Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám, péntek

néhány sorban KGST-tanácskozás Moszkvában Moszkva — A tervezésben való együttműködésre létreho­zott új KGST-bizottsúg szerdán Moszkvában megkezdte munká­ját. Az első ülés részvevői: Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szov­jetunió képviselői. A bizottságot tavaly nyáron a KGST 25. ülésszakán hozták létre. t A most megnyílt ülésen a bi­zottság megvitatja az érdekelt országok közös vállalkozásában épülő új létesítményekről szóló javaslatot. Ezek segítségével növelni lehet bizonyos nyers­anyagok előállítását. Az ülésen megvizsgálandó lerv a szocialista gazdasági in­tegráció komplex tervének vég­rehajtására irányul. A terv töb­bek között tartalmazza az elő­rejelzések kidolgozásában való tapasztalatcserét és együttmű­ködést, az ötéves tervek össze­hangolását és a gazdaságpoliti­ka terén megvalósítandó köl­csönös konzultációkat. (Folytatás az 1. oldalról) graph szerint nyilvánvaló, hogy az európai biztonsági értekez­let megrendezése továbbra is a Varsói Szerződés országainak fő célja. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának lapja, a Morning Star hangsúlyozza, hogy az európai értekezletet még ebben az év­ben meg kellene rendezni. Em­lékeztet arra, hogy a Nyugat­Berlinre vonatkozó megállapo­dással nagy haladás követke­zett be az európai feszültség csökkentésében, és most szük­séges volna, hogy mindkét né­met állam az ENSZ tagjává vál­jék. Az európai biztonsági' ér­tekezlet lerakhatná az európai biztonsági rendszer alapjait, és ez biztosítékot nyújtana min­den országnak az agresszió ve­szélyével szemben. SZOCIALISTA ORSZÁGOK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGEINEK MEGBESZÉLÉSE „Nem békekezdeményezés, hanem a kudarc beismerése" Moszkvában véget ért az a konzultatív tanácskozás, ame­lyen több szocialista ország parlamenti csoportjának képvi­selői vettek részt. A kétnapos megbeszélésen jelen volt Cseh Szlovákia, Bulgária, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a • Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. A tanácskozáson Aleksze/ Sityikov, az Interpar­lamentáris Unió szovjet parla­menti csoportjának vezetője el­nökölt. Az értekezletet tevékeny, ba­ráti légkör jellemezte. A részt­vevők a többi között megvitat­tál? az Interparlamentáris Unió következő ülésén, valamint a 60t konferencián való részvé­tel kérdéseit. A szervezet ápri­lisban Kamerunban tartja kö­vetkező ülését, szeptemberben pedig Rómában rendezik meg az Unió 60. konferenciáját. COLOMBO KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSAI Kóma — Colombo, kormány­alakítással megbízott olasz mi­niszterelnök szerdán hivatalo­san is megkezdte tárgyalásait a jövendő kormány összetételé­ről és poltikájáról. Elsőnek a középbal koalíció pártjainak képviselőivel tanácskozott, csü­törtökön pedig a többi párt kép­viselőit hallgatta meg. Colombo igyekezete a négypárti kor­mánykoalíció ^ visszaállítására irányul. Az új kormányfő tö rekvése — elképzelése szerint — a gazdasági élet fellendítése lenne. Politikai körökben az a vélemény, hogy Colombo kor­mányalakítási kísérlete nem jár sikerrel, a Keresztényde­mokrata Párt kedden késő este véget ért vezetőségi ülésén ugyanis ismét nem foglalt egy­értelműen állást a választási törvény és a népszavazás kér­désében. Szerdán az olasz alkotmány- bíróság (a törvények és közjo­gi aktusok alkotmányosságát ■elbíráló szerv) közzétette íté­letét a válásellenes népszava­zás ügyében. Az olasz köztár­saság történetében először for­dul elő, hogy egy parlament által elfogadott törvény nép­szavazás útján történő eltörlé­sét kérték. Az alkotmánybíró­ság, amint ez sejthető volt, az összegyűjtött másfél millió alá­írás alapján alkotmányosnak mondta ki a népszavazást; így azt a köztársasági elnöknek legkésőbb júniusig ki kell írnia. Elkerülésére két mód kínálkozik: Ha a parlament záros határidőn belül módosítja a kérdésessé tett válási törvényt. Ezt a pár­tok közös. politikai akaratának hiánya és az elhúzódó