Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám, csütörtök

KEZDJÜK TALÁN EGY KÉR­DÉSSEL: Elgondolkoznak-e né­ha a szülők és a nevelők a gyermek politikai nevelésének jelentőségéről? Vagy talán ab­ban a hiszemben élnek, hogy az oly sokat hangoztatott politi* kai hatás gyermekeiket mellő­zi és kikerüli? A kérdést szán­dékosan tettük fel. A problé­mát illetően ugyanis meglehe­tősen elterjedt az a nézet, mi­szerint a politikai munka, a politikai hatás teljes egészében a párt-és az állami sze'rvekr«, a különféle intézmények, a saj­tó, a rádió, a televízió vagy az iskolaügy dolgozóira hárul. A szülők többsége úgy véli, hogy ez a feladat nem tartozik csa* Iád 1 kötelességeik közé. Véle­ményünk szerint ez helytelen felfogás — s ezt az alábbiak­ban szeretnénk megindokolni. Állításunk igazolására említ­sük meg azt a tényt, hogy gyer­mekeink szüntelenül politikai hatásoknak vannak kitéve. Pár­tunk és államunk feladatait és célkitűzéseit a politikai munka, a politikai ténykedés révén va­lósítja meg, és mivel ebben a tevékenységben igen fontos sze­repe van a tömegtájékoztatási eszközöknek, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy olyan hatásokról van szó, melyek gyakorlatilag minden állampol­gárt érintenek. A rádió, a tele­vízió és a sajtó révén hajlé­kainkba eljutnak a nap hazai és külföldi eseményei. Hovatar­tozásunk, vagyis az, hogy a szocialista országok nagy tá­borának tagjai-vagyunk, arra késztet bennünket, hogy az ese­ményekkel kapcsolatban meg­felelő állást foglaljunk. A hí­rekben nemegyszer fontos gaz­dasági problémákról van szó, melyek esetleg életszínvona­lunkat befolyásolhatják, más­kor olyan külpolitikai esemé­nyekről értesülünk, mely jelle­génél fogva imperialistaellenes állásfoglalásunkat, a szocialis­ta országokhoz fűződő barátsá­gunkat, testvériségünket tük­rözi, vagy háborúellenes tilta­kozásunkat juttatja kifejezésre. A politikai munka és tényke­dés révén tehát a kommunista párt szocialista államunk és céljai meg érdekei a lakosság legszélesebb rétegeinek legsa- játabb munka- és életcéljává válnak. A fejlődés azonban nem egyenes vonalú. Ebből adódik, hogy a politikai hatás sem egy­formán éri az embereket, nem Is valósul meg egy csapásra, hanem meglehetősen bonyolult, néha ellentmondásos folyamat. Rubinstejn, az ismert szovjet pszichológus gyakran hangoz­tatta az úgynevezett interiori- záció (belsővé válás) fontossá­gát. Ezzel azt a bonyolult fo­lyamatot érzékeltette, amikor a külső hatások belső célokká, motívumokká alakulnak át. az­az ,,belsővé válnak“. Az ember csak a saját énjévé vált néze­tekért, véleményekért, állás­pontokért, célkitűzésekért ké­pes harcolni munkája és tény­kedése során, ellenkező eset­ben ezek közömbössé, jelen­téktelenné válnak számára. A FENTIEKBEN a politikai tevékenységet a felnőtt ember­rel hoztuk kapcsolatba. Mi azonban elsősorban azzal sze­retnénk foglalkozni, hogy a ha­tások, a célkitűzések, az állás­pontok és az indítékok bonyo­lult körforgásában hói van a gyermek helye. Kétségtelen, hogy a gyermek számára a po­litikai hatás tartalma és cél­ja nemegyszer bonyolultnak, áttekinthetetlennek, kevésbé érthetőnek tűnik. Ne csodál­kozzunk ezen, hisz gyakran mi felnőttek sem vagyunk jobb helyzetben. Ebben nincs semmi különös. Az a már-már köz­helynek számító, mély értelmű mondás, hogy az élet rendkí­vül bonyolult, ez esetben na­gyon is igaz. A gyermek az esetben, amikor értelmi szín­vonala még nem elég fejlett ahhoz, hogy megfelelően rea­gáljon egy-egy helyzetre, leg­inkább érzelmeire „hallgat“, azok szerint igazodik. A gyer­mek az eseményeket jókra és rosszakra osztja s ebben az osztályozásban szinte meglepő az érzelmi töltet túlsúlya. A gyermekekre jellemző, hogy a pozitív kategóriába sorolt ese­ménye x>,t és jelenségeket sze­retik, lurkóinak ezeknek, ke­resik a kapcsolatot velük, fog- lakoztatják őket. Azokat vi­szont, melyeket a negatív ka­tegóriába sorolták, egyértelmű­en elutasítják, elítélik, gyűlö­lik. Ezt teljesen nyíltan, őszin­tén, közvetlenül teszik. A vi­lágból és a környezetből „ér­kező“ hatásokat azonnal osztá­lyozzák és érzelmi alapon ál­lást foglalnak velük szemben. Ennek a közvetlen gyermeki életszemléletnek azonban van egy nagy veszélye. A gyermek a bonyolult jelenségek, viszo­nyok megértésében elveszítheti tájékozódóképességét és érzel­mi beállítottsága esetleg nem kívánatos irányban fejlődik. Megtörténhet az is, hogy a gyer­mek lelkivilágában káosz áll be, elveszti orientációját, kép­telen lesz kellőképpen értékel­ni a jelenségeket s ebből kö­vetkezik, hogy fokozatosan ér­dektelenné válik, elidegenedik, elfásul vagy elveszíti gyermeki ösztönösségét. Ezek a tények általános jellegűek, ám teljes mértékben érvényesek a politi­kai hatások esetében is. Annál is inkább, hogy életünk nem politikamentes. Az 1968—69-es válságos évek leküzdése után társadalmunknak óriási politi­kai munkát kellett kifejtenie, hogy minél rövidebb idő alatt kiküszöbölje a hibák és a tor­zulások okozta következménye­ket. Ebben a harcban a tömeg­tájékoztatási eszközök élenjáró szerepet töltenek be. Céljuk, hogy segítsenek hazánk polgá­rainak az átélt események megértésében, hogy lássák az igazságot. AZ ÉLET azonban zajlik to­vább a napi problémákkal, a világpolitikában események váltják egymást. Ezek mind a politikai hatás oszthatatlan ré­szei. A szülők tehát érvelhet­nének azzal, hogy ennyi politi­kai hatás mellett miért szük­séges még a családban is a politikai nevelést szorgalmazni, nem túl sok-e ez a gyermek számára? A kérdésre — ellen­érvként — kérdéssel válaszo­lunk: Családi hajlékainkat el­zárhatjuk-e hermetikusan a külvilágtól? Nem, és ezzel fe­lesleges is próbálkozni. A világ eseményei minden lehetséges módon beférkőznek hozzánk, s ha tudatosítottuk annak szük­ségét, hogy a nagy információ- áradatban a nevelés nem ha­nyagolható el, vázolhatjuk en­nek tartalmát. Ez elsősorban az értelmileg még fejletlen egyén helyes irányításában rej­lik. Igen, a gyermeknek első­sorban az események és jelen­ségek értelmi értékelésében és megítélésében kell segítenünk. Rá kell vezetni arra, hogy a bo­nyolult, kuszáit viszonylatok­ban logikai összefüggést, értei- ' met lásson, az ellentmondásos helyzetekben meg kell mutat­nunk a kiindulópontot. Közis­mert, hogy a gyermek termé­szetes módon reagál a világ eseményeire; reagálása nyílt, közvetlen, teljes bizalmon alap­szik. A gyermek őszinte, bizal­mas tekintete lelkiiletének, a lelki folyamatoknak tükre, A gyermekek az ember minden­napi munkájára, megnyilvánu­lásaira