Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám, kedd

A VDK nagykövete Bratislavában (Folytatás az 1. oldalról) az antifasiszta nemzeti felsza- badítási küzdelem éveiben Hu­sák és Novomeský elvtárssal együtt történelmi szerepet játsz- szon az SZLKP V. illegális bi­zottságának megalakításában, és a nemzeti fegyveres felkelés előkészítésében és küzdelmei­ben. „A pártmunka számára — említi meg Husák elvtárs — különlegesen fontos volt a sze­mélyes oktatás. Smidke sokat utazott Szlovákiában egyik gyárból a másikba, megismer­kedett a párt dolgozóival, meg­bízta őket járási vagy körzeti méretű funkciókkal, kölcsönös kapcsolatokat teremtett a szer­vezetek között, számos vitás vagy homályos problémát meg­oldott, tanulmányozta a járások és a szervezetek helyzetét és problémáit, erősítette a párt egységes irányvonalát Szlová­kia különböző részeiben. Ezzel a munkával szerezte meg a személye iránt megnyilvánuló bizalmat és tekintélyt. Csodál­ták mozgékonyságát, szinte utazókhoz méltó lázát és bátor­ságát, mert nem törődött az esetleges ellenőrzésekkel és őr­járatokkal sem. Szigorúan ügyelt a konspirációs szabályok megtartására, de soha nem ész­leltem nála a személyes gyáva­ságnak legkisebb jelét sem.“ Ez a politikai és szervező pártmunka, amellyel Karol Šmidke az SZLKP V. illegális bizottságának élén bebizonyítot­ta forradalmi tapasztalatait és hazafiságát, döntő jelentőségű volt a Szlovák Nemzeti Felkelés sikere szempontjából. Ezért új­kori nemzeti történelmünk leg­dicsőségesebb fejezete örökre összekapcsolódik Karol Šmidke nevével. Szlovákia és a csehszlovák haza iránt érzett szeretettől fű­tött őszinte hazafi volt. Ismer­te a szlovák nép problémáit, megértette jelentőségüket és megoldásuk szükségességét. A nemzetiségi kérdésről szóló le­nini tanok birtokában Karol Šmidke következetesen védel­mezte a szlovák nemzet önmeg­valósításának és önrendelkezé­si jogának teljes elismerését. És amikor a forradalmi Szlová­kia — élve önrendelkezési jo­gával — csatlakozott a csehek és a szlovákok közös államá­hoz, Karol Smidke munkatársai­val igyekezett biztosítani a szlovák nemzet egyenjogúságát az új, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Cseh­szlovák Köztársaságban. Ezé­Tanácskozott a Központi Árvízvédelmi Bizottság (ČSTK) — A szlovákiai Köz­ponti Árvízvédelmi Bizottság František Hagara elnöknek, az SZSZK erdő- és vízgazdasági miniszterének vezetésével teg­nap tartotta meg ez évi első ülését. Megtárgyalta a bizottságnak az 1971-es évben az árvízvéde­lem szakaszán kifejtett tevé­kenységét és az 1972-es év leg­fontosabb feladatait. A bizott­ság megállapította, hogy a víz­gazdaság területén az árvízvé­delmi szervezet rendszere kié­pítésének és a technikai doku­mentumok kiegészítésének szen­telték a legnagyobb figyelmet. Az elmúlt év folyamán kiegé­szítették a Központi Árvízvé­delmi Bizottság által 1971 ja­nuárjában jóváhagyott elárasz­tás! terveket. Jelentős hozzájá­rulásnak tekintendő a vízgaz­dasági és árvízvédelmi munka- irányító központ távösszekötte­tésének kiépítése az egész Du- na-szakasz mentén. Az Idén to­vábbi hálózatot létesítenek a Bodrog és a Hernád térségé­ben, és megkezdik a Garam és a Vág távközlési hálózatának építését Is. A bizottság a továbbiakban javasolta, hogy a következő években vegyenek két jégtörő hajót, amelyek jó szolgálatot tesznek a Duna befagyása ide­jén, valamint a jégtorlaszok el­hárításánál. kért az elvekért harcolt mint vezető párt- és állami tényező. Karol Smidke egész élete bi­zonyítja, hogy mélyen gyökere­ző hazafias érzései elválasztha­tatlanok voltak szilárd interna­cionalista tudatától és meggyő­ződésétől. A hazafiasság és a proletár internacionalizmus egy­ségét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­lata. Ez a kapcsolat őszinte, a kommunista kapcsolata, akinek a Szovjetunió jelenti a világ forradalmi változásainak élhar­cosát. Itt, a szocializmus első országában sajátította el Karol Smidke a leninizmus elméletét és gyakorlatát, merített erőt a szovjet nép hősi munkájából és harcából, itt készült a nemzeti felszabadító antifasiszta küzde­lem vezetésére. És amikor a párt utasítására 1943-ban a Szovjetunióból Szlovákiába ér­kezett, következetesen harcolt a CSKP moszkvai vezetőségé­nek irányvonaláért, a Szovjet­unióhoz fűződő szövetség, test­vériség és együttműködés elvei­ért, mert ebben látta nemzeti felszábadítási harcunk, és a Csehszlovák Köztársaság sza­bad, háború utáni fejlődésének legfőbb támaszát. A jelenben és a jövőben is emlékezni fogunk Karol Smidke őszinte vallomá­sára, és ránk hagyott parancsá­ra, hogy „a köztársaság lété­nek és további fejlődésének egyetlen megbízható szavatos­sága csak a Szovjetunió lehet“. Karol Sinidkét emberek ezrei szerény, őszinte embernek is­merték. Jlyen volt a húszas és a harmincas években mint párt- és szakszervezeti funkcionárius, és ilyen maradt akkor is, ami­kor a párt és az állam vezető tényezője volt. így emlékeznek a hozzá közel álló elvtársak a pártszervekből és -szervezetek­ből, a szakszervezetekből, a partizánok és a felkelésben harcolt katonák, a Szlovák Nemzeti Tanácsban dolgozó elv­társak, a bratislavai Teslában dolgozó munkatársai és ismerő­sei is. Meg nem ért 75. születésnap­ja alkalmából porait itt, Bratis­lavában a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában helyez­zük el, amelynek Karol Smidke, a kommunista, a harcos, a for­radalmár életét szentelte. (ÜSTK) — Doung Dúc Ha, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság rendkívüli és meghatal­mazott csehszlovákiai nagykö­vete tegnap Bratislavában hi­vatalos bemutatkozó látogatást tett az SZSZK politikai életének vezető képviselőinél. Az SZLKP KB székházában Ján Janik, az SZLKP KB elnök­ségének tagja, a KB titkára fo­gadta a VDK nagykövetét. Ondrej KiokoC, az SZNT el­nöke Ján Štencl, Fábry István és Michal Žákovič, az SZNT al- elnökeinek jelenlétében üdvö­zölte a vietnami vendéget. Az SZSZK kormányhivatalában Jú­lius Hanus, az SZSZK minisz­terelnök-helyettese fogadta a nagykövetet. Duong Dúc Ha nagykövet lá­togatást tett Miroslav Váleknál, az SZSZK művelődésügyi mi­niszterénél és Krocsány Dezső­nél, az SZSZK népjóléti és mun-, kaiigyi miniszterénél is. [közélett — VÁCLAV DAVID, a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájának elnöke tegnap' fogadta Vince Józsefet, a Magyar Népköztár­saság csehszlovákiai nagyköve­tét. — BUDAPESTRE UTAZOTT tegnap Karol Šiška akadémi­kusnak, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének vezetésé­vel a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége. A Ma­gyar Tudományos Akadémia tagjaival megtárgyalják egye­bek között az 1972—1976-os évekre szóló tudományos együttműködési terv koordiná­lását. — AZ INTERPARLAMENTÁ­RIS UNIf) csehszlovák csoport­jának küldöttsége, élén Ján Markóval, a Szövetségi Gyűlés alelnökével, az Interparlamen­táris Unió csehszlovák csoport­jának elnökével tegnap a szo­cialista országok interparla­mentáris gyűlésére Moszkvába utazott. — B. V. PETROVSZKIJ aka­démikusnak, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének meghívására elutazott Moszkvá­ba dr. Jaroslav Prokopec, a CSSZK egészségügyi minisztere. A két partner tárgyalásokat folytat a mindkét felet érdeklő kérdésekről. A SZISZ KONGRESSZUSÁNAK ELŐKÉSZÜLETE! Ülést tart a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága (ČSTKJ — Tegnap kezdte meg Prágában kétnapos tanácskozá­sát a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozás napirendjén sze­repel a szövetség tevékenysé­gének értékelése és irányelvei­nek megszabása a SZISZ első kongresszusának előkészítése folyamán. A tanácskozáson részt vesz Václav Nősek, a CSKP KB he­lyettes osztályvezetője, a SZISZ kerületi és járási bizottságai­nak elnökei, a szövetség kerü­leti bizottságai politikai-szerve­zési osztályainak vezetői és a szövetségen belüli élettel fog­lalkozó bizottság tagjai. Ezzel a plenáris üléssel — amint azt hangoztatta a bevezető beszámolójában Juraj Varholík, a SZISZ KB elnöke — a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség meg­kezdi a szövetség konferenciái­nak, a nemzeti kongresszusok­nak és a SZISZ első kongresz- szusának közvetlen előkészüle­teit. Ma már minden ötödik 30 éven aluli fiatal tagja a Szo­cialista Ifjúsági Szövetségnek. Az 1970 novemberében megtar­tott országos alapító konferen­cia óta a tagok száma több mint kétszeresére növekedett — 240 ezerről 641 200 tagra. Az alapszervezetek száma annak­idején 8800 volt, ma 22194. A SZISZ pionírszervezete az el­múlt hét hónap alatt több mint 54 ezer taggal bővült, a pioní­rok jelenlegi száma 734 938. Varholík elvtárs, mérlegelve az ifjúság munkakezdeménye­zését, elmondta, hogy hazánk­ban 3713 ifjúsági kollektíva tö­rekszik a szocialista munkabri­gád cím elérésére. Az ifjúság becsülettel teljesíti kötelezett­ségvállalásait a Tušiínice II. erőmű építésén is, amelyen ta­valy 500 hazai és 126 szovjet, lengyel és német fiatal dolgo­zott. Az országos ifjúsági épít­kezés internacionalista jellegét az idén elmélyíti a bolgár és a magyar brigádok részvétele. Hasznos társadalmi munkát végez a „Fiatalok fényszórója“ mozgalom. A SZISZ-tagok és a pionírok tavaly 26 millió órát dolgoztak le a város- és falu- szépítési akcióban, a mezőgaz­daságban és az építkezéseken. A választások tiszteletére meg­hirdetett rendkívüli műszakok alatt 800 000 fiatal vette ki ré­szét a munkából. A SZISZ fejlődésének és te­vékenységének új szakasza, el­lentétben a múltbeli problé­mákkal, amikor a SZISZ kiépí­tése volt a legfontosabb feladat, a sokoldalú, gazdag és érdekes tevékenység fejlődésével jelle­mezhető. Varholik elvtárs a továbbiak­ban hangoztatta, hogy a SZISZ legfontosabb feladata a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­nak érvényesítése a szövetség tevékenységének minden szaka­szán. A pártszervek segítségével az idén a SZISZ kiépíti az ifjú kép­viselőkkel való rendszeres együttműködést. A SZISZ Központi Bizottsága a továbbiakban a politikai-szer­vező munka minőségének meg­javításával és a SZISZ járási bi­zottságai irányító munkájának jelenlegi színvonalával, vala­mint színvonalasabbá tételével foglalkozott. Erről a napirendi pontról dr. Jan Bouchal, a SZISZ KB titkára számolt be. A Szovjetunió elismerte A BANGLA DESH NÉPI KÖZTÁRSASÁGOT Moszkva — Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke az alábbi táviratot intézte Abu Szajed Csandhuri elnök­höz és Mudzsibur Ruhman mi­niszterelnökhöz: — Az államok közötti egyen­jogúság és barátság békeszerető külpolitikáját követve, valamint a népek önrendelkezési elvétől vezéreltetve a Szovjetunió kije­lenti, hogy elismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságot, mint szuverén államot, kész vele dip­lomáciai kapcsolatokat létesíte­ni és diplomáciai képviselete­ket cserélni. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szov­jetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép és a magunk nevében békét és boldog életet kívánunk önöknek és Bangla Desh népének. Kívánjuk, hogy érjenek el sikereket ox-száguk állami szuverenitásának megszi­lárdításában, a békeszerető, de? mokratikus köztársaság építésé­ben. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és a Bangla Desh Népi Köztársaság között ered? ményesen fejlődnek majd a gyümölcsöző és baráti kapcso­latok, ami — véleményük sze? rint — megfelel mindkét ország népei alapvető érdekeinek, az egyetemes béke szilárdításának. Ä háború rekord-költségvetése Washington — Nixon elnök tegnap a kongresszus elé ter­jesztette az Egyesült Államok 1972—1973. évi költségvetési ja­vaslatát, amelyet óriási, 85 mil­liárd 363 millió összegű kato­nai kiadások, valamint 25 és fél milliárd dolláros veszteség jellemez. A tervezet a július 1-vel kez­dődő pénzügyi évben összesen 246 milliárd 300 millió dollár kiadást irányoz elő. A hadügyminisztérium a kül­földi segéllyel együtt 78 mil­liárd 310 millió dollárt kér ka­tonai kiadásokra, vagyis 700 millió dollárral többet, mint az előző pénzügyi évben. Nixon elnök ugyanakkor felhatalma­zást kért, hogy ezt az összeget 7 milliárd 953 millió dollárral, vagyis 85 milliárd 363 millió dollárra emelhesse. E pótlóla­gos eszközöket elsősorban a nukleáris fegyverek és a hadi­tengerészet fejlesztésére szán­dékoznak felhasználni. Nixon elnök a költségvetés­ben javasolta a küldföldi se­géllyel kapcsolatos kiadások 212 millió dolláros emelését, no­ha a kongresszus nagyon élesen bírálta ezt a programot. Nixon ugyanakkor javasolta, hogy az „élelmiszeri a békéért“ program keretében 839 millió dollárra csökkentsék a fejlődő ország segítésére szánt eszközöket — e program 1956-ban történt meghirdetése óta ez a legala­csonyabb összeg. A kozmikus programmal kap­csolatos kiadások 11 millió 30(1 ezer dolláros emelését javasol­ta Nixon, vagyis 3 milliárd .190 millió dollárt irányoznának elő e célra. Nixon elnök a költségvetési javaslatot „a teljes foglalkoz­tatottság költségvetésének“, az amerikai gazdaság talpraállítá- sához és a munkanélküliség 4 százalékra csökkentéséhez szük­séges orvosságnak nevezte. A valóságban azonban az Egye* sült Államokban a munkaké­pes lakosság 6,1 százaléka mun­kanélküli. Ä háború perspektívája Hanoi — A Nhan Dán, a Viet­nami Dolgozók Pártjának Köz­ponti sajtóorgánuma vasárnap „Alnok hősköltemény“ címmel kommentárt fűzött Nixon ameri­kai elnöknek az „Unió helyzeté­ről“ szóló január 20-i kongresz- szusi üzenetéhez. A lap megállapítja, az üzenet­ből egyértelműen kitűnik: az amerikai elnököt kínos és kilá­tástalan helyzetbe hozták a ne­hézségek, amelyekkel minden területen szembetalálja magát. — Az expedíciós hadtest gyorsan demoralizálódik és a népi felszabadító erők heves tá­madásai nyomán a széthullás veszélye fenyegeti. — Csak egyetlenegy kiút van a vietnami és az indokínai zsák­utcából: a Nixon-adminisztrá­ciónak le kell mondania arról az esztelen törekvéséről, hogy fegyverekkel vívja ki a győzel­met és komolyan kell válaszol­nia a DIFK béke-javaslatára“ — hangoztatja a Nhan Dán. New York — Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, élesen bí­rálta az amerikai kormány kül- és belpolitikai programját, ame­lyet a Nixon-üzenet fejtett ki. Hall szerint a Nixon-üzenet egy egész nemzedékre előreve­títi a háború és az agresszió perspektíváját. B—52-esek ismét akcióban Saigon — A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front fegyveres erői a múlt héten hét amerikai helikoptert lőttek le Dél-Vietnam légiterében — je­lentette be a saigoni amerikai hadvezetés szóvivője. Négy ame­rikai katona szörnyethalt, tízen megsebesültek. A szóvivő azt is beismerte, hogy az amerikai lé­gierő szombaton két hullámban támadta a demokratikus Viet­nam déli részét. Amerikai sugárhajtású vadász­gépek vasárnap háromszor in­téztek támadást a VDK ellen. A VDK külügyminisztériuma éles hangon tiltakozott az ame­rikai agresszorok újabb kalóz­kodása ellen. A minisztérium nyilatkozata követeli, hogy az amerikai imperialisták örök időkre vessenek véget a VDK szuverenitása és biztonsága megsértésének. B—52-es amerikai óriásbom­bázók háromnapos szünet után felújították laoszi, kambodzsai és dél-vietnami támadásaikat. Dél-Vietnamban a támadások célpontja főként az északnyuga­ti Kontum tartomány volt. A laoszi reakciós erők vasár­nap este négy gránátot dobtak a VDK vientianei nagykövetségé­nek épületébe. Két amerikai gyártmányú gránát felrobbant és tetemes anyagi károkat oko­zott. A VDK külügyminisztériu­ma élesen tiltakozott a laoszi reakciós erők újabb provokáció­ja miatt. Lynch—Wilson találkozó London — Az Észak-írország- ban állomásozó brit katonai egységek és a rendőrség utasí­tást kapott, hogy keményen és kíméletlenül fojtson el minden tüntetési kísérletet vagy az unionista kormány politikájá­val szembeni ellenszenv-meg­nyilvánulást — jelentette ki Ivan Cooper, az ellenzéki Szo­ciáldemokrata Munkáspárt kép­viselője. Cooper ellenzéki képviselő- társával, John Humma\ együtt azzal vádolta a hadsereget, hogy a katonák a lakosság el­len intézett brutális támadá­soknál közvetlen közelről gu­mitöltényekkel lövöldöztek, az embereket rugdosták és gumi­bottal ütlegelték. Jack Lynch, az ír Köztársa­ság miniszterelnöke ma Lon­donban találkozik az ellenzék vezérével, Harold Wilsonnal, s feltehetően az ír kérdés poli­tikai megoldásának lehetőségei­ről tárgyalnak. Brit katonai egységek tegnap ismételten megsértették az ír Köztársaság szuverenitását. Be­hatoltak az országba és a pa­rasztok egy csoportjára tüzel­tek, akik az észak-ír határ kö­zelében az utat javították. A katonai egységek felrobbantot­ták az utat, hogy ezzel elvágják az összeköttetést a két ország között. ŐJ szó 1972. I. 25. Jozef Lenárt elvtárs beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents