Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
Az ő érdeme is Bőgi Béláné, a Hurbano- vói (Ügyalla) AKI pedagógusa szabad idejének nagy részét a zene és az ének népszerűsítésére áldozza. Ö az iskola énekkarának a vezetője, amelynek hírneve túllépte a város, sőt a járás határait is. A helybeli gimnázium diákjaiból is alakított egy huszonkilenc tagú énekkart, ezenkívül vállalta a CSEMADOK helyi szervezete negyvenkilenc tagú vegyeskarának a vezetését is. Említést érdemel, hogy lelkes előkészítője volt a martosi nők csoportjának, akik a „Tavaszi szél vizet áraszt“ elnevezésű országos népdalfesztiválon nagydíjat nyertek, önmagáról elmondja, hogy az éneklést a tanítóképzőben szerette meg. Tanulmányai idején tagja volt az Ifjú Szívek énekkarának, jelenleg pedig a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkarában énekel. Az énekkari mozgalom az elmúlt tíz év alatt sokat fejlődött a városban. Ez Bőgi Béláné érdeme is. Hogy még előbbre jussanak, annak egyetlen akadálya, hogy nincs Hur- banovón kultúrház. Végezetül megemlíti, hogy hiábavaló lenne az ő fáradozása, ha az énekkarnak nem lennének olyan lelkes tagjai, mint Vojtek József, Darász László, Peller István, Elek Pálné, Bahorec Géza, Kádek János és sokan másokw akikkel öröm együtt dolgozni. fíende István Példás könyvtár A levícei (Léva) járási könyvtár 1953-ban nyerte el először „A példás könyvtár“ kitüntetést. Róringer József, a könyvtár vezetője és tizenegy könyvtárosnő azon fáradozik, hogy minden látogató elégedetten távozzon a könyvtárból. Emellett könyvismertetésekkel egybekötött vitaestek rendezését is feladatuknak tekintik. Tavaly pl. négyezer új könyvet vásároltak, és 59 vitaestet rendeztek. A könyvtárnak 1204 állandó olvasója van, akik magyar, szlovák és egyéb, idegen nyelvű könyvek között válogathatnak. A könyvek három helyiségben vannak elhelyezve. Egyik helyiségben vannak a gyermek-, másik helyiségben a szépirodalmi könyvek, a harmadikban pedig a politikai és szakirodalmi művek. Ebben az évben különválasztják a politikai művek és a szakirodalmi művek osztályát. Erre azért van szükség, mert az utóbbi időben nagyban megnőtt az érdeklődés a politikai művek iránt. Lenin, Marx, Engels művei, a Filozófiai Szótár, a Kommunista Kiáltvány eddig sem hiányzott a könyvtárból, de tekintettel a nagy érdeklődésre, az idén további 1950 politikai művet vásárolnak. Nagy Izabella Felajánlás Klyč. Kračany, (Kulcsár- karcsa) egy kis falu a du- naszerdahelyi járásban. Közigazgatásilag Král. Kra- čanyhoz (Királyfiakarcsa) tartozik. Ebben az eldugott falucskában harminchárom tagú CSEMADOK szervezet működik. A szervezet tagjait nagy lelkesedés fűti, akik a múlt évben mind kulturális, mind a kötelezettségvállalások terén sokat dolgoztak. Ebben az évben is az edd «iekhez hasonlóan szeretnenek tevékenykedni. E törekvéseiket mi sem bizonyítja jobban, minthogy a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésen egy olyan felajánlást fogadtak el, amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a faluban még az 1972-es évben felépüljön egy klub. Szabó Ödön Aktívan dolgoznak Trebišovi (Tőketerebes) járásban a Leles (Lelesz) melletti Kapoňa (Kaponya) településnek mindössze százhetvenhárom lakosa van. Ebben a kis helyiségben egy huszonháromtagú SZISZ szervezet működik. Az ifjúsági szervezet tagjai közvetlenül a megalakulás után aktívan munkához láttak, s rövid idő leforgása alatt „Ki mit tud?“, majd „Kérdezz-fele- lek!“ vetélkedőt rendeztek. Ezt követően bemutatták Sipos Jenő: Bolondóra című vígjátékát, amellyel Poľany (Pólyány) és Traka- ny (Tárkány) községekben is felléptek. Jelenleg Tabi László: Nagy mutatvány című vígjátékát tanulják. Ha nincs próba, akkor ösz- szejönnek a klubban, ahol asztaliteniszeznek, vagy társasjátékokkal szórakoznak. A klubot a lelesi efsz- ben vállalt brigádmunkáért járó pénzből szerelték fel. A SZISZ járási bizottságának titkára is elismerően nyilatkozott a kapoňi SZISZ szervezet munkájáról. Ifj. Török Imre Kedden és pénteken Hetenként kétszer, kedden és pénteken a délutáni órákban tartja próbáit a Šafárikovói (Tornaija) Ciert'a- zeíí Népi Táncegyüttes. Az együttest 1956-ban Senko Miklós alakította. 1957-ben Bratislavában, egy országos alkotóversenyen negyedik díjat nyertek. Egy évvel később hasonló versenyen, Ostraván, már harmadikok lettek. 1959-ben a különlegesen fejlett népi együttesek csoportjainak versenyéről ők vitték el a pálmát. 1961- ben Prágában ugyancsak az első helyet érdemelték ki. A hazai versenyeken elért sikerek után a Čierťazeň táncegyüttes képviselte Csehszlovákiát a franciaországi Dijon városában megtartott nemzetközi folklórfesztiválon. Ezen a versenyen harmadikok lettek. 1964-ben az Olasz Kommunista Párt meghívására Olaszországban turnéztak. A napfényes Itáliában 12 fellépés alkalmával táncba öntve varázsolták a sokezres nézőtömeg elé a gömöri nép szokásait, a gömöri nép bánatát. 1965-ben, az Ausztriában megrendezett nemzetközi folklórfesztiválról első díjjal tarsolyukban tértek vissza. Ezután egyhónapos portugáliai vendégszereplés következett. A siker sorozatnak ekkor vége szakadt. Az együttestől megvált Senko elvtárs, és a táncosok is kiöregedtek. Nem volt utánpótlás. Az 1971-es esztendő az ébredést jelentette az együttes számára. Élére Gaál Imre került, akinek mint az együttes tánccsoportja tagjának szintén része volt az említett sikerek elérésében. Legelőször is arra kötelezték magukat, hogy pártunk megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére 10 alkalommal lépnek fel. Vállalásukat teljesítették. „Az igazság a miénk“ című műsorukkal nagy sikert arattak. E fellépéssorozatukat bulgáriai jutalomüdüléssel honorálták. Legutóbb a televízió készített velük tízperces műsort, amelyet a „Hármas jegyében" adás keretén belül közvetítenek majd. Az együttes vezetőjének az a terve, hogy A- és B-tánc- csoportot szerveznek. A B csoportból töltik majd fel — szükség esetén — az A-csoportot. Pierzchala József Átadták Jesenskén (Feled) január 7-én átadták rendeltetésének a hat és fél millió korona befektetéssel épült új egészségügyi központot. Az impozáns épületben három körzeti orvosi rendelőt, három fogorvosi rendelőt, két gyermekorvosi rendelőt és egy nőgyógyászati rendelőt, biokémiai laboratóriumot, fogászati röntgentermet és gyógyszertárat helyeztek el. Az egészségügyi központ dolgozóinak szolgálatait tizenötezer jesenskéi, illetve környékbeli lakos veheti igénybe. Hacsi Attila Szavalókör Košicén (Kassa) a Művészetek Házában havonta egyszer összegyűlnek azok az irodalomkedvelő fiatalok, akik irodalomszerete- tüket irodalmi alkotások, főleg versek tolmácsolásában is kifejezésre juttatják. A szavalókör tagjai túlnyomórészt közép- és tanonciskolások. Vezetőjük Oľga Oravcová, a Kultúra és Pihenés Parkjának dolgozója, aki hozzáértéssel, türelemmel irányítja a szavalókör munkáját. Ifj. Pálházy József Megalakult Huszonhárom taggal, Hu- bovo (Hubó) községben is megalakult a SZISZ szervezet. Az újév első napjaiban tartott alakuló gyűlésen a fiatalok kifejezésre juttatták azon véleményüket, hogy további tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükségük van egy klubhelyiségre, ahol ösz- szejöhetnek megbeszélni a további teendőket, ahol gyűléseket tarthatnak, szórakozhatnak. Ezért elhatározták, hogy azt a termet, amelyet eddig hasonló célokra eddig csak kényszermegoldásból használtak a faluban — mert sötét, hideg — klubhelyiséggé alakítják át. Remélik azonban, hogy a helyiség átalakításának és berendezésének a költségeihez a hnb és az efsz is hozzájárul, hiszen az alakuló gyűlésen Valent elv- s társ, a hnb titkára és Drop- pa elvtárs, a szövetkezet elnöke is támogatásról biztosította a SZISZ tagokat. Bozó Katalin Miért hívják így? Mint a földrajzi neveknek, úgy a falvak határában elterülő dűlők elnevezésének is érdekes történetük van. Rád község határában két dűlő neve és a Bodrog szeszélyei között nagy az összefüggés. Ma ugyan már nem ott folyik a Bodrog, a krónika szerint egykor azonban a falu határában folyt és hajdani medre azonos a mai Ticce medrével. A folyó gyakran megáradt, és azt a mezőrészt, ahol rendszerint átszakította a gátat, Szakadásnak nevezték el, és még ma is így hívják. Egy gátszakadás alkalmával oly sebesen önílött ki a víz a folyóból, hogy egy helyen húsz méter széles, hat méter mély és egy kilométer hosszú árkot mosott ki. Ez a terület, amelyben egykor az árok volt a Sebes nevet kapta. Pankovics Katalin Ma már alig elképzelhető Kubikosoknak nevezték a földmunkásokat a XIX. század végén és a XX. század elején. Az 1867-es osztrák- magyar kiegyezés utáni általános gazdasági fellendülés szükségessé tette a folyók szabályozását és az árvíz elleni védekezést. A gátakat, a töltéseket kubikosok építették. Munkaeszközeik: talicska, ásó, lapát, csákány és a földhordó kosár. A családjuktól távol munkát vállaló kubikosok csak néha látogattak haza talicskájukra rakott holmijukkal. Legtöbbjük kisparaszti családból származott. Egésznapi, fárasztó munkával keresett pénzecskéjükön egy darabka földet akartak vásárolni. Ezzel a céllal néhá- nyan még a városi építkezésekről is visszatértek szülőfalujukba. Akik a városokban maradtak, mint munkások, megismerkedtek a szocialista eszmékkel, bekapcsolódtak a munkásmozgalomba. A Komárnóban (Komárom) lakó kubikosok elképesztő nyomorban éltek. Az 1899-ből származó képünkön látható „lakásaik“ a különféle fertőző betegségek melegágyai voltak. Több kiváló művészünk élethűen alkotta meg a kubikosok portréját. Munkájukról, lakóhelyükről a századfordulón néhány fényképfelvételt is készítettek. Ezeken a kizsákmányolásnak, a létbizonytalanságnak olyan szomorú képe tárul elénk, amelyet szocialista társadalmunkban már alig tudunk elképzelni. Tok Béla A felvételt Bíró Béla készítette SZÍVESEN SEGÍTÜNK Nagy László felvétele
