Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám, csütörtök
Miről ír a világsajtó? _ TÖ RÖKORSZÁGI JEGYZETEK (3.) N0V0IE VREMIA Ahogyan normalizálódik a helyzet Kelet-Bengáliában és létrejönnek a hindusztáni probléma rendezésének feltételei, mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a kínai vezetőség igyekszik útját állni ennek a folyamatnak. Peking a kiváló konfliktus felszítására alapozza politikáját, buzgón önti az olajat a még izzó parázsra — írja a Novoje Vremja című szovjet hetilap. Csou En-laj, az államtanács elnöke azon a napon, amikor véget értek a hadműveletek, egy pekingi fogadáson kijelentette, hogy „Dacca eleste vég nélküli viszálykodásokhoz vezet a dél-ázsiai ázubkontinensen“. A pekingi diplomácia és- propaganda ezt követő akciói, megmutatták, hogy az államtanács elnökének ez a kijelentése mintegy direktíva lett a megfelelő kínai szervek számára. A kínai vezetők egyetlen gondja bizalmatlanságot támasztani, felszítani az ellenséges érzéseket. Az Űj-Kína hírügynökség például azzal vádolta meg Indiát, hogy „gazdaságilag ki: rabolja“ Kelet-Bengáliát. így állította be az indiai kormánynak azt a nagylelkű döntését, hogy megvásárolja a jutát, a kelet-bengáliai export fő termékét, ami már hónapok óta kezelés nélkül hever a raktárakban. És ugyanez az Üj-Kína hírügynökség olyan címen vádolta a szovjet sajtót, hogy „gőzerővel harsogja a kelet-pakisztáni helyzet normalizálódásáról szóló híreket“. Az ilyen kijelentésekkel a kínai vezetés elárulja, hogy meg akarja hiúsítani a helyzet normalizálódását Kelet-Bpngáliában, szembe akarja állítani a Bangla Desht Indiával. H3BECTflH Az amerikai katonák indiaióceáni provokációs akciói és a brit imperialisták földközi-tengeri akciói Washingtonnak és Londonnak arról az igyekezetéről tanúskodnak, hogy továbbra is folytatni akarják az erőpolitikát, — írja Vagyim Kasszisz, az Izvesztyijában. A Fehér Ház titkos dokumentumainak a közelmúltban történt leleplezése megmutatta, hogy miből indultak ki a washingtoni vezető képviselők, amikor Indiát agresszivitással vádolták, egyben légitámadásokat készítettek elő a VDK ellen, és egyezményt kötöttek Izraellel az amerikai Phantom repülőgépek szállításáról. Kiderült, hogy Washington komplex és koordinált akcióiról van szó, melyeknek célja megszilárdítani az amerikai és angol imperialisták pozícióit. New York Times A New York Times vasárnap Szentgyörgyi Albert Nobel-dí- jas professzor cikkét közölte, „Lesz-e élet a születés után“ címmel. Bevezetőben megállapítja, hogy az emberiség különböző csoportjai, a nemzetek között nincs ellenségeskedés, az USA és a Szovjetunió népei között is őszinte rokonszenv és kölcsönös tisztelet alakult ki. ,,Hol van hát az ellenség? Ki az ellenség?“ — veti fel Szentgyörgyi professzor, majd így folytatja: „Valahol lennie kell (ellenségnek), s arra késztetnie a népeket, hogy munkájuk gyümölcseit fegyverekbe fektessék bele.“ De a feszültség nem a népek között van. Csupán kormányaik között van feszültség. Ügy tűnik, a kormányok természetükből következően változtatnak barátságos népeket ellenségekké. A mi kormányunk legutóbb megkísérelt ellenséges érzelmeket kelteni régi barátunk, az egyik legnagyobb demokrácia, India ellen, hogy egy sötét diktátor, egy kései tömeggyilkos oldalára állítson bennünket. Csak a kormányok ellenségeskednek, nem a népek. Észak-Vietnam népe inkább barátunk, mint ellenségünk. „Különösképpen esztelenné teszi az ellenségeskedést az, hogy az emberiségnek valóban vannak olyan halálos ellenségei, amelyek vagy akik ellen csakis közös erővel, összehangoltan veheti fel a küzdelmet. Itt vannak a különböző (ther- mikus és materiális) szennyezések, amelyek lakhatatlanná tehetik földgolyónkat. Itt a túlnépesedés és igen korlátozott tartalékaink kimerülése. S vannak az emberiség testén olyan sebek, mint a vietnami háború és a közel-keleti feszültség, amelyek általános fertőzéssel fenyegetnek, s a likvidálásuk égetően sürgős. A természetnek 3 milliárd évbe tellett, amíg felépítette az emberi életet, s a legnagyobb, a végső ostobaság lenne annak folytatását veszélybe sodorni. Az elsőszámú probléma nem a kommunizmus visszaszorítása, hanem a militarizmus és a kormányhatalom túlnövekedésének megfékezése... Ma már nem az a fő probléma, van-e élet a halál után, hanem az, hogy lesz-e élet a születés után“ — írja befejezésül Szentgyörgyi Albert. KRASZNAJA ZVEZDA A szovjet hadsereg lapja; a Krasznaja Zvezda kommentárjában azzal a washingtoni döntéssel foglalkozik, hogy felújítják a Phantom-típusú vadászbombázók szállítását Izrael számára. Az amerikai uralkodó körök nem is gondolnak komolyan a közel-keleti konfliktus igazságos és általánosan elfogadott alapon történő rendezésére. Fő gondjuk az, hogy megőrizzék maguknak Izraelt, mint olyan eszközt, amely bármilyen áron képes megvédelmezni az amerikai imperializmus önző érdekeit a Közel-Keleten, akár az arab szomszédországok elleni újabb agresszióval is. Ezért törekszik az Egyesült Államok arra, hogy a Tel Aviv-i szélsőségeseknek fegyveres túlsúlyt biztosítson az arabokkal szemben, amit az „erőegyensúly“ fenntartásáról szóló jelszavakkal álcáz. A lap rámutat, hogy az amerikai propagandának az a tézise, miszerint a fegyverszállítás engedékenyebbé teszi Izraelt a közel-keleti válság politikai rendezésére, teljesen megalapozatlan. A Phantomok szállításával az Egyesült Államok valójában arra ösztökéli az izraeli szélsőségeseket, hogy csak folytassák kalandor politikájukat. mm ehess A Sunday Express pekingi értesülésére hivatkozva, azt írja, hogy a kínai hatóságok felszólították a népet, ne tüntessen Nixon amerikai elnök jövő havi látogatása alatt. A vörös gárdistákat külön figyelmeztették, hogy letartóztatják és börtönbe zárják őket, ha rendzavarással próbálkoznak. Többezer katonát mozgósítottak a tüntetések megakadályozása céljából. Pe- kingben, Sanghajban és több ma» nagyvárosban lázas sietséggel tüntetik el az Amerika-ellenes hangulat különböző jeleit: gondosan lemeszelik a Nixont gúnyoló hatalmas karikatúrákat és az olyan jelmondatokat, mint például „Le az amerikai agresszióval!“ Keresztul-kasul Anatolian összesen tizenöt ízben jártam Törökországban. Hosszú autóutakat tettem meg a gazdag termésű Anatólia aranyló búzaföldjei, kövér füvű legelői, vadregényes hegyei közt. A hósapkás tauriszi hn- gyek oldalába vágott éles kanyaró szerpentinekről gyönyörködtem a táj mesés szépségében, a természet művészetében, Göre- me, Ürgüp „gambáiban“, különféle „állatfiguráiban“, melyet a szél, az eső és az idő faragott, formált. A természet hozta létre ezeket, az emtrer vésője nem kontárkodott benne. Tfte amikor a merész mélységek és magaslatok festői szépségébe feledkezik az utazó, is, ott is szörnyű képek zavai /üfc a természeti szépségek csodftlatá- ban. Megborzad a szakadékba zuhant autóbuszok, autók láttán. Pedig ezek mind az napi tragédiák, hisz szigorú törvény mondja ki a gyors elszállításukat. Anatólia népe évszázadokon át sok nehézségbe ütközött, s talán ennek is köszönheti értékes, természetes tulajdonságait. Minden autóbuszutam — függetlenül attól, hogy az emberek változtak — mindig ugyanaz volt, hamisítatlan anatóliai. Ha valaki harapnivalót vesz elő, akkor biztos, hogy mindenkit végigkínál a környezetében. Nem is esne jól a falat, ha egyedül enné. Mindenki mindenkit ismerősnek, sőt — az út időtartamára — barátnak, testvérnek tart, anélkül, hogy bármit is várna tőle. Az autóbusz minden utasa szívesen beszélget az útitársakkal.:. így " hangulatosabb, gyorsabbnak tűnik a hosszú, több száz kilométeres útszakasz. Majd, mikor kinek-kinek eljön a végcélja, kedvesen elköszön, és ha csak a véletlen nem hozza őket össze, útjaik elválnak. így élnek otthon is a falvakban, városokban, s ezek az emberek az autóbuszban is megteremtik a maguk kis Anatóliáját. Többnyire szegények és kopottak, de amijük van, azt sohasem sajnálják senkitől. _ Eszkisehirben fél órát állunk. A garázsudvar bazárra emlékeztet, ahol majd minden' megkapható. Büféi, lokantái (népétkezde) az utasokat olcsó étellel, hűsítő italokkal, fagylalttal várja. Talán a legérdekesebb a külföldi számára — a nálunk ismert sörös korsóban tálalt ajrán (jeges vízzel hígított, sózott aludttej), a melegített sajtos és húsos szendvics,- vagy a padlizsánkrémmel töltött forró palancsinta. Eszkise- hirből származik az az Oszmán dinasztia, ahonnan születtek a Török Birodalom szultánjai. De van egy másik nevezetessége is: Eszkisehir közelében bányásszák azt a tajtékkövet, amiből az egyszerű, de nagyon tehetséges anatóliai népművészek pipákat, szipkákat faragnak, és a rongyos kis gyerekek fillérekért kínálják útón-útfélen. Öltözetük elárulja, hogy nagy szükségük van erre a sovány keresetre is. Útközben elérjük Kütahiját, amely kedves emlékeket .tartogat az erre járó lengyel és magyar utasok számára. 1850 körül több ezer lengyel és magyar menekült élt e városban, Kossuth Lajos és a lengyel, illetve a magyar szabadságharc kiemelkedő alakja, Bem tábornok környezetében. Újabb, hoszabb pihenő Afion- ban volt. Már az ókorban ismerték Akroenosz néven. - Az óváros szinte felkapaszkodik a meredeken kiemelkedő kopár hegy oldalára. Itt található — talán — Törökország legszebb, legértékesebb múzeuma. Egy A konyái Mevlána (rtsrviskolostur) hibája azért mégis vanl Tilos a fényképezés benne, de még az udvarán is, katalógusa sincs, sőt képeslapok sem kaphatók a múzeum anyagáról. Szebbnél szebb kisméretű görög márványszobrok ezrei sorakoznak sűrűn a polcokon. A múzeum sürgős bővítést igényel, mert ez a zsúfoltság inkább raktár, mint kiállítás. Egyik csodálatosabb, mint a másik. Teljesen érthető, hogy 5 múzeumőr kísért végig a termeken, akik mind a csodás ókori kincsekre, no meg rám vigyáztak. A meredek sziklahegy alatti emlékműnél aksehíri lányokkal találkoztam, eredeti népviseletben. A török nő népviseletét élénk, tarka színek és török minták jellemzik. Szoknya helyett hosszú, buggyos nadrágot viselnek. Valóban szépek az anatóliai lányok.- Aksehír a XV. század híres mesemondójának, Naszreddin Hodzsának a szülővárosa. Élt Bokharában, Teheránban, Bagdadban, de meghalni visszatért szülőföldjére . . . legalábbis a néphit ezt tartja. Síremlékéhez ma is sokan zarándokolnak. Nem a gyász hangulata érződik rajtuk, hanem a büszkeség és valami csodálatos, felszabadult vidámság, amit a török Eulenspiegel hagyott hátra Aksehír, e kis falu-város mosolygó, vidám, tréfálkozó népére. Naszreddin Hodzsát úgy tekintik, mint Aksehír örökös lakóját, mintha ma is élíie köztük és most is ő irányítaná az emberek hangulatát. Megérkeztünk Konyába, azaz arra a helyre, mely rideg modernségével elfelejtette velem, hogy Anatóliában járok. A sofőrünk mikrofonon át közölte: „Konya, végállomás!“ Előttünk az amerikai stílusban felépült autóbuszállomás épülete, hatalmas üveg ajtóival, s amerre szem ellát sehol Bernmi, olyan volt mindez, mintha repülőtérre érkeztünk volna. A szeldzsuk szultánok hajdan dicső fővárosának még a háztetői sem~ látszottak. De ahogy a taxink nagy kanyarokkal egyre közeledett a hegyek felé, a mély völgyben feltűnt a város fadí- szítéses, eredeti török épületeivel, virágba borult erkélyeivel, udvaraival, kígyózó, szűk utcácskáival, a kiemelkedő türkizzöld Mevlána toronnyal és kedves lakóival. Igen, ez már Anatólia! Az ógörög világban — Icó- nium (innen származik az ikon elnevezés), majd Claudius császár idejétől Claudiconium néven ismerték. Ez volt a császár kedvenc városa, ahová pihenni, üdülni, szórakozni járt, ahol magánember lehetett. Majd amikor a törökök elfoglalták Anatólia legnagyobb részét, Ko-' nya néven a szeldzsuk szultán székhelye lett (XII. század). A világhírű archeológiái múzeumának — rengeteg munkáit tartalmazó — művészi szarkofágjai az ókori mestereket dicsérik, akik közül a legtöbb rabszolga volt. A Mevlána ma már múzeum. Évszázadokon ált egy különc mohamedán szerzetesrend kolostora, dzsámija és vallási ceremóniájuk színhelye volt. Ma már ez a vallási eredetű (Jervistánc, mint a legjellegzetesebb szeldzsuk népi tánc ment át a köztudatba, és résztvevői — az esetek többségében — komoly művészi munkának tekintik, amely erős fizikumot és jó szívet igényel. Mevlána múzeum a szel- dzsúk történelem legértékesebb emlékeit őrzi színpompás, arannyaí díszített, kalig- rafikus művészetében. A perzsa és az arab ízlést összekapcsolva egy újj művészi irányt, a török nemzeti díszítőművészetet hozták létre, melynek uralkodó színe a türkiz. Először a szeldzsuk törzsek művészetében mutatkozott, és onnan terjedt el egész Törökőr- szágban. Erre utal a ma már világviszonylatban is alkal-' mazott neve; türkiz, azaz török szín. Traktorosok sajttal és kenyérrel kínáltak. ÁGNES AL KURAYSHl Racionalizállak a termelést (ČSTK) — Több inint 150 millió korona értékű terméket gyártanak ebben az évben a libereci Tesla dolgozói. A termelés mennyisége háromszor nagyobb, mint 1961-ben volt. . A tervek szerint mindenekelőtt közszükségleti jellegű iparcikkeket gyártanak, mint például magnetofonokat, a Tesla gyártmányaihoz szükséges alkatrészeket, de termelési tervükben szerepel a kísérleti intézetekben és kórházakban nélkülözhetetlen laboratóriumi műszerberendezés és az ipari üzemekben használt analizátor is. Az igényes feladatok teljesítését főleg az olyan raciona- lizációs intézkedések segítik elő, amelyek szerkezeti változtatásokkal és a műszaki berendezések módosításával csökkentik a munkaigényességet, és ezzel egyidejűleg munkát'takarítanak meg azáltal is, hogy tudományos célszerűséggel rendezik át a munkahelyeket. A libereci Tesla dolgozóinak aktivitását és kezdeményezését ebben az esztendőben is nagymértékben fokozza a szocialista munkaverseny, továbbá az újítók versenye és a szocialista munkabrigád- mozgalom. 1972. I. 13.