Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám, szombat
néhány sorban PORTER KÉT PERCE A Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet a napokban tartotta sorrendben 140. ülését. Ez tulajdonképpen annyit jelent, frogy immár száznegyvenedszerismélődött meg a jelenet: a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője beterjeszti a rendezésre vonatkozó javaslatait, a saigoni rezsim és a Fehér Ház küldöttsége viszont szinte szemrebenés nélkül visszautasítja azt. Nem vitás, hogy a párizsi négyes értekezleten ki a kezdeményező fél. Saigon és Washington — érdemi megbeszélések helyett — mindössze elfogadhatatlan feltételeket szab, többre még eddig nem futotta erejéből. A 140. ülésen például William Porter, az Egyesült Államok küldöttségének a vezetője, két percig tartó felszólalásában utasította vissza a DIFK, illetve a VDK javaslatait. Indokínai képlet Az objektív szemlélő aligha kételkedik benne, hogy Nixon elnök indokínai koncepciója teljességgel megbukott. Ez a lény viszont az erőpolitika alkalmazásának kilátástalansá- gát jelzi, az egyedül lehetséges alternatíva, a politikai rendezés felé mutat. Az amerikai hadvezetés — párhuzamosan az ún. „vietnamízációval“ — kísérletet tett a Dél-Vietnammal szomszédos indokínai államokban Is megtörni a nemzeti felszabadító mozgalmak erejét. Mindezt pedig azzal az ürügy- gyel tette, hogy éppen ezek a mozgalmak jelentenek bázist, hátteret a Dél vietnami Nemzeti Felszabadítási Front számáfa, Nos, mindannyian még jól emlékezünk a laoszi invázió múlt esztendei csúfos kudarcára, arra a nagy hangon meghirdetett katonai intervenciósa, amely végül is fejvesztett meneküléssé silányult. Tény, hogy a saigoni amerikai hadvezetés — bár tervezte — mindeddig nem merte megismételni 4 „Lam-S on“-akciót. Ezzel szemben a Patet Lao erői ellenőrzésük alatt tartják a Kőedény-síkságot, s ezen túlmenően az ország jelentős részét. A laoszi királyi hadsereg, az amerikai légierő hathatós támogatása ellenére sem képes $zániottevően változtatni a hadihelyzeten. A kambodzsai „kombináció“ nem csupán belpolitikai viharokat váltott ki az Egyesült Államokban, hanem egyúttal tetézte az Indokínában elszenvedett amerikai katonai kudarcok számát. Lón Nol tábornok rendszere ma gyakorlatilag csupán a fővárosra, Phnom Penhre korlátozódik, amelyet viszont egyre szorosabban körülzárnak a khmer hazafiak. A saigoni rezsim mentőakciója szintén nem járt sikerrel, s ez úgy tűnik Thieu elnök is belátta, amikor a hét elején kivonta alakulatait Kambodzsából. Erre persze egyéb oka is volt, hiszen a holdújév alkalmából feltétlenül gondoskodnia kell a főváros védelméről. Már csak azért is, mert a saigoni vezetés „nem hallja meg“ a DNFF lűzszüneti felhívásait. Az egyedüli „probléma-mentes“ övezet tehát Thaiföld, ahol az Egyesült Államok úgy-ahogy megvetheti lábát, nyugodtan építheti ki támaszpontjait. Azonban ehhez is bizonyos „alkotmányjogi és államjogi“ változásokat volt szükséges eszközölni a közelmúltban, amelyet a diplomáciai zsargon általában álpuccsnak nevez. A fegyvermentesített övezeten túl A fent vázolt helyzetben — vetődhet fel a kérdés — az Egyesült Államok vajon miért újította fel légitámadásait a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen? A taktika lényege nyilvánvalóan a megfélemlítésben és az abszolút légi fölény fitogtatásában rejlik. Kétségtelen ugyanis, hogy az Egyesült Államok a világnak ebben a térségében abszolút légi fölényben van, ami viszont nem jelenti a „csata“ megnyerését. A Vietnami Demokratikus Köztársaság politikája ugyanakkor leküzdhetetlen akadályt jelent a nixoni koncepciók érvényesülése szempontjából. Az ország békés újraegyesítésére, a déli országrészben a demokrácia megteremtésére irányuló politikai vonalvezetés mozgósítólag hat a tömegekre, a végső szabadság kivívására ösztönzi a DNFF alakulatait. Ugyanakkor az indokínai katonai helyzet alakulását — a VDK elleni támadások felújítása — nem befolyásolja jelentősebben, sőt éppen ellenkezőleg, növeli az agresszor veszteségeit s ezen túlmenően tovább csökkenti a Fehér Ház nemzetközi tekintélyét. ■ Nixon