Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám, péntek

„Nagyon okos volt“ HORTHY HAT KIHALLGATÁSA # HETVENKÉT LAPBÓL 16 SOR BELPOLITIKAI KOMMENTAR Az alábbi cikk a budapes­ti Magyarország című >teli­lap 1971. évi 52. számában jelent meg. A Horthy hábo­rús bűnösségét eddig isme­retlen adatokkal bizonyító írást két részben közöljük. /. Monigan őrnagy: Mi volt az ön pozíciója a kormányban, amikor először találkozott Hit­lerrel? Horthy Miklós: Államfő vol­tam. 1919-ben választottak meg. Először nem fogadtam el. ele később mégis. Magyarország volt kormány­zója 1945. augusztus 27-én Wiesbadenben, az amerikai ka­tonai hatóságok által történt el­ső kihallgatása alkalmával így válaszolt John J. rMonigan fr. kérdésére: arra sem emlékezett pontosan, hogy mikor és ho­gyan került az ország élére. „Mondtam Hitlernek “ Horthy Miklóst — saját val­lomása szerint —; 1945. május 2-án vették őrizetbe, udvarias formák között, az amerikai ha­tóságok. Első kihallgatására 1945. augusztus 27-én kerüli sor. Ezt követően még öt ízben hallgatták ki (1945. október 15 én, 22-én, továbbá november 20-án és 26-án). A kihallgatá­sok eredménye — az amerikai katonai ügyészek szempontjá­ból — nagyon sovány volt: mindössze egy rövid, alig 16 soros „affidavit“ (eskü alatt tett írásos nyilatkozat), amely­ben Horthy az 1938-ban Hitler­rel folytatott tárgyalásáról, Csehszlo vá k i a meg tá madásá ró I, esetleges német—magyar közös katonai akcióról vallott, tegyük hozzá: pontatlanul, annyira, hogy ezt az iratot a nürnbergi perben nem is használták fel. Horthy 1945-ben 78 eszten­dős volt, memóriazavarokkal küzdött, s mint a jegyzőköny­vekből kiderül, szerény angol nyelvtudása is gátolta a fogal­mazásban, illetve gondolatai­nak megértésében. Ezért a har­madik, az október 22-i kihall­gatástól kezdve már tolmács segítségét is igénybe vették. A következőkben néhány téma köré csoportosítva szemelvé­nyeket közlünk az összesen mintegy 72 lap terjedelmű hat jegyzőkönyvből: Horthy szava­it a lehető leghívebb fordítás­ban adjuk vissza. Kérdés: Mikor találkozott elő­ször Adolf Hitlerrel? Válasz: Miután Hitler 33-ban hatalomra jutott, három vagy négy alkalommal is üzent, hogy szeretne megismerni és beszél­ni velem. Nem mentem, mert Ausztriával baráti viszonyban voltunk. De a negyedik vagy ötödik alkalommal az volt az érzésem, hogy el kell mennem. A szegény kis Dollfuss állan­dóan hívott zergevadászatra. Utóbb megjelöllek három he­lyet, ahol vadászhatok, és én kiválasztottam egyet Tirol északnyugati részén, minthogy oda csak Bajorországon keresz­tül lehet menni... Akkor lát­tam Hitlert először. Nagyon ér­dekes volt. Kérdés: Azután még hány­szor volt alkalma találkozni ve­le? Válasz: Nem tudnám biztosan megmondani, de úgy gondolom, három vagy négy ízben. Mindig volt valami, amit kérui akart, és ón arra törekedtem, hogy ne teljesítsük, hiszen a háború ki, törése idején mi voltunk az egyetlen állam a Földön, amelynek nem volt hadserege. A békeszerződés ugyanis meg­tiltotta számunkra a hadsereg fenntartását és hadianyag gyár­tását. Hitler kezdetben jól dolgo­zott. Úgy értem, hogy gjépko- csiutakat épített, élelmet szer­zett, és így tovább. Azután meg­kezdte a háborút. Átkelt a Raj­nán, és a németek szemében jól dolgozott. Senki sem tudta, mi lakik benne. Azt hiszem sza­dista volt! És ön szerint? Ma­napság sok német úgy gondol­ja, nem a marsallok és tábor­nokok, ők tudják, hogyan tör­tént, de a kisemberek, ők azt mondják: lehetetlen, hogy Hit­ler tudott volna Himmler dol­gairól. Egész biztosan tudott. £n tudom. Mondtam Hitlernek: tartsa fenn a békét és dolgozzék, úgy, hogy országát boldoggá tegye, tudja táplálni, és így to­vább. Dnnek Angliával kell együtt haladni — figyelmeztet­tem. — Anglia európai politi­kája mindig a „balance of po­wer“ volt, érdekében áll te­hát, hogy Németország elég erős legyen Oroszországgal szemben.