kormány- válság egyre Inkább lehetetlen­né teszi technikailag is. A má­sik mód: Ha a köztársasági el­nök felosztja a parlamentet és általános választásokat ír ki. TANÁCSKOZTAK AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁK 1372. I. 28. New York — Az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának New York állambeli* szervezete konferenciát tartott, amelyen foglalkozott a párt kü­szöbönálló XX. kongresszusával és az amerikai kommunisták Kommentárunk Létezik egy, nyilván a világ különböző tájain is jól ismert, beugrató játék. Lényege a kö­vetkező: a kiszemelt „áldozat­nak“ valamilyen alkalomból csomagot küldünk. Lehetőleg szép, díszes, súlyra is tekin­télyes pakkot, amely azonban nem tartalmaz egyebet, mint további kisebb csomagokat. A leges-legkisebb csomagocskába fájdalomdíjként némi csekély­séget szoktunk rejteni, vigaszul a sok szemétért, amelynek el­takarítása a modern lakásvi­szonyok és a kuka-rendszer „ál­dásaiból“ eredően viszonylag komoly problémát okozhat. A játéknak tudunk egy további változatáról is, amelyet főként diplomaták játszanak különbö­ző nemzetközi fórumokon. Két­ségtelen, hogy ennek a cso- inagterv-játéknak egyik legki- válóbb.Mnűvelője az Egyesült Ál­lamok jelenlegi "'elnöke, aki annyiban módosította a játék- szabályokat, hogy rendszerint a leges-legkisebb csomagocskát is üresen hagyja. Nixon „új“ nyolcpontos viet­nami csomagtervét aligha kommentálhatjuk. Már csak azért sem, mert a csomag is régi, a módszer szintén, nem szólva a „tálalásról“, amely — mint általában — Richard Ni­xon államfői karrierjét igyek­szik tartósítani. Fulbright sze­nátor, az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke ke­serűen jegyezte meg: „Az Egye­sült Államoknak jóval többet kellene tennie, hoqy a másik részvételével az 1972-es elnök­választásokon. A pártkonferencián megvá­lasztották a New York i kom­munisták küldötteit a párt XX. kongresszusára. Kétségek a Nixon-terv körül Washington — Egyelőre le­hetetlen felmérni, milyen mér­tékben és mennyire tartósan si­került Nixon elnöknek csök­kentenie az amerikai nép „meg­osztottságát“ a vietnami háború kérdésében, de tény, hogy de­mokrata párti ellen feleiT máris megosztotta kedd esti bejelen­téseivel. A demokrata párti elnökje­lölt-pályázó mezőny pillanat­nyi első és második helyezett­je, Edmund Muskie és Hubert Humphrey szenátor roppant óvatos formában ugyan, de üd­vözölte Nixon „kezdeményezé­sét“. Az amerikai közvélemény rea­gálásának felméréséig látható­lag „kivárásra“ játszó Muskie- val és Humphrey-vel ellenfét- ben a vietnami háború legkö­vetkezetesebb demokrata párti bírálói „átlátszó megtévesztési kísérletként“ ítélték el Nixon elnök erősen dramatizált beje­lentéseit. George McGovern szenátor úgy vélekedett, hogy a 8 pon­tos amerikai csomagterv ügyes, politikai tálalása „sok ameri­kait fog megtéveszteni, leg­alábbis átmenetileg“. Hangsú­lyozta azonban, hogy a háború semmivel sem kerül közelebb a rendezéshez, mivel Nixon ter­vezete „valójában arra szólít­ja jel a másik oldalt, hoqy elő­re adja fel előnyös pozícióit és erejét". Edward Kennedy szenátor megállapította: „Világos, hogy Nixon nem hajlandó megtenni azt, ami egyedül biztosíthatná a qyilkolás beszüntetését Viet­namban. Csomagterve olyan feltételekhez köti az amerikai kivonulást, amelyek — a mél­tányosság látszatába burkolva — a nyilvános tárgyalásokat éppúgy vakvágányra viszik, mint a bizalmas megbeszélése­ket. Nixon elnök beszéde nem békekezdeményezés, hanem ku­darcának beismerése“ — jelen­tette ki Kennedy szenátor. William Porter, a párizsi vietnami tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség veze­tője csütörtökön hivatalosan is előterjesztette Nixon elnök szerda éjjel nyilvánosságra ho­zott nyolcpontos javaslatát. Az AFP pekingi tudósítója Nixon javaslatának figyelemre­méltó vonatkozásáról ír. Han­goztatja, hogy a nyolcpontos „elgondolás“ célja nemcsak a belső ellenzék megnyugtatása, hanem az amerikai elnök kínai látogatása sikerének biztosítá­sa is. Néhány héttel Pekingbe