Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám, szombat

TÉLI TÁJ A HEGYVIDÉKEN (K. Bachan felvétele) Kutatómunka - tejben, vajban fiirüsztve Kevéssé ismert tudományos kutatóintézetet látogattunk meg Žilinán. Itt működik a Tejipari Kutatóintézet, amely nemrég még a prágai központi intézet specializált munkahelye volt és kizárólag a juhtermékek kérdé­seivel foglalkozott. Ma már a tejipar szlovákiai vezérigazga­tóságának az intézete, és tevé­kenységét kibővítette a tehén­tej kutatás minden területére. Az állami feladat Az idei fő feladatot az álla­mi terv szabja meg: az intézet* nek ki kell dolgoznia az ősi szlovák juhsajtfélék mindeddig csak házi, illetve kézműves ter­melése alapján e sajt fajták nagyüzemi, ipari gyártását. A tojásdad kérges juhsajtról, a párolt juhsajtról és a juh túró* ról van szó. E termékek iránt külföldön is nagy az érdeklő­dés, és a nagyipari termelés megoldása révén kiváló export- lehetőség kínálkozik. A juhá­szok kézműves termelése távol­ról sem képes kielégíteni a ke­resletet, s a sajtok minősége is az ilyen termelésnél a juhászok tudása, hagyományai stb. sze­rint változó. A bökkenő __ A kézműves termelés nagy­üzemivé fejlesztése nem olyan egyszerű, mint ahogy az első látásra tűnik. A tömeggyártási és a kiviteli egészségügyi nor­mák néhol megszabják, hogy a tejterméket kizárólag pasztő- rizált tejből szabad készíteni. Igenám, de a juhsajt íze, za- mata, különlegessége, tehát ép­pen az, ami sajátossá, kívána­tossá teszi — a különféle mik­roorganizmusok rejtett tevé­kenységének műve. A pasztöri­zálásnál a mikroorganizmusok elpusztulnak — s a „csoda“, az író, a savó elválasztódása, a juhtejben végbemenő titokza­tos változások nem következ­nek be. A legjobb esetben is a steril tejtermék elveszti ízét, fanyar, jellegzetes zamatát. Ezért a kutatók a „csoda“ be­következéséhez szükséges mik­roorganizmusok mesterséges te­nyészetét kísérletezik ki labo­ratóriumi tisztasággal. Míg a juhász kalyibájában e szerves anyagok gyakran füsttel, por­ral, korommal, juh-szaggal, néha egyéb hulladékokkal kerültek a juhtejbe, addig a steril eljá­rás kizárólag a sajtképző reak­ció beálltához és a szükséges eredeti íz megszületéséhez szük­séges mikroorganizmusokat adagolja a tejipari juhsajt alap­anyagába. Röviden: tisztább, egészségesebb, ám a régi ízű juhsajtféleségek készülnek a žilinai laboratóriumokban. Kevesen tudják, hogy a žilinai kutatók részt vesznek a hírneves olomouci sajt, a közismert „kvargli“ gyártásában is. Az egyik kuta- tócsoporL a kvargli érési idejé­vel kísérletezik olomouci meg­rendelésre. Más csoport a kru- pinai új tejüzemben gyártott ementáli sajt minősége növelé­sének problémáit kutatja. Már az új krupinai tejüzem megindí­tása előtt kidolgozták az itt feldolgozásra kerülő tej tech­nológiai értékét — tehát meg­állapították minek a gyártására alkalmas a környék teheneinek teje. Ahhoz, hogy Krupinán ementáli sajtot gyárthassanak, különleges eljárást kellett ki­dolgozni és módosítani a tehe­nek takarmányozását. így meg­születhetett a krupinai emen­táli. De minőségének további javítása érdekében tovább foly­nak a kísérletek mind műve­lettervezési, mind takarmányo­zási szempontból. Hasonlókép­pen a luöeneci új tejüzem szá­mára Is kidolgozták a takar­mánykeverék legelőnyösebb összetételét, hogy a leendő üzem a legjobb minőségű árut termelhesse az ezzel etetett te­henek tejéből. Már kidolgozták a luöeneci tejüzem tejporgyár­tó részlegének technológiáját is. Az ember a tápértékböl, az üzem a hatékonyságból ... Novemberben tartották meg Budapesten a KGST-tagállamok tejipari kutatóinak szakértekez* letét is. Az értekezlet fő témá­ja volt a tej fehérjetartalmának maximális kihasználása az em­beri táplálkozás szempontjából. Részt vettek az értekezleten a žilinai kutatók is, s partne­reikkel megállapodtak az eddi­ginél szorosabb együttműködés­ben és kooperációban. Ahhoz ugyanis, hogy az emberek több tejet és fehérjét, nagyobb táp­értékét kapjanak, a tejüzemek­ben, de a tejipari kutató intéze­tekben is az eddiginél hatéko­nyabban kell végezni a munkát. A hatékonyság egyik legjelen­tősebb forrása a nemzetközi munkamegosztás és kooperáció. 'Még két hónap sem telt el az említett értekezlet óta, s a ži­linai kutatók máris felvették a kapcsolatokat a lengyelországi, szovjet, magyar, bulgár kuta­tókkal. Részproblémák megol­dásában elért eredményeiket kérik, saját kutatásaikat kínál­ják cserébe. A kísérletezési idő lerövidítésének jó útja ez, s minden résztvevő számára elő­nyös. A hatékonyság növelését je­lentősen segíti a juihtúró pasz- tőrizált tejből való gyártása. Nem tudjuk a pillanatot, mikor dönt valamely külföldi vásár­lónk egészségügyi minisztériu­ma arról, hogy a behozott „bryndza“ csak pasztőrizált le­het. Ilyen kellemetlen meglepe­tések kész szállítmányok kár­ba veszésót jelentenék. Ezért a kutatók már jó előre megold­ják a kérdést és óvják külke­reskedelmünket a kellemetlen meglepetésektől. Ezenkívül sok gondot fordítanak a csomago­lástechnika javítására, műanyag csomagoló anyagok felhaszná­lási módjának kidolgozására és a jó eladás, a minőség számos más tényezőjére is. ... Hja, az ember a tej táp­értékétől, a tejüzemek azonban a tej, a vaj, a sajtgyártás ha­tékonyságától gyarapodnak. Mind az embereket, mind az üzemeket ebben a gyarapodás­ban segíti a žilinai Tejipari Ku­tatóintézet. VILCSEK GÉZA A jó minőségre törekednek Beszélgetés JÄN VELES-szel, o košicei Szovjet Hadsereg Gépgyár igazgatójával Az elmúlt esztendőben valami olyasmi történt országszerte, amiről szívesen beszélünk: az előző évekhez viszonyítva ked­vező fordulat következett be népgazdaságunk fejlődésében. Bármelyik kelet-szlovákiai üzembe látogat el az ember, min­denütt a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósí­tására irányuló törekvéssel, ennek a termelési és gazdasági mutatók teljesítésében visszat ükröződö eredményeivel talál­kozik. Kelet-Szlovákia metropolisán ak egyik legnagyobb üzemében, a Szovjet Hadsereg Gépgyárban is azzal fogadott Ián Ve les mérnök, vállalati igazgató: „Gyárunkban sikeres volt az 1971- es esztendő ...“ Nem kértünk részletes elemzést, ezért Veles elvtárs kérdéseinkre válaszolva a legalapvetőbb adatok felso­rolására szorítkozott. 1972. I. 8. — Az árutermelés tervét 102,5 százalékra, a szocialista országokba irányuló exportfel­adatokat 106,5 százalékra, a Szovjetunióba irányulót pedig 114,4 százalékra teljesítettük. Kiviteli tervünket teljesítettük a kapitalista országokba is. Örömmel számolhatok be arról is, hogy dolgozóink a tervmu­tatókat jelentősen túlszárnyal­va, becsülettel teljesítették a pártjubileum és a pártkong­resszus tiszteletére vállalt fel­ajánlásokat is. Ennek köszön­hető, hogy dolgozóinknak már a karácsonyi ünnepek előtt ki­fizethettük előlegként a része­sedés 75 százalékát. Gyárunk munkaközösségei igen jelentős fejlesztési, technológiai és ter­melési feladatokat oldottak meg az elmúlt évben. Viszont azt sem hallgathatom el, hogy vannak még olyan munkaterü­letek üzemünkben, ahol prob­lémákkal küzdünk. Ezektől sem félünk azonban, ismerjük őket s remélem, sikerülni fog csök­kenteni a számukat. — Milyen célkitűzésekkel in­dultak az új esztendőbe? — Talán elegendő feladata­inkat egy alapvető számadattal érzékeltetni: gyárunkban az árutermelés 1972-ben további 10,5 százalékkal növekszik. Fennállása óta első ízben az idén haladja meg a félmilliárd koronát az árutermelés értéke. Vállalatunk tervezett nyereség« 100 millió korona. Ez nem cse­kélység. összehasonlításként említem meg, hogy 1962-ben ján Vfiíü vállalatunk árutermelésének ér­téke 124 millió koronát tett ki. Az idén szeretnénk tovább fo­kozni dolgozóink kezdeménye­ző, lelkes munkáját. Erre fel­használjuk a VIII. szakszerve­zeti valamint SZISZ-kongresz- szust, a SZNF és a NOSZF év­fordulójának előkészületeit, s ha minden jól megy, az áruterme­lés, valamint a vállalati nyere­ség említett mutatóit mór no­vember végéig teljesítjük ... Februárban rendezzük meg vál­lalati konferenciánkat a „Jó minőségű termelésért“ jelszó je. gyében. Ekkor már gépgyárunk minden dolgozója ismerni fog­ja konkrét feladatát, amit, re­mélem — az eddigi hagyomá­nyokhoz híven — sikerrel fog teljesíteni ebben az évben is ... (kulik) A cseh kulturális élet néhány jelensége Az elmúlt évben a tömegtájé­koztatási eszközökben, a lapok és a folyóiratok hasábjain, a rá­dióban és a tv-ben több cseh al­kotóművész, író, képzőművész, kritikus stb. fejtette ki vélemé­nyét egyes művelődéspolitikai, illetve szakmabeli kérdésekről. Ismeretes, hogy pártunk — s ez a kongresszusi határozatok­ban is kifejezésre jutott — nagy. fontosságot tulajdonít a kultu­rális élet konszolidálásának, szocialista jellege megszilárdí­tásának. A Kvéty című cseh ké­pes hetilap első ez idei szá­mában dr. Miroslav Brňžek cseh művelődésügyi miniszter mond­ta el véleményét a cseh kultu­rális élet egyes problémáiról. A miniszter néhány megállapí­tását az alábbiakban ismertet­jük. Különösképpen figyelemre­méltóknak tartja azokat a meg­nyilvánulásokat, amelyek leg­alább bizonyos önkritikát is ki­fejeztek. Azonban nem minden­kiben van ennyi bátorság. Egy művész a társadalomhoz való viszonyát másképpen is kifejezésre juttathatja. Ha pél­dául a sajtóban, a rádióban vagy a tv-ben mondja el ma­gánvéleményét, tudatában, kell lennie szavai politikai hatásá­nak is. Minden megnyilvánulást nem tekinthetünk világos, nyílt marxista hitvallásnak. Azonban a szocializmus melletti kiállást pozitív tettnek kell minősíteni. De ennél még nagyobb szükség van arra, hogy a politikai né­zetek és állásfoglalások az al­kotó művében jussanak kifeje­zésre — véli M. Brňžek. Mennyire elégedett a cseh művelődési miniszter a kritika színvonalával? Ogy látja, a kri­tikusok egy része azt állítja, hogy nincs hol közzétenni írá­saikat. S közben mennyi újsá­gunk és folyóiratunk van. Azon­ban mindeddig, s ide sorolható a Rudé právo és a kulturális folyóiratok is, vajmi kevés a kritika, főleg a jó kritika. Ta­lán a Tvorba képez egy kis ki­vételt. Teljesen alaptalan a ki­fogás, hogy a bírálat számára nincsenek kritériumok és szem­pontok ... És miként vélekedik a pop- musicról, erről a divatos köny- nyűzenei műfajról? M. Brüzek- nek két dolog nem tetszik a cseh könnyűzenei alkotásban: először a dalszövegek alacsony színvonala, másodszor az a ^tény, hogy ez a műfaj az ifjú­ság jelentős részének szinte az egyetlen kulturális „élménye“. A tv szerepéről — a lakosság kulturális ízlésének kialakításá­ban — így nyilatkozik: „Nem irigylem a televíziót, ahány né­ző, annyi nézet. Az emberek este a tv elé ülnek, s várják, hogy azt kapják, amit szeret­nének — s a műsor után kö­vetkezik a kritika. Az utóbbi időben csökkent a műkritika igénye, de ha igazságosak aka­runk lenni a tv-vel szemben, azt is meg kell állapítanunk, hogy a tv \ö munkát is vég­zett.“ A legkeményebb valuta A Práce cseh szakszervezeti napilap csütörtöki száma közli egy pl zeni olvasó levelét, amelyben az nyíltan rámutat a munkakörnyezet korszerűsítésé­vel kapcsolatos problémákra. Még mindig sok az olyan mun­kahely, üzem, műhely, iroda, ahol tapasztaljuk, hogy a mun­kakörnyezet javítása terén a kezdet kezdetén állnak még, noha e probléma iránt mind politikai, mind társadalmi szem­pontból nagy az érdeklődés. Egyszer a pénz hiányzik, más­szor a kapacitás, vagy azt mondják, hogy nem lehet min­dent egyszerre korszerűsíteni. De ennek ellenére van lehető­ség a fogyatékosságok orvoslá­sára. A levél írójának vélemé­nye szerint a szakszervezetek­nek gondosan kellene ügyel­niük arra, hogy a gazdasági ve­zetés a munkakörnyezet javítá­sára vonatkozó terveit nem csupán a szokásos, az amúgy is kötelező festésre, vagy például a meleg vízről való gondosko­dásra, esetleg az üzemi étkezde székekkel való felszerelésére korlátozza. Nem hunyhatunk szemet olyan jelenség fölött például, hogy az üzem egyik objektumában úgymond süppe­dő szőnyegeken járnak az em­berek, a másik részlegen pedig nyakig sárban, vagy hogy egyes irodákban csaknem virágosker­teket létesítenek, közben a mű­helyekben az emberek a port nyelik. A megoldás az, hogy a szakszervezetek és az üzemve­zetés idejében gondoskodik ró­la, és megtalálja az elfogadha­tó reális megoldást — mert az emberek egészsége, munkaké­pessége jelenti népgazdaságunk legkeményebb valutáját — von­ja le levelében a következtetést a Práce olvasója. Több gyermeket a hazának A Rudé právo szerdai szá­mában dr. Jaroslav Havelka, a szövetségi kormány mellett ala­kult népesedési kormánybizott­ság titkára figyelemre méltó cikket írt az ország lakosságá­nak számbeli alakulásáról. Annak ellenére, hogy a nábo­ru utáni évtizedekben társadal­munk sokat költött a népesedés javítását befolyásoló intézkedé­sekre, a születések aránya nem javult. — Ha a jelenlegi fej­lődésben nem áll be változás, akkor 20 év múlva a Lakosság száma, s ezzel egyidejűleg a munkaképes emberek száma is, jelentősen csökkenne. Ez ko­moly következményekkel járna nemcsak a népgazdaságban, ha­nem az életszínvonal emelésé­ben is — állapítja meg dr. Ha­velka. Pártunk XIV. kongresszu­sa határozatban szögezte le, hogy szociálpolitikánkban a többgyermekes családok és a fiatal házasok támogatását az eddiginél kiemelkedőbb helyre kell állítani. A helyzet elemzésekor megál­lapították, hogy az életszínvo­nal emelkedésével, főleg a fia­talabb korosztályokban, a hat­vanas évektől kezdve ösztönö­sen tért hódított a fogyasztói szemlélet, mégpedig a gyerme­kek rovására. A házaspárok egyre nagyobb része csupán egy, esetleg két gyermeket „tervez“. Az elmúlt években több nemzeti bizottság, üzem és vállalat nem törődött kellőkép­pen a dolgozó anyák helyzeté­nek javításával. A vizsgálatok kimutatják, hogy a lakáskérdés, főleg a városokban, jelentősen befolyásolja a további gyermek „tervezését". Megállapították azt Is, hogy a gyermekes csa­ládok életszínvonala —■ az egy főre eső keresetet tekintve — általában alacsonyabb, mint a gyermektelen családokban. Mi- nél több a gyermek, annál ala­csonyabb az életszínvonal. A népesedésre kihatással van a szolgáltatások gyenge megszer­vezése is. Az ország jövője és népgaz­daság! szempontjából is fontos, hogy megakadályozzuk a szüle­tések számának további csökke­nését. El kell érnünk, hogy a családokban az eddigi 1,9 szá­zalék átlagos gyermeklétszám helyett elérjük a 2,5-et. A la­kosság felfogásának megválto­zását ebben a kérdésben csakis a megfelelő gazdasági és szo­ciális feltételek kialakításától várhatjuk. Nagyon fontos, hogy a kérdést komjilex módon kö­zelítsük meg. Nem elég, ha csu­pán pénzbeli támogatást nyúj­tunk, ez nem hozná meg a várt tartós eredményt. Lépésről lé­pésre kell megoldani mindazo­kat az alapvető problémákat, amelyek a gyermekes családo­kat érintik Már az iskolában meg kell kezdeni a konzumfelfogás ellen a harcot, arra kell nevelnünk gyermekeinket, hogy az egész­séges és jólnevelt gyermek a legnagyobb érték a szülők szá­mára. A lakáspolitikában előny­ben kell részesíteni a többgyer­mekes családokat. Komplex mó­don hozzá kell látnunk a dol­gozó anyák munkakörülményei­nek javításához. E feladatok megoldása sokban függ attól* hogy népgazdaságunk milyen anyagi forrásokat biztosít erre a célra, de attól is, hogy az IN letékes felelős szervek, társa­dalmi szervezetek milyen meg­értést tanúsítanak ebben a fon­tos kérdésben. (smj-(_ MIRŐL ÍRHIIK J A I' lÄäil i UPK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents