk, ajánla­tos a polcokat műanyag­lemezzel beborítani, ui. annak nem árt a víz és a pára. BB — ,A-UL ]- I II JJMÜIWHIPPII" ”3? TI w- . T—I EH _ TH i« /•*—* '/wn'i>Vi""’"''«»»n I >—*" -v I r—i imiTlMMlTO Vízirigó Régi bútorból készítjük

Next

/
Thumbnails
Contents