ezen a „szemüvegen“ keresztül, a szocializmus tar­talmát képező szép és igazsá­gos eszményeken át néznek. Az őket körülvevő világot pozití­van értékelik és ennek megfe­lelően pozitív érzelmi viszonyt alakítanak ki magukban. Hang­súlyozzuk, hogy a szocialista jövőnkért folytatott nagyszabá­sú küzdelem során felmerülő nehézségeket, problémákat csak a felnőttek segítségével képesek kellőképpen megérte ni. Ebben rejlik a „titok“, s a családban történő szocialista nevelés lényegének szükséges­sége is. A FELNŐTTEK tehát kezük­ben tartják a fiataloknak a szo­cialista jövőnkbe vetett hitét, melvnek egyszer építőivé vál­nak. Az ezzel kapcsolatos ne­velés tulajdonképpen azonos a magyarázattal, a meggyőzéssel, az érvek felsorakoztatásával — ám az értelmi fejlődés színvo­nalának figyelembevételével. Hangsúlyozzuk, hogy e téren sincs szünnap, akárcsak a fe­gyelmezett viselkedésre, vagy az iskolai kötelességek teljesí­tésére irányuló nevelésben. Dr. CZAKŰ MÁTYÁS STARKER JÁNOS ZENEKARI ESTJE Február első bérleti estjén pesti születésű amerikai gor­donkaművészt üdvözöltünk a Szlovák Filharmónia bratislavai hangversenydobogóján. Starker János kéí-három évvel ezelőtt Budapesten aratott kirobbanó sikert. Ezúttal mi is gyönyör­ködhettünk kivételes művésze­tében. Luigi Boccherini B-dúr és Joseph Haydn C-dúr cselló­versenyét adta elő. Starker János játékát első­sorban hihetetlen könnyedség jellemzi. A művészt legtalálób­ban talán „hangszertudósnak“ nevezheténk, persze egész sajá­tos értelemben. Különleges egyéniség, higgadt, világos in­tellektus. Egy művész, aki va­lamilyen csak általa ismert egyéni módszerrel, mondhatni tudományos alapon kikutatta a hangszerkezelés legtökélete­sebb módját, és nagyon való­színű, hogy csak az intenzív kutatómunkában leszűrödött tu­dás teljes birtokában kezdett el szíve szerint muzsikálni. A ma­gyar művész gordonka virtuó­za, a technikai tökélyen túl magasabb szellemi értelemben. Etőadóművészetét egyébként is a legtisztább szellemi rend jel­lemzi. Művészeiének tengelye az alkotó szemlélet, de amel­lett vagy talán éppen ezért pu­ritán egyszerűséggel és teljes tartalmi hűséggel szólaltatja meg a tolmácsolt művet. Az olasz hangszeres muzsika régen hervadásnak indult haj­tásáról, a Boccherini verseny­ről Starker művészete lefújta a port, daloló csellóján frissen, üdén csendült fel Boccherini ábrándos dallamvilága. Ez a selymes fényű, szinte anyag­talan gordonkahang, csodálatos hangindításaival és hangkicsen­gésével a Haydn-versenyben talán még jobban elbűvölte a hallgatót. Az Adagio bensőséges beszéde és az utolsó tétel tán­cos gráciája felejthetetlen él­ményünk marad. Az est karmester-vendége, Takaslii Asahina Bruckner Ro­mantikus szimfóniájával fejez­te be a műsort. Jól ismerjük a japán dirigens kellemes kar­mesteri lényét, rugalmas, ele­gáns, lehetőleg takarékos, de amellett kifejező karmesteri gesztusát. „A minden határt és partot szem elől vesztett“ terjengős Bruckner muzsika megszólalta­tása nagy erőpróba. Asahina igen ésszerűen választotta meg a vezénylés módját. Partitúra nélkül, tehát minden részletre kiterjedő felkészültséggel állt a Szlovák Filharmónia élén, de amellett épített a zenekari mű­vészek tudására, átélési kész­ségére, aránylag szabadon ját­szatta