Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám, péntek
termelőeszközök műszaki fejlesztésére és termelésére törekedjen. Másrészt a mezőgazdasági vállalatok feladata, hogy következetesen és hatékonyan felhasználják a nagy teljesítményű gépeket, a célszerű kooperáció keretében fokozottan gondoskodjanak a gépekről és törődjenek a gépesítők szakképzettségének növelésével. A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának átépítése a ma- gasfokúan koncentrált és szakosított szocia4ista nagyüzemi termelés feltételeinek megfelelően olyan folyamat, amelyben a népgazdasági tervekkel összhangban fokozatosan oldják meg az egyes szakaszokat. Az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban o mezőgazdaságban 50,5 milliárd koronát fektetünk be, ebből 30,9 milliárd koronát építési beruházásokra. Az összpontosítás és a szakosítás problémájával összhangban arra számítunk, hogy az egész \ehén- és marhaállomány 10—12 °/b-a, a koca- és sertésállomány egynegyede, és a tyúkállomány egyharmada számára új istállókat építünk, vagy korszerűsítjük az istállókat. Olyan építkezéssel számolunk, amely biztosítja, hogy egy dolgozó mintegy 50 fejőstehenet, legalább 250 hízó marhát, 150, sőt több borjút, 2000—2500 hízó sertést, 100—150 kocát, tízezer tojós tyúkot láthasson el. Az istállók átalakítása, korszerűsítése és kiépítése következtében az említett létszámoknak mintegy 60 °/o-a jutna egy gondozóra. A növénytermesztésben célszerű lesz elsősorban a földbe eszközölni beruházásokat, valamint az agrokémiai központok kiépítésébe, gabona, burgonya, zöldség, gyümölcs és más növények betakarítás utáni kezelésére, továbbá szálas takarmányok szárítására szolgáló berendezésekbe. Az építkezési beruházást célszerű lesz azokra az építkezésekre irányítani, amelyek döntő fontosságúak a mezőgazdasági termelés intenzifikálása és racionalizálása szempontjából. Egyúttal szükséges, hogy a nagy befogadóképességű és teljesítményű építkezéseket és berendezéseket épületelemekből építsék új és könnyű anyagok felhasználásával úgy, hogy ezeket az épületeket tovább lehessen bővíteni. Feltételezik, hogy ezekhez a követelményekhez igazodik majd az állami szubvenciós politika is. A beruházási politika oszthatatlan része a mezőgazdaság korszerű, teljesítőképes technikával való ellátása. Tavaly kidolgozták a gépek rendszerét 1985-ig. Az ötödik ötéves tervidőszakban 19,6 milliárd korona értékű gép és berendezés kerül a mezőgazdaságba, ebből a traktorok hányada 23 %, a mezőgazdasági gépeké 39 lľo, a vontatott szerszámoké 14 %, a többi gépi beruházásé pedig 24 százalék. A műszaki fejlesztés keretében 1975-ig mintegy 130 új, lényegesen nagyobb teljesítményű géptípust szállítanak a mezőgazdaság számára. A mezőgazdaságban továbbra is döntő erőgép marad a traktor. Nagyobb teljesítményű traktorokat szállítanak, úgyhogy a traktorok eddigi átlagos 41,2 lóereje az ötéves terv végéig 67,5 lóerőre emelkedik A mezőgazdasági közlekedésben az autón történő szállítás bővítésével számolunk, s ugyanakkor a pótkocsik és utánfutók terhelése 6 tonnáról 8 tonnára emelkedik. 1975 végéig a traktorokon kívül 120 000 traktorpótkocsit, 7800 gabonakombájnt, 3000 burgonyakombájnt, 2500 répaszedő gépet stb. kap a mezőgazdaság. Ez például lehetővé teszi, hogy az ötéves terv végéig a gabonát kizárólag nagyobb teljesítményű kombájnokkal arassák, a burgonya 90 %-át géppel ültessék és lényegesen bővítsék a burgonya kombájnos begyűjtését, a cukorrépa betakarítását pedig csaknem száz százalékra gépesítsék. Az állattenyésztési termelés is nagy teljesítményű gépeket kap. A géprendszerekben megtalálhatók az etetési gépsorok különböző változatai, valamint trágyaszállító gépsorok, fejő- automaták és más gépek. A mezőgazdaság intenzifikálása szempontjából döntő jelentőségű a műtrágyák, továbbá a növényvédő szerek, és a takarmánykeverékekhez szükséges vegyi és ásványi pótlékok termelése. A műtrágya szállítása az 1970-es évhez viszonyítva 1975-ig 25 °/o-kal növekszik és a CSSZSZK átlagában eléri a 220 kg tiszta tápanyagot egy hektár mezőgazdasági földre számítva. Emellett lényegesen megnövekszik a szemcsés műtrágya használata. A kombinált trágyafélék hányada csaknem két- és félszeresére emelkedik. A meszes trágyafélék szállítása is csaknem megkétszereződik. Szükséges lesz, hogy a mezőgazdasági üzemek ésszerűen gazdálkodjanak velük, és az elvégzett komplex talajelemzések alapján használják fel őket. Az ötödik ötéves terv a mezőgazdasági vegyszerek szállításainak növekedését is feltételezi. Fontos intézkedés, amely lehetővé teszi a műtrágyák és a meszes trágyák, valamint a növényvédő szereknek az eddiginél hatékonyabb felhasználását, az agrokémiai központok fokozatos kiépítése. E központok a trágya raktározásán és keverésén kívül biztosítanák szakavatott felhasználásukat is a talaj sajátosságainak és a növénvek szükségleteinek megfelelően. A kutatás eredményeit vezessük be a gyakorlatba A fokozódó tudományos-műszaki forradalom feltételei között a kutatási eredmények kulcsfontosságúvá válnak a népgazdaság valamennyi területén. A tudománynak és a kutatásnak fontos szerepet kell játszania a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében is. Az elmúlt időszakban több kutatási feladatot oldottak meg. Ezek eredményei hozzájárultak a növényi és az állattenyésztési termelés fejlődéséhez. Intézkedések összességéről van szó, a gabonatermelésben trágyázási rendszerről, nagy adag műtrágyák alkalmazásával, új technológiai eljárásokkal a gabona, a takarmány, a cukorrépa és a burgonya termesztésénél, betakarításánál és a betakarítás utáni kezelésénél. Egyes eredmények, amelyeket az állatok genetikája és etetése szakaszán értek el, a nagyüzemi termelés feltételei között hozzájárultak az állatok hasznosságának növekedéséhez. Kidolgozták a sertés- és a baromfihús, a tojás ipari termelésének, a nagyüzemi borjútenyésztésnek stb. technológiai elemeit. Egyes pozitív eredmények ellenére azonban a mezőgazdasági tudomány sok mindennel adós maradt a termelés fejlesztésének. Nem sikerült például mindeddig kielégítően megoldani a nagyüzemi termelési technológiát a magasfokúan koncentrált fejőstehén-tenyésztésben, a növények és az állatok biológiai képességeinek növelésében, nem dolgozták fel kellőképpen a távlati irányokat és néhány más biológiai és gazdasági problémát sem. Az utóbbi két évben intézkedések történtek a kutatómunka fogyatékosságainak kiküszöbölésére úgy, hogy számos feladatot megfelelő előnnyel oldjanak meg a gyakorlat szükségletei előtt. Várható, hogy a kutatóintézetek munkája lehetővé tesz további új és intenzívebb gazdálkodási formákat a növényi és az állattenyésztési termelésben. Gyenge pont azonban még mindig a megoldott kutatási feladatoknak a gyakorlatba való bevezetése. E téren nagy segítséget nyújthatnak elsősorban az efsz-ek és az állami gazdaságok vezető dolgozói azzal, hogy gondoskodnak dolgozóik szakképzettségének növeléséről, lehetővé teszik a szakembereknek, hogy a kutatóintézetekben és a kísérleti felülvizsgáló üzemekben megismerkedjenek a legújabb tudományos és műszaki ismeretekkel, s ezen ismeretek megvalósításához megteremtsék a szervezési és anyagi feltételeket, megnyerjék számukra a dolgozók kollektíváit. A mezőgazdaság magasabb színvonalú tervszerű irányítása A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésének értelme és célja az, hogy jobban kihasználhassuk 8 szocialista társadalmi tulajdonból adódó előnyöket, mert ez lehetővé teszi a termelés tervszerű fejlesztését, és ugyanakkor minden egyes vállalat, munkakollektíva és egyén kezdeményezésének felhasználását. Most árról van szó, hogy az irányítás eszközei hatékonyan támogasssák a mezőgazdaság új fejlesztési szakasza felada9
