Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-31 / 25. szám, hétfő
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. január 31. ' HÉTFŐ BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 25. szám Ára 50 fillér Az európai nemzeteknek új korszakba kell lépniük foglalkozó üssz-európai értekezletet? —- Jelenleg megvan minden objektív feltétel arra, hogy halaszthatatlanul megkezdjük az össz-európai konferencia sokoldalú előkészítését — hiszen ez sürgetően szükséges — éspedig úgy, hogy erre már 1972- ben sor kerülhessen. Ez nemcsak a Varsói Szerződés tagállamainak álláspontja. Azonos vagy hasonló nézeten van számos nyugat-európai ország is, ám ez mindenekelőtt minden európai állam érdeke. — Nincs semmi tárgyi akadálya annak, hogy ne lehetne összehívni egy ilyen konferenciát, viszont különféle kibúvók vannak, sőt igen átlátszó törekvések is, hogy a konferenciát elnapolják, eltorzítsák jelentőségét, illetve értelmét. Ez megmutatkozik pl. abban is, hogy halogatják a konferencia előkészítési munkálatait, vagy pedig abban is, hogy összehívását különféle más kérdések megoldásától tegyék függővé, vagy a leendő értekezlet napirendjére olyan problémákat tűzzenek, melyek nem segítenék az együttműködés építő szellemét. — Az idő azonban eljár. Csehszlovákia és a Varsói Szerződés többi országai is készek arra, hogy Finnország ajánlatával összhangban halaszthatatlanul hozzáfogjanak a sokoldalú megbeszélések és konzultációk előkészítéséhez, s megtegyenek mindent annak érdekében, hogy az 1972.' év az össz-európai értekezlet éve legyen, mely komoly lépés lehet kontinensünk békéjének megszilárdításához. • Hogyan értékeli Ön, elnök elvtárs, a Szovjetunió és a többi szocialista ország törekvéseit az európai nemzetközi feszültség enyhítésére? — Az utóbbi időben Európában fontos eseményekre került sor, melyek jelentős mértékben hozzájárultak a feszültség enyhítéséhez és a kontinens légkörének javulásához. Azt mondhatnám, hogy ilyen rövid idő alatt még soha nem történt annyi erőfeszítés a békéért ezen a kontinensen, mint napjainkban. — Ebben döntő szerepet játszott az SZKP XXIV. kongresz- szusának ismert békeprogramja. Ez a népek békéjéért, szabadságáért és szociális haladásáért síkra szálló komplex program reális célokat tűzött ki és utat mutatott a jelenlegi legfontosabb problémák megoldására. A nagy szovjet békekezdeményezés, mely ezen a programon alapszik, a szocialista országok aktív békepolitikájával együtt a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó erejévé vált. — Ezeket a sikereket a szocialista országok csak azért érhették el, mert egységesen járnak el, közös program szerint igazodnak, következetesen egybehangolják külpolitikai törekvéseiket. Mindez ismételten igazolódott a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén. — Csehszlovákia legfontosabb feladatának és kötelességének tekinti, hogy sokoldalúan támogassa a testvéri szocialista közösség aktív törekvéseit. Egységünk szilárdításában és • Elnök elvtárs hogyan értékeli a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésének eredményeit? — A prágai ülés a Varsói Szerződés tagállamai erős és megbonthatatlan egységének újabb meggyőző bizonyítéka volt, és jelentősen megszilárdította a szocializmus európai és nemzetközi külpolitikai pozícióit. — Az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szóló nyilatkozatot a béke, a biztonság és az együttműködés szempontjából alapvető fontosságú program-dokumentumnak nevezném. A szocialista országok közös nézetei és együttes törekvései eredményeként jött létre, s nem más, mint közös hozzájárulásunk az európai béke, biztonság és együttműködés biztosításához. — Igen lényeges az a tény, hogy a nyilatkozat nemcsak a szocialista országok nézeteiből és álláspontjából indul ki, hanem figyelembe veszi azoknak a megbeszéléseknek és konzultációknak az eredményét is, melyeket az egyes országok képviselői számos más európai állam vezető személyiségeivel folytattak. Azt mondhatnánk tehát, hogy egy közös álláspont formálódásának vagyunk tanúi, azon országok álláspontjának, melyeknek érdeke az európai béke, a biztonság és a sokoldalú kölcsönös együttműködés. — Örömmel tölt el bennünket, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ilyen jelentős ülése hazánk fővárosában, Prágában zajlott le. A testvéri országok legmagasabb képviselői személyesen győződhettek meg azokról a munkaeredményekről, amelyeket a csehszlovák nép a kommunista párt vezetésével és az ország barátainak testvéri internacionalista segítsége révén az ország megszilárdítása és a szocializmus védelme érdekében tett. • Mi az Ön véleménye: megvan annak a lehetősége, hogy már ebben az évben összehívják a biztonság és együttműködés kérdéseivel békében akarnak élni (CSTK) — A Lengyel Népköztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság nagykövetének, valamint a Szovjetunió nagykövetségének képviselője és számos más vendég jelenlétében Prágában szombaton találkozott az oswieczini koncentrációs tábor 300 volt foglya, akik január 27-én évek óta összejönnek, hogy megemlékezzenek a koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójáról. A találkozó befejeztével a résztvevők levelet küldtek a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságára, melyben hangsúlyozták, hogy a 27 évvel ezelőtt tett fogadalmuk értelmében továbbra is tőlük telhetően harcolni fognak a békéért és a biztonságért, a szocialista haza fejlesztéséért. Ezért fogadták örömmel a prágai tanácskozás nyilatkozatát is. törekvéseink következetes ösz- szehangolásában látjuk valamennyi szocialista ország külpolitikájának hatékony alapját és feltételét. • Hogyan látja Ön, elnök elvtárs az európai fejlődés távlatait? — Eljött az ideje annak, hogy végre lezárjuk a háború utáni időszakot, — annál is inkább, mert ennek megvannak a reális feltételei. — Az európai nemzeteknek új korszakba kell lépniük, melyet a békés együttélés és a kölcsönös hasznos együttműködés jellemez. Éppen ebben látjuk az össz-európai konferencia legfőbb célját és értelmét. Egyes nyugati körök napjainkban azt állítják, hogy a szocialista országok csak azért sürgetik a konferencia összehívását, hogy igazolva legyen az adott helyzet. A második világháborúból és következményeiből adódó realitások elismerése természetesen elkerülhetetlen feltétele az európai fejlődésben bekövetkező lényeges változásnak. Feltétlenül tiszteletben kell tartani a mostani határok sérthetetlenségét, az európai országok területi egységét, ki kell teljesen zárni a területi követeléseket és kölcsönösen kötelezni kell magunkat az erőszak elkerülésére. Egyszóval — következetesen fel kell számolni a hidegháború örökségét, mely különféle konfliktusos helyzeteket idéz elő. — Csehszlovákia például őszintén óhajtja nemcsak azt, — mint mondani szokás hogy normális, hanem valóban jószomszédi kapcsolatai legyenek a Német Szövetségi Köztársasággal, és megelégedéssel értékel minden pozitív megnyilvánulást az NSZK képviselőinek részéről. Ám milyen jószomszédi és egyenjogú kapcsolatok lehetnek abban az esetben, ha a másik fél abból az álláspontból indul ki, hogy a hitleri Németország általi megszállásunk — bár csak időleges volt — érvényes és törvényes? Éppen ezért a müncheni egyezmény érvénytelenségének elismerését olyan kérdésnek tekintjük, mely nem hagyható figyelmen kívül és nem mellőzhető. Őszintén örülünk, hogy szövetségeseink és barátaink a prágai ülésen újfent tanúbizonyságot tettek elvi állásfoglalásunk teljes támogatásáról. , . — Lezárni az eltelt időszakot és a nyilatkozatban javasolt alapelvek elfogadása az európai országok közti kapcsolatokat illetően az európai történelemben új fejezetet nyitnak. Az európai országoknak lehetővé tenné, hogy lényegesen elmélyítsék a két- és sokoldalú kölcsönösen hasznos együttműködést. Európa népei számára megnyílna az út egy-egy ország gazdag kulturális hagyományainak tökéletesebb megismeréséhez. — Kontinensünket „öreg világként“ szokták emlegetni. Most olyan történelmi lehetőség adatott számunkra, hogy ezt a világrészt a nemzetek közti új kapcsolatok, a békét, együttműködést és felvirágzást eredményező új kapcsolatok kontinensévé változtassuk. Európa, mely a múltban a nemzetközi feszültség egyik tűzfészke volt, az új korszakban fontos konszolidációs tényezőként szerepelhetne a világ fejlődésében. Teljes támogatás A PRÁGAI ÉRTEKEZLET HATÁROZATÁNAK Moszkva — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa teljes támogatását fejezte ki a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete prágai határozatának, s egyöntetűen helyeselte a szovjet küldöttségnek a prágai értekezleten kifejtett tevékenységét. Az erről kiadott közlemény megállapítja, hogy az SZKP Politikai Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a prágai határozatban az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeharcos és nemzetközi biztonsági program életerejének és történelmi jelentőségének újabb igazolását látja. E programot most elismerik mindazok az erők, amelyek szorgalmazzák, hogy a nemzetközi kapcsolatokból küszöböljék ki az agresszió, erőszak és önkény alkalmazását, s amelyek a nemzetközi élet olyan berendezéséért küzdenek, amely megfelelne a tartós béke, a tényleges biztonság és a széles körű kölcsönösen előnyös együttműködés eszményeinek. Mély megelégedéssel állapítják meg a szocialista közösség erősödő egységét és a Varsói Szerződés országainak szoros együttműködését az európai és más népek békéjének és biztonságának érdekeiért folytatott küzdelemben. A Politikai Tanácskozó Testület nyilatkozata az Egyesült Államok folytatódó indokínai agressziójáról a Varsói Szerződés országainak szilárd álláspontját bizonyítja. A VDK kormánya, az ideiglenes dél-vietnami forradalmi kormány, a Laoszi Hazafias Front és a Kambodzsai Egységes Nemzeti Font törvényes követeléseinek elismerése alapján a délkelet-ázsiai konfliktus gyors rendezésére törekszenek, — állapítja meg a közlemény. A JKSZ AKCIÓPROGRAMJA Belgrád — A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének második értekezlete jóváhagyta a JKSZ további működésének és feladatainak akcióprogramját. Megállapította, hogy a kommunisták szövetségének fokozottan küzdenie kell olyan szocialista önigazgatási kapcsolatok fejlesztéséért, amelyek keretében a munkásosztály döntő szerepet játszik a jugoszláv társadalomban. A JKSZ-nek offenzív eszmeipolitikai aktivitással, ingadozás nélkül szembe kell helyezkednie a társadalom olyan erőivel és olyan fejlődéssel, amelyek gátolnák a munkásosztály vezető szerepének érvényesítését, kritikailag, sokoldalúan elemeznie kell saját gyakorlatát és határozottan ki kell küszöbölnie tevékenységének fogyatékosságait. Az akcióprogram megállapítja, hogy a JKSZ-ben eszmei válság következett be, amely opportunizmusban, következetlenségben a IX. kongresszuson elfogadott állásfoglalások feladásában, eszmei sokrétűségben, ösztönös eszmei áramlatokban stb. mutatkozott meg. A kommunisták kötelesek erélyesen küzdeni minden olyan törekvés ellen, amelynek célja alkotmánymódosítások végrehajtásának, akadályozása. El kell mélyíteni az állami szervekben, a társadalmi-politikai szervezetekben és képviselőtestületekben dolgozó kommunisták eszmei-politikai felelősségét. Tovább kell szilárdítani a jugoszláv néphadsereg forradalmi jellegét, főként az összes nemzetiségi területek felújításával. Meg kell erősíteni a JKSZ- nek mint a jugoszláviai kommunisták egységes forradalmi demokratikus szervezetének vezető eszmei-politikai szerepét, felelősségét és akcióképességét. A dokument megállapítja, hogy a JKSZ-nek meg kell szabadulnia az olyan tagoktól, akik a JKSZ-től idegen politikát és ideológiát képviselnek, megszegik a szocialista magatartás normáit, zavarják vagy blokkolják a JKSZ-nek a 21. elnökségi ülés utáni tevékenységét. Le kell küzdeni az ideológiai és elméleti munka hiányosságait. Ezért meg kell javítani a tudományos, elméleti, publicisztikai, politikai-propaganda és eszmei tömegmunkát végző káderek marxista képzésére irányuló hosszútávú politikát. A Lengyel Népi Egységfront választási felhívása A Lengyel Népi Egységfront országos bizottsága szombaton, fanusz Groszkowski professzor elnökletével megtartott plenáris ülésén elfogadta a frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek program-felhívását a március 19-i nemzetgyűlési választásokra. Az ülésen Edward Gierek elvtárssal az élükön részt vettek a párt és állami élet vezetői. Groszkowski professzor beszédében kiemelte, hogy az új szejm megválasztására az ország fejlődésének rendkívül fontos időszakában kerül sor. Célunk — mondotta — meggyorsítani hazánk fejlődési ütemét és érezhetően megjavítani az egész társadalom életszínvonalát. A szónok javaslata, hogy a plenáris ülés fogadja el a LEMP VI. kongresszusa határozatát a Népi Egységfront választási plattformjának, s forduljon olyan felhívással az ország népéhez, amely e program köré tömöríti és alkotó munkára mozgósítja a társadalom minden tagját. — Nemzeti célunk, hogy a magasan fejlett országok színvonalára emeljük a szocialista Lengyelországot, amely lépést tart a gyors nemzetközi gazda- sági és tudományos-műszaki fejlődéssel, méltó partnere szövetségeseinek és számottevő helyet foglal el Európában. Ezt követően a Népi Egységfrontban tömörült pártok nevében a közös választási programot Henryk Jablonski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja terjesztette elő. A parasztpárt, a demokrata párt, a tömegszervezetek képviselői egyöntetűen támogatták a felhívást. Hangoztatták, hogy az ország további szocialista fejlesztésének legbiztosabb útja a LEMP VI. kongresszuson elfogadott program végrehajtása. Á plenáris ülés egyhangúlag elfogadta a front választási felhívását, amely össztársadalmi program formájába önti a LEMP tavaly decemberi VI. kongresz- szusán elfogadott távlati gazdaság- és társadalomfejlesztési irányelveket. MÁRKUS GYULA Ludvík Svoboda köztársasági elnök, nemzetközi Lenin-békedíjas, u Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete prágai ülésével kapcsolatban interjút adott Borisz Krajevszkijnak,^ a Szovjetunió sajtóügynöksége prágai tudósítójának. Az interjút teljes terjedelemben — az alábbiakban közöljük.