őket, és ezáltal mozgósí­totta a zenekar egészének bel­ső erőit. A hallgatóság értékes, élve­zetes est emlékével távozott. HAVAS MÁRTA H Az NDK és Franciaország kiadói között tavaly létrejött megegyezés alapján kiadják Heine összes műveit. Ebben az évben nyomdába kerül a költő egész levelezési hagyatéka, mintegy 1500 levél, levélrész­let és levélvázlat. Ugyancsak az idén adják ki Heinének a német irodalomról és a filozó­fiáról szóló legfontosabb írá­sait. □ 0j hangversenytermei avattak Helsinkiben, Finlandia névvel. Az 1750 férőhelyes nagyterem mellett ugyanabban az épületben 350 hallgatót be­fogadó kamaraterem is van. Az épület Alvar Aalto műépítész legújabb alkotása. A Finlandia jelenleg Észak-Európa legna­gyobb hangversenyterme. H] Engels-ihlette zenemű. Egy fiatal szovjet zeneszerző, Szigyelnikov: Himnusz a ter­mészethez címmel írt vokál- szimfonikus művet Engels: A természet dialektikája című fi­lozófiai munkájából. A sikerrel bemutatott alkotást I. I. Mar­tinov méltatta a Szovjetszkája Muzikában. □ Űjabb krimi készül Nyu- gat-Németországban. Főszerep­lője Christiane Krüger, úgy lát­szik, szakosította magát a bűn­ügyi filmekre, mivel eddig két ilyen jellegű filmben kapott szerepet, s hamarosan egy har­madikban is játszani fog. ' Ma Svédországgal mérkőzik a csehszlovák jégkorong válogatott, amely a veszélyesnek vélt finn együttesben nem talált valóban nagy ellenfélre. Az 5-ös számú Jaroslav Holík beállítása a fin­nek ellen szerencsés húzásnak bizonyult... AZ I. LABDARÚGÓ-LIGA TAVASZI MŰSORA XVI. forduló, március 18.: Dukla—Žilina, Slávia—Brno Teplice—Inter, Ostrava—VSS, Lokomotíva—Prešov, Slovan— Nitra, Trnava—Sparta, Trenčín —Tfinec. XVII. forduló, március 25.: Trenčín—Dukla, Tfinec—Trna­va, Sparta—Slovan, Nitra—Lo­komotíva, Prešov—Ostrava, VSS —Teplice, Inter—Slávia, Brno— Žilina. XVIII. forduló, április 1.: Dukla—Brno, Žilina—Inter, Slávia—VSS, Teplice—Prešov, Ostrava—Nitra, Lokomotíva— Sparta, Slovan—Tfinec, Trnava —Trenčín. XIX. forduló, április 15.: Tr­nava—Dukla, Trenčín—Slovan, Tfinec—Lokomotíva, Sparta— Ostrava, Nitra—Teplice, Prešov —Slávia, VSS—Žilina, Inter— Brno. XX. forduló, április 22.: Duk­la—Inter, Brno—VSS, Žilina— Prešov, Slávia—Nitra, Teplice —Sparta, Ostrava—Tfinec, Lo­komotíva—Trenčín, Slovan— Trnava. XXI. forduló, május 1.: (hét­fő J: Slovan—Dukla, Trnava— Lokomotíva, Trenčín—Ostrava, Tfinec—Teplice, Sparta—Slávia, Nitra—Žilina, Prešov—Brno, VSS—Inter. XXII. forduló, május 6.: Dukla—VSS, Inter—Prešov, Brno—Nitra, Žilina—Sparta, Slávia—Tfinec, Teplice—Tren­čín, Ostrava—Trnava, Lokomo­tíva—Slovan. XXIII. forduló, május 13.: (kedd): Lokomotíva—Dukla, Slovan—Ostrava, Trnava—Tep­lice, Trenčín—Slávia, Tfinec— Žilina, Sparta—Brno, Nitra—In­ter, Prešov—VSS. XXIV. forduló, május 20.: Dukla—Prešov, VSS—Nitra, In­ter—Sparta, Brno—Tfinec, Žili­na—Trenčín, Slávia—Trnava, Teplice—Slovan, Ostrava—Loko­motíva. XXV. forduló, május 24. (szerda): Ostrava—Dukla, Lo­komotíva—Teplice, Slovan—Slá­via, Trnava—Žilina, Trenčín— Brno, Tfinec—Inter, Sparta— VSS, Nitra—Prešov. XXVI. forduló, május 27.: Dukla—Nitra, Prešov—Sparta, Brno—Tfinec, Inter—Trenčín, Brno—Trnava, Žilina—Slovan, Slávia—Lokomotíva, Teplice— Ostrava. XXVII. június 3.: Teplice— Dukla, Ostrava—Slávia, Loko­motíva—Žilina, Slovan—Brno, Trnava—Inter, Trenčín—VSS, Tfinec—Prešov, Sparta—Nitra. XXVIII. forduló, június 7. (szerda): Dukla—Sparta, Nitra —Tfinec, Prešov—Trenčín, VSS —Trnava, Inter—Slovan, Brno— Lokomotíva, Žilina—Ostrava, Slávia—Teplice. XXIX. forduló, június 10.: Slávia—Dukla, Teplice—Žilina, Ostrava—Brno, Lokomotíva—In­ter, Slovan—VSS, Trnava—Pre­šov, Trenčín—Nitra, Tfinec— Sparta. XXX. forduló, június 17.: Duk­la—Tfinec, Sparta—Trenčín, Nitra—Trnava, Prešov—Slovan, VSS—Lokomotíva, Inter—Ost­rava, Brno-*-Teplice, Žilina— Slávia. A Szlovák Labdarúgó Kupa elődöntőjére április 18-án, a döntő két mérkőzésére május 30-án és június 13-án kerül sor. A Csehszlovák Labdarúgó Kupa döntőjét június 20-án, illetve 24-én játsszák. A tavaszi televíziós közvetíté­sek műsora a következő: Slovan —Nitra, Sparta—Slovan, Trnava —Trenčín, Slovan—Trnava, VSS —Inter, Dukla—VSS, Inter— Sparia, Brno—Trnava, Trenčín —VSS. KEDDEN DÖNTENEK Mint ismeretes, a világbajnok Borisz Szpasszkij és a trónkö­vetelő Robert Fischer eddig nem tudott megegyezni a sakk­világbajnoki döntő színhelyé­ben. A szabályok értelmében így a Nemzetközi Sakk Szövet­ség elnöke, dr. Max Euwe dön­ti e] kedden, hol kerül lebo­nyolításra a világbajnoki pá­rosmérkőzés. A színhely ellen egyik sakkozó sem fellebbez­het. Az Amerikai Sakk Szövet­ség elnöke, Edmond Edmono- son Moszkvából visszatért New York-ba és kijelentette, hogy a két nemzeti szövetség között nem voltak ellentétek, csupán Szpasszkij és Fischer nem tu­dott megegyezni. SZOVJETUNÍÓ—-USA 16:4 Moszkvában 10 000 néző előtt került sor a 6. Szovjetunió — USA nemzetek közötti ökölví- vó-mérkőzésre. A találkozót a vendéglátó szovjet válogatott nyerte 16:4-re. A szovjet csapatban több ru­tinos versenyző kapott helyet, így a háromszoros bajnok Sze- menov, az olimpiai győztes Szo- kolov, az EB-bronzérmes Hromov és mások. Az ameri­kaiak viszont tapasztalatlan, fiatal ökölvívókkal álltak ki az összecsapásra és így semmilyen reményük nem volt jobb ered­ményre. Az amerikaiak közül Bnbbick győzött, aki a második menetben kiütötte Csernyise- vet. A másik két pontot a 17 esztendős Johnson szerezte. — Ez volt ökölvívó-válogatot­tunk első rajtja az olimpiai idényben — mondotta Anato- lij Sztyepanov, a szovjet válo­gatott edzője. — Versenyzőink­kel elégedett vagyok. Az ellen­fél csapatából főleg a fiatal Johnson öklözése tetszett. Az USA edzője nem titkolta csalódását: „Ügy gondoltuk, hogy csapatunk elég erős ah­hoz, hogy kemény ellenállást ta­núsítson. Bebizonyosodott azon­ban, hogy a müncheni olimpián csak három-négy ökölvívót in­díthatunk, míg a szovjet válo­gatottban hat olyan versenyző van, akik komolyan pályázhat­nak az olimpiai éremre“. Az amerikai edző a szovjet ökölvívók közül elsősorban Szokolovot és Anfimovot emel­te ki. # A Celtic, az Űjpesti Dózsa BEK-ellenfele 41 000 néző előtt 1:0 (1:0) arányban győzött a szovjet bajnok Dinamó Kijev el­len. A gólt a 15. percben Macari beadásából a 20 éves Dalglish szerezte meg. ® A Bp. Honvéd labdarúgó- csapata a damaszkuszi várói sta­dionban 6:0 (3:0) arányú győ­zelmet aratott a Vasbouragan ellen. Különösen Kozma volt elemében, öt gólt lőtt, a hatodi­kat Kocsis szerezte. 1972. II. 10. MíHkai nevelés a családban

Next

/
Thumbnails
Contents