legújabb bejelentése Sokak számára tán meglepetésként szolgált Nixon elnök legutóbbi „váratlan“ bejelentése, amely* szerint 1972. február 1. és május 1. között újabb hatvanezer amerikai katonát von ki Dél-Vietnamból. Ez annyit jelent, hogy az országban állomásozó amerikai haderők száma 69 ezerre csökkenne. Tény, hogy ez a csapatkivonás nem szerepelt a múlt évben meghirdetett harmonogramhan; hátterére vonatkozóan tán annyit: a Nixon házaspár immár készíti pekingi utlcsomagját! ... Az elnök viszont ezúttal sem szólt a teljes csapatkivonás feltétételeiről, illetve nem jelölte meg azt az időpontot, amikor az utolsó amerikai katona is kiteszi a lábát Vietnam földjéről. Laird hadügyminiszter már nyíltabban beszélt, kijelentette: „Mindaddig fennmarad az amerikai katonai jelenlét, amíg amerikai hadifoglyok lesznek Észak-Vietnamban.“ Ez a tézis tulajdonképpen a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány javaslatának „ellenpólusa“ kíván lenni, amely szerint a hadifoglyok szabadon bocsátásának a feltétele éppen az amerikai csapatok feltétel nélküli kivonása. A legutóbbi DIFK-javaslat azonban felvillantotta annak a lehetőségét is, hogy a hadifoglyok egy részét már a teljes csapatkivonásssal egyidejűleg útnak indítják az Egyesült Államok felé. Nern szükséges Hegel logikai tanulmányaiba elmélyednünk ahhoz, hogy észrevegyük: a VDK, illetve a DIFK- javaslat a logikusabb. Arról nem is szólva, hogy messzemenően toleráns, hiszen az amerikai hadifoglyok — a csapat- kivonásokat követően — tulajdonképpen büntetlenül hagyhatják el az országot, azt a földet, ahol mérhetetlen gaztettek sorozatát követték el. Párizsi perspektívák A valójában a párizsi tárgyalások homlokterében szintén a hadifogoly-kérdés áll. A stag- nációt az okozza, hogy itt is Laird hadügyminiszter logikája érvényesül, amely végeredményben nem az amerikai hadifoglyok hazaszállítását, hanem a háború eszkalációját tűzi ki célul. Washingtonban kétségtelenül szépen tudnak beszélni az amerikai életek védelméről és megmentéséről, viszont ezeket a frázisokat már nem egyszer használták fel a közvélemény megtévesztésére, a jogtalan, agresszív beavatkozások indoklására. Több alkalommal mutatott rá erre a VDK és a DIFK Párizsban tárgyaló küldöttsége éppen a hadifogolykérdés kapcsán. Mindent összevetve végezetül elmondhatjuk: az Egyesült Államoknak pillanatnyilag nem érdeke, hogy előrehaladás mutatkozzék a párizsi négyes értekezleten. Nixon elnök legújabb javaslatát valószínűleg a választási kampányra időzítették, s mint az már lenni szokott, ismét propagandacélokat szolgál majd. Ellenben előfordulhat — s a hadihelyzetből erre következtethetünk —, hogy az amerikai hadvezetésnek és Nixon adminisztrációjának egyéb megfontolásokból eredően lesz majd szüksége, mégpedig sürgősen, Párizsra ... B. P. L Befejeződött az Afroázsiai SZOLIDARITÁSI SZERVEZET V. KONFERENCIÁJA Kairó — Az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet ötödik konferenciája csütörtökön megállapította, hogy Izrael az amerikai imperializmus „előretolt állása“ az arab világ szívében. A négynapos értekezleten elfogadott határozatok megbélyegzik az amerikai imperializmust, amiért a „báb-rezstmek- kel karöltve“ a palesztinai forradalom felszámolására törekszik. A kairói értekezleten jóváhagyott határozatok megbélyegzik Jordániát a palesztinai hazafiak ellen intézett támadások miatt, majd teljes támogatásukról biztosítják a palesztinai nép önrendelkezési jogát, s követelik az arab területeken tartózkodó izraeli csapatok teljes kivonását. Az afroázsiai szolidaritási értekezleten csütörtökön elfogadott határozatok támogatják a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, majd üdvözlik a közel-keleti konfliktus békés megoldására előterjesztett egyiptomi javaslatokat. Egy másik határozat azt hangoztatja, hogy a Bangla Desh népe saját maga dönt sorsáról és jövőjének alakításáról, majd ugyanez a határozat követeli az iráni csapatok kivonását az Arab-öböl térségében megszállt három szigetről. A Vietnamról szóló határozat sürgeti az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a Dél- Vietnamban tartózkodó csapatait és tegye lehetővé, hogy az Indokínában élő népek saját maguk dönthessenek sorsukrö’. Az értekezleten jóváhagyott határozatok végezetül megállapítják, hogy az Egyesült Államok Nixon-doktrinája teljes kudarcot szenvedett, és elítélik az Egyesült Államok kambodzsai, valamint laoszi intervencióját. Csütörtökön a késő esti órákban Kairóban befejezte munkáját az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének ötödik konferenciája. A tanácskozáson több mint 80 delegáció vett részt a két kontinens országainak és nemzetközi szervezeteknek a képviseletében. Abdel Szalam El-Zajjut, a konferencia elnöke, az egyiptomi küldöttség vezetője, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket a konferencia munkájának sikeres befejezése alkalmából. Az egyiptomi nép és az ASZÚ Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott azért, hogy az afrikai és ázsiai országok a konferencia színhelyéül Kairót választották.“ A szolidaritási mozgalom nem könnyű, de dicső utat tett meg — mondotta — ennek során több ázsiai és afrikai nép kivívta függetlenségét. Ezek az évek az imperialistaellenes front összefogásának jegyében teltek. A front jelenleg döntő támadásban áll az imperializmus, a gyarmati rendszer és az újgyarmatosítás ellen. Megalakult az új ghanai kormány BUSIA PÁRIZSBAN Abidjan — A csütörtöki ghanai hatalomátvételt irányító katonatiszti csoport az akkor megalakított Nemzeti Felszabadítási Tanácsból pénteken héttagú végrehajtó bizottságot nevezett ki, amelynek feladata a kormányfői teendők ellátása. A testület egyetlen polgári tagja a főügyész. Az erről szóló bejelentést az új kormány vezetője, Acham- pong alezredes tette a ghanai rádióban. Egyidejűleg megnevezte azt a hét magas rangú katonatisztet is, akik ezentúl az egyes körzetek vezetői lesznek. Kofi Busia volt miniszterelnök, akit távollétében fosztottak meg tisztségétől, pénteken reggel a BBC rádiótársaság valamennyi adásában üzenetet intézett országa népéhez és ebben felszólította a ghanaiakat, ne engedjék, hogy „ez a szégyenfolt megmaradjon Ghánán** és „a hadsereg egy kis csoportja magával rántsa az országot“. A politikus biztosította híveit, hogy hamarosan ismét hallat magáról, terveiről azonban semmit sem mondott. Kofi Busia volt ghanai miniszterelnök tegnap Londonból váratlanul Párizsba érkezett. Anélkül, hogy érintkezésbe lépett volna Ghana párizsi nagy- követségével, a francia főváros másik repülőterére hajtatott, ahonnan megbízható források szerint továbbindul Abidjanba. Málta elöntő órái Róma — Már csak néhány óra van hátra a máltai kormány által megjelölt határidőig, amelyet a szigeten állomásozó brit csapatok a távozásra kaptak. Dom Mintoff máltai miniszter- elnök azonban az utolsó pillanatokra időzített római útjával még változtathat a helyzeten. Mintoff az olasz légierő kü- löngépén érkezett Rómába, hogy tárgyalásokat folytasson Lord Carrington brit hadügyminiszterrel és Luns NATO-fő- titkárral. A pillanatnyi állás szerint — mint azt washingtoni diplomáciai körökből ki- szivárgott értesülések is alátámasztják — az angolok és a NATO többi tagállama hajlandó lenne összesen 13 millió fontot fizetni a támaszpontok használatáért, szemben az eddig felajánlott 9,5 millió fonttal. A valettai kormány viszont 18 millió fontot követel. Nagy-Britan- nia ugyanakkor nem hajlandó tovább növelni 5,25 milliós részesedését. London — A brit hadügyminisztérium pénteken délben erősítette meg, hogy Mintoff máltai miniszterelnök római ta nácskozásán részt vesz Lord Carrgington. A hadügyminiszter kora délelőtt még a hivatalában tartózkodott, de ismeretessé vált, hogy a pénteken éjfélkor lejáró máltai támaszpont egyezmény körül folyó alkudozás döntő szakaszba ért. Dom Mintoff máltai miniszterelnök, akiért az olasz kormány katonai különgépet küldött Valettá- ba, pénteken délelőtt, először Emilio Colombo miniszterelnök kel és Moro külügyminiszterrel tárgyalt. Londonban nem erősítik meg, de Máltában valószínűnek tartják azokat az értesüléseket, amelyek szerint a NATO erős nyomást fejti ki Mintoffra: fogadjon el az eredetileg kért évi 18 millió font sterling helyett 13 milliót. Az évi 9,5 millión felüli összeget a NATO fi zetné, elsősorban amerikai hozzájárulásból. Pénteken Angliába szállították a Máltán állomásozó brit erők hozzátartozóinak , utolsó csoportját is. A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT TILTAKOZIK Bonn — A Német KP elnöksége csütörtökön közzétett nyilatkozatában határozottan visz- szautasította Genscher belügyminiszternek azt a vádját, hogy a párt az alkotmánynak ellentmondó célokat követ. A nyilatkozat aláhúzza: a Német Kommunista Párt düsseldorfi kongresszusának irányelvei egyértelműen kimondják, hogy a párt az alkotmányban lefektetett demokratikus jogok teljes helyreállításáért és megvalósításáért harcol. A Német Kommunista Párt tevékenységét a demokratikus jogok alap vető törvényére építi. A pártot ért támadások — mondja a nyilatkozat — annak a kampánynak a részét képezik, amelyek a demokratikus jogok ellen irányulnak. MOSZKVÁBAN ünnepi gyűlés keretében emlékeztek meg a szovjet—mongol barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 26. évfordulójáról. AZ NDK Béketanácsának meghívására csütörtökön Helsinkiből Berlinben érkezett Romes Csandra, a Béke Világtanács főtitkára. A BVT vezetője az európai biztonság kérdéséről folytat megbeszéléseket az NDK fővárosában. JANUÁR VÉGEN többnapos látogatásra Washingtonba érkezik Rainer Barzel, a nyugatnémet CDU vezetője. Jólértesült körök szerint a politikus megbeszéléseket folytat Nixon elnökkel, Rogers külügyminiszterrel és más vezető amerikai személyiségekkel. A MADRIDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM dékánjai közel 4000 diákot zárt ki, mivel azok a hét eleje óta bojkottálták az előadásokat. A hallgatóknak azonban hagytak egy utolsó lehetőséget: amennyiben írásban magyarázzák meg távollétük okait, mentesülnek a kizáró határozat alól. TOVÁBB ROMLOTT Frigyes dán uralkodó egészségi állapota. Orvosai péntekre virradó éjjel kijelentették, hogy a királynak „már csak órái vannak hátra“. A király magas lázzal eszméletlen állapotban fekszik, az uralkodó családot értesítették, „készüljenek fel a legrosszabbra.“ GEORGIOSZ PAPADOPULOSZ görög miniszterelnök részleges kormányátalakítást hajlott végre. A kormányfő hét új „második minisztert“ nevezett ki az egyes tárcák élére. AZ AMERIKAI KORMÁNY bejelentette, hogy az Egyesült Államok nyolc középnagyságú városában összesen 160 millió dollár segélyt nyújtanak a bűnüldözés hatékonyságának növelésére. A DUBNÁI Egyesített Atomkutatóintézet szerpuhovi részecskegyorsítójában pénteken hivatalosan felavatták a „Ljudmila" folyékony hidrogénes buborékkamrát. Az atommag-kutatásban nagy jelentőségű tudományos berendezés a szocialista országok tudósainak együttes munkájával készült. A SZOVJETUNIÓ és Francia- ország kereskedelmi-gazdasági együttműködése további kiszélesítésének kérdéseit vitatta meg Moszkvában Nyikolaj Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter a Gisofra francia vállalat küldöttségével. A francia vállalat küldöttsége január 9-én érkezett a szovjet fővárosba, s azóta megbeszéléseket folytatott az állami tervbizottságban, a tudományos-műszaki állami bizottságban, a kereskedelmi kamarában és bankintézményeknél. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Politikai Bizottsága foglalkozott a Központi Bizottság január 20-án és 21-én tartandó ülésével, — közölte a L‘Huma- nité. A CARDIFFE-I kikötőmunkások a brit bányászok országos sztrájkjával való szolidaritásuk jeléül tegnap megtagadták 20 ezer tonna amerikai szén kirakását. BANDARAN AIKE asszony, Ceylon miniszterelnöke vakbélműtéten esett át. Állapota kielégítő, de még két hétig kórházban kell maradnia. így kétséges, hogy január 22-én fogadja-e McNamarát, a Világbank egynapos látogatásra érkező elnökét. AZ ARGENTIN KORMÁNY utasítást adott ki, amelynek értelmében a főváros minden egyes lakosát „azonosítás“ céljából letartóztathatják és lakását átkutathatják. WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár csaknem háromhetes amerikai látogatásának befejeztével tegnap délelőtt hazaérkezett az NSZK-ba. Hétvégi hírmagyarázatunk