érkezése előtt ugyanis az el­nök minden áron felejtetni sze­retné a VDK ellen indított ame­rikai szőnyegbombázások nega­tív hatását és most „jószándé­káról“ akarja meggyőzni nem­csak az amerikai közvéleményt, hanem a kínai vezetőket is. Nixon azonban — hangoztat­ja az AFP pekingi tudósítója — aligha számíthat „átütő siker­re“, hiszen a nyolcpontos terv egyáltalán nem szól arról, hogy az Egyesült Államok miként kí­vánja dél-vietnami politikai kö­telezettségeit felszámolni. Ehe­lyett csupán a katonai kötele­zettségvállalások korlátozását helyezte kilátásba, ezt is homá­lyos formában és különböző fel­tételekhez kötve. Hírügynökségi jelentésekből az is kitűnik, hogy az ameri­kai elnök a titkosnak minősí­tett terv nyilvánosságra hozá­sával valószínűleg nem éri el az elsődleges célt — a hazai nyugtalanság lecsillapítását sem. Szkeptikusan nyilatkoztak Ni­xon tervéről más neves ameri­kai politikusok is. Mansfield szenátor, a szenátus demokrata szárnyának vezetője jóllehet „bíztató“ lépésnek minősített^ a tervet, kijelentette, hogy a • vietnami kérdést továbbra is napirenden kívánja tartani. Edmund Muskie demokrata párti szenátor szintén azt han­goztatta, hogy a vietnami kér­désnek ezentúl is elsőrangú fontosságú problémaként kell szerepelnie. fél elé elfogadható tenvet ter­jeszthessen.“ Tény, hogy Ful­bright rátapintott a kérdés lé­nyegére. Arról van ugyanis szó, vajon a Fehér Ház végre haj­landó-e megvonni egyoldalú tá­mogatását Thieu saigoni rend­szerétől, hajlandó-e végre meg­jelölni a csapatkivonások vég­leges időpontját,' megteremti-e sült Államok mindenképpen fenn akarja tartani Nguycn Van Thieu dél-vietnami kormányát." Van azonban a kérdésnek egy további oldala is. Nixon elnök — a szokástól eltérően — túl kemény hangon fenyegetőzött ezúttal. Többek között kijelen­tette: .. amennyiben az ellen­ség elutasítja tárgyalási javas­Nagy csomagban — kis csomag a lehetőséget, hogy az ország népe függetlenül, szuverén jo­gait gyakorolva dönthessen to­vábbi sorsáról. Kétségtelen, hogy Nixon el­nök legutóbbi „megnyilatkozá­sában“ érintette ezeket a kér­déseket, de ... olyan megoldást javasol, amély egészen egysze­rűen elfogadhatatlan a másik • fél számára. A n coni koncep­ció perspektivikusan Thieu ha­talmi csoportjára épít, s ez ter­mészetes, hiszen Washington továbbra is meg akarja őrizni jelenlétét Indokínában. Az ame­rikai elnök nem zárkózik el a '„demokratikus választások ki­írásától, ellenben ezt az „ak­tust“ az Egyesüft Államok fegy­vereinek árnyékában óhajtja le­folytatni, magától érthetően a Thieu-adminisztráció segédleté­vel. A hanoi rádió kommentáto­ra ezzel összefüggésben rámü- tatott: „ Nixon javaslata nem más, mint a korábbi gyarmato­sító állspont megismétlése. Az derül ki belőle, hogy az Egye­latunkat, akkor folytatjuk arra irányuló proqramunkat, hogy vietnamizáció útján vessünk véget az amerikai jelenlétnek." Sőt, hozzáfűzte még: „Ha az el- lenséq támadásainak fokozásá­val válaszol javaslatunkra, ak­kor maradéktalanul érvényesí­teni fogom a fegyveres erőink főparancsnokaként reám háru­ló felelősséget, hátramaradó csapataink meqvédésére." Nem vonjuk kétségbe, hogy Nixon hajlandó beváltani fenyageté- sét. Viszont fennhéjázó kijelen­téseiben nem veszi tekintetbe az indokínai hadihelyzet alaku­lását, szavai végkic^engéséből úgy tűnik, mintha az amerikai alakulatok és saigoni csatló­saik egy re-másra érnék el fé­nyes győzelmeiket. Hogy ez mennyire nincs így, azt Nixon elnök tudja a leg­jobban. Viszont „naglelkű“ bé­kejavaslatait — ahogyan azt önmaga nevezte — nyilván két megfontolásból tette. Egyrészt nem utazhat Pekingbe üres kéz­zel, másrészt egyre kellemetle­nebb megjegyzések hangzanak el címére a most induló elnök- választási kampány során. Vi­tathatatlan, hogy látszatra tet­szetős Nixon csomagja. Tény azonban, hogy ezeket a javas­latokat-, mind a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány, mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság immár több ízben visszautasította és elfogadha­tatlannak tartja. Annak elle­nére, hogy Nixon elnök titkos és most nyilvánosságra hozott tárgyalásokat emleget, a lényeg marad a régi: a rendezés csu­pán a D1FK hétpontos javasla­ta alapján képzelhető el. Ez a javaslat közismerten figyelem­be veszi az oly sokszor han­goztatott „amerikai érdekeket“, ugyanakkor egy tágabb koalí­ció létrehozásával kívánja hely­reállítani az ország belpolitikai egyensúlyát. Az első tengerentúli és nyu­gati kommentárokból kiderül, hogy Nixon elnök indítványait erősen megkérdőjelezik a po­litikai megfigyelők. Marvin Kalb, a CBS diplomáciai fő­munkatársa megjegyzi: ' „Nixon elnök lényegében arra szólítja fel a kommunistákat, hogy bíz­zák magúkat az általa indítvá nyozott választási processzus kimenetelére". Kalb kételyeit fejezi ki, és nem is téved. És általában senki sem téved, aki úgy véli: Nixon Vietnam-kon- cepciója megbukott... A cso­mag ismét üres! ... BALOGH P. IMRE LEONYID BREZSNYEV, Nyi- kolaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin üdvözlő táviratot kül­dött az 50. születésnapját ün­neplő Sékou Touré guineai köz- társasági elnöknek. MOSZKVÁBAN az Indiai Köz­társaság kikiáltásának 22. év­fordulója alkalmából Krisna* rao Sivarao Selvankar indiai nagykövet ünnepi fogadást rendezett, amelyen jelen volt Dmitrij Poljauszkij, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, az SZKP Politikai Bizottságának tagja. GEORGES POMPIDOU fran­cia elnök Csád Köztársaságba érkezett és Tombalbay elnök­kel a két ország kapcsolatairól tárgyal. ÉSZAK-ÍRORSZÁG városaiban tegnap 13 bombamerényletet követtek el. Az anyagi kár je­lentős. A FRANCIAORSZÁGI LUNÉ- VILLE UTCÁIN 1500 sztrájkoló tüntetett a helyi üzemek ter­melésének beszüntetése ellen. SAN ANTONIO chilei kikötő­ben a politikai élet képviselői és a lakosság gyűlést rende­zett a szovjet halászhajók láto­gatása alkalmából. A „JAK—40“ szovjet utas­szállítógép első próbaútjára szerdán' került sor a kolum­biai Bar Anquille városban. A repülőgépet alkatrészekben szállították Kolumbiába, s ott szovjet és kolumbiai szakem­berek szerelték össze. VARSÓBAN megkezdte ta­nácskozásait a Nemzetközi Di­ákszövetség végrehajtó bizott­ságának ülése. A végrehajtó bizottság munkájában 12—12 ázsiai, afrikai és latin-amerikai és 11 európai tagszervezeté­nek küldöttsége, továbbá a nemzetközi társadalmi szerve­zetek megfigyelői vesznek részt. LÍBIA ÉS NAGY-BRITANNIA dokumentumokat írt alá mind­azoknak az államközi szerző­déseknek a hatálytalanításáról, amelyeket még a megdöntött királyi rendszer kötött a brit kormánnyal. Ezáltal hivatalo­san is megszűnt a barátsági és együttműködési, katonai és pénzügyi megállapodás érvé­nye. ADDISZ ABEBABA utazott Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács ma kezdődő ülésszakán. A NASA, az amerikai űrkuta­tási hivatal holdkőzetmintákat adott a Szovjet Tudományos Akadémiának. A kőzetmintá­kat, amelyeket az Apollo 14 űrhajósai gyűjtöttek a Hol­don, három szovjet tudós vitt« Moszkvába. A BRIT HADÜGYMINISZTÉ. RIUM közölte, hogy a Karib- tenger felé tart a hadiflotta néhány hajója, közöttük a 43 ezer tonnás Ark Royal repülő­gép-anyahajó. A bejelentés szerint a hajók az elkövetkező hetekben a Karib-tengeren foly­tatnak hadgyakorlatokat. AZ AMERIKAI KORMÁNY az ENSZ állal elrendelt bojkott ellenére is engedélyezte a króm importálását Rhodesiából. A döntésre az Egyesült Államok kongresszusának felhívása alap­ján került sor. DÁNIA után Norvégia is le­mondta Luns NATO-főtitkár májusra tervezett látogatását. A döntést azzal Indokolták, hogy Oslónak követnie kell Koppenhága példáját. A SPANYOL RENDŐRSÉG 12 embert vett őrizetbe a Zabala- ügy felderítése közben. A rendőrség az után nyomoz, ki rabolta el és ki tartotta fogva Zabalát. A FRANCIA ŰJSÁGÍRÓSZÜ- VETSÉG február elsejére álta­lános sztrájkot hirdetett. Mun­kabeszüntetéssel tiltakoznak, mert a * laptulajdonosok — pénzügyi nehézségekre hivat­kozva — gyakorta folyamodnak elbocsátásokhoz. A TESTVEIM BARÁTSÁG SZELLEMÉBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents