Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám, szerda
Országos példa a Csallóközből Egy ifjúsági fejtíbrigád tapasztalatai Nem tagadom, hogy mint Csallóköz szülöttje, örömmel hallgattam a múlt héten a prágai Szláv Ház nagytermében Václav Svobodának, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának elismerő szavait az Okoői (Ekecs) Egységes Földművesszövetkezet (Dunajská Streda-i járás) ifjúsági brigádjáról. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok országos találkozóján a Központi Bizottság titkára beszédében így szólt róluk: „Nagyra értékeljük az Okoöi Egységes Völdmüvesszövetkezet héttagú ifjúsági brigádjának munkáját. E kollektíva tagja a körünkben levő Németh Frigyes elvtárs is, a tavaly a Szovjetunióban megrendezett III. nemzetközi fejősverseny győztese. Ez a kis közösség példásan teljesítette a CSKP 50. évfordulójára vállalt kötelezettségét. A szocialista Ifjúsági Szövetség 1. kongresszusára újabb kötelezettséget vállaltak: el akarják érni, hogy a rájuk bízott fejőstehenek tejhozamát tehenenként évi 3600 literre emelik, ami tehenenként 100 literes többletet jelent! Figyelmet érdemel az a tény, hogy a kollektíva tagjai lényegesen csökkenteni akarják az egy liter tej előállítására eső ráfordítást.“ Valóban szép elismerés. A párt elismerése ez a becsületes jó munkáért, s ez az elismerés további tettekre ösztönöz, hiszen a kollektíva — más mezőgazdasági szakmák kiváló eredményeket elérő ifjúsági brigádjaival együtt — követendő példaként áll a csehszlovák mezőgazdasági üzemek fiataljai előtt. De lássuk, mi előzte meg ezt a magas elismerést? Kocsis János mérnökkel, az Ifjúsági brigád vezetőjével és Németh Frigyessel, a brigád tagjával, a prágai tanácskozás egyik szünetében beszélgettem. — A fiatalok helyzete községükben? Elmondhatjuk, hogy az utóbbi években lényeges javulás állt be ezen a téren is, már jóval löbb fiatal dolgozik a szövetkezetben és a vezetésben — mondja a fiatal mérnök. Kulturális téren is sok segítséget kapunk az efsz-től, elsősorban anyagiakban. A falu fiatalsága számára ma már a szövetkezeti munka vonzóbb, mint évekkel ezelőtt, s ennek meg is van az eredménye — jobb a munkakedvük, többet kezdeményeznek. Az ifjúsági brigád megalakulásáról elmondják, hogy annak külön története van. Másfél évvel ezelőtt, 1970 májusában, az okoči fiatalok szlovákiai viszonylatban a második helyre kerültek a „Május hagyományai" ifjúsági kulturális versenyben. A szép helyezés alkalmából a községbe látogattak a SZISZ szlovákiai központjának képviselői, akiknek feltűnt, hogy a szövetkezet fejői között több 30 éven aluli fiatal van. Az ifjúsági funkcionárius rátermettségéről tanúskodik, hogy azonnal felismerte: itt kiváló lehetőség van ifjúsági brigád alakítására! A fiatalok sem gondolkoztak sokáig, a szövetkezet vezetői is támogatták az ötletet. Az ifjúsági fejőbrigád létszáma hamarosan elérte a hetet [ma már 9-en vannak). A szövetkezet átlagos tejhozama akkor egy tehénre számítva évi 3429 liter tej volt, ami nem tartozik a ritkaságok közé a járásban — de az országos átlaghoz viszonyítva szép eredmény. Tavaly a szövetkezet a járásban már a harmadik helyre került. A tejhozam 3603 literre szökött fel! Mivel érték el a fiatalok ezt a szintet? — Mindenekelőtt le szeretném szögezni: célunkat nem úgy akartuk elérni, hogy jobb és több takarmányt adunk a ránk bízott 95 tehénnek. Mi becsületes munkával, jó hozzáállással, a zootechnikai előírások és a higiéniai szabályok megtartásával érjük el az eredményt. Pl. nagy gondot fordítunk arra, hogy a minimumra csökkentsük a tőgygyulladást. A fertőtlenítést és az utánfe- jést sohasem hagyjuk ki — válaszolja Kocsis mérnök. Megtudtam még, hogy a Németh Frigyesre bízott teheneknél még nem fordult elő tőgygyulladás. A brigád minden tagja — írjuk le nevüket: Németh Frigyes, Udvari Lajos, Németh Andor, Ferenci Vendel, Főnöd Dezső és Dórák fenő — nagy gondot fordít a takarmányozás technikájára. Tudják, úgy nem lehet tartósítani a magas tejhozamot, ha a teheneket főleg darával etetik. Fontos a keverék összetételének pontos betartása, s nem utolsósorban a tisztaság, a rendszeres tőgymasszázs! A brigád tagjai joggal büszkék arra, hogy egyik munkatársuk, Németh Frigyes, szinte ország-világ előtt becsülettel képviselte őket. Németh Frigyes először a Pezinok melletti Viničné községben vett részt fejőversenyen. Felkészültségének, ügyességének, lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség egyedül öt jelölte a lenin- gráidi nemzetközi fejőversenyre. A szövetkezetben, miután egy speciális ládába becsomagolták és vasútra adták Németh Frigyes fejőgépét, izgalommal és érdeklődéssel várták, milyen eredménnyel tér vissza a nagy útról „a mi Fricink“. A versenyt a leniugrádi Puskin kolhozban tartották. Négy szocialista ország legjobb fejői vettek részt rajta, öttagú, szakemberekből álló zsűri értékelte, hogy a fejők miképpen készítik elő a teheneket a fejesre, hogyan állítják be a fejőgépeket, miképpen fertőtlenítenek, milyen a tej tisztasága, előírás szerint masszírozták-e a tőgyeket, majd azt, hogy menynyi tej maradt a tehenek tő- gyében. A legmagasabb pontszámot Németh Frigyes érte el. Szovjetunióbeli útjára mindig szívesen emlékezik, nemcsak azért, mert megnyerte a versenyt, hanem azért is, mert tanúbizonyságot tett arról, hogy hazáját méltón képviselheti egy csallóközi fiatal is, ha van benne elegendő kitartás, akarat. Az ő sikere egyben a kollektíva és az egész efsz sikere is. Az Okocsi Efsz fejőjét a SZISZ Központi Bizottsága az egyik legnagyobb ifjúsági kitüntetéssel, a Fučík jelvénnyel jutalmazta. Milyen élményekkel térnek vissza Prágából? — A hasznos tapasztalatcserén kívül az a legnagyobb élményünk, hogy a párt és a kormány támogatja a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat is, hogy a SZISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt az állattenyésztés, tehát a tehenészet fölött is — mondják egybehangzóan. Ugyancsak feledhetetlen élményük marad a prágai várban töltött este, amikor Ludvík Svo- boda hadseregtábornok, köztársasági elnök és Gustáv Husák elvtárs, a CSKP főtitkára fogadta a találkozó résztvevőit. Okoči barátaink beszéltek Husák elvtárssal is. Jólesett nekik, hogy pártunk főtitkára érdeklődött munkájuk és problémáik iránt. Husák elvtárs külön érdeklődött Németh Frigyes munkája iránt, s amikor észrevette, hogy a napbarnított fiatalember kiejtése magyaros, magyarul is szólt hozzá. Apróságnak tűnik ez az epizód, de jellemző, hogy ez a figyelmesség milyen mély benyomást tett a két fiatalemberre. A nyugat-szlovákiai kerület küldöttségének másik nagy prágai élménye a Barrandovi Filmstúdió megtekintése volt, ahol bepillantást kaptak a film gyártás egyes titkaiba. Találkoztam Varga Barnával is, az Okoči Efsz egyik ifjúsági szocialista munkabrigádjának vezetőjével. A baromfitelepen dolgozik. Q is meggyőződött arról, hogy jól összhangolt kollektívával szép eredményeket lehet elérni! A szünetben beszéltem Alexander Milly mérnökkel, a SZISZ szlovákiai Központi Bizottsága titkárával, aki nagyra értékelte az okočiak munkáját, s főleg azt a tényt, hogy felhívást intéztek az ország mezőgazdasági ifjúsági kollektíváihoz az átlagos tejhozam növelésére. — A beérkezett jelentkezéseket már január végén feldolgozzuk, s úgy érzem — mondta a KB-titkár —, hogy ez a kezdeményezés méltóan képviseli Szlovákia, és nevezetesen a dunaszerdahelyi járás ifjúságát! Amikor búcsúi vettem földijeimtől, azok még egyszer hangoztatták: Mi csak azt akarjuk bizonyítani, hogy átlagos körülmények között (mert az okoči szövetkezet eredményeinél nagyobb eredményeket is érnek el a járásban) is lehet a fiatalokkal dolgozni és a fiatalok munkakedvével, valamint az idősebb, tapasztaltabb munkatársak segítségével szép célkitűzések teljesíthetők. Érdemes tanulmányozni az ifjúsági brigád munkáját, nemcsak a járásban, hanem annak határain túl is. Az ő példájuk konkrét hozzájárulás a XIV. pártkongresszus határozatainak és ötéves tervünk ez idei feladatainak teljesítéséhez. SOMOGYI MÁTYÁS Kurucz Sándor felvétele Látogatott múzeum (CSTK) — Több mint 22 000 látogató tekintette meg tavaly a bratislavai Városi Múzeum történeti és szőlészeti kiállításának anyagát. A látogatók között számos külföldi vendég is volt. A legnagyobb látogatottság májusban és novemberben volt, ezekben a hónapokban a múzeum „A CSKP 50 éve“ e. kiállítását csaknem háromezer einber tekintette ineg. A Városi Múzeumot nagy érdeklődéssel nézték meg a baráti Rusze, Krakkó és Kijev városok küldöttségei is. A legnagyobb figyelmet a bratislavai órásmesterek alkotásai keltették. A kiállítás felfedte azt az eddig ismeretlen tényt, hogy Bratislavában már a 18—19. században gyártottak órákat, továbbá müasztalosnk és órások alkotásaival díszített szekrénykéket. Ez évben a váralján mutatják be a bratislavai óraművesek tudásáról tanúskodó kiállítási anyagot. A jó pásztorhoz nevű házban ugyancsak egy önálló órakiállítást rendeznek. Az Űvárosházán berendezett Városi Múzeum történetébe», először a 15. sz. Unger-ház és a 18. sz. Apponyi-palota objektumaiban széles betekintést nyújtanak a látogatóknak Bra* tislava keletkezésébe és fejlődésébe, valamint környékének szőlészetéin 1972. I. 19. és politikai uralma tölti be, a szocializmusban a munkásosztály és a többi dolgozó gazdasági és politikai hatalma. Az állam szükségszerűen az Uralkodó osztály történelmi küldetése teljesítésének fő eszközévé vált, vagyis az állam Védelmezi és fejleszti azt a termelési módot és a gazdasági kapcsolatoknak azt a formáját, melyeket ez az osztály objektíve képvisel. Ez a tézis elvben a szocialista államra is vo- hatkozik. A szocialista államra, osztályjellegére, funkcióira és gépezetére vonatkozó elméletet Lenin fejlesztette ki. Bebizonyította, hogy a munkásosztálynak szüksége van a szocialista államra, hogy elnyomja a megdöntött kizsákmányoló osztályok ellenállását, és a proletariátus befejezze osztályharcát a régi társadalom erői és maradványai ellen. A munkás- osztály az állam által számolja fel a kapitalista kapcsolatokat, amelyeket szocialista kapcsolatokká változtat, építi a szocializmust és a kommunizmust. A munkásosztály csakis akkor oldhatja meg ezeket a feladatokat, ha a dolgozók összes rétegének szövetségére támaszkodik. Ezért a szocialista állam legfontosabb alapel- ve a munkásosztály, a parasztság és a többi dolgozó szövetsége a munkásosztály vezetésével. A szocialista állam tehát a dolgozók osztályállama és eszköz a munkásság, a parasztság és a dolgozók többi rétegei osztály, és szocialista céljainak megvalósításában. A szocialista állam lényege, hogy megnyerje az összes dolgozót a közös ügyek irányítására, a szocialista építés feladatainak megoldására. A szocialista állam fejlődésének fő jellemvonásai közé tartozik, hogy ahelyett, hogy megszilárdítaná az egyik osztály uralmát a másik föiiütt, a dolgozók és a többi szociális csoport közeledését tartja történelmi küldetésének. A szocialista államot ezért úgy kell értelmezni, mint élő, dinamikus szervezetet, mely tökéletesedik és egyre nagyobb mértékben adja tanúbizonyságát demokratikus lényegének. A szocialista állam a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában fokozatosan az egész nép politikai szervezetévé válik, melyet továbbra is a munkásosztály vezető szerepe jellemez. Az állam osztálylényege a szocialista termelési kapcsolatok győzelme és a kizsákmányoló osztályok, csoportok megszűnése után sem változik. 1968-ban és előtte a revizionista koncepciók nálunk a gyakorlatban elsősorban abban nyilvánullak meg, hogy az össznépi államba való átmenet abszolutizálásának elve alapján lebecsülték a szocialista állam szerepét, nem érvényesítették funkcióit, nem használták ki az állam hatalmi eszközeit, korlátozták az állam befolyását és megszüntették egyes funkcióit, elsősorban a gazdasági-állami terv szerepét, stb. Olyan követelések is felmerültek, hogy a nemzeti bizottságokat, mint az államhatalom szerveit, az áhain ellen kell felhasználni a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepének mellőzésével. Ez oda vezetett, hogy lebecsülték az állam szervező feladatát, elvetették a de- mokintikus centralizmus elvét, s ezáltal tfrvényszerfien megnyitották az utat a kapitalizmus visszaállítása előtt. Az államra és a demokráciára vonatkozó elvont fogalmak segítségével a revizionista és szocialistaellenes csoportok arra törekedtek, hogy megdöntsék a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmát és hatalmukba kerítsék az állam fontos hatalmi eszközeit. Amint a CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta, az állam megszilárdításának fontos feltétele osztálypolitikai alapjának további erősítése és funkcióinak fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy meg kell szilárdítani a munkásosztály és a többi dolgozó államát, ki kell bővíteni a dolgozók részvételét az állam igazgatásában, tökéletesíteni kell az állam szerveinek tevékenységét, meg kell szilárdítani a szocialista állam felépítésének és működésének alapelveit, elsősorban a kommunista párt vezető szerepét, a demokratikus centralizmust, a szocialista törvényességet és a proletár internacionalizmust. Az állam szerepének megszilárdítása elsősorban az állam által befolyásolt gazdasági, politikai, ideológiai, kulturális és szociális kapcsolatok egyre nagyobb terjedelmében nyilvánul meg. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában gyorsan fejlődnek az állam olyan belső funkciói, mint a gazdasági-szervező, kulturálisnevelő funkció, továbbá a dolgozó nép szocialista vívmányainak védelme, a szocialista tulajdon fejlesztése és védelme, a szocialista demokrácia, valamint a szocialista társadalmi kapcsolatok fejlesztése. Továbbra is megmaradnak és tovább fejlesztik az alapvető kül- ső funkciókat. A szocialista állam megszilárdítása elsősorban gazdasági alapjának megszilárdítását, h dolgozók egységének és aktivitásának elmélyítését jelenti. Ebből a szempontból egyre jelentősebb az állam szerepe a társadalom irányításában és egyre bővül szervező tevékenysége gazdasági és kulturális téren. A szocialista állam további fejlődésének alapfeltétele a szocialista demokrácia tökéletesítése, a polgárok fokozott részvétele az igazgatásban, a választott hatalmi szervek, elsősorban a nemzeti bizottságok által. A nemzeti bizottságok a dolgozók tömegszervezeteinek és az államhatalom szer. veinek jellemvonásait egyesítik magukban. Ezért a CSKP XIV. kongresszusa határozatában hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságoknak egyre jelentősebb szerepük van a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében. Egyre nagyobb jelentőségű az állam, elsősorban a nemzeti bizottságok, valamint az egész politikai rendszer politikai-nevelő funkciója. A szocialista ember nevelése megköveteli, hogy szocialista társadalmunk minden része egységes politikai hatást gyakoroljon. Az állam nevelő tevékenységének egyik sajátossága, hogy összekapcsolja a meggyőzés módszerét az államjogi kényszer, a fegyelmezés módszerével. Az állam ezen intézkedéseinek is nevelő szerepük van, hozzájárulnak a szervezettség az Öntudatos fegyelem és rend megszilárdításához. A CSKP XIV. kongresszusa kiemelte a népi ellenőrzési szervek jelentőségét az állam, és gazdasági fegyelem megszilárdításában és a szocialista törvényesség betartásában. A kongresszus ezen a területen is a sikeres tevékenység feltételének tartotta, hogy maguk a dolgozók részt vegyenek a rendért és fegyelemért folytatott harcban a társadalom életének minden szakaszán. A Nemzeti Front jelentősége A munkásosztály nemcsak az államot használja fel történelmi küldetése teljesítéséhez. A proletárdiktatúra egész politikai rendszere, tehát az állami szervezetek kívül a nein állami szervezetek is — a politikai pártok, a szakszervezetek, a szövetkezetek, az ifjúsági és nő,- valamint más társadalmi és tömegszervezetek — hozzájárulnak ahhoz, hogy a nép fokozott mértékben részt vegyen a társadalom irányításában. A CSKP XIV. kongresszusa ezzel kapcsolatban kiemelte a Nemzeti Front jelentőségét és szerepét. A kongresszus úgy jellemezte a Nemzeti Frontot, mint a munkásosztály és a többi dolgozó alapvető osztály-, nemzeti és internacionalista érdekei egységének kifejezőjét, mint a szocialista demokrácia alapját. A CSKP vezetésével a Nemzeti Front keretében egyesülhetnek szocialista társadalmunk alkotó erői. Ezért a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek fontos feladatuk a szoros együttműködés az állam szerveivel, elsősorban az állam- hatalom képviseleti szerveivel. STANISLAV DUDÁŠEK