- Anglia századokon keresztül megmutatta, hogy ké­pes megtartani a világot. Erre Hitler közbeszólt: ,,Fs miért nem Németország?“ Ez volt az első plkalőm. hogy beszélt er­ről. Nagyon, nagyon okos ember­nek találtam. Az iskolai vég­zettséget, aminek híján volt, könnyen pótolta. Olyan emlé­kezőtehetsége volt, amilyet so­ha nem láttam. Jobban tudta a történelmet, mint a történelem- professzorok Persze arra tö­rekedett-. hogy Németországnak vezető pozíciót szerezzen Euró­pában. Gyakran emlegette: „Ha minden' kis népnek határai vannak, és nem engedik ke­resztül az élelmet vagy mást, cikkor' bizonyos országok na- gvón nehéz helyzetbe kerülhet­nek.“ (Az említett tényekhez: Hor­thy először 1936. augusztus 22- én látogatta meg Hitlert, s két és fél órán át tárgyalt vele. Részletes, német nyelvű fel­jegyzést készített számára, amelyben kifejtette álláspont­ját a legfontosabb külpolitikai kérdésekben. Dollfusst, aki 1932 töl töltötte be az osztrák kan­cellári tisztséget, 1934. július 25-éu a náci puccs alkalmával meggyilkolták.) A legjobb koponya Egyik kihallgatása során Horthy Papenre terelte a szót: Ott (mármint a Harmadik Bi­rodalomban) csak egyetlen em­ber volt, akiben teljesen meg­bíztam: Papén. Gyakran jött Magyarországra. Nagyon jól is­mertein, és csak azt tudom mondani, teljesen korrekt em­ber, és a legjobb koponya, aki­vel Németországban találkoz­tam. Amikor Hitler arra kérte Papent. hogy legyen nagykövet Bécsben, ő azt felelte, csak ak­kor fogadja el, ha Hitler írás­beli ígéretet tesz, hogy nem al­kalmaz erőszakot Ausztria el­len. £s Hitler megígérte. De ké­sőbb telefonon kirúgta öt, az­tán bevonult. Papent meg fel­szólították, hogy menjen Anka­rába. Ö volt az egyetlen jó diplo­mata a németeknél. Ezt nem azért mondom, mert valami ér­dekem fűződik hozzá, De ha ón az Egyesült Államok vagy Ang­lia részéről keresnék valakit ide, Németországba, hogy tegye elviselhetővé az életei, vagy hogy vezessen, csakis őrá gon­dolnék. És most ő is háborús bűnös. Pedig minden tekintet­ben olyan ártatlan, mint az új­szülött csecsemő. Biztos vagyok abban, ha valaki, például Jack­son (az amerikai főügyész) be­szélni fog vele, akkor az ő sze­repe két óra alatt tisztázó­dik... Soha nem volt a náci párt tagja. Régebben a Közpon­ti Katolikus Párt képviselője volt és mindig megmondta Hit­lernek az igazat. (Franz von Papén 1879-ben született. 1918-tól a katolikus Centrumpárt vagy másképpen Keresztény Néppárt egyik veze­tője volt, s 1932-ben birodalmi kancellár lett. 1933. január 4- én megegyezett Hitlerrel. 1933 —34-ben alkancellár, 1936-tól 1938-ig bécsi, majd 1939—44 között ankarai követ volt. A nürnbergi perben felmentették, majd egy német bíróság 8 évi kényszermunkára ítélte, de már 1949-ben szabadon bocsátot­ták). Az ön tisztjei voltok? Kérdés: Mikor jelezte Hit­ler, hogy elérkezett az idő a Csehszlovákia ellen indítandó támadásra? (A kérdés Cseh­szlovákiára, a válasz Jugoszlá­viára vonatkozott.) Válasz: Hozzám küldte — nem tudom kit, a vezérkar fő­nöke vagy valami tiszt lehetett, akit holzám küldött és azt ja­vasolta, hogy támadjam meg azt a területet, amelyet a szerb kormány kapott meg Magyar- országtól. Visszautasítottam, mert tudtam, persze,, hogy mi lesz a vége. De akkor a szer- bek bombázták Szegedet és Fünfkirchent (Pécs). Kérdés: Mikor történt ez az incidens? Válasz: 1938-ban vagy ké­sőbb. Azt hiszem, 1938-ban. Ezt csak azért említem, mert szó van arról, hogy ott tilos dol­gok történtek, néhány zsidó asszonyt megöltek ... Kérdés: Nem fordult elő olyan eset, hogy önnek meg kellett fegyelmezni tisztjeit, nem meg­felelő magatartás miatt? Válasz: Egyáltalán nem. A mi hadseregünkben soha nem tör­tént meg, hogy valaki elemeit volna valamit. Egy kapitány az első világháborúban egy lebom­bázott templomban egy kis fest­ményt talált és elvitte. Hadbí­róság elé került. És sokévi fogságra ítélték... De azt hi­szem, ön másra gondol. A Duna mentén van Neusatz (Újvidék vagy Növi Sad he­lyett), és amikor a németiek megszállták Belgrádol, Hitler üzent, hogy foglaljuk el az em­lített területet. Erre azt felel­tem, hogy én abszolút korrekt módon óhajtók viselkedni, és amíg nincs béke, nem mozdu­lok, csak akkor, ha megtámad­nak. Két nappal később a szer- bek támadtak. Bombákat dob­tak Szegedre. Nem mozgósítot­tunk, de csapatok mentek Sze­gedre és a Duna mentén levo­nultak régi határainkig ... Per­sze, ahol harc van, ott harc van. Ha egy golyó kirepül a puskából, senki nem tudhatja, hogy kit talál. De ott lehetetlen dolog történt. Zsákmányolások. Tisztekről hallottam, akik asz- szonyokat öltek meg, zsidó asz- szonyokat. És kilenc tiszt ke­rült. hadbíróság elé. Kérdés: Az ön tisztjei voltak? Válasz: Igen, de egyetlen ma­gyar sem volt köztük, ezt bár­mikor igazolni tudom. Kérdés: Kik voltak hát? Válasz: Magyarok, de német származásúak ... A mi vezérka. runk kétharmad része német származású volt. Magam mindig arra törekedtem, hogy vezérka­ri főnököt vagy hadügyminisz­tert magyar tábornokok közül válasszak, de az sokszor lehe­tetlen volt. Mind a kilenc tiszt német származású volt, és vala­mennyit hadbíróság elé állítot­ták. Egyikük 18 évi börtönbün­tetést kapott. De a három ve­zető Albrecht főherceg segítsé­gével kimenekült Németország­ba. Ismételten kijelentem, hogy nem volt ott egyetlen magyar sem. És a szerbek most arról beszélnek, hogy háborús bűnös vagyok, mivel ott kétezren meg­haltak! Németország egyik-má-- sik városában háromszázezer halott volt, de senki nem gon­dol arra, hogy az Egyesült Ál­lamok elnökét tegye felelőssé a bombázásokért. (A tények: Hitler 1941. már­cius 27-én Sztójay berlini ma­gyar követet kérte meg: utaz­zék Budapestre, és közölje aján­latát, hogy Magyarország a trianoni békeszerződésben Ju­goszláviához csatolt Bácska és Bánát visszaadása fejében — a német akcióval párhuzamosan — vegyen részt déli szomszé­dunk megtámadásában. Horthy beleegyezése után, március 30- án Paulus tábornok érkezett Bu­dapestre, hogy a katonai veze­tőkkel egyeztesse a terveket. A magyar csapatok 1941. április 11-én, hét nappal a német tá­madás kezdete után — Pécs és Szeged állítólagos jugoszláv bombázásának ürügyén — lép- ték át a határt. Ami az újvidéki vérengzés ügyét illeti: 1942. január 4 én Zsablyától keletre tűzharc ke­letkezett szerb partizánok és magyar csendőrök között: en­nek megtorlására a magyar karhatalmi alakulatok Csurogón 500 embert végeztek ki. Majd január 21-én Újvidéken folyta­tódott a partizánok felkutatá­sára elrendelt ruzzía, amelyet január 23-án estig folytattak. Hosszú huzavona után a vezér­kari főnök különbírósága 1943. december 14-én kezdte tárgyal­ni a bűnpert, s az ügész Feke- tehalmy-Czeydner altáborna­gyot, Grassy József vezérőrna­gyot, Deák László ezredest és társait 3309 ember meggyilko­lásával vádolta.) KARSAI ELEK SzpriMan a bűnözi ellen Az 1971-es évet magunk mö­gött hagyva több szakaszon elégedettek lehetünk elért eredményeinkkel. Ám vannak esetek, amikor a növekedés indexe nem örömet, hanem bosszúságot okoz. Ilyen töb­bek között a bűnözés növeke­dése is. Amint a statisztika mutatja, 1989-ben 24 724 pol­gár ellen emelt vádat az államügyészség, 1970-ben 31 469, a/. 1971-es év első fe­lében pedig már 18 927 polgár ellen. Ezen kívül kihágásért i 1970 ben az államügyészség a bíróságoknak 1.3 539, 1971 első felében pedig 8011 sze­mély megbüntetését javasolta, vagyis az említett fél évben csaknem 27 000-en állottak vádlottként a bíróság előtt, A vádlottak túlnyomó része embertársaik életének és egészségének veszélyeztetése miatt állt a bíróság előtt. A szóban forgó bűncselekmé­nyek egynegyedet a gazdasági jellegű bííncse.ekmények ké­pezik, s ezt a mennyiséget csaknem meghaladja a polgá­ri együttélés ellen vétek szá­ma is. A vád alá kerültek 19,5 százaléka az egyéni tulajdon ellen követett el bűncselek­ményt. Növekszik azon bűn- cselekmények száma is, ame­lyekkel esetenként több mint 100 000 korona kárt okoznak népgazdaságunknak a szocia­lista tulajdun szétlopkodásá­val. Sőt, néhány esetben ez az összeg több mint félmillió ko­ronára rúg. A bűnözés felszámolásával, illetve az ellene folytatott egy­séges és konkrét harccal fog­lalkozott a CSKP XIV. kong­resszusa is. Ez a harc azon­ban nem lehet elszigetelt, s részt kell vállalnia belőle a rendőrségnek, az államügyész­ségnek, a bíróságnak, vala­mint az összes állami és gaz­dasági szerveknek, társadalmi szervezeteknek és a lakosság­nak is. Csakis úgy érhetünk el lényegesebb javulást, ha a bű­nözés elleni harc konkrét in­tézkedések formájában indul el. A választások előtti gyűlé­seken, de máskor is, sokan ki­fogásolták, hogy a bűnözők­kel szemben nem vagyunk elég szigorúak, kis büntetést kapnak, s ha kiszabadulnak a büntetés letöltése után, ismét bűncselekményeket követnek el. Ez az állítás részben igaz. Éppen ezért a szakemberek a Büntetotorvénykönyv novelli- zálásán dolgoznak. Ugyanak­kor intézkedéseket készíte­nek elő a visszaeső bűnözők­kel szemben. De nem hanya­golható ei a nevelőmunka sem, s ez részben az ifjúsági szer­vezetekre és a szakszerveze­tekre hárul. A bűnözés elleni harcnak különbözők a módjai. Ezek kö­zé tartozik a rendszeres és pontos nyilvántartás, a szigo­rúbb ellenőrzés. A közmondás is azt tartja: „Alkalom szüli a tolvajt“. Nálunk hány ilyen alkalom adódik? Az építkezé­seken nemcsak az építőanyag hever szanaszét, hanem több esetben különböző gépek, szerszámok is. A brigád-, illet­ve a csoportvezető bármikor újravételiezhet a raktárból. A raktárnok nem kéri számon a nemrég kiadott szerszámokat, sőt az sem számít, hogy pl. egy vízszivattyú helyett kettőt vé­teleznek. Az eredmény az építkezés megdrágul, s nem utolsósorban gazdasági bűnö­zés, illetve a szocialista va­gyon szétlopkodása. A bűnözés megelőzése, az ellene való harc nem könnyű, s ináról holnapra nem érhe­tünk el kézzelfogható ered­ményeket. Minden kommunis­ta, s minden becsületes állam­polgár kötelessége, hogy küzd­jön társadalmunk rákfenéje, a bűnözés ellen. N. ]. Egyéves a šaľai Trik óta A vrbovéi Trikota gyártmá­nyait az ország egész területén ismerik és szívesen vásárolják. A megnövekedett igények kie­légítésére újabb fióküzemek létesítésére volt szükség. Egy éve határozták el, hogy fiók­üzemet létesítenek Sarán is, ahol viszonylag elegendő női munkaerő áll rendelkezésre. A šafai Trikotában főleg gyermek- és női fehérnemű var­rásával foglalkoznak. Az üzem­ben kb. 60 női munkás talált magának foglalkozást. Jól vég­zik munkájukat, amit az is bi­zonyít, hogy évi tervüket túl­teljesítették. Még ebben az ötéves tervidő­szakban új üzemépületek fel- : építését tervezik, ahol csak­nem 800 nő részére biztosíta­nak munkalehetőséget modern, tiszta és kényelmes környezet­ben. Az új üzem építése kb. 83 millió koronába kerül, és a ter­vek szerint tágas, tökéletesen berendezett üzemépületek lesz­nek, s a szociális igényeket tó tökéletesen kielégítik majd. A járási és a városi szervek igyekezetét és leleményességét csak dicsérni lehet, hiszen ki­tűnő és gyors megoldást talál­tak a jelenlegi fióküzemnek a ČSAD egy régebbi helyiségében való beindítására. Az elmondottak is azt bizo­nyítják, hogy célszerű intézkedé­sekkel a nők munkalehetősé­geit is lehet bővíteni. —esi— új szó 1972. I. 7-' Molnár János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents